Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
1995. január 11., szerda 7. oldal Kunsági Extra - Fegyvernek - Örményes Ha nem kockáztatnak, nem élnek meg Az örményesi Új Élet Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke Czinege Dezső. Az átalakuláskor ő volt az, aki bizton merte állítani, hogy talpon fognak maradni. S mire alapozta ezt? Korábban végigjárta a tsz-ben a ranglétrát, agronómus, üzemgazdász, főkönyvelő volt elnökké választása előtt, így jól ismerte a lehetőségeket. S azóta bebizonyosodott, hogy ebben a formában is lehet nyereségesen dolgozni, ám ez lényegesen több idegességgel jár, mint egy bt.-é. 1992-ben hét ember vált ki az akkori szövetkezetből. A kárpótlással 800 hektár termőföldet vittek el a tulajdonosok az árveréseken, így jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak, s nagy szerencséjük, hogy ennek 60 százaléka öntözhető. 150 hektárt bérelnek. 250 hektáron folytatnak háztáji termelést. Évente 300 hektáron terem búza, kukorica. A szövetkezetnek 20 aranykorona alatti földterülete nincs, átlag 28 aranykoronás földeken termelhetnek, s öntözőberendezéseik is nagyban növelik a termelési biztonságot. Igaz, hogy nem új a géppark, ám megvan minden, ami a mezőgazdasági termeléshez szükséges. Az elnök véteknek tartja, hogy az 50 hektár alatti birtokok tulajdonosai saját gépparkot akarnak kialakítani, amikor az a szövetkezetnek is rendelkezésére áll, s ők végzik ezt a munkát a legolcsóbban a környéken. Tavaly már a velük kapcsolatban álló gazdáknak megszervezték az értékesítést búzára, kukoricára, napraforgóra. S ez óriási könnyebbség volt számukra. A szövetkezetnek jelenleg 164 tagja, 62 tag-dolgozója és 6 állandó alkalmazottja van. Az elnök nagy eredménynek tartja, hogy sikerült nekik folyamatosan munkát biztosítaniuk. Az átlagfizetés évi 240 ezer forint volt tavaly, ám ezzel elégedetlen a vezetés, ezt idén 260 ezer, majd 300 ezer forint fölé akarják emelni. A növénytermesztésben szerkezetváltást terveznek. Igaz, hogy például a zöldbabtermesztésnek nagyobb a kockázata, ám a búza hektáronkénti 25 ezer forintos nyereségével szemben itt akár 80 ezer forint is lehet a haszon.- Innentől kezdve adott, mit kell csinálni - mondja az elnök -, csak a piacra nehéz bejutni, s meg kell szervezni a betakarítást. S tudják, ha nem kockáztatnak, nem élnek meg. A szarvasmarhatelepen jelenleg 330 tehén van. Az állományt szeretnék növelni, mert állítják, hogy ezt is lehet nyereségesen csinálni, csak meg kell teremteni a lehetőséget. A tejet, napi 4500-6500 litert, a Köröstejnek értékesítik, mert bennük megbízható partnerre találtak. Ezidáig még nem vettek fel fejlesztési hitelt, hanem összehúzták a nadrágszíjat, ám most számlavezető bankjuktól kapnak gépi beruházáshoz hitelt, melyből traktorokat, egy lineár öntözőberendezést, amely 15 millióba kerül, és egy John Deere-t (10 millió) akarnak venni a meglévő gépparkjuk mellé. Az í-re a pontot az igazgató- tanács teszi februárban. Hiszen már a tavaszi munkáknál szükség lenne rájuk. A hűtőházukat a háztáji termékek értékesítéséhez alakították ki 2,5 millióért, mert ez az exportkamionok bepakolásához is kellett. Az Új Élet Szövetkezet vezetői optimisták, s mindent megtesznek azért, hogy a tagok is elégedettek legyenek. ------------------------------------1/ I dei tervek Huber Ferenc, Fegyvernek polgármestere a tennivalók között fontos helyen említette az infrastruktúra (út, vízhálózat) továbbiNÍejleszté- sét, s a község városihsítását. A 11 tiszai településsel a Huber Ferenc gázhálózat bővítése is a feladatok közé tartozik. Szeretné még az idén elkezdeni a rendőrőrs épületének megépítését, s tenni kíván a közterületek, közterek rendben- tartásáért is. A képviselő-testület új tagjai is ismerik az önkormányzati munkát. Most a konkrét feladatokkal ismerkednek. Készítik idei költségvetésüket, melynek fő számai nagyobbak lesznek a tavalyinál. Terveznek 12,5 millió forint hitelfelvételt a gázhálózat fejlesztésére. Az intézmények működését biztosítják. Ennek egyik fedezete, hogy az önkormányzati modellben épített telefonhálózatot eladták a Matávnak. Ez évi 8 millió forint bevételt jelent. A polgármester szerint jó lenne, ha társadalmi szervezetek alakulnának, melyeket anyagilag támogatna az önkormányzat. így a falu közélete is megmozdulna. ^ Kilenc ember munkahelye „Rengeteg tervem van” Panaszra nincs dia Mar a farsangra készülnék Fegyvemeken Kriston Edit a fényképész, aki 1986-ban kezdett itt, a volt Fényszöv műtermében. Már gimnazista korában is ezt akarta csinálni, s majdnem kirúgták a kollégiumból, mert azt gondolták, iszik... holott a literes borosis megismerkedett. Nagyon szeretett volna önállóan, külön műteremben dolgozni. Kilenc évet várt erre a műteremre, mert szüksége volt arra, hogy szabadon dolgozhasson, s megvalósíthassa elképzeléseit. Úgy érzi, most kezdenek beérni a Tessék mosolyogni! üvegekben a hívót tárolta - emlékezik a kezdetekre. Családjában másoknak is volt ügyes keze, s hajlama a szépre, ezt ő is örökölte. A gimnázium után a Fényszövhöz került Törökszentmiklósra, Pö- löskei Péterhez. Felszabadulása után ezernégyszáz forintot keresett. Ezután a Főfotó következett, ahol állandó felvételező volt, vagyis megrendelőtől megrendelőig szaladgált s fényképezett. Dolgozott a Corvin Áruház gyorsigazolvány részén, ahol miután fiatal volt a gárda, jó volt a hangulat. Az érdi fényképészrészleg után visszajött Törökszentmiklósra, ahol egy hónap Tü- zép-kiadói, majd egy hónap könyvelői munka következett. S közben olyan munkahelyet keresett, ahol megvalósíthatja önmagát. így lett a miklósi művelődési ház művészeti előadója, ahol a fotózást sem kellett hanyagolnia. A gyerekeknek szakkört vezetett, s volt többször a madarásztáborban. Közben a könyvtári munkával Ki fél jobban? dolgai. Egykor egyszem Praktikával és világítással kezdett, s a Fényszöv színes laborral dolgoztatott, a fekete-fehér képet ő hívta elő már akkor is. Fia, aki 10 éves, érdeklődik édesanyja szakmája iránt, s lehet, hogy egyszer ő is ezt fogja csinálni. Edit a hagyományos igazolványképeket készíti, s ezzel is minőségi munkát végez, s nem tervezi, hogy polaroid gépet vásárol. Szívesen készít gyerekriportot, az ifjú párokkal pedig a kenderesi kastélyba jár át esküvői felvételekre. Nagy tervei vannak, melyekből csak azt árulta el, hogy itt kívánna egy saját műtermet nyitni, de a ház áráról még nem tudtak megegyezni a téesszel. így továbbra is a polgármesteri hivataltól kell a helyiséget bérelnie. Pedig ha helyben lakna, a törökszentmiklósi átjárás költségét is megtakaríthatná. Az eltelt évek alatt megszerették, megismerték munkáját a fegyvemekiek, panaszra nincs-' oka, sok a megrendelése. I Az örményesi általános iskola megbízott igazgatója Koszta László (aki biológia, technika, fizika szakos) elmondta, hogy jelenleg 142 diák jár az iskolába. A 4. az 5. és a 6. osztályosok órai keretek között tanulnak németet Göbelné Rezes Erzsébet tanárnő segítségével, s lehetőség van erre délután szakköri keretek között is. Koós Tibor kollegája most szervezi a körzeti matematikaversenyt. A számítógépszakkörük is népszerű, négy gépen tanulhatnak a gyerekek, melyeket az önkormányzat segítségével vásároltak. Tavaly hetvenezer forintot nyertek pályázaton sportszerek vásárlására, melyből kosár-, kézi-, gumi- és focilabdákat vettek a gyerekeknek. Miután nem sok esélyük van arra, hogy pályázati pénzt kapjanak tornaterem építésére, továbbra is a moziban tornáznak a gyerekek, ahol a heti három testnevelésóra mellett tömegsport-foglalkozást is tartanak. Szeretnék, ha az idén folytatni tudnák a tetőtér kialakítását, hiszen ott két előadóterem, nevelői, s kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas termek lennének. Most tárgyalnak egy cserépgyárral, amely cserepet adna a befejezéshez, ám az már van, így pénzt kémének helyette, s akkor lehetne folytatni a munkát. Az iskolának jó a híre, több örményesi diák szép tanulmányi eredményt ér el a középiskolákban. Az alsósok eddig a Tolnay- módszerrel tanultak - mondja Abrahámné Kovács Zsuzsa igazgatóhelyettes, aki most szervezi a Szigligeti Színházba az utat a Csongor és Tündére, hiszen évek óta bérletük van a gyerekeknek Szolnokra. A 13 fős tanári kar átlagéletkora 30-35 év. A felsős fiúk már készülnek a febmári diákolimpiára, ahol kézilabdázni fognak, az alsósoknak most volt versmondóverseny, s tavasszal mesemondóversenyen indulhatnak ismét. A szülői munkaközösség már készül a farsangra, hiszen a szülők sütik a fánkot, árulják a tombolajegyeket. A farsangi mulatságon mindenki nagyon jól szokott szórakozni. A 8. osztályból mindenki tovább kíván tanulni, hatan szakközépbe, tizen szakmunkás- képzőbe készülnek. yj A hatodikosok németórán a képekről beszélgetnek írta. szerkesztette: Daróczi Erzsébet Fotó: Korányi Éva A fegyvemeki Parázs Bt.-t Füle Tibor és felesége alapította. A vállalkozás 1980-ban indult, a férj korábban a gépgyárban dolgozott, a feleség könyvelőként a költségvetési üzemnél. A férj előzőleg a bátyjával már pulóvereket kötött, majd úgy döntött, hogy megpróbálkozik az önálló üzlettel. Úgy gondolták, hogy élelmiszerre s ruhára mindig szüksége lesz az embereknek. Mivel most a nívós, divatruhát kevesebben keresik, butikjukat bővítették játékkal, kazettával és horgászcikkekkel. Karácsonyra a garázsukat is „átalakították”, hiszen ott volt a játékvásár. Egyébként igazodnak az igényekhez is, így, ha igénylik, divatkiegészítőket, bizsukat is hoznak a vásárlóknak. A pékségüket 1993. szeptember 1-jén indították, augusztus 20-án volt a próbasütés. Az épületet családi segítséggel sikerült megvenniük, s hosszas utánajárással a negyedik bankpogácsa mellett. A túrós-, mákos-, almás- és diósrétest eddig csak saját boltjukban árulták, ám miután sokan keresték, így a héten a többi üzletbe is szállítja a férj. Fegyvemeken négy, Kenderesen egy üzletbe és a ti- szabői iskolába szállít minden reggel. A feleség a könyvelő, a kiadó, a mindenes. Van még három alkalmazott is a boltban. A jelenlegi gépparkjukra minden kapacitásuk lekötött, így azt tervezik, hogy egy álló- sütésű kemencét vesznek, amivel 2 kg-os kenyeret is tudnak majd sütni, mert erre is volna igény. Szabolcs fiuk 16 éves, így ő már sokat segít kovászolni. Édesapjának a vállalkozás indításakor is az volt a célja, hogy megélhetést biztosítson vele családjának, s biztos munkahelyük legyen. így később Szabolcs a szállítás terhét is le fogja venni édesapja válláról. A boltban sokan keresik a saját készítésű kenyeret tói kaptak hitelt. A Mezőbanktól kapott hitelnek 26 százalékos a kamata mára. Az így kapott 5 millió forint hitelből sikerült megvenniük a kemencét, a dagasztót, a kelesztőkamrát, a zsemleosztó-gömbölyítőt, a kiflisodrót. Az üzemben két pék szakmunkás és két betanított munkás dolgozik váltott műszakban. Népszerű a magvas barna kenyerük, mellette 2-3 fajta kenyér is sül itt naponta a kifli, zsemle, a túrósbatyu és sajtos A kisebbik fiút, Tibit, aki 10 éves, szintén sikerült beoltaniuk a kereskedelem szereteté- vel. A család tehát nem unatkozik, sok a munka, reggel 4-től este 9-ig, 10-ig eltöltik idejüket. A férj heti egy alkalommal ultizni jár a barátokkal, ez a lazító kikapcsolódás. A horgászásra, vadászatra azonban már kevesebb ideje van. Egyébként ottjártunkkor is sokan vásároltak a boltjukban, hiszen a kenyér árát nem emelték, s nem is kívánják emelni. ^ A fegyvemeki cipész A fegyvemeki főutcán lévő cipészműhelyét tavaly októberben nyitotta meg Nagy Balázs, aki így vallott élete alakulásáról:- Hajdanában a pályaválasztás sokkal egyszerűbb volt, hiszen kevesebb szakma közül lehetett választani - mondja. így ment el Kisújszálláson a Bőr- és Textilipari Szövetkezethez tanulónak. Nagyapja is cipész volt, a szakma tehát nem volt teljesen idegen a családban. Egészen ’ 70-ig dolgozott ott, majd a gyógyászati segédeszközök gyárába került, ahol a gyógycipők készítését is megtanulta. A ’ 80-as években áthelyezték a szövetkezet füredi részlegéhez, majd a karcagi cipőipari szövetkezet következett. Itt ismerkedett meg feleségével, aki ott volt cipőfelsőrész-készítő. Miután kevés volt a fizetés. Pestre ment dolgozni, s hetente járt haza, majd a családdal Csillaghegyre kerültek. 1992-ben azonban hazaköltöztek Fegyveretekre. Már akkor szeretett volna önálló műhelyt nyitni, de nem volt üres üzlet- helyiség. így a konzervgyárba ment dolgozni, s másodállásban javítgatott otthon cipőket. Hat hónapi munkanélküliség után vágtak bele a maszek világba, s nyitották meg a műhelyt az iskolától bérelt épületben. Feleségét időközben leszázalékolták, így néha bejön, s segít neki 1-1 cipzár bevarrásában, a kisebb munkákban. Most szerettek volna 50 ezer forint kölcsönt felvenni, de nem kaptak, így eladták a kocsit, s a rokonoktól kapott pénzből tudtak alapanyagot, kelléket vásárolni. Mint megfogalmazta, jó lenne, ha az ilyen kisvállalkozókat is segítené az állam. 12 éves lánya is sokat sürgölődik a műhelyben, ám szülei azt szeretnék, ha tanulna, hogy jobban tudjon boldogulni. \y
