Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

Gondok az állat- és növényegészségügy területén Agrárkamarai feladatok januártól Februártól már szolgáltatással jelentkezik a megyei köztestület Az elmúlt évben sorra megalakultak a gazdasági kamarák, me­lyeknek feladatait a törvény már részben rendezte. Kérdéses azonban, hogy a korántsem teljesen tisztázott anyagi források miatt milyen tevékenységet végeznek majd az év elején. S egyáltalán mit tekintenek például a megyei agrárkamaránál azonnali teendőnek? Van-e ilyen? Mennyit kell majd fizetniük a tagoknak a kamarai tagságért? S például milyen szerepe lesz az érdekképviseleteknek? Erről, valamint ezzel összefüggésben felvetődő kérdésekről beszélgettünk Benedek Fülöppel, a me­gyei agrárkamara elnökével, aki azt is elmondta, hogy néhány területen - mint amilyen például az állat- és növényegészség­ügy - bizony gondok vannak, melyeken a kamarának rövid idő alatt javítani kell.- Az elmúlt négy esztendőben a mezőgazdaság struktúrája át­alakult, így törvényszerű, hogy intézményrendszereinek is át kell alakulnia. Ezt a kamarai törvény adja. A létrehozott köztestület alapvető feladata, hogy megje­lenítse azokat az érdekeket, amelyek az ágazatban megta­lálhatók, s a kamarán keresztül a döntés előkészítésében és meghozatalában, valamint a végrehajtásnál részt vegyenek az ágazat szereplői. De hangsú­lyozom, hogy nem érdekképvi­seletként! Itt ágazati érdekeket kell megjeleníteni.- S a különböző érdekek ösz- szehangolása?- Tekintettel arra, hogy egy asztalnál ülnek az alap­anyag-termelők, a felvásárlók, a kereskedők, így egymással szemben érdekérvényesítést a kamara nem alkalmazhat. Ezzel szemben érdekegyeztetést, mint köztestület, igen. Ugyanakkor az agrárkama­rának az egész agrárium érde­keit meg kell jelenítenie az népgazdasági palettán, legyen az akár a törvényalkotás, a pénzek elosztása it támogatások esetében, vagy a magyar terme­lők piaci védelme, vagy éppen­séggel a mezőgazdaságból megélni szándékozók képvise­lete, munkahelyének védelme.- Mik a konkrét feladatok?- A törvény elég lazán hatá­rolja be a konkrét feladatokat, inkább lehetőségeket teremt arra, hogy az ágazat az érdekeit megjelenítse.- A részletek fontosak.- A lényeg természetesen a részletekben rejlik, ez pedig az anyagi háttértől igen nagy mér­tékben függ. Miből tudják majd magukat fenntartani, illetve ho­gyan finanszírozzák majd azt a tevékenységet, amit a mező- gazdasági vállalkozók, a kama­rai tagok a testülettől elvár­nak...?- A tagdíjak bevételként je­lennek meg.- December 20-án az orszá­gos alalkuló gyűlés meghatá­rozta a tagdíjak mértékét. Ez azt jelenti, hogy országosan mintegy 600-800 millió forint körüli befizetésre számíthatnak a kamara működtetői.- Hogyan oszlik meg ez az összeg?- 10 százaléka az országos központ, 90 százaléka pedig a megyei kamarák kezelésébe ke­rül.- Mekkora lesz a mérték?- Úgy ítélem meg, hogy 100 millió forint tiszta árbevételig 2 ezrelék megfelelő összeg. Ha egy termelő félmilliárd forintot elér, akkor 1,5 ezrelék a tagdíj. A kalkulációk szerint a megyé­ben befolyó árbevételnek 1,5 ezreléke jut a kamarának. Ez a pénz arra elégséges az első időszakban, hogy az elen­gedhetetlen technikai hátteret biztosítani tudjuk, kiépítsük az egységes számítógépes rend­szert. Emellett ki kell építeni a megyei és az országos appará­tust, ami nem lehet nagy lét­szám. Ma úgy kalkulálunk, hogy 2-3 községre jutna egy emberünk. Megyei szinten még nem alakult ki az apparátus fel­építése, rendje. Itt vannak kö­tött feladatok, s ezekhez kell kialakítani a személyi hátteret és elsődlegesen a napi, legsür­getőbb gondok megoldására koncentrálunk.- Bár már január 1-jétől mű­ködik a kamara, azonban még a tagregisztráció sem teljes.- Az első feladata a kamará­nak, hogy felmérje pontosan, kik is a tagjai.- Ez mennyi időt vesz még igénybe?- A rendelkezésre álló adata­ink szerint 70-80 százalékos a tagsági kör lefedése. A regiszt­ráció után bizonyos alapadato­kat kell felvenni minden egyes tagról, hogy érdekeiket meg tudjuk jeleníteni. így nagyon fontosak a statisztikai jellegű adatok: vállalkozások műkö­dési formája, a termelőeszkö­zök mennyisége - mind ingó, mind ingatlan tekintetében. Ez­zel ismertté válnak a kapacitá­sok. Amikor ez az adatszolgálta­tás elfogadható pontosággal lét­rejött - erre egy-két hónap áll rendelkezésre -, akkor már vi­szonossági alapon a kamara a tagjai számára szolgáltat bizo­nyos alapinformációkat.- Milyen alapinformációkat?- Például a kezdő vállalko­zók részére kiadunk egy tájé­koztatót, hogy mi szükséges a vállalkozás indításához. Ha ez megtörtént, utána hetente egy napon a megyei hatóságokkal találkozhatnak a vállalkozók, pontosan azokkal, melyekkel azonnal kapcsolatba kerülnek az induláskor. Mindezt ingye­nesen. S természetesen a már folyamatos tevékenységet vég­zőknek is rendelkezésre áll ez a lehetőség. Ez az a két terület, ahol az alig három hete létrejött kamara vezetői megkezdték a konzul­tációkat, s az említett szolgála­tás január végétől, február ele­jétől indul.-S az oktatás, képzés?- Ez klasszikus kamarai fel­adat. Például bizonyos tekintet­ben hatalmas fehér foltok van­nak a növény- és állategészség­ügynél. A legalapvetőbb szak- hatósági területen nagyon nagy a fellazulás az utóbbi időben. Ez az átalakulással együtt jár, mivel ilyenkor nagyon sok, ke­vésbé felkészült ember kerül be a körbe, akik szeretnének minél kisebb ráfordítással minél na­gyobb hasznot húzni a tevé­kenységből. Ez viszont sajnos azt is jelenti, hogy az egyes te­rületeket - növény-, állategész­ségügy, környezetvédelem, adminsztratív feladatok - elha­nyagolják. Szép lassan, nem kampány jelleggel, de vissza kell állítani a normális műkö­dést.- Milyen szervezeti felépítés­ben gondolkodik a kamara?- Két község kivételével megalakultak a területi mező- gazdasági bizottságok, a ka­mara helyi szervei. Ezt szeret­nénk élővé tenni, hogy a kérdé­sek zömére a helyszínen legyen válasz. Ennek a bázisnak a kiépítése, felhasználva a jelenlegi falu­gazdász-hálózatot is, a követ­kező 3-5 hónap feladata. E té­ren információs rendszer kiépí­tése is szükséges.- Hogyan viszonyul a kama­rához az érdekvédelem?- A kamara köztestület, ér­dekvédelmi tevékenységet nem fejthet ki. A tagok számára a tagdíj kötelező. Ezzel szemben az érdekvédelmi tagsági díjat az fizeti, aki elvárja, hogy a sa­ját érdekeit képviselje egy szervezet. Azt, hogy az alap­anyag-termelőket - jelen eset­ben - a Jászkun Teszöv képvi­selje, addig tesszük, ameddig szükség és igény lesz erre a fenntartók részéről. Azt ugyanis látni kell, hogy a mezőgazdaságon belül igen kemény érdekellentétek feszül­nek. Május végére tisztázódik az, hogy milyen feladatok há­rulnak a kamarákra, s milyen lesz a kapcsolatuk az érdek- képviseletekkel. Oktatókat, tanfolyamszervezőket várnak A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozás- fejlesztési Iroda pályázatot ír ki oktatócégek ré­szére egyéni és társas kis- és középvállalkozá­sok részére oktatásra, tanfolyamszervezésre. A pályázat célja: a Szolnok megyében vál­lalkozni szándékozók, a kezdő és a már mű­ködő vállalkozások részére ismereteket nyújt­sanak a vállalkozás beindításához, illetve eredményes működéséhez. Kiválasztás: az oktatócégek kiválasztása két lépcsőben történik. Az első lépcső nyertesei az alapítvány úgynevezett oktatóhálózatába kerül­nek nyilvántartásba. Konkrét szerződés tanfo­lyamszervezésre a második lépcsőben a tanfo­lyamonként! tendereztetés győzteseivel törté­nik. A pályázat beérkezésének határideje: 1995. január 7., az elbírálásé: 1995. január 21. Az ok­tatási tevékenység időtartama: 1995. február 1-jétől 1995. december 31-ig. Költségtérítés: a szervezendő tanfolyamok költségeit 30-60 százalékig terjedő mértékben a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatja. Az oktatás, tanfolyamszervezés témakörei: pénzügyi, számviteli, hitelezési, adózási, jogi, vállalkozásmenedzselési, marketing, személyi­ségfejlesztési, mezőgazdaság, élelmiszeripar, idegenforgalom, vendéglátóipar, minőségbizto­sítás, számítástechnika, angol, német üzleti nyelv. A tanfolyamok időtartama: a témakörtől és az ismeretek mélységétől függően 12-300 óra. A pályázatok tartalma:- a pályázó adatai (név, cégnév, cím, tele­fon-, faxszám),- oktatási, tanfolyam-szervezési referenciák a vállalkozói szektorból,- a fenti témakörökben az oktatócég által ja­vasolt tematikák óraszáma, oktatók megjelölé­sével, tanfolyami költségvetések megadásával,- az oktatást, tanfolyamszervezést a megye mely területén kívánja folytatni,- oktatótermi férőhelyek száma, illetve okta­tástechnikai segédeszközök hol, milyen módon állnak rendelkezésre,- az új szakképesítési rendszer szerint milyen szakképesítést is nyújtó tanfolyamot szervezett vagy kíván szervezni, esetleg referenciák meg­jelölésével. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban to­vábbi felvilágosítást Kovács József nyújt tele­fonon vagy személyesen az alábbi címen: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozás- fejlesztési Iroda, Szolnok, Baross út 10-12. Le­vélcím: 5002 Szolnok, Pf. 141. Telefon: 56/423-134, fax: 56/423-122. Brüsszeli felmérés Európai rokonszenvtoplista Sorokban Bővülő gazdasági eredmények Elsősorban a kiemelkedően jó mezőgazdasági termés­nek és a jelentős kereskede­lemnek köszönhetően Viet­nam tavalyi gazdasági nö­vekedése eléri a 8,5 száza­lékot. A kormány előzetes ada­tait ismertető Saigon News- reader című lap hivatkozik az ország statisztikai hivata­lának adataira, amelyek sze­rint a hazai össztermék (GDP) elérte a 15,45 milli­árd dollárt. Az iparban a termelés 13,5 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 4,5 százalékkal bővült 1993-hoz képest - jelentette az AP. Vietnam kivitele 3,6 milliárd dollárt tett ki az év végéig, és ez 26 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Az import 4,2-4,5 milliárd dol­lár lesz, az 1993. évi 3,3 milliárd dollár után. Mindezek ellenére a tér­ségben továbbra is az egyik legszegényebb országnak számít Vietnam, ahol az egy főre eső GDP (bruttó nem­zeti termék) kevesebb, mint 240 dollár. Pénzkivándorlás illegálisan A kilencvenes évek eleje óta összesen 50 milliárd dollár hagyta el illegálisan Orosz­országot. Ez az összeg meg­felel a volt Szovjetunió belső adóssága mintegy 60 százalékának. Ezt a Nihon Keizai Simbun című japán lap jelentette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a kor­mányhitelezőket tömörítő úgynevezett Párizsi Klub adataira hivatkozva. A lapjelentés szerint orosz cégek - megkerülve a hatályos jogszabályokat - valutára váltják át bevételü­ket, és azt külföldi bankok­ban vezetett számláikon he­lyezik el. Ezzel a gyakorlat­tal főleg az olajipari és a mezőgazdasági cégek élnek.' (MTI) Turisztikai témában Kiállítás Kassán Nemzetközi kiállítást rendez­nek turisztikai és idegenfor­galmi felszerelések témakörben a szlovákiai Kassán 1994. ja­nuár 25-27. között. A rendez­vényre a Dom Technikyben (a Technika Házában) kerül sor, a Kárpátok Eurorégió Tanácsával együttműködve. A kiállításról további felvilágosítással a vál­lalkozásfejlesztési iroda szol­gál. A brüsszeli székhelyű nem­zetközi kutatóintézet, az INRA felmérést végzett 16 országban arról, hogyan vé­lekednek az emberek a kü­lönböző nációkról. Nem csu­pán a rokonszenvet firtatták, hanem azt is, hogyan ítélik meg az egyes népek, nemze­tek gazdasági teljesítményét, becsületességét és az „élet minőségét”. A most közzétett eredményből kitetszik, hogy változatlanul mély gyökerei vannak az előítéleteknek, a közhelyeknek. Feltűnő, hogy Európát határvo­nal választja déli és északi részre. A spanyoloknak, ola­szoknak, portugáloknak és gö­rögöknek igen jó a hírük. Ba­rátságos, jó kedélyű népeknek tartják őket a megkérdezettek. Kiváló a konyhájuk, s aki öreg­korára ezekben az országokban akar letelepedni, jól választ. Ami azonban szorgalmukat és szavahihetőségüket illeti, ezen a téren problémák vannak. A dél-európaikkal leginkább a belgák és hollandok veszik fel a versenyt. Jóval kevesebb ro­konszenvet ébresztenek viszont A KSH által legutóbb közzétett adatok szerint, melyek a no­vemberi állapotot tükrözik, a fogyasztói árindex 1993 no­vemberétől 21 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. Bár az 1994-es november havi emelkedés mindössze 1,9 szá­zalék volt, ezen belül az élelmi­szerek árai 2,3 százalékkal nőt­tek. Ez mérséklődést mutat a szeptemberi 4 és az októberi 4,6 százalékos emelkedéshez képest - áll a KSH közlemé­nyében. Érdekes képet mutat az élel­miszereken belül néhány áru­cikk fogyasztói árának moz­gása. A hús és húskészítmé­nyek tekintetében a legmaga­sabb havi emelkedést szeptem­berben rögzítették a statisztiká­ban, 8,5 százalékos mértékben, így az országos átlagár egy ki­logramm sertéscomb esetében a júliusi 372 forintról szeptem­berre 482-re „tornázta” magát, majd novemberre 529-en „álla­podott” meg. A sertészsír ese­tében a januári 111 forintos át­lagárról 96-ra csúszott az egy kilogrammért elkért összeg, ám ez novemberre már 144 forintra nőtt. Szintén fontos élemisze- rünk, az étolaj a korábbi vi­szonylag kiegyensúlyozott né­a németek, s utánuk következ­nek a svájciak, a svédek, az an­golok, az osztrákok és az ame­rikaiak. Nyugdíjasoknak mégis azt ajánlják, hogy a nyugodt, de kedélyes légkör miatt öreg éve­ikre válasszák Svájcot, Auszt­riát vagy Franciaországot. A megkérdezettek körében ugyancsak kevesen szimpati­zálnak a japánokkal, az oro­szokkal és a skandinávokkal is. Nagyra értékelik a munkafel­tételeket és az elért munkatelje­sítményt az alábbi országok­ban: Svájc, Németország, Ang­lia, Franciaország, Egyesült Ál­lamok. Viszont nem szívesen vállalnának munkát a felmérés alanyai Japánban, Oroszor­szágban, Portugáliában, Gö­rögországban és Norvégiában. Ami a szavahihetőséget il­leti, a legjobb kép a japánokról él a megkérdezettekben. Ebből a szempontból a legkevésbé az olaszok megbízhatóak. A brüsszeli felmérésben nem esik szó a magyarokról, amit akár hízelgőnek is tekinthetünk. Se nem dicsérnek, se nem szid­nak. Eszerint valahol az átlag körül lehet a helyünk. Ferenczy Europress hány százalékos havi árszint emelkedése novemberre meg­ugrott, s a 19 százalékos növe­kedés 142 forintos átlagárat produkált az elmúlt év utolsó előtti hónapjában. Az étolajé­hoz hasonló mértékű áremelke­dést a kávénál tapasztalhattunk, igaz, októberben (22,8 száza­lék), ám az augusztustól folya­matos - november kivételével mindig - 10 százalék feletti havi árszintemelkedés „meg­tette hatását” a bolti árakban. A zöldség- és gyümölcsárak pe­dig általában magas színvona­lon, az őszi idényre jellemzően alakultak. A tojás árának növe­kedése egy augusztusi „meg­torpanás” kivételével július óta folyamatos, s a karácsonyi sü­tésre kellő mértékben megdrá­gult. A statisztikai hivatal terü­leti igazgatóságai által össze­gyűjtött adatok szerint a no­vemberi átlagár már 133 forint volt 10 darab tojásnál. A KSH jelentése, igaz, még a tavalyi év utolsó előtti hónap­jában, illetve hónapjáig bekö­vetkező fogyasztói áremelke­déseket tükrözi, az azóta napvi­lágot látott intézkedések, illetve egyéb hatások miatt az 1995-ös év első napjai korántsem vi- gasztalóak. Januári sokk előtt Árszínvonal tavalyról Szaktanácsadók jelentkezzenek! A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Vállalkozásfejlesztési Iroda pályázatot hirdet szakta­nácsadó szervezetek (egyéni és társas vállalkozók) részére kis- és középvállalkozásoknak nyúj­tandó szaktanácsadó tevékeny­ség végzésére. A pályázat célja: a megyei telephellyel rendelkező, kezdő vállalkozások részére szakta­nácsadási formában ismeretek nyújtása vállalkozások beindí­tásához, illetve eredményes folytatásához. Költségtérítés: a tanácsadás költségeit egy megadott havi órakeretben az alapítványunk finanszírozza. Helyszínei: Szolnok, Jászberény, Kun- szentmárton, Mezőtúr, Karcag, Tiszafüred, Kunhegyes, Kisúj­szállás, Törökszentmiklós, Túrkeve, Jászapáti. A szaktanácsadás témakörei: általános vállalkozói ismeretek, pénzügyi, hitel, számvitel, adó­zás, társadalombiztosítási isme­retek, jogi ismeretek, üzletme­nedzselés, marketing, külke­reskedelem és tolmácsolás, me­zőgazdasági, ipari, műszaki is­meretek, idegenforgalom, in­formáció, adatrögzítés. A pályázat beérkezésének határideje: 1995. január 7. A pályázat elbírálásának határideje: 1995. január 21. A szaktanácsadási tevékeny­ség időtartama: 1995. február 1-jétől december 31-éig. A pályázatok tartalma:- a pályázó adatai (név, cégnév, cím, telefonszám, fog­lalkoztatottak száma, szaktu­dása),- főbb tevékenységi körök,- kisvállalkozásoknak nyúj­tott szaktanácsadásban eddig szerzett gyakorlat, referenciák feltüntetése,- mely témában, témákban kíván szaktanácsadást végezni,- kért szaktanácsadási óradíj megjelölése,- szaktanácsadásra alkalmas fix időpont megjelölése,- a megye melyik területén kíván szaktanácsadást végezni. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban további felvilágo­sítást Kontra Levente nyújt te­lefonon vagy személyesen az alábbi címen: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda Szolnok, Baross út 10-12. Levélcím: 5002 Szolnok, Pf. 141. Telefon: 56/423-134, fax: 56/423-122. Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom