Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
A keret 45 millió / Átalakuló mikrohitel Az elmúlt években a megyei vállalkozásfejlesztési irodánál a fejlesztési finanszírozáson belül a mikrohitel- program erősítése volt a legfontosabb célkitűzés. Az alapítvány kuratóriuma a kihelyezések darabszámának növelése mellett az üzleti tervek színvonalának emelését határozta meg feladatként. A cél megvalósítása nagy sikerrel járt, ugyanis 1994- ben átlagosan 100 vállalkozó érdeklődött a mikrohitel után havonta. Mára elérték azt is, hogy a pénzintézetek is tájékoztatják ügyfeleiket a konstrukcióról, s a potenciális érdeklődőket az irodához irányítják. Tavaly összesen 94 pályázatot nyújtottak be mik- rohitelre a megyei vállalkozások. Ezek mindegyikét elbírálta a bizottság, ám 21 kérelmet elutasított. Az elfogadott 73 pályázatból novemberig 61 számára folyósították a kért összeget, 13-an pedig november hónapban, a visszafizetett részletekből és kamatokból nyertek kielégítést. December folyamán további 34 mikrohitel-pályá- zatot bíráltak el, melyből 15 pályázó nyerte el a félmilliós hitelkeretet. Mint Fü- gedi László, az iroda ügyvezető igazgatója elmondta, a nyertesek főként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A jövőben egyébként éppen .a mezőgazdaság, az idegenforgalom területén tevékenykedő vállalkozások, valamint az orvosok pályázhatnak kiemelt helyen. Bár eddig is volt preferálás a pályázatok között, 1995- ben azonban ez még jobban erősödik, s az egyéb profilú vállalkozások „nyerési” esélye csekély. Az eddig folyósított hitelek gazdasági szektor sze- rinti*megoszlása is hasonló képet mutatott az összeg szempontjából. Legnagyobb arányt a mezőgazdasági vállalkozások képviseltek (32 százalék), ezt a kereskedelem követte (31 százalék). A szolgáltatás a harmadik helyen (20 százalék) állt, míg az ipari profilú vállalkozások jutottak a sor végére (17 százalék). A mikrohitel-folyósításra egyébként a VFA decemberben 15 millió forintot, 1995-ben pedig további 30 millió forintot kap a Phare-tól, azonban rossz hír lehet, hogy a megkapható keret továbbra is félmillió forint. ez Fejlődik, épül a coopüzletlánc A Tisza-Coop megháromszorozta forgalmát Az 1993-as évhez képest jelentősen előrelépett az áfészek közös beszerző vállalata, a Tisza-Coop Kft., ugyanis míg az említett évben 1,2 milliárd forint forgalmat bonyolított, addig 1994-ben ez a szám elérte a 3,1 milliárdot, ami az ország coopjai között a legnagyobb. Az 1995-ös tervek szerint ez a forgalom tovább nő, közben épül a coopüzletlánc, s az idén tizenkét Tisza-Coop áfész-tulajdonos 25-30 boltjánál üzembe helyezik a vonalkódos rendszert. Jó eredménnyel zárta a Tisza-Coop Kft. az 1994-es évet, hiszen az 1993-as raktári forgalmát közel megháromszorozta. Mint Gazdag Sándor ügyvezető igazgató elmondta, ezenkívül, az úgynevezett marketingforgalomban - a Ti- sza-Coopon keresztül szerződött szállítókkal - további 2 milliárdos forgalmat realizáltak. Emellett nagy eredménynek tekintik, hogy a cég befejezte a központjában a munkálatokat, például korszerűsítette raktárát. Ezen túl még létszám- bővítést is végrehajtottak. Az 1994-es év meghozta azt az eredményt is, hogy a cég négy megyére kiterjedő áfész-tulajdonosok boltjainak készletét nagyobb hányadban a Tisza-Coop szállította. Sikerült kialakítani a coopüzletlánc magját is, mely már az idén sikerrel startolhat. Már csak azért is, mert a hálózat kialakításához szükséges technikai háttér kiépítésére pályázatot írtak ki a tulajdonos áfészek, s ennek elbírálása megtörtént. így 10-12 áfész 25-30 boltjában beállítja a vonalkódrendszert. Mint arról már korábban beszámoltunk, februárban a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ egyik boltjában üzembe helyezik, s ezen túl a megyében még Jászberény, Karcag, Jászapáti és Törökszentmiklós központtal működő négy fogyasztási szövetkezet is tervezi a vonalkódos rendszer bevezetését az idén. A Tisza-Coop 1995-ös terveA versenyhelyzet is kényszerít A szolnoki áfész öt boltja az üzletláncban A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ a Tisza Coop legnagyobb tulajdonosa a maga 20 millió forintos tőkerészesedésével, így nem csoda, hogy a szövetkezet az egyik első számú „harcos” az üzletlánc megvalósítása területén. Már a mintának számító egységet is Szolnok adta, a Jólét ABC „üzletláncos” megjelenésének kialakításával. Az idén még nagyobb len- dületettel folytatódó üzletláncépítést követeli a piaci helyzet, az élesedő verseny is, ugyanis a „torta nem nagyobb, csak többen szeletelik”, s a „kést ragadók” között hazánk keleti részében megtalálhatók lesznek a tőkeerős, üzletláncépítésben már profi nyugati cégek. A versenyben pedig - ha tetszik, ha nem - másképp nem lehet helytállni, csak úgy, ha a beszerzés egységesítése után az értékesítés is hasonló módon történik. Bár maga a feladat nem kicsi, a tőkeellátottság sok tekintetben határt szab az építkezésnek, azonban hitelből sem lehet megvalósítani, mivel a mostani kamatokat lehetetlen megtermelni. A „lassított” üzletláncépítés első fázisában a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ öt boltot kíván az idén bekapcsolni a coopüzletláncba - mondotta Guba Kálmánná, a szövetkezet elnöke. ✓ Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1995. 01. 06-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1995. jan. 06-ig (%) 1995/A 88,59 88,04 3,35 1995/B 87,64 87,04 2,11 1995/C 99,05 98,97 16,25 1995/F 92,70 92,27 8,76 1995/G 92,68 92,18 7,96 1995/H ' 92,08 91,54 6,30 1996/A 78,08 77,02 0,41 1996/B 88,38 87,69 16,73 1996/C 87,73 87,01 15,82 1996/F 84,72 83,86 11,22 1996/H 92,40 91,52 18,22 1996/K 94,61 93,49 3,25 1997/C 76,52 75,39 14,48 1997/E 100,50 99,50 9,60 1997/H 90,48 89,04 15,34 1997/J 100,50 99,50 1,10 1997/K 99,50 98,50 11,35 1998/A 100,00 99,00 21,02 1998/D 99,50 98,50 3,73 Korszerűsítette raktárát a Tisza-Coop Kft., ahol évente több milliárd forint értékű áru fordul meg iről szólva az ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy az eddigi lendület nem törik meg, már ami az eredményességet és a forgalmat illeti. Égyébként éppen az 1994-es jó évnek köszönhetik, hogy az idei szerződéseket jó feltételekkel kötötték meg. Tervezik az árukészlet további bővítését, valamint az italok raktári forgalmazását is. A boltok napicikk-szállítóival is tárgyalásokat folytatnak a szerződéses viszonyról. E téren - közel egyévi tárgyalási folyamat után - a Solami Húsipari Rt.-vei sikerült aláírni a megállapodást. Olaszországban 1969 óta először Alacsony infláció Tavaly az elmúlt 25 év legalacsonyabb éves szintű inflációját rögzítették Olaszországban: az infláció mértéke 1969 óta először süllyedt 4 százalék alá. A 3,9 százalékos inflációt azonban a gazdasági szaksajtó visszafogott örömmel üdvözölte, a szerdai kommentárok elsősorban azt hangsúlyozták, hogy decemberben ismét megugrott az ütem és az infláció csökkenése elmaradt a tervezettől. Az 1993-as év négyszázalékos inflációval zámlt, s 1994 első öt hónapjában a pénzromlás mértéke tartósan négy százalék felett volt. A fordulat júniusban történt (3,7 százalék), majd egészen decemberig a havi statisztikák négy százalék alatti emelkedést mutattak. Az év utolsó hónapjában azonban 4,1 százalék lett az infláció. (MTI) új adózási forma: * Átalányadó - és szabályai az egyéni vállalkozóknál A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 1995. január 1-jétől lehetőséget biztosít az egyéni vállalkozóknak arra, hogy választásuktól függően az általános vagy átalányadózás szabályai szerint tegyenek eleget személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségüknek. A döntéshez nélkülözhetetlen az új rendelkezés ismerete, amelynek lényege az alábbiakban foglalható össze. Üzleti ajánlatok Kód: 3122. Ajánlat: holland papírgyártó cég megvételre keresi az alábbiakat: fehér duplex papírtömb: 200/230 g/négyzetméter, kétoldalas, fényes és matt művészi papír: 135 g/négyzetméter, valamint egyoldalas ragasztós papír: 80/90/100 g/négyzetméter. Kód: 3123. Ajánlat: indiai gyártó cég kínál művészeti kivitelű bronz, réz, vas és alumínium kézműipari termékeket. Kód: 3124. Ajánlat: amerikai cég eladásra kínál tejport, sárga (nem sózott) vajzsírt, használt élelmiszer-feldolgozó berendezést (palackozó, burgonyachip-készítő), új éttermi berendezéseket (italadagoló, jégkészítő, meleg levegővel sütő készülék stb.), valamint szórakoztató játékokat (lakásban és szabadon használatos készletek), kozmetikumokat, ruházati cikkeket és jutaanyagokat. További információ: Vállalkozásfejlesztési iroda Szolnok, Baross u. 12. Tel.: 56/423-134; fax: 56/423-122 Kik és milyen feltételekkel választhatják az átalányadózást? Az átalányadózás választására azok az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező - nem a társasági adó hatálya alá tartozó - magánszemélyek jogosultak, akiknek az 1994. évben vállalkozásból származó - áfa nélküli - éves bevétele nem haladta meg a 3 millió forintot. Kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében ez a bevételhatár 15 millió forint. Az 1994-ben év közben tevékenységet kezdőket is megilleti a választás lehetősége, amennyiben a működésük egy napjára eső bevétel évesített összege nem haladja meg az említett bevételi határokat. Az 1995-ben kezdő egyéni vállalkozók a megfelelő bevételi határ alapulvételével ugyancsak jogosultak átalány útján adózni. Nem választható az átalány- adózás olyan tevékenységre, amelyre nem egyéni vállalkozóként igénybe vehető volna a szellemi tevékenység utáni adókedvezmény. Az sem jogosult a választásra, aki 1995. év előtt vállalkozási igazolvány alapján vagy anélkül gyakorolt tevékenységéből származó jövedelemnek megállapítása során a 90 százalékos vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt alkalmazta. Az átalányadózás választásának bejelentési határideje: Az egyéni vállalkozók az 1995. február 15-ig benyújtandó 1994. évi adóbevallásukkal egyidejűleg tett nyilatkozatukkal dönthetik el, hogy az új adózási forma szerint kívánnak-e adózni. Az 1995-ben kezdő vállalkozók, a vállalkozói igazolvány iránti kérelem bemutatásával egyidejűleg jogosultak a választásra. A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók február 15-ig jelentkezhetnek át az szja (személyi jövedelemadó) hatálya alá, és eddig az időpontig jogosultak az átalányadózást választani. A határidők elmulasztása jogvesztő, vagyis később az átalányadózás már nem választható. Mikor szűnik meg az átalányadózás lehetősége? Elveszti a jogosultságot az, aki a reá vonatkozó 3, illetve 15 millió forintos bevételi határt év közben meghaladja. Év közben tevékenységüket megkezdő vagy megszüntető adózók esetében a bevételhatárokat időarányosan kell meghatározni. Ha azonban a bevételhatár-túllépés az év utolsó hónapjában következik be és a túllépés összege nem nagyobb, mint a bevételhatár 10 százaléka, akkor az átalányadózásra való jogosultság nem szűnik meg. A választott árbevétel túllépése miatt megszűnő átalány- adózási lehetőség esetén a vállalkozóknak az év első napjától kezdődően az általános szabályok szerinti adózásra kell áttérnie. Az átalányadó alapja: A 3 millió forintos bevétel- határ alá tartozó vállalkozók esetében az átalányadó alapja a bevétel 20 százaléka. A kizárólag az üzletek működéséről szóló jogszabályok alapján a közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytatók, s ezáltal a 15 millió forintos bevételhatár alá tartozók bevételének 13 százalékát kell az átalányadó alapjaként figyelembe venni. Ámennyiben a vállalkozó a kiskereskedelmi tevékenysége mellett póttevékenységet is folytat, úgy valamennyi tevékenységére a 3 millió forintos értékhatár és a 20 százalékos jövedelemráta vehető figyelembe. A törvényben meghatározott üzletköri jelzőszámú kiskereskedelmi tevékenységből származó bevételt elérő adózók esetében a bevétel 7 százaléka képezi az átalányadó alapját. Ebbe a körbe kizárólag az élelmiszer-áruház, az élelmi- szer-szaküzlet, élelmiszer jellegű vegyesüzlet, vegyiáru- és gyógynövényszaküzlet, a termény- és takarmánybolt tartozik. Az átalányadó alapját képező bevételből nem vonható le a szakmunkástanuló, a csökkent munkaképességű alkalmazott és a munka nélküli magánszemély alkalmazottként foglalkoztatása esetén egyébként járó kedvezmény. Az átalányadó mértéke: Amennyiben az adó alapja nem haladja meg a 600 ezer forintot, az adó mértéke 25 százalék. Ha az adó alapja több, mint 600 ezer forint, de nem haladja meg a 800 ezer forintot, akkor 30 százalék az adó mértéke. A törvény az adó mértékét illetően egy esetben tesz kivételt. Nevezetesen, ha az átalányadó alapja nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor csupán az előzőek szerint számított adó 50 százalékát kell fizetni, feltéve, hogy az adott évben ösz- szevonás alá eső jövedelem után nem volt progresszív adófizetési kötelezettsége az adózónak. Ezt meghaladóan az átalányadó összege semmilyen kedvezménnyel nem csökkenthető. Az önadózás szabályai szerint megállapított átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 15. napjáig kell megfizetni. Könyvvezetési kötelezettség: Az új adózási rendszer bevezetésének alapvető célja az adózással kapcsolatos eljárási szabályok egyszerűsítése. Az átalányadózást választók mentesülnek a pénztárkönyv vezetése alól, csupán bevételi nyilvántartást kötelesek vezetni. (A választás időpontjáig azonban még a pénztárkönyv vezetése kötelező.) Természetesen az eddig vezetett pénztárkönyv tovább használható bevételi nyilvántartásként, vagyis csak az 1995-ben kezdő vállalkozóknak kell az adóhatóságot a bevételi nyilvántartás hitelesítése végett felkeresni. Az átalányadózára való jogosultság évközi megszűnése esetén a bevételi nyilvántartás lezárásával egyidejűleg át kell térni a pénztárkönyv vezetésére. Az új adózási forma választása nem mentesít az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási, a számla- és nyugtaadási kötelezettség alól. Az általános fofgalmi adóra vonatkozó törvénymódosítás értelmében, ha az átalányadózás útján adózó egyébként nem választotta, illetve választhatta az alanyi adómentességet, akkor az általános szabályok szerint gyakorolhatja a termékbeszerzéseire és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó adólevonási jogát is. APEH megyei igazgatósága i
