Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
Sorokban Marad az osztrák „aj ándékcikkimport” Az osztrákok január 1-je után a szomszédos új demokráciákból változatlanul 1000 Schilling értékű ajándékcikket hozhatnak haza. A hír kellemesen érinti az osztrákokat éppúgy, mint a környező országok illetékeseit, mert az Európai Unió-tagsággal együtt járó változások közepette fennállt az összeghatár csökkenésének veszélye. A szintén nem EU-tag Svájc vonatkozásában 2500 Schilling az értékhatár. A január 1-jétől EU-ál- lampolgár osztrákok a többi Európai Unió-országból vámmentesen hozhatják be a saját szükségleteiket szolgáló árucikkeket. Mivel e meghatározás új, a vámhatóságok igyekeznek útmutatást adni. Új Szamarák még az idén A volgai autógyár még az idén megkezdi a Lada Szamarák utódjának szánt 2110-es modell sorozatgyártását. Vlagyimir Kadannyi- kov igazgató egy helyi lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a gyár az összes eszközét az egy éve bemutatott 2110-es modell sorozatgyártásának idei beindítására fordítja. Az új, áramvonalas Lada ötajtós, fronthajtású gépkocsi. A Lada-gyár viszont egyelőre lemondott egy új autógyár építésének tervéről, amelynek munkálatai ily módon sem az idén, sem pedig jövőre nem kezdődnek el. Az új gyárban a tervek szerint elérhető árú kisautót, például a VÁZ 1116-os modellt gyártanák, valamint Opel Corsákat szerelnének össze. A Togliatti gyár igazgatója szerint a beruházásra összegyűjtött 50 millió dollár kevés az építkezéshez. Indiai engedély ruházati importra India szélesre tárja piacát az amerikai textil- és ruházati cikkek előtt - jelentette be Mickey Kantor amerikai kereskedelmi főmegbízott. A dpa szerint ez az első eset, hogy India engedélyezi amerikai textilipari és ruházati termékek széles körű bevitelét. A másfél évig tartó tárgyalássorozat eredményeként aláírt megállapodás alapján India négy-öt év alatt jelentősen leszállítja az amerikai textil- és ruházati termékek vámját. A két ország textilipari forgalma igen kiegyensúlyozatlan: míg India tavaly másfél milliárd dollár értékű ruházati cikket exportált az Egyesült Államokba, addig onnan csak 7,6 millió dollárért importált ugyanilyen cikkeket. Csökken a benzin iránti kereslet Az 1980/81-es olajválság óta első ízben tavaly csökkent a benzin iránti kereslet Németországban - jelentette a dpa. Az Esso olajtársaság kimutatása szerint 1994-ben 4,2 százalékkal 30,2 millió tonnára csökkent a benzinfelhasználás Németországban. Az Esso ezt elsősorban a benzinadó múlt év elején történt emelésével és a gazdaság kisebb fuvarozási szükségletével magyarázza, de vélhetően időjárási viszonyok (esős húsvét, rendkívül forró nyár) és a reáljövedelmek csökkenése is közrejátszottak az autózási kedv lanyhulásában. A dízelolaj iránti kereslet ugyanakkor 1,7 százalékkal, 25,5 millió tonnára nőtt. Megyei kézműveskamara Döntés a tagdíjak mértékéről A létrejött megyei kamarák folyamatosan döntenek számos kérdésben. Egyik legfontosabb a tagok számára az, hogy mennyit kell majd fizetni a létrejött köztestületnek. A kézmü- veskamara elnöksége többek között e kérdésben is állást foglalt második ülésén. Karácsonyi utórezgések »Ne vágj ki minden fát.. A megyei kézműveskamara második elnökségi ülését december 30-án tartotta, amikor is több témában állást foglalt. A regisztrációs díjak kérdésében úgy döntött, hogy egyéni vállalkozók esetében a mértéke 1000 forint. Betéti társaságoknál 5000, míg káefték, illetve egyéb vállalkozások 10 ezer forintot fizetnek - tudtuk meg Rusa Attilától, a megyei kézműveskamara elnökétől, aki az előzőekhez azt is hozzátette: ezt a kötelező regisztrációs díjat minden vállalkozónak egyszer kell megfizetni azért, hogy a regisztrációs jegyzékbe felkerüljön. A másik fontos döntése az elnökségnek a kamara szervezeti felépítésére vonatkozott, mely az alapszabályból egyenesen következett. Azaz nem építenek ki megyei kirendeltségeket, hanem a már meglévő ipartestületekre támaszkodnak a területi lefedés érdekében. Az ipartestületekkel úgynevezett megbízotti irodai szerződést kötnek, aminek tervezete már elkészült. Az elnökség döntésének értelmében egyelőre négy ipartestülettel kötik meg az említett szerződést. Ez a négy ipartestület a volt járási területet fedi le (Jászberény, Kunszentmárton, Szolnok és Tiszafüred). Mint a kamara elnöke elmondta, több testület is jelezte szándékát, így a törökszentmiklósi, a karcagi, a kun- hegyesi, a jászárokszállási, a ti- szaföldvári és a mezőtúri. Ez esetekben olyan feltételeket kell a kamarának támasztania, mely megfelel a technikai elvárásoknak, ugyanis a kamara minden megbízotti irodával adatátviteli vonalat épít ki. így biztosított az információ áramlása, aminek lényege, hogy a megbízotti irodák számítógépre történt bármilyen rögzített adata egy napon belül a megyei központban megjelenjen. így a megye naprakész adatbázissal rendelkezik majd. Az elnökség a megbízotti irodák pénzügyi kérdésében is határozott. Ezek szerint az irodák egyelőre havi 30 ezer forintos támogatásban részesülnek. Ez tartalmazza az alkalmazott fizetését, valamint az egyéb járulékos költségeket is, például a dologi kiadásokat. Az összeget az ipartestület megkapja minden hónapban. Emellett, ha beszedi a regisztrációs díjat és a tagdíjat, akkor a megyei központ a beszedett összegnek a 10 százalékát visszautalja, mintegy jutalékként. E tárnában arra is figyelt az elnökség, hogy ipartestületek ne szűnjenek meg, hanem a megszűnés határán állók is újra működjenek. A korábban említett összegekből fenntartását ugyanis finanszírozni tudja, így támogatást tud nyújtani a térség vállalkozóinak, akik nem csak ipartestületi tagok lehetnek. Abban is megállapodás született, hogy ha nagyobb levelezés történik, akkor azt nem a megbízotti irodák, hanem a megyei szervezet bonyolítja, mivel ez elég nagy kiadást jelent - mondotta a kamara elnöke, aki a tervekről is szólt, így szeretne a megyei kézműveskamara egy megyei újságot is megjelentetni, melyből a tagok tájékozódhatnának egyes rendezvényekről, valamint a kamarai életről. Az elnökség arról is döntött, hogy a szakképzési törvénynek megfelelően minél hamarabb létre kell hozni a kamarán belül az úgynevezett oktatási bizottságot, illetve egy oktatási vezetőt kell alkalmazni. A finanszírozási kérdések továbbra is napirenden vannak, ugyanis pénz még nincs - fejtette ki Rusa Attila kérdésünkre. Az 1097-es számú kormányhatározat szerint december 31-ig a kormánynak több témában határozatot kellett hoznia. Egyik a finanszírozási kérdés. A megyei szervezet felküldte ennek alapján a Pénzügyminisztériumnak (PM) a féléves pénzigényét. Az említett határozat ugyanis azt mondja ki, hogy a költségvetés biztosítja az 1995. évre a kamarák működtetését oly módon, hogy a várható tagdíjbevételek felét megelőlegezi a PM, s 1995. december 10-éig a kamaráknak ezt az összeget vissza kell fizetni. Az előlegezés úgy történne, hogy január első napjaiban a minisztérium leutalja a január-februárra eső összeget, majd márciustól a fennmaradó pénzt négy részletben kapják meg a megyei kamarák. Az apparátus lassan fog kiépülni, mivel ennek döntő feltétele, hogy a minisztériumokhoz tartozó feladatok közül melyek kerülnek a kamarákhoz. Addig felesleges alkalmazottaknak fizetést adni, amíg nincs mit csinálni. A kormánynak egyébként szintén december 31-ig kellett állást foglalni a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel közösen arról, hogy a kamarák részére hol és milyen helységet tudnak átadni. A megalakult országos szervezetben elnökségi tag Rusa Attila, felügyelőbizottsági tag pedig Németh István, az építőipari szakosztály vezetője lett. Etikai bizottsági tag lett Zoltán Attila, az üveg-, porcelán-, papír-, kerámiaosztály vezetője. Az országos kamara elnökévé Szabó Tibort, az Iposz alelnö- két választotta az országos küldöttgyűlés. • • Üres kassza Teljesen kiürült Zaire kasszája. Az afrikai ország központi bankja mindössze 2000 amerikai dollár és „némi svájci frank” készpénzzel rendelkezik - jelentette az AFP a zaire-i minisztertanács utolsó üléséről kiadott közlemény alapján. A mai Magyarország területének valamikor mintegy 70-75 százalékát borította erdő, ám az 1920-as évekre az ország fával borított területe rendkívüli mértékben lecsökkent. Ez csupán mintegy egymillió 100 ezer hektárt jelentett, ami az ország területének nem érte el a 12 százalékát sem. Az ezt követő időszakban végrehajtott nagyarányú erdősítési-fásítási program eredményeképpen ma egymillió 700 ezer hektár a fával borított terület nagysága, ami már 18 százalékos erdősültségnek felel meg. Még ezzel a „Világ erdőleltára” szerint egyedülálló fásítási eredménnyel is az erdősültségi százalék tekintetében Európa ötödik legszegényebb országa vagyunk. (Az európai átlag 27 százalék.) Mértékadó tudományos vélemények szerint az ország egészséges természeti környezetének megteremtéséhez minimálisan 23-25 százaléknyi erdő lenne kívánatos. Erre a mezőgazdasági területből felszabaduló közel 800 ezer hektár terület beerdősítése adna lehetőséget. A hazai erdőállománynak 16 százaléka fenyő-, 84 százaléka lombos fafajokból áll. Az élőfa-készlet 290 millió köbméterre tehető, az évi nettó növe- dék 6,8 köbméter/hektár. Ha a fajlagos erdőterületet nézzük, akkor ezer emberre 160 hektár erdőterület jut. Olvasóink bizonyára emlékeznek a karácsony előtt kipattant fenyő-, illetve karácsonyfabotrányra. Ha az előbbi adatsorokat vesszük figyelembe, a kép szinte azonnal elszomorító, hiszen az így is kevés erdőterületünknek igen pici hányada fenyő. Ezen belül Magyarországon a rövidtűs lucfenyő, valamint a hosszútűs erdei- és feketefenyő a legkedveltebb fenyőfajta. A karácsonyfa céljára használt fenyőfát korábban az egyes erdészeti üzemek (erdőgazdaságok, téeszek, állami gazdaságok) termelték ki, csakis erre a célra létesített fenyőfatelepeken, legtöbbször erdő céljára alkalmatlan villanypásztákban. Háromszáz ilyen telep közel 1000 hektáron termelte meg az ország fenyőfaszükségletét. Mára már számtalan magán- gazdálkodó létesített karácsonyfa-értékesítés céljára ültetvényt, ugyanakkor a régi telepek jó része is üzemel. A felvásárlás és a fenyőfa-kereskedelem azonban meglehetősen összehangolatlanul és koordinálatlanul működik. Az utóbbi idők jelentős túlkínálata ellenére az árak igencsak borsosak voltak. Az utóbbi években a fenyőfa-kereskedelem külön üzletággá fejlődött, soha nem látott mértékben szaporodtak el az illegális fenyőfa-kitermelések az erdőterületekről. Hatalmas tételekben, sokszor származási bizonylat nélkül cserélnek gazdát a különböző fajú fák a hirtelen, rövid távú meggazdagodás reményében. Környezet- és természetvédelmi szempontból a problémát az jelenti, hogy a karácsonyfa-termesztés céljára létesített, erdőgazdálkodásra alkalmatlan telepeken felnőtt fákat vágnak ki, aminek következményei vannak. Amellett, hogy csökken az erdők területe, egyben ritkul a felnövekvő erdő mennyisége is. Ezt pótolni vagy újraerdősíteni kell(ene), hogy ne csökkenjen az oxigént termelő, levegőt tisztító zöld tömeg. De van megoldás? A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szerint igen. Méghozzá karácsonyfa esetében oly módon, hogy az állami csoport- és magántulajdonú, kimondottan karácsonyfa-termesztés céljára kijelölt területeken kell megtermelni az éves fenyőfaszükségletet. Egyúttal csakis származási igazolással együtt árusítha- tóvá tenni a fenyőfát, valamint az önkormányzatok segítségével gátat szabni a korlátlan árusítási lehetőségeknek. A minisztérium elképzelései szerint az előbbiekben említett szigorítások mellett a fiatal fenyőerdőkre összpontosított, szervezett őrszolgálatot (erdőőrök, vadőrök bevonásával) kellene létrehozni. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben a természetvédelmi őröket kell alkalmazni. S ha még mindez nem hozná meg a szükséges védelmet, akkor adott esetben a rendőrség segítségét is igénybe kellene venni. A háború ára Az orosz védelmi minisztériumnak 200 milliárd rubel pótlólagos kiadást jelentettek decemberben a csecsenföldi katonai akciók. A pluszkiadás egyebek között a szállítási költségekből, továbbá az üzemanyag és élelmiszerek küldéséből adódott. A kiadást a védelmi minisztérium múlt évi költségvetési terhére finanszírozza - jelentette az ITAR-TASZSZ. (MTI) Parabolatilalom Az iráni parabolaantenna-tulajdonosok egy hónapot kaptak arra, hogy leszereljék berendezéseiket, amelyek a „nyugati kulturális invázió” jelképének számítanak a befolyásos konzervatív papság szemében. A teheráni parlament által véglegesen megszavazott törvény szerint a parabolaantennák importját, forgalmazását és birtoklását tiltják. (MTI) Tőzsdei „legek” A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a tavalyi évhez hasonlóan az idén is meghirdette a tőzsdei „legek” akcióját, melynél öt kategóriában lehetett szavazni, így például az év legjobb tőzsdei brókere, brókercégére is. A szavazásban a tőkepiac szakmai közössége - brókercégek, kibocsátó cégek, a sajtó, az Állami Értékpapír- és Tőzsde- felügyelet, valamint a BÉT titkársága vett részt. A szakmai közösség választásai alapján a Budapesti Értéktőzsde által felkért kuratórium részéről kiadott igazolásokat a következő személyek, illetve cégek nyerték el: A Budapesti Értéktőzsdén végzett lelkiismeretes és precíz munkájának elismeréséül Báthory Balázs (CA) elnyerte az 1994 legjobb tőzsdei brókere címet. Élismerve elsőrangú szakembereinek a BÉT felvirágoztatásáért tett nagymértékű hozzájárulását, a Creditanstalt Értékpapír Rt. elnyerte az 1994 legjobb tőzsdei brókercége címet. A Budapesti Értéktőzsde fellendítésében elért vitathatatlan érdemei elismeréséül az 1994 legjobb tőzsdei kibocsátója címet az Egis Gyógyszergyár Rt. kapta. A befektetők tájékoztatásának példájaként a Fotex Rt. kapta az 1994 legjobb tőzsdei éves jelentése címet. A Budapesti Értéktőzsde hírnevének öregbítésében szerzett érdemei elismeréséül Ba- nyár László (Bank és Tőzsde) kapta meg az 1994 legjobb tőzsdei újságírója címet. Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán Időszerű teendők a kertben Zöldségesben. A biztonságos termés érdekében érdemes évente elkészíteni a vetési, ültetési tervet. Minden növény „kényes” arra, hogy milyen területen termesztik. A gyakorlat bizonyítja, hogy nemcsak a szántóföldön érvényes a „vetésváltás” törvénye, hanem a kiskertekben is. Több példa bizonyítja, hogy a burgonyát több évén át (3-4 év) azonos területen termesztő gazda egyre kevesebb termést takarít be. Ez pedig nem a burgonya hibája, hanem a gazdáé. Hasonló következtetést lehet levonni sok más növény esetében is. A lényeg az, hogy azonos növény ne kerüljön önmaga után elvetésre a következő évre. Bizonyos pihenőidőre van szükség, főként növényvédelmi és tápanyag-ellátottsági okok miatt. Az éves vetési terv nem jelent különösebb megterhelést, feladatot, a termelés biztonsága viszont jelentősen megnő. A tervezet birtokában vizsgáljuk felül vetőmagkészletünket. Hasznos tudni, hogy száraz, hűvös helyen zöldségmagva- ink több éven át megtartják csírázóképességüket:- 5-6 évig csíraképes a görögdinnye, az uborka, a spárgátok és a sütőtök;- 4-5 évig „vethetők” a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a zöldpaprika;- 3-4 évig alkalmas lehet vetésre a borsó, a bab, a sárgarépa, a zeller, a cékla, a mán- gold, a brokkoli vetőmagja;- 1-3 évig tárolható a petrezselyem, a paszternák, a vöröshagyma. A készletellenőrzést még a téli hónapokban érdemes megtenni, ugyanis így kerülhető el, hogy feleslegesen költekezzünk és több évre „bespájzoljunk”. A vetőmagvakat célszerű papírzacskóban tárolni. A magvak alkalmasságát, csírázóképességét magunk is ellenőrizhetjük még a vásárlás megkezdése előtt. Ha a kimaradt tételek megfelelnek a követelményeknek, elkerülhetők a felesleges vásárlások. Egy műanyag tányérba egy réteg vattát teszünk, ezt beborítjuk papírszalvétával, és jól bened- vesítük. Ezt követően ráhelyezünk 100 db magot, és lefedjük szalvétával, majd ismét nedvesítjük. Végül kiszáradás ellen alufóliával lefedjük. A bab és a borsó 3-4 nap, a paprika, a paradicsom 5-6 nap múlva csírázni kezd. A csírázás eredményét 10-12 nap után tudhatjuk meg úgy, hogy megszámoljuk a kicsírázott magvakat. Az arány mutatja: mennyivel kell esetleg növelni a magnormát vetéskor. Gyümölcsösben, szőlőben. Elődeink novemberben, december elején szedték meg a tavaszi oltáshoz szükséges gyümölcs- és szőlővesszőket. Szerencsénkre az eddigi téli hónapokban nem volt ónos eső, sem erős fagy, így a rügyek nem károsodtak. Arra ügyeljünk, hogy a korona déli oldaláról szedjük a vesszőket, ezek biztosan érettek. Olyan vesszőket keressünk, amelyeket metszéskor úgyis levágnánk. Ez fokozottan érvényes a szőlő esetében. Ezért ezt a munkát lehetőleg magunk végezzük. A vesszőket fajtánként szemenként összekötjük és felcímkézzük. Ez a keveredés miatt fontos. Egy vederbe nedves homokot teszünk, és abba állítjuk bele a kötegeket (2-3 cm mélyen!) A tárolás történhet kamrában vagy vízaknában. Lényeges, hogy fagy ne érje, és óvjuk a kiszáradástól. Bindics István