Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995. január 21., szombat Hazai Tükör 3. oldal Az endoszkópos műtőért Jótékonysági bált rendeznek Egyre inkább érezzük, hogy szükség van az alapítvá­nyokra. Az egészségügyben is mind több alapítvány jelenik meg, lehetővé téve, hogy olyan műszereket vásárolja­nak, amelyekre az intézmé­nyek költségvetéséből nem futja. Egészségügyi alapít­ványra talán szívesebben is adakoznak az emberek, hi­szen a pénzük ott marad a te­lepülésen, jobb egészségügyi ellátást biztosít. A megyei kórházban folyó gyó­gyítómunkát is több alapítvány támogatja, és segítségükkel ko­moly eredményeket értek el. Még az idén szeretnék például elkezdeni a munkát abban az endoszkópos operációkat lehe­tővé tévő műtőben, amelyet a kórház urológiai osztályán ala­kítottak ki. A speciális felszere­léssel rendelkező műtő olyan operációkat tesz lehetővé, ame­lyek során nem a hagyományos módon kell megnyitni a beteg hasfalát, hanem egy kis lyukon keresztül végzik el a műtétet. Ennek az az előnye, hogy a pá­ciens sokkal hamarabb gyógyul, a has izomzata is erősebb ma­rad, mint a hagyományos mód­szernél. Ahhoz, hogy ez a műtő ki­alakuljon, nagyon nagy segítsé­get adott a „Jászsági, Nagykun­sági, Szolnoki Polgárok a Szol­noki Kórházért” elnevezésű ala­pítvány, melyet az urológiai osz­tály dolgozói hoztak létre. Az alapítványra már eddig befolyt pénzből sikerült az eszközök egy részét beszerezni, s az ala­pítványi pénz járul hozzá ahhoz, hogy a műtőt teljes felszerelt­séggel átadják majd. Az alapítvány január 28-án jótékonysági bált rendez a Tisza és a Pelikán Szállóban régi és az új szponzorok részvételével. A bál bevétele természetesen a műtő felszereléséhez járul hozzá. P. E. Gépiparisták találkozója A szolnoki Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközép- iskola, melyet az ott végzettek és a város a mai napig is gép­ipari technikumként ismer, áp­rilis 29-én technikusnapot szer­vez. A rendezvényre - melynek fővédnöke Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere - a vég­zés évszámától függetlenül, minden volt gépiparistát meg­hívnak. Napjainkban a társadalmi és piaci változások hatására egyre inkább felértékelődnek a sze­mélyes kapcsolatok. Nyitot­tabbá kell válnunk egymásra, tudni, hogy a másik mivel fog­lalkozik, mely területen él és dolgozik. Erre szeretnének le­hetőséget teremteni az iskola volt hallgatóinak körében a technikusnap szervezői. Az iskola számára is lénye­ges, hogy információi legyenek a végzettekről, élő kapcsolat legyen a volt diákok és az in­tézmény között.Az iskola fejlő­désének új irányait és lehetősé­geit is feltárhatják a végzett hallgatók által közvetített piaci igények, a felvetett ötletek és tanácsok. Az egész napos rendezvény délelőtti programjában szakmai előadások, bemutatók és kiállí­tások lesznek. Tizenegy órától tervezik a különböző években végzettek osztálytalálkozóit és osztályfőnöki óráit. Természe­tesen e rendezvények és kiállí­tások az iskola összes helyisé­geiben lesznek. Délután 3 óra­kor közös emlékünnepséget terveznek, melyen az összes résztvevő előtt mutatkoznak be a tanárok, az iskola jelenlegi vezetősége. A már húsz éve működő iskolai énekkar is csat­lakozik a programhoz, és szin­tén ekkor rendezi találkozóját. Az esti órákban a Tisza Szál­lóban és a Helyőrségi Művelő­dési Házban a régi diákok újból átélhetik a hagyományos tech­nikusbálok hangulatát. Kötet­len formában találkozhatnak volt tanáraikkal és iskolatársa­ikkal. Az elképzelések szerint a technikusnap találkozóit az egyes osztályok önként jelent­kező képviselői szerveznék meg. Ennek érdekében kérik azon vállalkozó kedvű volt gépipa­ristákat, akik szívesen csatla­koznának a szervezéshez, mi­előbb vegyék fel a kapcsolatot az iskolában Gúth Ferenac álta­lános igazgatóhelyetessel. Cím: Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközép- iskola 5000 Szolnok, Baross Gábor utca 37. Telefon, fax 56/425-844. Az egyenetlenség és a széthúzás hamis prófétái „Kerestem embert, aki részt falazna, és a törésre állna, de nem találtam” - szól az Úr. Akkor így válaszoltam: „ímhol vagyok, Uram, küldj el engemet! (Ézsaiás próféta) Szakadozik ez a világ; min­den eresztéke nyög és sóhaj­tozik. Az egyenetlenség és a széthúzás hamis prófétái vi­szik a prímet. A nékik he­lyeslők tábora duzzadóban, míg az egység megszállottái egyre inkább magukra ma­radnak ... És nem vesszük észre, hogy azt az ágat vág­juk, melyen ülünk. Mind­annyian. De ugye, ez csak egy rossz álom? Ugye nem kell komolyan venni ezt a múló rosszkedvet, melyet majd le­dönt lábáról a sikerélmény biztos tudata? Ilyenkor eh­hez hasonló kérdéseket használunk légycsapóként, megpróbálva elhessegetni velük a ránk törő kételyeket. De van egy másik út is. Ézsaiás próféta ezt a görön­gyös, de valódi megoldást hozó utat járta végig. Hadd legyen számunkra most ő a buzdító példa! Hogy miben? Például abban, hogy ő az őt körülvevő világ zűrzava­rából képes volt kihallani a Teremtő szomorú helyzetér­tékelését. Ézsaiás ennek nyomán megértette: a fő gond nem a politikai-gazda­sági divatok és érdekek hul­lámzásában keresendő, ha­nem az egyes emberben. Jé­zus ezt úgy fogalmazza meg: „A szívnek teljességéből szól a száj” - vagyis: amit mondasz, amit képviselsz, az ősforrásában nem a külső ha­tások, hanem a te lelked ál­lapotának következménye. Ez az isteni helyzetértéke­lés pontosan meghatározza a diagnózist is: ez az elemeire bomló világ híjával van azoknak az embereknek, akik készek összetartani az egymásnak feszülő ellenté­tek hordozóit. Hiányoznak a ha­barcs-egyéniségek, a szó igazi értelmében munkál­kodó összekötők. De Ézsaiás nemcsak eddig jut el. Döntő lépésre szánja el magát: önmagát kínálja fel követként, villámhárítóként, békességhordozóként. A Mennyei Atya szomorúsága őt cselekvésre, és nem jajve­székelésre indítja. Ézsaiás így válik egy vészterhes idő­szakban népe, vagyis Izráel túlélésének zálogává. Azzá válhatunk mi mind­annyian: Te meg én. A mor­cos, zsémbelődésektől terhes családban a „vissza nem szó­lás” kegyelmét gyakorolva; a karrierharc munkahelyi lö­vészárkaiban a megbocsájtás üzenetét tolmácsolva; az ut­cán, amikor a lábamra lép­nek. Mindenhol szükség van a rést falazó, törésbe álló nőkre és férfiakra! Áldassék a mi Urunk Jé­zus Krisztusunk neve, Aki még ma is útnak indít ilyen embereket csak azért, hogy esélyt adjon ennek a világ­nak a megváltozásra! Hecker Róbert $ Tanácskozás a Szentírásról Bibliai konferencia Kunhegyesen Tudósok és gyakorló református lelkészek részvételével 58 V A „könyvek könyve”, a Biblia minden korhoz a maga nyel­vén szól, s minden kor legava­tottabb tudósai, kutatói törek­szenek üzenetének méltó ki­fejtésére, tolmácsolására. Nincsen ez másképpen ná­lunk sem. A Könyv valamennyi népe, az összes egyház kötelessé­gének tudja, hogy a Szentírás­sal foglalkozzon, a minden­napi vele élésen túl a tudomá­nyos munka szintjén is. Többek között ez az egyik feladata a Magyarországi Re­formátus Egyház Doktorai Kollégiumának is, melynek újszövetségi szekcióülését 1995. január 23-26-án rende­zik meg Kunhegyesen, az ot­tani egyház és Nagy Kálmán lelkipásztor házigazdái közre­működése mellett. A szekciónak huszonöt tagja van, hat teológiai professzor és két világi kutató - a zsámbéki tanítóképző rektora és áz El .TE professzora - mellett, főleg gyakorló református lelkésze­ket tömörít soraiba. Az ország két legtávolabbi pontja, ahonnan érkeznek: Ger- gelyugomya és Sopron, de a résztvevők zöme a református többségű Nagykunsági Egy­házmegyében szolgál. A konferencia témája az Új­szövetség értelmezése, az új- szövetségi kutatás. Az e téren elért új eredmé­nyeket szándékoznak ismer­tetni a kutatók. Jelen lesznek és előadást tar­tanak: dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára, a debreceni teológia tan­székvezető professzora, a szek­ció elnöke, dr. Bolyky János, a budapesti teológia professzora, a szekció titkára, dr. Barta Ti­bor szegedi, dr. Vladár Gábor debreceni professzor, Győri István, a sárospataki teológia dékánja, Szabó Csaba zsákai lelkipásztor. Az egyház hagyományai sze­rint a konferencia minden nap­ján istentisztelet is lesz a kun- hegyesi református templom­ban, ahol a résztvevők közül többen igét hirdetnek. Maguk az előadások min­dennap délelőtt 9 órakor lesz­nek. Szathmáry Faluról Városra Elköltöztek Szolnok. A Scientology Egyház Szolnoki Dianetika Központ új helyre költözött (Mária utca 19. I. em„ tel.: 56/372-042). Hétfőtől pén­tekig (15.30 és 19.30 kö­zött), illetve szombaton és vasárnap (12.30 és 19.30 között) továbbra is várják mindazokat, akik hatéko­nyabban akarnak működni az élet különböző területein, így aki eredményesebben akar tanulni, sikeresebben kíván kommunikálni, a kap­csolatain szeretne javítani, az új helyen találja a köz­pontot. Új bizottságok Abádszalók. Alakuló ülé­sén társadalmi megbízatású alpolgármestert választott a testület, Pólyák Csabáné személyében. Két bizottság összetételéről is döntöttek a „községatyák”. Eszerint az ügyrendi, pénzügyi és köz­ségpolitikai bizottság el­nöke Borsós Gyula lett, tag­jainak pedig dr. Pataky Ti­bort, Szabó Istvánt, Szivák Ilonát, Somodi Károlyt és Molnár Károlynét választot­ták meg a képviselők. A tár­sadalompolitikai team - Pál Antal, Füleki Imréné, Föld­házi Julianna, Juhász Juli­anna, Bodor Imréné és Pu- zsoma Miklós - pedig dr. Bagi Imre irányításával végzi munkáját a következő ciklusban. Bál az iskoláért Nagykörű. A Rákóczi Úti Általános Iskola jótékony- sági bált rendez február 25-én mindazok részére, akik a belépőjegy vásárlá­sával, adománnyal szeret­nék segíteni elképzelései­ket. Az esten a közel 100 ta­nuló melett a tanári kar is új oldaláról mutatkozik be. A bevételből alapítványt szeretnének létrehozni, mely segítségével az oktatás techikai feltételeinek javítá­sát, az oktatási formák el­térő tehetségű gyermekek számára történő megszerve­zését, az iskola által felvál­lalt nevelési célok megvaló­sításának támogatását, a te­lepülés történetének, népi hagyományainak felkutatá­sát, ápolását kívánják előse gíteni. tanulmányokat foly­tató ifjakat sok megle­petés éri az iskolákban. Az iskolák között is a felsőoktatás körébe soroltak a legváltozato­sabbak. A hallgatók előadásokra és szemináriumokra járnak, vagy éppen hiányoznak, majd féléven­ként élvezhetik a vizsgaidőszak örömeit. Vannak liberálisabb in­tézmények, ahol a tanerők ritkán buktatnak, másutt meg éppen be­csület dolgának tartják a tanulóif­júság sorainak ritkítását. A böl­csészettudományi karok inkább az előbbi kategóriába sorolha­tóak, hiszen egy antik szerző mű­veinek félreértelmezéséből ritkán keletkezik népgazdasági kár vagy súlyos közúti baleset. Talán ezért is a bölcsészkarok folyosóin és büféiben találkozhatunk a leg- jámborabb, de legblődebb ötlete­ket ontó különös külsejű höl­gyekkel és urakkal. Más józa­nabb, hétköznapibb életet élő ember talán el is csodálkozik, hogy hangyaszorgalmú tudóspa­lánták miért áldoznak több száz munkaórát arra, hogy összefüg­gést találjanak a szibériai medve­ölő sámánének és a pápua termé­kenységi rítusok között. A bölcsészkaron semmi sem tűnt különösnek azokban az években sem, amikor jómagam is a patinás épület padjait koptat­tam. Műveltségem fehér foltjai­nak száma ugyan nem csökkent jelentősen, de megtanultam türe­lemmel viseltetni sok-sok, szá­momra értelmetlennek tűnő dolog iránt. Úgy harmadéves korom tá­jékán már lassan beleszoktam Mostanság Vizsgán is lehet tanulni ebbe a világba, és még a politizá- lók körében is némi tekintélyre tettem szert legitimista kiállá­sommal. Ezek után már senki sem akart igazán meggyőzni saját agyrémei igazságairól, hiszen saját magam alkotta agyrémeim védettséget is biztosítottak a másokéval szem­ben. A különbség csupán az volt, hogy ezeket ők többnyire komo­lyan vették. Más volt a helyzet a professzorokkal, ők tették fel a vizsgákon a kérdéseket, így tehát tőlük függött a tanulmányi ösz­töndíjam összege. Ez fontos szempont volt, hi­szen a főváros rengeteg sörözője, vendéglője árasztotta vendégsze­retetét (az ifjú) Gambrinusra. A Donald kacsáról elnevezett MC gyorsétkezdék, hamburgerhara- pók világa még nem tántorította el hazafiúi lelkemet a magyar és székely ételek és italok folyama­tos fogyasztásától. A vendéglő­ben ülés váltakozott a könyvtá­rakban töltött tartalmas órákkal. Az egyetemre felsőéves korom­ban már csak vizsgaidőszakban jártam feltűnő gyakorisággal, ez úgy heti két alkalom volt. A leg­többet egy esztétika vizsgán ta­nultam, tudom, hogy a vizsgára kellett volna sokat tanulni, de a vizsgán is lehet. A tárgyat okító derék, érett korú tudós professzor ezen az ominózus napon a szokottnál is rosszkedvűbben látott munkához. Az állandó jelleggel a kitűnő cí­mért küzdő csoporttársnők hár­mas, négyes osztályzatokkal kul­logtak ki tőle. Szomorúan ballagott ki a nagynevű tudós vizsgáztatótól az esztétika iránt egyetlen igazán ér­deklődő csoporttársam. Rögtön megkérdeztem tőle, mit kérdez a mester, hogy ilyen gyenge jegyek születtek. Bele is kezdett, hogy mindenkitől az antik arisztotelé- szi gondolatok interpretálását kéri, majd egy merész ficamos fordulattal megkérdezi, hogy a platóni dialógusokban mi igazán Platón és mi Szókratész monda­nivalója. Ezt természetesen senki sem tudta, mire kajánul elmondta, hogy a rövid szöveg Szókratész, a hosszú Platón, de hogy miért, azt nem mondta meg. Rám került a sor, és minden az ismert forgatókönyv szerint zaj­lott. Mikor megkérdezte, melyik szövegrész Platón, melyik Szók­ratész, magabiztosan válaszol­tam: természetesen a rövid szö­vegrészek a párbeszédekben Szókratész, a hosszúak Platón gondolatai. Korát meghazudtoló ugrással adott kifejezést csodálkozásának, és kerekre tágult pupillákkal csak ennyit kérdezett: honnan tudta? Természetesen a tudomány ter­jesztésének szentélyében nem il­lett ilyen parlagi igazságot ki­mondani, hogy az előző vizsgázó­tól. Rövid hatásszünet után dupla vagy semmi alapon válaszoltam: Franz Altheim klasszika filológiai írásaiban olvastam. A lelkendező tudományos híresség közelebb jött, rám mosolygott, és halkan közölte: kilogikáztam ezt én is, tudja ifjú kolléga, a színész rövi­den beszél, és Szókratész mi- musszínész volt, a filozófus pedig hosszan. Csodálattal adóztam a logikai okfejtésnek, és mint a tu­domány nagy ígérete távoztam szinte megrészegülve a sikertől. Azóta megtanultam tisztelettel és komolyan végighallgatni a legblődebb tudományos hipotézi­seket is, és időnként szorult hely­zetben már különféle sohasem volt közép- és újkori szerzőkre hivatkoztam. Ha hivatkozásaim némely hipotézist alátámaszta­nak, akkor kiötlőik rendkívül boldogok. Tudom, hogy ez egy kicsit szélhámosság, no de ho­gyan lehetne még ennyire olcsón és kevés erőfeszítéssel örömet szerezni komoly embereknek? ondoljunk csak bele: a jóindulatú bölcselők té­vedései és tévelygései miatt még sohasem fordult elő, hogy egy felüljáró két oldalról épülő járdaszintje nem egy síkban találkozott. Gambrinus 7J­Tiszafüred, Jászberény és környéke telefonra várakozói! Azonnali telefonhoz jutási lehetőséget kínálunk Önnek mi, a Westel 900 GSM. Amennyiben élni kíván a felkínált lehetőséggel, hívja fel üzletkötőnket, akitől lakásán vagy munkahelyén - az Önnel megbeszélt időpontban - egy működő, digitális mobiltelefont vásárolhat meg. CSAK EGY TELEFON! A Westel 900 GSM üzletkötője: (06-50) 505-881 Értékesítési hálózatunk legközelebbi pontjai: Westel 900 GSM mintabolt Eger, Rákóczi út 95. • APEX Bt. Jászberény, Táncsics u. 7. Westel 9 0 0 GSM. A kapcsolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom