Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd Hazai Tükör 3. oldal IUetményemelés a sorkatonáknak Március l-jétől egységesen havi 250 forinttal emelik a sor­katonák illetményét, ami így a honvédek esetében 2200 forint lesz. Tikos László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes szóvivője hétfőn az MTI-nek elmondta azt is, hogy a tanintézeti hallgatók ugyanezt az emelést szeptember 1-jétől kapják meg. Tervezik a sorka­tonák utazási feltételeinek könnyítését is, de ez ügyben még nem született döntés. Szintén újdonság, hogy kí­sérletképpen néhány alakulat­nál elmarad a szokásos reggeli torna. A katonák fizikai felké­szítését a napi kiképzési foglal­kozások és a szabadidős sporto­lás segíti. (MTI) Galambok, díszmadarak. Nagy sikerrel rendezték meg a hét végén a Kisúj kupát Kisújszálláson a helyi egyesület szervezésében. A művelődési házban tartott rendezvényre hatvankét tenyésztő nevezett be, négyszázhatvan galamb­bal. A galambokon kívül díszmadarakat és díszbaromfit is láthattak az érdeklődők. FOTÓ? K. É. Bioenergiával a súlyfölösleg ellen Dr. Rusztem nem ismeretlen az Új Néplap olvasói körében. Hétről hétre találkozhattak la­punk hasábjain hasznos taná­csaival, amelyek a betegségek kialakulásának megelőzésére, különböző közérzeti panaszok, allergikus tünetek közömbösí­tésére szolgáltak. Dr. Rusztem 1990 óta tart mint orvos-természetgyógyász rendeléseket Magyarországon. Aura- és íriszdiagnosztikai módszerekkel állapítja meg a hozzá fordulók betegségeit, és ezeket bioenergia-átadással gyógyítja. Hitvallása szerint azonban elsődleges cél a betegségek ki­alakulásának megelőzése, amelyben igen fontos szerepet játszik a helyes életmód. Ennek egyik összetevője az optimális testsúly elérése és megtartása. Ez, ismerve a hazánkban diva­tos étkezési szokásokat, mely zsíros, fűszeres ételek fogyasz­tását, a vajkrémes, cukros édes­ségek kedvelését jelenti, nem könnyű dolog. Túlsúlyos nem­zet vagyunk, s legtöbbünknél az újabbnál újabb fogyókúrás rohamok nem vezetnek tartós eredményre. Dr. Rusztem bioenergetikai kódolásos eljárása egy alapve­tően új, igen jó hatásfokú mód­szer. Szmélov akadémikus dol­gozta ki, külföldön már tíz éve alkalmazzák kiváló eredmény­nyel. Az orvosstatisztikai ada­tok tanúbizonysága szerint több ezren visszanyerték általa ideá­lis testsúlyukat. Minderről a 20-30 kilogrammos többlet­súllyal jelentkező betegek fotói vallanak leghitelesebben, akikre, a kezelés után pár héttel készült felvételeken alig lehet ráismerni. Vannak, akik egy-két kilogrammot is leadnak naponta. Az eljárás lényege egy bio­energetikai pszichikai kódolás, melynek segítségével stabil ne­gatív reflex alakul ki a magas kalóriatartalmú ételekkel szemben, ugyanakkor normali­zálódnak az addig nem kellő hatásfokkal működő anyag­csere-folyamatok, intenzívebbé válik a lerakodott zsírszövetek lebontása, és gyorsul a salak­anyagok eltávolítása a szerve­zetből. Ezekre, a szervezet op­timális működését elősegítő ha­tásokra komplex gyógyulási fo­lyamatok is beindulnak. Ren­deződik a magas vérnyomás, a különböző túlsúlyból eredő mozgásszervi problémák. A programozás hatására az egyed táplálkozási idegköz­pontja, amely a környezeti ha­tásokra (helytelen nevelés, rossz szokásrend kialakítása) nem megfelelően látta el fel­adatát, ismét szervesen illesz­kedik a fiziológiás rendszerbe, megerősödnek, rögzülnek az új táplálkozási szokások. Mindazoknak javasolható a kezelésen való részvétel, akik súlyfölösleggel küszködnek, szervezetüket mérégteleníteni szeretnék, hölgyek esetében a szülés utáni gyors regeneráló­dás érdekében, kozmetikai okokból, mivel hatására a bőr rugalmassága, hidratáltsága is növekszik. Ellenjavallt viszont cukorbe­tegség, daganatos megbetege­dések, terhesség és szoptatás idején, kóros pszichikai elvál­tozások esetén, lázas, meghűlé­ses állapotban. Cseh Emese Dr. Rusztem 1995. február 1-jén a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban 18 órától ingyenes előadáson ismerteti eljárását, majd február 4-én (szombaton) kezelést tart. Bővebb in­formációt csütörtökön 16 óráig Erdei Ilona ad az 56/424-444-es telefonon. Műveseállomás Mezőtúron Az USA-ban 1968-ban alapított National Medical Care Juc. (NMC), valamint annak magyar társasága, az NMC Dialízis Szolgáltató Kft. szándéklevéllel kereste meg a mezőtúri önkor­mányzatot egy, a városban léte­sítendő dialízisállomás létreho­zásával kapcsolatban. Az NMC a dialízis (művese) -állomást elsősorban a még ellá­tatlan területen kívánja telepí­teni, mégpedig olyan helyre, ahol kórház is működik, ezért esett választásuk Mezőtúrra. E cél megvalósítása érdeké­ben kérte az Erkel Ferenc út- Mátyás király út által határolt területet az önkormányzattól, melyet a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén harmincéves idő­tartamra, bérletidíj-mentesen az NMC részére megszavazott. A 2153 négyzetméter alapterületű ingatlan közművesített - víz, szennyvíz, gázvezeték, villany, burkolt út van -, így az NMC az idén megkezdheti a 6-8 férőhe­lyes műveseállomás kiépíté­sét. C. A. Országismertető angolul „Hungary - Essential Facts, Fi- gures and Pictures” címmel je­lentetett meg angol nyelvű or­szágismertetőt az MTI Sajtó­adatbankja. A 320 oldalas rep­rezentatív kiállítású kézikönyv tárgyszerűen, színes képek, tér­képek, grafikonok segítségével mutatja be Magyarország törté­nelmét, földrajzát, gazdaságát, kulturális, tudományos és mű­vészeti értékeit. A kiadvány függeléke hasznos gyakorlati információkkal is szolgál. _________________________Keddi Jegyzet_______________ „ Embert bűnbe a kényszer űz” (Villon) Mindannyiunk felelőssége Az elmúlt esztendőben tovább csökkent kis or­szágunk - amúgy sem nagy létszámú - lakos­sága. Csak augusztus hónapig 5 ezer 100-zal kevesebb gyermek született, mint 1993 első nyolc hónapjában. Ráadásul minden második héten(!) megölnek egy kicsi életet. Ezt már egy újszülöttgyilkosságokról készült tanulmányban olvastam. Az elkövetők jelentős része szigorú nevelésben részesülő vagy az épp felbomló csa­ládban helyét nem találó lány, illetve rossz szo­ciális körülmények között élő asszony. Hetven százalékuk tanyán vagy falun lakik. Egyébként Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, va­lamint Budapesten fosztanak meg a legtöbb új­szülöttet az élet lehetőségétől. A szörnyű gyilkosságokra leggyakrabban a szakorvos, a tettes környezetének bejelentése, valamint a családtagok jelzése alapján derül fény. A kicsiket általában csak magukra hagy­ják, kisebb hányadukat viszont valamilyen módszerrel, eszközzel, tárggyal megölik. Az anyák nagy része (férjezett, két- vagy több- gyermekes asszonyokra is vonatkozik) nem is­meri a fogamzásgátlás módjait, a terhesség­megszakítást, a megszületett gyermekről való törvényes lemondást vagy intézeti elhelyezésé­nek lehetőségét. így aztán marad a végső két­ségbeesésben, vagy előre kitervelten elkövetett, jóvátehetetlen cselekedet, s a kicsi jobbára ku­kában vagy az udvari vécében végzi el sem kezdett életét. Szolnokon néhány éve a Gólya ABC-nél ta­láltak egy aprócska tetemet, de Szászberek és Jászszentandrás is hírhedtté vált hasonló eset­ről, nem is olyan nagyon régen. December else­jén Maglódon, negyedik gyermeke - egy kis­lány - életét oltotta ki anyja azzal, hogy a vé­cébe dobta az egyébként felsíró csecsemőt. Külföldön dolgozó férje elől akarta eltitkolni terhességét, mert az már a harmadik gyermek miatt is - aki egyébként születése után nem sokkal meghalt - neheztelt az asszonyra. Aztán itt van Rita - a nagy túlélő. A „szeren­csés”, szegedi, szemeteskonténerben lelt lányka. Nemrégiben megtalálták az anyját és az apját is. Most erről beszélünk. Meglehet, hogy mire e sorok megjelennek, már újabb „téma” lesz. Maradjunk mégis az elgondolkodtató, ta­lán több szempontból modellértékű szegedi esetnél. Az életet adó ezúttal még maga is majdnem gyerek. Egy kisegítő iskola tanulója. A szintén fiatalkorú apa - állítása szerint - semmit sem tudott a dologról. (Remélhetőleg az „előzmé­nyekre” emlékezik, melynek „eredményét” Rita névre keresztelték - számukra örök me- mentóul.) A szülés az anya szüleinek lakásán zajlott, azok távollétét használta ki a csöppség világra kéredzkedéséhez. Az életet, élni akarást hirdető, harsány újszülöttsírást az anyuka fel­erősített magnózenével nyomta el. Az időköz­ben hazatérő - immár nagyszülők - semmi gyanúsat nem észleltek, mint ahogyan az eltelt kilenc hónap alatt sem(?!). Ugyanez vonatkozik az iskolára és a lány közvetlen környezetére. Nem érdekes?! Az apró lányka pedig a szülést követően nem sokkal, paplanba és mellénybe bugyolálva - anyja keze által - egy konténerbe került. Aki tette mindezt azért, „mert nem tudott vele mit kezdeni”. De Rita tudta, mit akar: élni. Ez némi szerencse és véletlen segítségével idáig sike­rült. S mi lesz ezután? Mert a szülők nem élhet­nek jogaikkal nagykorúvá válásukig, a nagy­szülők pedig nem akarnak jogaikkal élni. Vi­szont már 30-nál több idegen ember jelentke­zett, hogy szívesen örökbe fogadná a híressé vált apróságot, akinek talán egész további életét örökre meghatározza különös születése. Meg az anyáét is, akit akár felmentenek, akár leüli 2-5 évre saccolt börtönbüntetését, lelki terhétől soha többé nem szabadulhat, bármennyire fel- hangosítja valós vagy képzeletbeli magnóját. S most jön mindnyájunk felelőssége. Ha a kisgyerek természetes kíváncsiságát nem gó­lyamesével próbálnánk elaltatni vagy durva le- tolással megtörni... Ha az iskolai oktatás-neve­lés mihamarabb elfelejtené az összes tabut, s levetné az álszemérem egyre visszataszítóbb köpönyegét... Ha kamasszá serdült lányaink, fiaink bizalmát őszinte beszélgetésekkel meg tudnánk őrizni... Ha az első szexuális élményü­ket szerelemből élnék át a fiatalok, és nem sikkből, kíváncsiságból vagy utánzásból... Ha ismernék a nem kívánt terhesség, a nemi és egyéb betegségek elleni védekezési módokat... Ha... Ennyi „ha” és a szomorú statisztika talán már bőven elegendő ahhoz, hogy érezzük, most már tényleg tenni kell valamit. És elsősorban nem az elkövetők vérét kívánni, hanem olyan meg­oldást találni, ami által nem lesznek kisbabájuk­tól bármi áron megszabadulni akarók, és nem lesznek méltatlan körülmények között bevég- zett kicsi életek. Utópia? Nem hinném. Nagy László azt mondta: „Műveld a csodát, ne magyarázd!” Mi valamennyien idáig jobbára magyaráztuk. Nem lehetne mostantól inkább művelni? Együtt. J. Zs. Kulcskérdés a pénzügyi stabilitás (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentette, hogy az ország tényleges helyzetéről, a gazda­ság múlt évi alakulásáról a csü­törtöki kormányülésre hiteles adatokat kér, s a február 6-i kormányülésen elemzik a ten­nivalókat. Jelezte azt is, hogy a kormány modernizációs prog­ramot állít össze, amely az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás szükséges vállalásait is rögzíti. Hóm Gyula beszéde végén arról is szólt, hogy új irányokat kell megfogalmazni a privati­zációban, ezért van szükség privatizációs poszt felállítására. Hivatkozott Békési László szombati lemondására, amelyet február végével elfogadott. A miniszterelnök beszéde után, napirenden kívül Szabó Iván (MDF) frakcióvezető kért szót, és néhány intézkedése miatt pártja nevében élesen támadta Fodor Gábor oktatási és műve­lődési minisztert. A miniszter az igazságtalan kritikákat visz- szautasította. Torgyán József (FKGP) frakcióvezető az al­kotmányosság súlyos sérelme miatt kért szót. Elmondta, hogy a köztársasági elnök közvetlen választása érdekében indított aláírás-gyűjtési akciót a rendőr­ség és a főpolgármesteri hivatal akadályozza, noha azt alkotmá­nyos jogként deklarálja a tör­vény. Felszólalásában megsér­tette a belügyminisztert, aki pár szavas felszólalásában ugyan­csak megsértette a képviselőt, ezért a házelnök mindkettőjü­ket figyelmeztette. Az Országgyűlés napirendje szerint először a gépjárműadó­ról szóló törvény módosításáról folytatta az általános vitát, ame­lyet még decemberben elkez­dett. Hat képviselő szólalt fel, közülük Medgyasszay László (MDF) ügyrendi javaslattal is előállt: ne tárgyaljon addig a parlament adótörvényt, amíg nem ismert a leendő pénzügy- miniszter személye. A T. Ház a javaslatot elvetette, és az el­nöklő Kóródi Mária le is zárta az általános vitát. Ugyancsak lezárták a helyi adók módosítá­sáról szóló indítvány általános vitáját, amelyben mindössze ketten mondtak véleményt. Vélemények a pénzügyminiszter lemondásának okairól és következményeiről Békési távozik, a programja marad? A hét vége váratlan és nemzetközi­leg is feltűnést keltő politikai esemé­nye volt, hogy Békési László pénz­ügyminiszter felajánlotta lemondá­sát, amit Horn Gyula miniszterel­nök elfogadott. Miért mondott le a pénzügyminiszer? Erről a legilletékesebb, maga a tá­vozó pénzügyminiszter a következő­ket mondja:- Három feltételhez kötöttem a gaz­daságpolitika sikerét. Az első az volt, hogy a kormányprogramban meghir­detett gazdasági koncepció érvénye­süljön. A másik: a privatizációs tör­vényjavaslat alapelveinek elfogadása és végrehajtása; a harmadik: a kor­mányzaton belül egy gazdaságpoliti­kai centrum létrehozása. Ezeket a fel­tételeket nem láttam biztosítottnak, a stabilizációs lépések késlekedtek, s ezek károsan hatottak az 1995-ös fo­lyamatokra. Horn Gyula miniszterelnök a le­mondást így kommentálta:- Békésivel elvi nézeteltérések ala­kultak ki; személyes konfliktusok azonban nem nehezítették az együtt­működést. Példaként említette a privatizációs politikát, amelyet véleménye szerint a kormánynak gazdasági oldalról is meg kellett volna alapoznia, ez azonban az elmúlt fél év során nem történt meg. A kormány nagy késésben van a privati­zációs törvény előkészítésével is. Az ország nem rendezkedhet be - pénz­ügyi stabilitás mellett sem - arra, hogy olyan lépéseket tegyünk, amelyek nem segítik elő a gazdasági növekedést. Folytatódik-e a Békési-program? A pénzügyminiszter távozásával összefüggésben az alapvető kérdés, hogy a koalíciós megállapodásnak is alapját képező, Békési nevével fémjel­zett program folytatódik-e. Ezzel kap­csolatban a miniszterelnök leszögezte: Békési távozása után a kormány to­vább folytatja a gazdasági stabilizációs programot. Nem csupán folytatni, ha­nem felgyorsítani kívánja a privatizá­ciós folyamatot, azoknak az anomáli­áknak a kiküszöbölésével, amelyek ma jellemzik a döntéshozatalt. Hogyan látják a személyi változást a miniszterelődök? Medgyessy Péter: Ami a szűkén vett pénzügypolitikát, a költségvetéssel kapcsolatos irányítást illeti, nem tudok elképzelni más gyakorlatot, mint ami a Békési-programban szerepel. Rabár Ferenc: Békésivel ellentétes álláspontot képviselek az egyensúly-, illetve növekedésvitában. Emberileg, szakmailag egyébként nagyon tiszte­lem őt. Kupa Mihály: Várható volt a le­mondás, bár úgy véltem, Békési ki­húzza júliusig. A háttérben pártpoli­tika is munkálkodott, de az sem célra­vezető, amikor egy miniszter túl gyak­ran emlegeti lemondását, ha bizonyos döntéseket nem az ő elképzelései sze­rint hoznak meg. Szabó Iván: Békési lemondásával megbukott az a gazdaságpolitika, ame­lyet a jelenlegi kormány képviselt, s amely az előző kormány gazdaságpoli­tikájával teljesen ellentétes volt. Mindezek ellenére tisztelem Békésit, aki inkább a meggyőződéséhez, s nem a miniszteri székhez ragaszkodott. Miként vélekednek a vezető közgazdászok? Kopátsy Sándor: Nyilvánvaló volt, hogy a Békesi-féle elképzelés csődbe megy, mert nem jó pénzből lesz jó tár­sadalom, hanem fordítva: a jó társada­lomnak lesz jó a pénze. Petschnig Mária Zita: Békési távo­zása nem csak egy miniszter lemondá­sát jelenti, az ő nevével fémjelzett gazdaságpolitikai program került ve­szélybe. Vértes András: A Békési-programot Békési nélkül is meg lehet valósítani, de csak akkor, ha a kabinetnek is ez a szándéka. Nemzetközi visszhang Reuter: E fejlemény tovább gyöngíti a külföldi befektetők bizalmát, bár az SZDSZ alighanem benn marad a koa­lícióban, ha megfelelő garanciát kap a szocialistáktól a kormányprogram megvalósítására. A Die Welt véleménye szerint „hi­degre tették” Békésit, ami elsősorban azért vészjelzés, mert ő volt az MSZP jobbszámyának vezéralakja, aki korlá­tozni tudta az erőteljes szakszervezeti befolyást. A DPA német hírügynökség szerint teljesen nyilvánvaló, hogy „Horn a privatizáció ellenőrzését pártjának és a párt nagyhatalmú klientúrájának akarja alávetni.” Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom