Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
6. oldal Kunsági Extra — Berekfürdő - Kunmadaras 1995. január 25., szerda Pont került a régóta húzódó vita végére A Berek Huta Kft.-é az üveggyár Végre lezárult a bereki üveggyár megvétele körüli vita. Két elővételi joggal rendelkező pályázóból az egyik mint társtulajdonos az önkormányzat, a másik mint bérlő és üzemeltető a Berek Huta Kft. A jogi procedúra véget ért, jogerőre emelkedett a bíró abbéli döntése, mely szerint a Berek Huta Kft. megkötheti a gyár vételére vonatkozó szerződést, s attól kezdve mint tulajdonos működteti azt. Érről a jó hírről számolt be Sütöné Hazay Gabriella, a Berek Huta Kft. igazgatója. Mindannyian örülnek, hogy lezárult ez a háromnegyed éve tartó folyamat, mely eléggé komolyan, negatív módon befolyásolta az itteni életet. A bérleti jogviszony nem tette lehetővé, hogy műszaki fejlesztést hajtsanak végre, s biztosítsák a szinten tartást, mely a piaci igények kielégítéséhez szükséges lett volna. S arról is szólt az igazgatónő, hogy a vevőik ebben a bizonytalan helyzetben több esetben más partnert kerestek. Példa volt erre a Biogal, amely a fekete csomagolóüveg terén tett ilyen lépéseket, mert csak így látta biztosítottnak a folyamatos ellátást. Vagy pl. a német partnerük is akkorra halasztotta tárgyalásait, amikor már a tulajdonjog eldől. Ezt az instabilitást, piaci hátrányt rövid idő alatt kellene ledolgozniuk. Most már csak az adásvételi szerződés megkötése van hátra, mely április elejére várható. Akkortól kezdve lehet hosszú távra tervezni, hiszen a dolgozók is szeretnék látni, hogy biztosított lesz a munkahelyük. Október-novembertől már 130-ra nőtt a létszámuk, visszavették a fúvókat, s úgy tervezik, hogy 150-re emelik az állandó létszámot, nekik tudnak majd munkát biztosítani. A kft. hosszú távú terveiről megtudtuk, hogy más tőkeerős partnerek is beszállnak a vállalkozásba, akik ismerik a fejlesztési terveiket, piaci elképzeléseiket. A termékfejlesztési terveik a díszművek szén- és formavilágára is megvannak, s műszaki vonalon új termékek kifejlesztését is célul tűzték ki. Most zajlik ennek a koncepciónak az összeállítása, az épületek, technikai berendezések felmérése, s azután döntenek új termékcsalád, technika telepítéséről is. A tulajdonosi kérdés rendezésével megteremtődött annak a lehetősége, hogy elkezdjék régi piacukat stabilizálni, hiszen a korábbi áldatlan állapotok megszűntek, hosszú távon lehet a gyárra számítani. Másik céljuk új piacok szerzése, mely szintén nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Működőképes községet szeretne Kunmadaras újraválasztott polgármestere dr. Kemecsi Imre, aki továbbra is biztosítani kívánja a település és az intézmények zavartalan működését úgy, hogy a költségvetés adta lehetőségen belül fejlesztési alapok is képződjenek. A település további fejlődése érdekében fontosnak tartja, hogy a vállalkozókat és a vállalkozó kedvű embereket ösz- szefogva, segítségükkel kialakuljon egy olyan réteg, amely a község gazdasági életének fő mozgatójává válna. Tudja, hogy a nagyközség helyzete nem különíthető el az ország, a régió adottságaitól és lehetőségeitől. Bízik abban, hogy sikerül megoldaniuk gondjaikat, ehhez számít a testület ötleteire, terveire is. Fizetőképes önkormányzat biztosítása a célja, s a köz- tisztviselők és közalkalmazottak helyzetét is rendezni szeretné. Olyan szervezetet kíván létrehozni, amely átfogóan biztosítja a község szolgáltatási, kommunális és fejlesztési feladatainak irányítását. A lehetőségeken belül tovább kell folytatni a közútépítést, a járdafelújítást és -építést, a közvilágítás korszerűsítését. Kiemelt helyen szerepelteti a környezetvédelem problémáját éppúgy, mint a közbiztonság és a vagyonvédelem helyzetét. Az elkövetkező években a mezőgazdasági termelés-fel- dolgozás-értékesítés koordinálását szeretné biztosítani egy helyi bázis megteremtésével. Itt malom vagy cseretelep, hangyaszövetkezet, mezőgazda- sági termelést segítő gépek, eszközök kölcsönzése is szerepel a tervei között. A nagyfokú munkanélküliség csökkentését közhasznú feladatok végzésével kívánná elérni. Az idei év feladatának tartja, hogy felülvizsgálják az eddig önként vállalt feladataikat, s szükség szerint esetleg egyes feladatokat elhagyják. Át kívánják tekinteni az intézményi összevonások lehetőségét is, s az esetleges átszervezés útján történő megszüntetésével is számol a polgármester. Az idei költségvetésük készítésénél a jelenlegi felméréseik alapján a működési kiadásokra 188 millió forint szükséges, s az előzetes tervek szerint a költségek 10 százalékát a szociális jellegű kiadások képeznék, 22 százaléka az intézményi támogatás. Az idén is támogatni kívánják a fiatal házasok lakásvásárlását, -építését s a belvízrendszer építését. A társadalmi szervek, egyesületek szintén kapnának anyagi segítséget az önkormányzattól - legalábbis ezt szeretné dr. Kemecsi Imre. Hogy mire futja, s mit támogatnak, az majd a költségvetés elfogadásakor dől el. Dr. Kemecsi Imre az öt vezető óvónővel az éves munkáról tárgyal Ahová száz gazda szállít tejet A Madarastej Mezőgazdasági Szövetkezet az egykori Kossuth Tsz egyik jogutódja. Munkájukról Erdei Barna ügyvezető elnöktől megtudtuk, hogy 1993. január 1-jén 5,5 millió forinttal kezdtek, 10 taggal, akikből 3 aktív, a többi nyugdíjas. Emellett egy külső üzletrész-tulajdonosuk s egy alkalmazottjuk van. Megkapták a Stamf-malom épületét, ahol tejcsamokot és terményboltot alakítottak ki. A szövetkezetnek közel 3 millió forintos Kuntej részvénye is van. A szövetkezet minden nyugdíjasa tehenesgazda, s velük együtt 100 gazdával vannak napi kapcsolatban, akik 200-250 tehén tejét szállítják nekik átvételre. A téli időszakban ez napi 2300-2400, nyáron 2600 liter. A településen az ingadozó állatárak ellenére is állandó az állomány, sőt fejlesztés is várható. Több munka nélküli fiatal kíván ebből megélni. A szövetkezetnek jó, korrekt a kapcsolata a tiszafüredi Kuntej Rt.-vel, nekik szállítják a tejet. 1995. január elsejétől jelentősen nőtt az átvételi ár is, hiszen a tavalyi 24 forint helyett most 28,80-29 forintot fizetnek az I. osztályú, 3,6 zsírtartalmú tejért. Tavaly a szövetkezet a tehéntartóknak a nyári legeltetéskor A berekfürdői női kórus tagjai mindannyian a helyi általános iskolában végeztek ezelőtt néhány vagy több évvel. Szeretik a zenét, s egykor oszlopos tagjai voltak az iskolai énekkarnak is. Az éneklő ifjúság versenyeken szerzett serlegek, kupák ma is tanúskodnak erről, s néhá- nyuk hangját rádiófelvétel is őrzi, melyre nagyon büszkék. Kovács Andrásáé igazgatónő, karnagy csak egy alkalmi fellépésre hívta őket. Ä lányok, asszonyok első szóra jöttek, hiszen a közös éneklés öröme még emlékükben élt. A fellépés olyan jól sikerült, hogy egy állandó kórust alakítottak. Folyamatos fellépési lehetőséget kaptak a helyi Megbékélés Házában. Jelenleg olyan szponzorokat keresnek, akik anyagilag is támogatnák a női kórust. S miért csak a szebbik nem képviselői a tagok? A válasz nagyon egyszerű - mondták -, hiszen a Erdei Barna tejfajsúlyozást végez tehenenként 500 forint páskom (fűbér) -hozzájárulást adott. Ezt az idén is biztosítani kívánják a részükre. Segítik őket úgy is, hogy akinél gond van esetleg a tisztasággal, a minőséggel, annak szűrőkorongot adnak a javítás érdekében. A juh- és tehéntartó egyesületet ’94-ben 50 ezer forint kölcsönnel is segítették, hogy a kárpótlás során minél több gyepet tudjanak vásárolni a tagoknak. Az elnök beszámolt arról, próbák idején a gyerekekre a férjek vigyáznak. Persze ezt biztosan nem bánják, s a fellépéseken majd ők is ott tapsolnak a feleségnek a nézőtéren. S akik vállalták a kemény próbákat a házimunka, a család, a munkahely mellett: Zsólyomi hogy ’ 93-ban 6 százalékos osztalékot fizettek ki az üzletrész-tulajdonosoknak, s mivel a tavalyi évet is eredményesen zárták, így kb. 5-6 százalékos osztalékot fizetnek az idén is. Karácsonyi ajándékként, egyszeri szociális juttatásként 3800 forintot kaptak a nyugdíjas tagok. Tervezik, hogy a tejcsamok mellett megnyitják a terményboltot, ahol a tehenesgazdáknak kedvezményesen biztosítanák a takarmányt. Szeretnének egy terménydarálót is beindítani, hogy ne kelljen a falu másik végébe vinni a darálnivalót. Hosszú távú tervük pedig egy helyi csomagoló létesítése a tejüzemben, ahol a beszállított nyers tejet helyben pasztőrözik, s nem fölöznék le, mint a tejüzemben, hanem a teljes béltartalmával csomagolnák s értékesítenék. Erre azonban jelenleg mérsékeltek az igények, mert akinek házi tejre van szüksége, megveszi az utcájában a tehenesgazdától. így ez egyelőre csak terv marad. Az elnök bízik abban, hogy hosszú távon lesz jövője a tej felvásárlásának és értékesítésének, s így eredményesen tudnak majd dolgozni. Ékkor nőni fog az állomány is a településen. Imréné, Fagyalné Kirják Agnes, Farkas Erika, Lénárt Anikó, Borsos Lászlóné, Buczkó Zoltánné, Kiss Imréné, Orosz Erzsébet, Nagyné Márkus Mária, Nagy Attiláné, Kenéz Jánosné, Mészáros Angelika. Akitől idegen a bürokrácia Berekfürdő megválasztott polgármestere dr. Kenyeres Imre, aki korábban térségi agrármenedzserként dolgozott Karcag- Tomajmonostora térségben. Tíz éve lakik itt, ismerték az emberek. Az államigazgatás nem volt ismeretlen számára, ám az a bürokratikus eljárás, ahol a törvény és az igazság néha messze van egymástól, az idegen tőle. Irányítani és nevelni mindig szeretett, így a polgármesterség sem lesz idegen feladat. Teendőit így foglalta össze: a település három lábon áll; idegenforgalom, ipar, mezőgazdaság. Mindhárom terület továbbfejlesztésének alapja az infrastruktúra. Fontosnak tartja, hogy az üdülő- és lakóövezetet együtt fejlesszék. A nyári szezonra a fürdőbe az igényeket jobban kielégítő vi1995 a beruházások előkészítésének éve lesz zesblokkot építenek. Később egy gyógymedence építése, a téli fürdő és egy gyógyszálló szerepel a tervek között. Az ipar egyetlen megtestesítője az üveggyár. Most, hogy eldőlt a tulajdonjog, esély van arra, hogy 100-150 főt rendszeresen tud foglalkoztatni, hiszen a 675 aktív dolgozóból 115 a regisztrált munkanélküli. Reméli, hogy a régi testvérrel, Karcaggal év végére sikerül rendeznie az önálló közigazgatási határ kérdését. Szeretné megszervezni a lakossági fóliázást, hiszen a szezonban a turisták keresik a primőröket. Erről a jövő hónapban dr. Bálint György tart egy előadást. Jó kapcsolatra törekszik a környező önkormányzatokkal. Biztosítani kívánja az ön- kormányzati intézmények működőképességét is. Év végéig az öregek napközi otthonát is be kívánja indítani. Próbál a női kórus. (A hátsó sorban balról a második Kovács Andrásné karnagy. „Igazoltan hiányzik” Kenéz Jánosné és Mészáros Angelika.) A berekfürdői női kórus Tavaly 200 ezer furdőző Ott jártunkkor, a -18 C-fokos hidegben éppen senki nem merte vállalni a fürdést a gyógymedencében Az önkormányzat által üzemeltetett strand tavaly is sok gyógyulni vágyót vonzott gyógyvizével és szolgáltatásaival - mondja Perge József, a Településellátó Szolgálat vezetője. Tavaly a fürdőszolgáltatásokat az ország minden részéből igénybe vették. így 33.500 volt a medencefürdő, 6500 a masz- százs, 1000 a súlyfürdő, 5400 a vízsugármasszázs. Ezek a tb által támogatott gyógykezelések ’93-hoz képest 54 százalékkal nőttek. Tavaly egy tartalék víz- sugármasszázsgépet is vettek. A gyógyszolgáltatásokat igénybe vevőkön túl kb. 220 ezer fizetővendége volt a fürdőnek. Már az önkormányzat s a vállalkozók a nyári szezonra készülnek, most tárgyalnak a fürdő területén található helyiségek, területek bérbeadási díjáról. Itt az emelés mértéke 10-50 százalék differenciáltan, ezzel a négyzetméterárakat egységesítette a testület. Az önkormányzat a megyei ön- kormányzat kempingjét is bérelte, így a két helyen 35.720 vendégéjszakát töltöttek el a vendégek. 5 ezer külföldi vendég fordult meg, aki szállást is foglalt, ebből 3 ezren a kempingben szálltak meg. Már kaphatóak a kedvezményes fürdőbérletek: a nyugdíjas-, diák- 2300, a felnőttbérlet 3300 Ft, a nem kedvezményes márciustól: a nyugdíjas-, diák- 3000, a felnőttbérlet 4500 Ft. Az idei vízdíjak: 1 köbméter víz 44 Ft+áfa, azaz 49,30; a szennyvíz 27,50 Ft+áfa, azaz 30,80 forint, összesen 81,10. Horgászparadicsom A bereki horgászegyesület megtartotta éves közgyűlését, ahol elfogadta a tavalyi év gazdálkodását, költségvetését, s az idei költségvetésről is döntöttek. Az önkormányzat január 9-i ülésén 150 ezer forint támogatást szavazott meg az idegen- forgalmi szempontból második legfontosabb területnek. Egyre többen keresik fel ezt a téli horgászparadicsomot, hiszen a külső és belső tavon ilyenkor -18 C-fokos hidegben sem fagy be a víz. A két meder összterülete 23 hektár, a víz sekély, mintegy másfél méter nád szegélyezi körben, amelybe horgászállásokat építettek. A gyógyfürdővel közvetlenül határos medencébe percenként másfél köbméternyi 50 C-fokos termálvíz ömlik, ezért nem fagy be a Belső-tó. Az egyesület évek óta jelentős ösz- szeget fordít a halutánpótlásra, így a pecások harcsát, amúrt, csukát, süllőt is foghatnak. Eddig már több rekordfogásról is szólnak a horgászbeszámolók, hiszen több esetben akadt 10 kilónál súlyosabb hal is a horogra. Az ország minden részéről érkeznek pecások, hogy hódoljanak szenvedélyüknek. Az egyesület a nyári szezon megkezdése előtt ismét jelentős hal- telepítést hajt végre. Az oldalt írta: Daróczl Erzsébet - Fotó: Korányi Éva
