Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

A madarak túlélési praktikái A természet könyörtelenül megköveteli áldozatait a faj­fennmaradás érdekében. Leg­többjük a tél hidegében pusztul el. A madárvilágban egyes fa­joknál szokatlan, furcsa visel­kedést tapasztalhatunk az élet­ben maradás érdekében. Ezek­ből mutatnék be néhány példát: A nagy őrgébics (Lanius excu- bitor) például saját éléskamrát készít, mégpedig ügy, hogy elejtett és megölt prédájával el­repül egy tövises bokorhoz, és egyszerűen rászúrja azt az egyik tövisre. Később, ha fogy­tán az eleség, csak felkeresi ezt a bokrot, és jóllakik. A fenyő­szajkó is hasonló módszert al­kait. Méteres hóban is pontosan ott bukik alá, ahol „kincseit” elásta. A varjúféléknél is fura dolgokat tapasztalhatunk. Egy horgász azt vette észre, hogy fosztogatják csapdáit. A varjú­nyomok a hóban árulkodtak a tettesek kilétéről. A varjak kifi­gyelték a horgászt, és ebből okulva közösen kirántották a horgászzsinórt és megosztoztak a zsákmányon. A furfangos széncinkék próbára teszik az angol emberek türelmét. Amint a tejesember a házak elé leteszi a tejesüveget, a cinegék meg­szállják és szétszabdalják a pa­lackok zárókupakját. A tej sűrű, zsíros föléhez akarnak hozzá­A rajzot Virágos Norbert 6. osztályos szolnoki tanuló készítette kalmaz, azzal a különbséggel, hogy ő egyszerűbb, mogyoró koszton él a tél folyamán. Fenyvesek lakója, a mogyoró­ért 5-6 kilométert kell repülnie. Egyszerre 20 szemet is elhoz­hat tágas torokzacskójában. Készletét a földbe, moha alá dugdossa el. Télen, mikor a táp­lálék elfogyott, feléli tartalé­jutni. Ezzel szemben Észak- Svédországban „hústolvajnak” hívják, mert belopózik az élés­tárba, hogy megdézsmálja a húskészleteket. * * * (Charlie Bood: A természet csodái c. könyvből ollózta ki Faragó Tamás szolnoki, 6. osztályos tanuló) Programok ügyes keztíeknek Jászberényben a Gyermekek Háza különböző kézműves-fog­lalkozásokat szervez a gyere­keknek. A festészet iránt érdek­lődők a festőkörbe jelentkez­hetnek. Akik a gyöngyfűzést szeretnék megtanulni, szintén találnak rá alkalmat a Gyerme­kek Házában, a gyöngyfűző körbe most lehet jelentkezni. Hetente egyszer lesznek foglal­kozások. Az elsőt február 2-án, csütörtökön délután fél három­tól tartják. A gyöngyfűzés nem olcsó mulatság, ezért itt 50 fo­rintos díjat kell fizetni a gyere­keknek. Egy versenyt is hirdet a Gyermekek Háza a farsang je­gyében. Farsangi maszkokat készíthetnek színes kartonból, dobozból, textilből, bőrből vagy bármilyen más anyagból. A legötletesebb munkákat dí­jazni fogják, és a beküldött maszkokból kiállítást is ren­deznek. Az elkészített maszko­kat február 1-jéig kell eljuttatni a Gyermekek Házába, mely Jászberényben, a Bercsényi út 52. szám alatt van. A kiállítást pedig február 10-én délután fél háromkor nyitják majd meg. K.E.J Tímár György: Nevető lexikon (részletek) Abasári: Aba Sámuel király részeges leánya, aki egy pince mélyén kénnel megmérgezte magát. Abrakadabra: Arabs paripák különleges eledele. Kókusz-pó- kuszt is tartalmaz. Aggtelek: Olyan elöregedett házhely, melyen a valaha állt épü­let már egészen csepp kövekké esett szét. Albán: Bánk bán helyettese. Barikád: Utcai harcok során báránymosdatásra használt edény. Batu: Az utolsó mohi kán. Butik: Divatmajmoló csacsik. Csípőfogó: Csárdást ropó legény. Zéró: A legritkább férfinevek egyike. Gyakorlatilag már egy sincs belőle. . / Az oldalt szerkesztette: Horváth Ida Jelmez nélküli főpróba... Bálkirálynő és bálkirály ké­szül a farsangi nyitótáncra. A daliás herceg Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kastély. Abban a kastélyban élt egy herceg és az apukája. Egyszer mondja Si­mon: — Apámurarrv, én elme­gyek leányt keresni. Simon el­indult, estére egy sűrű erdőbe ért. Megy, megy, mendegél, ta­lálkozik egy öregemberrel. Kérdezi az öreg: - Fiam, nincs egy kis elemózsiád? Mondja a herceg, van énnékem! Ad a herceg az öregnek és megkér­dezi: - Hé, öreg, nem tudnál ki­vezetni ebből az erdőből? - De, szívesen kivezetlek. Elindultak, mentek egy álló napig és kiér­tek a pusztára. Simon megkö­szönte és elindult. Ment, ment, mendegélt, míg elért egy pata­kig. Ott találkozik egy nagy hallal. Simon megkérdezi a hal­tól: - Átviszel a patakon? Mondja a hal: - Szívesen át­viszlek. Simont átvitte, és meg­kérdezte, hogy ismer-e leányt. - Ismerek - mondta a hal. De vigyázz, mert átváltoztatta egy kis patkánnyá és egy csúf bo­szorkány tartja foglyul. Kérdezi Simon, hogy hol tartja foglyul. Mondja a hal: - De csak úgy tudod kiszabadítani, hogy meg­puszilod. Simon elindult, és még ment egy álló hétig. Végül odaért a várhoz, de az tele lehe­tett pókhálóval. Sirttöh 'Csák bement, és ment, végül lement a pincébe és ott találta a pat­kányt és egy üzenetet. Az állt az üzenetben: - Vidd el ezt a patkányt, és menj föl a kony­hába. Ott találsz még egy üze­netet és egy kis üveget, amiben van egy varázsszer, azt öntsd rá a patkányra. Simon felszaladt a konyhába, és megtalálta a kis üveget. De az üzenetet nem ta­lálta sehol. Simon megpuszilta, de az nem vált be. Az üveg tar­talmát öntötte rá a patkányra. Láss csodát, a patkány átválto­zott egy gyönyörű szép leány- nyá. A herceg elvitte az ő kasté­lyába és olyan lakodalmat ren­deztek, hogy tán még egy hétig is eltartott. Itt a vége, fuss el véle. (Ezzel a mesével ért el 3. he­lyezést Dálnoki Tamás 4. osz­tályos tanuló a tiszafüredi me­seíró versenyen.) „Imádok énekelni FOTÓ: KORÉNY1 ÉVA Hő gye Mariam, a szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Ta­gozatos Általános Iskola 6. osz­tályosa, a megyei népdaléneklő verseny győztese válaszolta ezt, amikor az iránt érdeklődtem, mit szeret csinálni legszíveseb­ben. Már óvodás korában kazet­tára énekelte azokat a dalokat, amiket a foglalkozásokon meg­tanult, és ezt a hagyományt még ma is folytatja. Az iskola nagykórusában már alsós kora óta szólót énekel, ezek közül is a legemlékezetesebb a debre­ceni Bartók Béla nemzetközi kórusfesztivál volt. Operaéne­kes szeretne lenni. „Az a leg­jobb, amikor én egyedül éneke­lek, amikor mindenki engem figyel” - mondja Mariann. Az általános iskola elvégzése után Debrecenben szeretne tovább tanulni. Amikor nem énekel, akkor fuvolán játszik, tehát mindenféleképpen zenével kapcsolatos tevékenységet foly­tat szabadidejében is. Járt a gyermekszínkör foglalkozása­ira, tehetséget mutat a színjáték terén, tehát prózában is átélten alkotja meg figuráit. Hogy mi­vel szeret még a zenén kívül foglalkozni? Szívesen rendez­geti kő-, kagyló- és bélyeggyűj­teményét. A sport és a testmoz­gás nem az erőssége, de ha na­gyon muszáj, mindent megcsi­nál még otthon is. Amikor el­vonul a szobájába, akkor leg­többször verseket ír. H. I. Olvastad már? Vidám meseregény Vizsgadolgo­zatként a vég­zős diákok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek egy robotot. Különbnél különb erő- mutatvá­nyokra képes gépemberek töltik meg az iskola szertá­rát. Ám van közöttük egy, amelynek legnagyobb érdeme és erőssége: az érzékenysége. Samu teste ugyanis tojásokból van fel­építve! Hamar ráunva a szertár sivárságára, Samu megszökik. Olyan élőlényekkel találko­zik, akik mind áldozatai vala­milyen módon a természetet ki­zsákmányoló, haszonelvű vi­lágnak. Ha egy tyúkot ugyanis arra kényszerítenek pénzéhes gaz­dái, hogy a „Kot, kot, kot, kot, kotkodács, minden napra egy tojás” törvényére rácáfolva na­ponta öt-hat tojást tojjon - ak­kor bizony ez a tyúk is fellázad egyszer. A béka, akinek a tanköny­vekben olvasható fizikai kísér­letek céljára levágták a lábát, bús dalokba foglalja bánatát, és felcsap énekesnek .. . Hamaro­san összeáll a csapat, és a me­sevilág jól ismert hősei, akik nem találják helyüket, meg­szöknek, és a sivatagba vándo­rolnak. A butának tartott sza­már, Pista Doktor Néni néven ak'ádémfát ' alapít. Brékkeghy Bercy, a féllábú béka kedvenc kövén ücsörög, amikor az meg­reped alatta: a kőnek látszó di­noszaurusztojásból sok száz­ezer év után kikel Páncéltörő Dino, a béka költötte óriáslény. A Samu testébe épített egyik tojásból kikelt kis vízisikló megtalálja az életet adó vizet, s a sok kalandot és megpróbálta­tást furfangosan átvészelő me­sehősök új világot teremtenek a sivatagban, ötletesen és bátran védenek ki minden támadást. Ennek az utazásnak a mulat­ságos, vidám, tréfás fordula­tokban bővelkedő története ez a lebilincselő meseregény. Lé­nyegében az első olyan magyar nyelvű gyermekkönyv, amely a környezet, a természet értékei­nek védelmére buzdítja fiatal olvasóit. Szórakoztató, ugyanakkor tanulságos kötet A Zöld Sivatag vőlegénye. A Pont Kiadó ennek a könyvnek a végén pályázatot hirdet meg gyerekek számára. Folyamatos pályázatok A Háry János Akadémia megszakítás nélkül működik - várják a munkáitokat minden elképzelhető és el sem képzel­hető műfajban. A Burgumburgi Vidám Könyvek végén, majd pedig külön kötetben fogják közölni a legsikerültebbeket. Beküldési határidő nincs. Min­den év április el­sején díjazzák a legszellemesebb alkotásokat. A borítékokat a következő címre küldjétek: Szávai Géza, Pont Kiadó, Kis­korona u. 2. 1036 Budapest. A kö­vetkező Háry Já­nos akadémiai összeállítás a Burgum Bélus, a mesterdetektív című kötet végén jelenik meg. Várják a fül­lentéseket, kita- lációkat, új kezdetet és véget lehet hazudni a világnak, mesé­ket, történeteket fogalmazhat­tok át. Teljesen szabad az aka­démiai pályázat. Azok számára, akik a felad­ványokat kedvelik, két kötött témát is meghirdettek: 1. Száraz tónak nedves part­ján / Döglött béka kuruttyol. / Hallgatja egy süketnéma, / Ki a vízben lubickol... 2. Kiment a ház az ablakon, / Benne maradt a vénasszony .. . Mindkét mondókát - bárme­lyik sorától - folytathatjátok. Bizonyára érdekesek lesznek a történetek! Örökség pályázat Küldj a Pont Kiadó címére (1036 Budapest, Kiskorona u. 2.) a környezet szépségével és védelmével kapcsolatos verset, mesét, történetet, rajzot! És ne feledd: minden, ami körülvesz, a táj, a növények és állatok, a sok szép épület, a fo­lyók, patakok, az anyanyelv, a történelmi értékek vagy a nép- művészeti hagyományok - mind-mind a te környezeted elemei, amelyek ápolásáért fe­lelősséggel tartozol! Az Örökség Alapítvány pá­lyázati felhívása a világ minden részén élő gyerekeket megszó­lítja. Határidő nincs, bármikor küldhetsz címükre anyagot. Minden év április 22-én, a Föld napján a legszebb ver­sek, legsikerültebb rajzok és legemlékezetesebb történetek szerzői értékes ajándékot kapnak! Áz Örökség Alapítvány minden pályázónak képes leve­lezőlapokat küld. Ne feledd pontosan, olvashatóan megírni nevedet, életkorodat és lakcí­medet! Szávai Géza A Zöld Sivatag vőlegénye Szilva Eszter: Az évszakok Nyáron a fák zöld ruhát vesznek fel, szekrényük a nyár. Pislognak boldogan az égen, fiókáit terelgeti az anyamadár. Ősszel a fák megnyugszanak, mint a folyók apálykor, s elköltöznek a madarak. Tarka ruhájukat a fák elhullatják ilyenkor. Télen elalszanak a mindenek, s a fák fehér hálóinget öltenek. Gyémántos tó, zafír ékkövek. Nézd, hóemberek. A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom