Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

1995. január 18., szerda Kultúra 5. oldal A tévé képernyője előtt Ha egy hatalmas X jelenik meg a képernyőn, betöltve egész mezőnyét, biztosak lehetünk benne: irodalom, képzőművészet, színház kö­vetkezik a programban. Az X jelével A művészetek „lobogójának” szánt X-szel egyre gyakrabban találkozhatunk, újabb és újabb műsorok bukkannak fel ezzel a jelzéssel, ami egyértelműen mutatja: a televízióban nö­vekszik a művészi értékek iránti vonzalom, legalábbis mennyiségét tekintve. Főképp az írott szónak, a szép szónak nőtt meg a becse, hisz szerdán este olyan irodalmi műsor indult útjára Kézirat címmel, mely feladatául vállalta fiatal, kezdő, még kötet nélküli írók megismer­tetését egy-egy munkájuk közrebocsátásával, megszólaltatván magukat az alkotókat is. Aztán szombat délután jött a Kefelevonat, megjelenő illetve megjelent könyvek műsora. Első alka­lommal a Babits és Csinszka levelezését közre­bocsátó kötet került terítékre, többek között az­zal a szándékkal, hogy ne csak ismertessék, ér­tékeljék is e különös kapcsolat tartalmát, fő­képp Ady özvegyének feltűnő „lángra lobbaná- sát”, vonzalmait a magyar irodalom költőfeje­delméhez. Ez érdekesnek bizonyult, ami vi­szont több mint elgondolkodtató, sőt bosszantó, miért volt szükség a botránykönyvnek számító Amerikai Psycho nyilvános boncolgatására, hisz akárhogyan is vesszük - volt, aki játéknak minősítette csupán -, száz oldalakon arról ol­vasni, hogy egy pszichopata, kóros lelkű valaki miként leli örömét a gyilkolásban, semmiképp nem épületes olvasmány; erjeszti az erőszakot, megfertőzheti azt is, aki kézbe veszi. Elhibázott lépés ilyen irányban, a botránykönyvek irányá­ban keresni az ajánlani valót. Lenne éppen elég kínálható az irodalom értékesebb vonulatából, akárcsak Szabó Magda Sziget-kék, gyerme­keknek szánt munkája, amelyről a gyermekiro­dalom ismerője és művelője, Janikovszky Éva beszélt oly sok szeretettel. Erőszak - akár kulcsszava is lehetne az el­múlt napok műsorának; a brutalitás, a bandi- tizmus, ez volt a tárgya a Kisváros legújabb folytatásának - zsarolóbanda „fosztogatja” a te­lepülés gazdagabb üzlettulajdonosait, kiket fogva tart a félelem -, erről vitáznak nyitott szájjal Juszt László műsorában, elhatalmasodó bűnözésről, a gyilkosságokról és terhes állapo­tokról, s még a Desszert - Kepes András mű­sora - édes ízeibe is belopózott a keserű, az erő­szak szülte igazságtalanságot emlegetvén. " De az emberi gonoszságnak adott hangot'a péntek esti tévéfilm, az egyébként vonzó című Neorománc is, amely a brutalitást - a világban helyét nem lelő férj miként gyötri halálra meg­értő feleségét, pisztolylövéssel téve pontot vé­gül a történetre -, az elhatalmasodó gyűlöletet „énekelte meg”, ábrázolván azt a világot, amelyben „a becsület is kurva lett”, amelyben az őszinteség helyét a hazugságok foglalták el, amelyben El Eini Sonja szerint - ő rendezte Német Ákos forgatókönyvéből az erkölcsi szemétdombon turkáló filmet - minden mindig összevissza van és láthatóan céltalan. Egy vég­letes életérzés, a mindenből való kiábrándulás lenyomatát láthattuk a képernyőn, ami ha mond is valamit mai valóságunkról, azért a maga vég­letességében inkább egy, a maga rossz közérze­tét mindenáron érvényre juttató alkotóművész jelentkezése, mintsem a teljesebb érvényű igaz­ság megfogalmazása. Divatos életérzés ez mos­tanában, főleg a válságba jutott művészeké, akik - olykor nem is ok nélkül - végképp kilá­tástalannak érzik helyzetüket, sorsukat. Ezt a rosszkedvű játékot még jó, hogy későn este a kettesen láthattuk, már aki kíváncsi volt rá. Bru­talitás, erőszak, még a dalos Patikát is elérte, legutóbb az éttermet, ahol a zenekar muzsikál, nagy darab emberek hagyják alaposan helyben. Mellesleg szólván, ahogy haladunk előbbre a folytatásban, úgy süllyedünk egyre lejjebb, il­letve süllyed maga a film, sajnos, lassan már csak a dalok maradnak, történet, cselekmény úgyszólván semmi, üresjáratok, egyszerűen nincs megírva. A semmit eladni pedig még egy olyan kitűnő, népszerű színésznek sem sikerül­het, mint amilyen Koltai Róbert. Erőszak, kegyetlenség De az említettekhez képest más oldaláról, ha úgy tetszik, békésebb megközelítésben (már ha nem tűnik ez, mármint a békés jelző disszo­nánsnak), Friderikusz Sándor is egy gyilkost ül­tetett talk-show-jában a kamerák elé, méghozzá egy gyermekgyilkos édesanyát, aki nem tudta nézni gyermeke szörnyű szenvedéseit, s erő­szakos módon szabadította meg tőlük, elébe menve az egyébként biztos halálnak, merthogy gyermekét halálos kór gyötörte. Megrendítő vallomás, ritkán tapasztalható emberi pillana­tok a képernyőn; igazi lélekjárás - lélekben vájkálás nélkül. A hivatása szerinti nevelő a lé­lek, a szív olyan mélységeibe engedett belelát­nunk, ami többnyire súlyos tragédiák alkalmá­val eshet csak meg. Milyen nehéz teher ember­nek maradni a legkétségesebb helyzetben is, milyen bonyolult is az emberi élet! - szűrhettük le magunknak ebből a rendkívül tanulságos, őszinte megnyilatkozásból, mely felvetheti a nézőben az eutanázia kérdését is; hátha mégis van abban valami... A gyermekgyilkos anyával szemben, aki a jog szerinti büntetésen túl örök békétlenségre 'van'ítélve önmagával, találkozhattunk a képér- nyőn olyan valakivel, akiben béke van. mert újra hazatalált tékozló fiú módjára, akinek éle­tében egyetlen parancs létezik: a szeretet impe­ratívusza. Markó Ivánt hallhattuk szombat este, s annyi rosszaság, erőszakosság mellett bizser- gető volt látni azt, aki a jót, a szépet keresi és hiszi, hogy meg is találhatja. Valkó Mihály------------------------------------­-----------------------------\P A jászberényi Jász Múzeumba a téli szünet után január 17-től ismét várják a látogató­kat. Az állandó kiállítás mellett múzeumtörténeti kiállítás - rendezte Hortiné dr. Bathó Edit - kínál érdekes látnivalót. Képösszeállításunkban részletek a tárlatból: Sóty Zoltán jászapáti születésű műlakatosmester gyertyatartója (1937), Triptychon (1796) Hadzsi Demeter görög kereskedő hagyatékából, égetett cserépkulacs (1855) Erdész Sándor gyűjtése és kézzel formázott rézkori cserépedény, XVIII. századi Madonna-szobor. fotó: korényi Szabó Dezső élesztőse Ma este: Feltámadás Makucskán A napokban volt 50 éve, hogy Szabó Dezső, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja elhunyt; egészen ponto­san ’45 januárjának 13. napján érte el a halál a főváros ostro­mának idején, lakóházának ud­varán, amint a pincéből feljövet sétálni indult, már nagybete­gen. Sokáig különböző legendák keringtek haláláról. Beszéltek arról, hogy az éhség pusztította el, mások német golyót emle­gettek, avagy nyilasok otromba támadását vélték a halál oká­nak. Ma már közismert elhuny­ténak fentebb is említett módja, ám az elmúlt esztendőkben, év­tizedekben sem szűntek meg azok a legendák, amelyek áz élő Szabó Dezsőt körülfonják, nem is minden alap nélkül, hisz mind munkáiban, mind maga­tartásában, zseni tudatával és szélsőséges, vitatható gondola­taival híveket éppúgy toborzott, számosakat, miként ellenséget is, nem keveset. Életművének igazi mérlege még ma sem készült el, jóllehet kísérlet történt már rá, Nagy Pé­ter Szabó Dezső könyvét ilyen­nek tekinthetjük - a megmére­tés kísérletének. Az Elsodort falu - Szabó Dezső legismer­tebb regénye s egyben legprob­lematikusabb munkája - írójá­nak igazi, tárgyilagos értéke­lése még várat magára. Szeren­csére, mint az említett regénye és egyéb munkái az utóbbi idő­ben új kiadásban ismét hozzá­férhetővé, olvashatóvá váltak. S most épp egyik regényéből tévéfilm is született, az évfor­duló alkalmából, a népszerűsí­tés reményében. E kései írásá­ban is az az indulat fűti egyéb­ként, amely életében szüntele­nül hajtotta, űzte a kritikára, amit a közélet higiéniájának tartott. „A kritika a szellemi élet oxigénje. Aki elnyomja a kritikát - vallotta -, minden közéleti bacilust rászabadít a nemzetre. Aki fél a kritikától, voltaképp attól fél: meglátja sa­ját arcát.” A Feltámadás Ma­kucskán is szenvedélyes kritika regény formájában. A mese nem túl bonyolult: egy „húsvét vasárnapon Makucska temető­jének parasztjai elkövetik azt a tapintatlanságot, hogy feltá­madnak, s újra be akarnak il­leszkedni az életbe. Először a falu szegül szembe velük, aztán a parlament, az ország, már-már kitör a holtak elleni háború, amikor azok egy kis­lány síró kérésére maguktól visszatakarodnak sírjaikba.” S ami pedig a végső tanulságot il­leti: olyan ország ez - mondja történetével Szabó Dezső amelyben feltámadásra hiába várna a magyar parasztság. Mindez szatirikus éllel, sok-sok parodisztikus vonással rajzolva. Hogy miként jelenik majd meg a képernyőn, azt ma este minden érdeklődő néző megtudhatja, a Feltámadás Ma­kucskán ugyanis alakot váltva, 20.20 órakor lesz látható a tévé 1-es csatornájának műsorában. 3® o 6 40 SZÁMOLHAT VELÜNK Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. m BALATONVILACOS: M7ESENYINQ ELÁGAZÁS TEL: (88) 380444 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 • BÉKÉSCSABA: S600 CYÓNI G. U. 21. TEL: (66) 447-111 RÁDIÓTELEFON :(06 60) 384000 \ 111 4» BUDAPEST: I III KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TEU265-8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327088 4» DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TIL: (52) 418-038 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327800 | |///\W\ 1 I 111 W GYŐR: 9022 PÁLFFY DÉNES U.l. TEL: (96)318 896 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327400 • MISKOLC: 3530 SZÉCHENYI V. 70. TEL: (46)411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 [I (ff Alii) II I I I I 0+ NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (931310-460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 • PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TEL: (72)2251 II RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 • SZEGED: 6720 TISZA LAIOSKRT. 24 |V\V|,//l / I Ilii TEL:(62)421-575 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327600 «► SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PR0HÁSZKA ÚT 17. TEL.:(22)328-717 RÁDIÓTELEFON:(0660)327200 • SZOLNOK: 5000BAROSSU. I. HL: (56)422-232 Y I V/ti MIMI RÁDIÓTELEFON: (06 60)386001 • SZOMBATHELY: 9700 WELTHER KÁROLY U. 14. TEL: (94) 324420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 _ _ ■ _ WESTEL FORGALMAZÓ m Mk ■ ■ APEX KFT. ■ JÁSZBERÉNY: 5100 JÁSZBERÉNY. TÁNCSICS M. U. 7. TELEFON: 06/57 312 129 RÁDIÓTELEFON: 60 327 719 1 11| ■ \ ■ ■■ I OK KER LEKTRONIKA-CEGLÉD; 2700 CEGLÉD KOSSUTH TÉR 6, TELEFON: 06/53 311 32S/4 MELLÉK, RÁDIÓTELEFON; 60 327 330 'M «■ 1 ^ RÁDIÓTELEFON KFT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom