Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

1995. január 27., péntek HtPORT 11. oldal Kézilabda, NB I. Ki szüreteli le a komlót? Egy igazi szárnyas reklám, Patocskai módra Ügyet kreáltak a Szolnok-Ajka meccsből Valójában ki sem álltak Már egy hete, hogy túl vagyunk a Szolnoki NRK-Ajka SE NB 1-es női röplabdamérkőzésen, mégis újfent elő kell ráncigál- nunk. Hogy miért? Nos, a papírforma-végeredménnyel zárult találkozó nem várt hullámokat korbácsolt a sportág nem ke­vésbé zilált szövetségében. Nézzük csak, vajh’ mitől megy föl a pumpája egy valamirevaló „aktakukacnak” napjaink stresszel teli világában, és „gyúr” bolhából elefántot: Mivel a vasárnapra kiírt eredeti időpontot túl korainak ta­lálta a vendégcsapat, néhány telefonváltást követően - a Tisza- ligeti Sportcsarnok túlzsúfoltsága miatt - a péntekben egyeztek meg az érintett felek. A biztonság kedvéért az ajkaiak és a szol­nokiak is a fura urak szájába rágták a változás tényét, akik ál­dásukat adták a légyottra. Ennek ellenére a kirendelt sípmeste­rek - ki tudja, miért - valahogy otthon ragadtak, s két szolnoki röplabda-szaktekintély ugrott be menteni a menthetőt. Ugyan felmerült, hogy „ejtik” a találkozót, ám a bakonyiak 50.000fo­rintos útiszámlájukat nem kívánták megkétszerezni, így leját­szották a találkozót. Bár ne tették volna. A mindig is magas lo­von csücsülő szövetségi funkcionáriusok nem sokat haboztak, sebtiben jókora ügyet hordtak össze mindebből. A pályán elért eredményt megsemmisítették, a két csapatot pedig ki nem álló­nak nyilvánították!!). Hab a tortán, hogy a mérkőzést pont nél­kül, 0:3-as játszmaaránnyal igazolták mindkét együttesnek, s mindezt a versenykiíráshoz való merev ragaszkodásnak kö­szönhetően. Nesze neked, józan ész! Nincs elég bajuk a Tisza-parti me­gyeszékhely röplabdásainak, még ezt is a nyakukba akasztották. Igaz, a Vasicsek-leányokat „csupán” erkölcsi veszteség érte, azonban a merész terveket szövögető dunántúliak most joggal érezhetik: ez nem a véletlen műve volt. És valóban. Könnyen megeshet, hogy éppen őket kívánják kigolyózni Budapesten, mi­vel újabban egyre inkább odaszemtelenkedtek a jó meleget árasztó tűzhöz. Ámbár meglehet, csak a rossz(?)indulat mon­datja mindezt velem. Vagy mégsem? Nagyon bízom benne, nem nyer megerősítést eme levegőbe eresztett néhány sorom, (sl.) „Fekete szerda” Angliában A költői kérdésre, mármint mi­lyen végeredményt hoz az Al­földi Gabona Törökszentmik­lósi SE-Komló bajnoki kézi­labda-mérkőzés, néhány óra múlva választ kapunk. A mai napon 17.30-kor ugyanis ismét hazai (Olaj-csarnok) környe­zetben lép pályára Kocsis Lajos legénysége. Nos, a mester egy gonddal kevesebbet tudhat ma­gáénak, hiszen a MÓL Szolnok KK vezetősége továbbra is biz­tosította arról, hogy a három fi­atal játékos - Bánfi, Szloska és Szép Kiss Robi - a Miklós szí­neiben ontsa a gólokat. Amire a dunántúli vendégek ellen is sort keríthetnek, akik amellett, hogy félelmetesek otthonukban, ide­gen miliőben is remekül felta­lálják magukat. Az esély egyértelműen a Ba­ranya megyeiek mellett szól, ám, ha Gulyáséknak sikerül felpörögni a MÓL elleni derbin tapasztalt fordulatszámra, ak­kor bármi megtörténhet. Igaz, hogy Debrecenben nem termett babér a gabonásoknak - ámbár az első félidőben még egyen­Rákóczifalván nem igazán le­hettek elégedettek a szurkolók- és vezetők - a csapat őszi sze­replésével, hiszen megítélésük szerint a „nevek” alapján előke­lőbb helyen kellene állniuk kedvenceiknek. Talán a Bá- rány-Majzik csatárduó nem *keltett egyedül csalódást, 27 szerzett gólja önmagáért beszél. Tavasszal azonban lehet, hogy nem kell annyira rettegniük az ellenfél védőinek, ugyanis fel­bomlott a gólerős ékpáros. Majzik József félévi vendég- szereplés után visszatért Jászal- sószentgyörgyre, ahol többek közt az ő találataitól remélik a biztos bentmaradást. Megüre­sedett helyére több játékos is pályázik, két jászboldogházi idegenlégiós, Mednyih és Mednyásznkij, valamint az ed­dig a megyei másodosztályban- Rákócziújfaluban - szereplő Kollár Zoltán szeretne helyet követelni magának a kezdő ti­zenegyben. A hátsó alakzat erősítése érdekében Alattyán- ból „hazaigazolták” Kácser Ist­vánt. Jánoshida remek tavalyi szereplése nem a véletlen műve volt, bizonyítja őszi helyezése. A tervszerű munkának köszön­hetően ma már nemcsak ki­emelkedő csatárjátékával hívja fel magára a figyelmet az együttes, hanem a fiatal Bagi rangú ellenfelek voltak -, azonban hazai pályán bizonyo­san újfent egy harapós TSE-t láthatunk viszont. Úgy fest, „beállt” a 6-700-as nézőátlag, annak ellenére, hogy a győzel­met csupán kétszer ízlelhette meg a kilátogató publikum. Már csak értük is szükséges a hátravonásával masszívabbá vált védelmével is. Az eddig já­tékos-edzőként dirigáló Szabó Imre - „előrehaladott” korára való tekintettel - egyre keve­sebbet szeretne pályára lépni, ezért saját posztjára keresett és talált pengés labdarúgót, Demé Gábor megszokott' jászapáti szerelését cserélte fel a hidaiak mezére, rajta kívül szinte válto­zatlan kerettel kezdte meg a felkészülést a gárda. Alattyán tekintélyt paran­csoló eredményekkel hívta fel magára ősszel a figyelmet, ám hogy tavasszal mire lesz képes az együttes, több mint kérdéses. A középpályás Kalmár Tamás és a beállós Kácser István távo­zásával - előbbi a szomszéd fa­luba, Jászalsószentgyörgyre, utóbbi Rákóczifalvára tért visz- sza - két stabil húzóember esett ki a kezdő tizenegyből, ráadá­sul Szabó „Pepe” is szaporít­hatja a távozók listáját, hisz február közepéig az NB III-as Jászberény gárdájánál szerepel próbajátékon. Három meghatá­rozó labdarúgó kiesését pedig sehol a világon nem tudják egyik napról a másikra pótolni. Igaz, Kiss Tibor II. (Jászalsó- szentgyörgy) érkezésével a vé­delem stabilitása változatlan marad(hat), de labdabiztos fu­tóemberre akkor is szüksége lesz Ladányi edzőnek. Úgy tű­tisztes helytállás, hiszen mai vi­lágunkban nem árt minél job­ban megbecsülni, kiszolgálni mindazokat, akik belépőt válta­nak. Halkan megjegyezzük, eddig sem volt probléma, csak hát a győzelmek hiányoznak, de na­gyon. nik, Csikós Jenő személyében Jászladányról próbálják meg betömni a középpályás sorban keletkezett lyukat, de szó van egy román idegenlégiós leiga­zolásáról is. Uyaszi-őszi rendszerű bajnokság, lenne megyénkben, Jászapáti biztos bajnokként készülhetne a következő évadra, hisz mindkét félévben alaposan kitett magáért a gárda. Kiegyensúlyozott szereplése el­lenére azonban sokan kíván­csian várják a márciusi folyta­tást, s ez köszönhető két „spil- lere” távozásának. Deme Gábor ugyan zömmel csereként lépett pályára az ősszel - így nem is válthatta meg a világot -, de ez leginkább munkahelyi elfog­laltságának a rovására írható, tehetségét, labdarúgótudását senki nem vitatja. Az irányító középpályás most ennél többre vágyik, ezért elfogadta Szabó Imre szívélyes invitálását, és a nagy riválishoz, a bajnokesé­lyes Jánoshidához igazolt. Rajta kívül László Róbert neve fog hiányozni tavasszal az együttes összeállításából, a fia­tal játékos Budapestre, az Elektromoshoz távozott. Mivel a gárda védelme - főleg annak közepe - egy kicsit lassúnak tűnik már, kérdéses, meddig tart a csapat szárnyalása. (géléi) Párizs megért egy futást- változtathatná meg az ismert mondást Mohácsi András, a Ti­szafüredi Városi Tűzoltó-pa­rancsnokság tűzoltója, aki a Népstadion szoborparkjában rendezett 18 kilométeres futó­versenyen III. helyezést ért el. Ugyanis az élen végzettek ju­talma - már hagyományosan - egy párizsi út volt, ahol a világ minden tájáról érkező tűzoltó futók, mivel a párizsi tűzoltó­ság hívószáma 18-as, szintén 18 km-en mérik össze erejüket. Az egyéni versenyen kívül csa­patban is eldöntik majd, hogy kik a világ leggyorsabb tűzoltói 1995-ben. Mohácsi András a magyar tűzoltó-válogatott tiszafüredi reprezentánsa - a hétfős csapat tagjaként - tegnap indult el Pá­rizsba, ahol vasárnap délelőtt rendezik meg a XV. nemzet­közi tűzoltó-futóversenyt. Mai műsor Kézilabda. NB I„ férfiak: Alföldi Gabona Török- szentmiklós SE-Komlói Bányász, Szolnok, Olajbá­nyász Sportcsarnok, 17.30. Szotyoriék látogatóban A Nemzeti Sport csütörtöki számában némi meglepetéssel olvastuk a Pick Szeged-Poljot Cseljabinszk EHF-Kupa férfi kézilabda-mérkőzés tudósítá­sának végén Szotyori István­nak, a Mól Szolnok KK átlövő­jének nyilatkozatát. Nem ma­gának a véleménynek tartalma váltott ki érdeklődést bennünk, hanem inkább az a tény, hogy a kiváló gólvadász vajon mi já­ratban lehetett a déli határvidé­ken? Hajnal Mihály, a szolnokiak klubigazgatója arról tájékozta­tott bennünket, hogy kollégájá­val, Horváth Józseffel és két já­tékossal, Bendó Csabával és Szotyori Istvánnal négyesben csupán látogatóban jártak Sze­geden, annál is inkább, mert Kővári Árpád együttese febru­árban a Tiszaligetbe látogat. A direktor azt sem hallgatta el, tudomása van arról, hogy Szo- tyorit felkeresték a szegediek, hiszen júniusban lejár a szerző­dése. A válogatott szélsővel, Bendó Csabával megnyugta­tóbb a helyzet - bár a szegediek őt is szívesen látnák soraikban -, mert a balkezes gumiember­nek még négy esztendőre szól a MÓL KK-val kötött szerző­dése. A szombati Fotex Veszp­rém otthonában tehát mindket­ten pályára lépnek szolnoki színekben. A magyarázat csupán ennyi az ominózus nyilatkozattal kapcsolatban, ám a szegedi ha- raszt sem zörög, ha... A labdarúgó Premier League szerdai fordulójában két olyan esemény vetett sötét árnyékot a küzdelmekre, amelyekre fel­kapta a fejét szurkoló, újságíró, szövetségi ember egyaránt Angliában. Az Aston Villa— Tottenham Hotspur (1-0) ösz- szecsapás első félidejében a ha­zaiak ausztrál kapusa, Mark Bosnich ütközött a „Spurs” német légiós csatárával, Jürgen Klinsmannal. A kemény, akár szándékos belemenésnek is ne­vezhető „koccanás” eredmé­nyeként Klinsmannt 4 percen keresztül ápolták a gyepen, majd hordágyon vitték az öltö­zőbe. A Tottenham-futballisták természetesen szabadrúgást és valamilyen lap felmutatását követelték Robbie Hart játék­vezetőtől. Se szabadrúgás, se lap. Klinsmann kisvártatva ma­gához tért. (Tudniillik, utóbb kiderült, elveszítette az eszmé­letét egy rövid időre.) A német gólvadász orrcsontja eltört, s bár a második félidő előtt je­lezte, hajlandó lenne folytatni a küzdelmet, a „Spurs”-vezetők azt tanácsolták neki, jobb, ha rövid kórházi megfigyelésen teszi tiszteletét. Az újságírók kérdésére Gerry Francis, a TH vezető edzője óvatosan kitérő választ adott, amikor a Bos- nich-belemenésről faggatták: - Tudom, az esetről készült video­felvétel. Azt még nem láttam, majd ha tanulmányoztam, el­mondom, volt-e szabálytalan­ság Bosnich részéről. Klins­mann merészen indult el a hosszan előrevágott labdára, csakis az egyenlítés gondolata vezérelte. A Crystal Palace-Manches- ter United 1-1-es bajnoki csata 48. percében a vendégek fran­cia ásza, Eric Cantona man­chesteri „tevékenysége” idő­szakának ötödik kiállítását je­gyezhette fel emlékkönyvébe. A renitens francia oly kemé­nyen megrúgta a Crystal védő­jét, Richard Shaw-t, hogy meg­kapta a piros lapot. A Selhurst Parkban még nem láttak olyan folytatást, ami a kiállítást kö­vette. Cantona az öltöző felé menet páros lábbal átugrotta a gyepet a nézőtértől elválasztó korlátot, és az őt provokáló egyik hazai nézőbe páros lábbal beleszállt. A gyomron rúgott úriember körül lévő drukkertár­sak és a labdarúgó között ki­adós ökölharc kezdődött. Zápo­roztak az ütések, mígnem a né­zőtéri rendfenntartók és a rend­őrség közre nem fogta a kis csoportot. Cantonát erős „dísz­őrség” kísérte az öltözőbe. A légiós kimenekítésében tevé­keny részt vállalt a MU dán ka­pusa, Peter Schmeichel. Az esetről tudósítók úgy minősítet­ték Cantona „bosszúját”, hogy az egy tökéletesen begyakorolt kungfurúgás volt. Az Angol Labdarúgó Szö­vetség (F. A.) rendkívüli kom­münikét bocsátott ki, amelyben leszögezte: hivatalos formában megkapta a történtekről írt je­lentést, azonban megvárja a rendőrségi vizsgálat eredmé­nyét, és csak azután dönt, mi lesz Cantonával. Labdarúgás, megyei I. osztály Téli szüneti játékoskeringő A magyar futball színvonala lehet bármeny­nyire gyenge is, a szurkolók ilyenkor, január végén már - nagyon unva a téli uborkaszezont - egyre gyakrabban emlegetik a tavaszi idénykezdést. Nincs ez másként az alsóbb osz­tályú, megyei bajnokságokban sem. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy napról napra újabb és újabb remélt vagy valós átigazolási hírek kelnek szárnyra. A gyengébb csapatok természetesen szeretnék megerősíteni harma­tos alakzataikat, míg a jobbak meg akarják tartani húzóembereiket. Hogy végül a keringő mendemondák közül melyik válik valóra, feb­ruár 28-ig, az átigazolási időszak végéig kide­rül. Addig azonban szinte valamennyi klub­cseréről szóló hírt fenntartással kell fogadni. Ismétlődő finálé A 6.22 millió dollár összdíja­zású ausztrál nemzetközi te­niszbajnokság 11. játéknapján kialakult a női döntő párosítása. Akárcsak a tavalyi francia nemzetközi bajnokságon, ezút­tal is a spanyol Arantxa San- chez-Vicario és a francia Mary Pierce mérkőzik meg egymás­sal a fináléban. A két elődöntő egyébként egyoldalú küzdelmet hozott, mind Sanchez-Vicario, mind Pierce könnyedén, két játszmában diadalmaskodott. Eredmények: Pierce (fran­cia, 4.) - Martinez (spanyol, 2.) 6:3, 6:1, Sanchez-Vicario (spa­nyol, 1.) - Werdel-Witmeyer (amerikai) 6:4, 6:1. A kanadai születésű, de fran­cia színekben versengő Mary Pierce tehát spanyol után spa­nyol riválist kap. Az elődöntő­ben viszonylag könnyen jutott túl C. Martinezen. Egyébként ez volt kettejük első mérkőzése pályafutásuk Során. - A mérkő­zés előtt felhívott telefonon Nick Bollettieri, az edzőm - mesélte az elődöntőt követően Pierce. - Sajnos, már haza kel­lett utaznia, de a távolból bizto­sított arról, legyőzöm Martinezt nélküle is. így történt. Azt mondta a távolsági beszélgetés során: legyek nagyon harcos. A labdameneteket igyekezzek rö­vid úton és nagyon keményen meglőtt labdákkal lezárni. Ne legyek ideges, és minden eddi­ginél agresszívebb tenisszel lepjem meg ellenfelemet. Sike­rült. Kár, hogy Nick nem lát­hatta a mérkőzést. A döntőn sem lesz itt. Pierce a női világranglistán a tizenkettedikről az ötödik helyre ugratott előre azóta, hogy Bollegraf irányija az edzéseit. A legyőzött Martinez elismerte, meglepte őt Pierce „rámenős” játéka. Minden évben megrendezik Tokióban a sumobajnokságot. Az idei győztes, Takanohana, Akihito császár jelenlétében mutatta be szertartásos táncát. feb-fotó Cruyffot bírálják Nincs könnyű helyzetben Johan Cruyff, a világhírű FC Barce­lona edzője. A holland labda­rúgó-szakembert egyre többen támadják Spanyolországban, mert tanítványai igen gyengén szerepelnek a bajnokságban. A játékosok legutóbb a bar­celonai napilapokban adtak hangot elégedetlenségüknek, mivel Cruyff megvonta tőlük a szokásos heti szabadnapjukat. A németalföldi tréner pihenő helyett kemény edzésre köte­lezte legényeit, s az ötlet nem talált jó fogadtatásra. Carles Rexach segédedző magyarázata szerint a futballis­tákra nagy teher hárul majd az elkövetkező időszakban, s ezért kell minél több erőnléti trénin­get tartaniuk, mert mind a Baj­nokok Ligájában, mind a spa­nyol bajnokságban maximális teljesítményt kell nyújtaniuk. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom