Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

1994. december 20., kedd Körkép 9. oldal Egy karácsonyi dal meghódította a világot A „Csendes éj” karrierje „Csendes éj, ünnepi éj / gyönge szív, mit se félj” Ki ne ismerné a minden bizonnyal legismertebb, oszt­rák eredetű karácsonyi dalt? A „Stille Nacht, heilige Nacht” - Salzburgból indult világmeghódító útjára. Keletkezése önmagában is legenda: 1818-ban, közvetle­nül szenteste előtt az obem- dorfi falusi kápolna egyetlen és elaggott orgonája végleg elromlott. A Szent Mik- lós-kápolna fiatal orgonis­tája, a 26 éves Joseph Mohr először kétségbeesett, majd felkereste a fiatal falusi taní­tót, Franz Xaver Grubert. El­keseregte az öreg orgona kálváriáját s azt, miként tet­ték tönkre a templom egerei az orgona fújtatószerkezetét, amelyből néhány óra múlva egész biztosan nem tud egyetlen hangot sem kicsi­holni. Gruber segítségére sie­tett a bajba jutott kántornak, s néhány óra leforgása alatt megkomponálta a „Stille Nacht” kezdetű, szívet me­lengető karácsonyi dalocskát. Ezt - orgona híján - a kis falu kápolnájában két szóló­énekes adta elő Mohr szöve­gével, kórus kíséretében. Az orgonaszót gitár pótolta. Az esetnek valószínűleg nem lett volna folytatása, ha nem éppen az illertali orgo­naépítő mestert, Kari Maura- chert kérik meg, hogy hozza rendbe a régi hangszert. Ma- uracher munkája végeztével magával vitte a kotta egyik példányát Tirolba, ahonnan rövid idő alatt elterjedt. Bajorországban, Türingiá- ban és Szás?országban ván­dorló céhlegények dúdolták. Először Lipcsében nyomtat­ták ki 1840-ben, de ekkor már senki sem tudta, ki is Gruber és Mohr. IV. Frigyes Vilmos porosz királyt is fog­lalkoztatta az ismeretlenség­ből fölbukkant, hat verssza­kos karácsonyi dallal. Az uralkodónak annyira megtet­szett a kompozíció, hogy „előléptette” kedvenc kará­csonyi zeneszámává, s meg­bízta koncertmesterét, tudjon meg mindent a szerzőpáros­ról. Ezt a szövegíró, Joseph Mohr már nem érhette meg: 1848-ban a legnagyobb sze­génységben Wagrainban el­hunyt. Gruber még hallhatott róla, hogy lefordítják a szö­veget angolra és franciára. Talán a New York-i bemu­tató híre is eljutott a fülébe. Azóta már nemcsak Euró­pában és az Újvilágban isme­rik az egyszerű falusi orgo­nista és tanító szerzeményét. 1931-ben Japánba, majd In­diába és az eszkimókhoz is eljutott a híre. 1945-ben Bing Crosby filmjéből azok is megismerték, akik addig még nem hallották. Mára az eredeti helyszín sem teljesen eredeti: az ál­landó árvízveszély arra kény­szerítette a salzburgiakat, hogy a tartományi főváros­hoz közeli településen új templomot emeljenek. Az új Szent Miklós-templom már nem kápolna, hanem klasszi­cista stílusú plébániatemp­lom. Az eredeti, híres kis épületre a hasonló nevű, 1937-ben épült emlékká­polna utal. Obemdorfban egyébként karácsonykor hir­telen „megcsappan” a temp­lomba járók orgonához való bizodalma. Az évnek ezen a napján csakis gitárkísérettel csendül fel a „Stille Nacht”. A zene Gruber eredeti gitár­ján szólal meg, amelyet Hal- leinben őriznek féltő gond­dal. A zeneszerző és szövegíró emlékét másként is őrzik: Halleinben és Amstdorfban is működik egy-egy Gruber Múzeum, míg Mohmak kü­lön emlékház állít mementót. Amstdorfban az ottani mú­zeumban meg is tanítják az érdeklődőknek a világhíres dalt. Tóth Zsuzsanna Ferenczy Europress Nem növekszik a várakozási idő Az utasforgalomban nem vár­hatók lényeges változások az osztrák-magyar határon 1995. január 1-jétől, amikor is Auszt­ria az Európai Unió tagjává vá­lik, s ennek folytán a magyar­osztrák határ az EU külső ha­tára lesz - mondotta Nagy Já­nos ezredes tegnap Hegyesha­lomban. A Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­nak parancsnokhelyettese Kari Fuchs osztrák vámigazgató-he- lyettessel a határállomáson tár­gyalt Ausztria EU-tagságának a magyar vámigazgatás munkáját várhatóan érintő kihatásairól. A megbeszélést követő sajtó- tájékoztatón elhangzott: az uta­soknak nem kell hosszú sorok­kal, hosszadalmas várakozási idővel számolniuk a határátke­lésnél. Nagy János kijelentette: a mostani tárgyaláson nem esett szó arról, hogy az EU-tagor- szágok számára külön sávot je­lölnének ki, s az ellenőrzést ott végeznék. A továbbiakban be­számolt arról, hogy a mezőgaz­dasági termékeknél várhatóan megnövekszik a vámkezelési idő, hiszen az osztrák félnek az EU belső szabványai szerint kell az ellenőrzést végeznie. Karl Fuchs úgy vélekedett: a magyar állam és vámigazgatás számára nem járhat anyagi konzekvenciával Ausztria tag­sága az Európai Unióban, Ausztriának viszont bizonyos fejlesztéseket végre kell hajta­nia. Ilyen lesz jövőre az osztrák vámhivatalok bekapcsolása a számítógépes hálózatba, illetve belépésük az EU adatbankjába. Ennek révén az ellenőrzéseik anélkül válnak hatékonyabbá, hogy azok számát gyarapíta­nák. A magyar oldalt illető fej­lesztésekről Nagy János el­mondta: a számítógépes rend­szer kiépítése nem tűr halasz­tást. A sajtótájékoztatón el­hangzott még: Magyarország­nak létérdeke, hogy az ország keleti határán is a nyugati ha­tárhoz hasonló ellenőrzést ve­zessen be, hiszen akik nem jut­nak be keletről érkezvén az Eu­rópai Unióba, azok Magyaror­szág területén rekednek. (MTI) • • V mu ípi mei ietre nd Érk. Ind. Vonat Honnan Hová Közi. Nem közi. _ 2,55 23319 Szolnok Bp.Keleti XII. 27-30.­­3,17 3319 Szolnok Bp.Keleti­XII.27-30.­3,55 2519 Szolnok Bp.Nyugati Ceglédtől XII.27-30.­4,12 3339 Szolnok Bp.Keleti­XII.27-30. 4,19 23319 Szolnok Bp.Keleti XII.27-30.­4,43­3360 Újszász Szolnok­XII.25,1.1.­4,58 3317 Szolnok Bp.Keleti­XII.27-30.­4,58 23317 Szolnok Bp.Keleti XII.27-30.­7,07­5720 Hatvan Szolnok­XII.25,1.1. 8,20 8,30 572 Miskolc Szeged­XII.25. *8,50 8,53 10612 Bp.Nyugati Mátészalka XII.24.­8,55 9,04 577 Szeged Miskolc­XII.25. *15,21 15,23 11624 Bp.Nyugati és Szeged Záhony XII.21 *15,23 15,25 1734 Bp.Keleti Békéscsaba XII.21­16,28­3344 Bp.Keleti Szolnok­XII.27-30. 16,48­23344 Bp.Keleti Szolnok XII.27-30­17,27­3316 Bp.Keleti Szolnok­XII.27-30. 17,41 17,51 571 Szeged Miskolc­XII.24. 17,54­23316 Bp.Keleti Szolnok XII.27-30­18,02­2516 Bp.Nyugati Szolnok­XII.27-30.­18,05 3311 Szolnok Bp.Keleti­XII.24,31. 18,30­3336 Bp.Keleti Szolnok­XII.27-30. *18,38 18,40 1621 Záhony Bp.Nyugati 1.3.­18,40 18,42 738 Bp.Keleti Békéscsaba­XII.24,31. 18,47­23336 Bp.Keleti Szolnok XII.27-30.­19,28­3346 Bp.Keleti Szolnok­XII.27-30. 19,45 19,55 578 Miskolc Szeged­XII.24. 19,50­23346 Bp.Keleti Szolnok XII.27-30.­20,16 20,18 741 Gyula Bp.Keleti­XII.24,31.­21,31 5721 Szolnok Hatvan XII.24,31.-■ 21,49­3328 Bp.Keleti Szolnok­XII.24,31.­22,00 2511 Szolnok Bp.Nyugati­XII.24,31.­22,55 3361 Szolnok Újszász­XII.24,31. A menetrendtől eltérően közlekedő személyszállító vonatok 1994. december 21-től 1995. január 3-ig: december 23. (péntek) - a hét utolsó munkanapja december 24. (szombat) - szabadnap december 25. (vasárnap) - munkaszünetes nap , december 26. (hétfő) - a hét első munkanapját megelőző nap december 27. (kedd) - a hét első munkanapja december 28. (szerda) - munkanap december 29. (csütörtök) - munkanap december 30. (péntek) - a hét utolsó munkanapja december 31. (szombat) - szabadnap január 1. (vasárnap) - a hét első munkanapját megelőző nap január 2. (hétfő) - a hét első munkanapja * - mentesítő vonatok Van, aki azt mondja, ennél rondább már úgysem lesz Hétszáz lakó érdeke és a városkép Annyian laknak benne, mint egy kisebb faluban: körülbelül hétszázan. Jellegzetessége, hogy a megye legmagasabb, 23 eme­letes épülete, sőt, jelen pillanatban az ország legmagasabb la­kott toronyháza. A talajtól mért távolság a tetején 87 méter. Ha tiszta az idő, remekül idelátszik északról a Kékes, délről Szentes. Minthogy jó magas, tetejét reklámok díszítik, amelyek a reklámozó cég termékét messziről láttatják. A lakóbizottság azonban nem elégedett meg a tetővel, minden helyet ki akar használni a reklámok felfestésére, mert azok pénzt hoznak a ház kasszájába. És itt kezdődik a gubanc. A város főépítésze nem írta alá az engedélyt, hogy két hosszanti falra is reklámo­kat fessenek. Indoklása szerint azok csúfítanák a városképet. A lakóbizottság segítségért kiáltott. Ez az egyik felület, ahova a színes hirdetések kerülnének; jobban vagy rondábban nézne ki a ház velük? - ez a kérdés Hiába, ha ezt A Szolnok képét megha­tározó Jubi­leum téri to­ronyház há­rom éve tár­sasház. A fő bevételi for­rás a közös költség, amely azon­ban a ház tényleges ki­adásait nem fedezi. Sok a nyugdíjas, a munka nél­küli fiatal, akik nem tud­nak minden esetben fi­zetni. Száznyolc­vannégy, emeletenként különböző méretű lakást foglal magába az épület. A tényleges üzemeltetési költség négy­zetméteren­ként 46,50 fo­rint-lenne. A legutóbbi közgyűlésen a költségeket 22-ről 31 fo­rintra emel­ték, vagyis még így is messze a kí­vánt alatt ma­rad az összeg, sem tudják sokan állni. Hiány hiány hátán A kisebb tételű befizetésből havonta 350 ezer forintos bevé­tele lenne a háznak, ha min­denki teljesítené a penzumot (ahhoz, hogy nullán legyenek, 480 ezer forint bevétel kellene). Durván 400 ezer forint hátralé­kot össze is szedett a lakókö­zösség. Hiszen a vízdíj havi 220, a villanyszámla 80-83, a távhőszolgáltatás 123 ezer fo­rint, ami mellé a ház állandó al­kalmazottainak összesen 110 ezer forintos nettó fizetést kell adni. És még nem számoltuk a különböző javításokat. Az üzemeltetési költséget nem ér­demes emelni, mert akik eddig sem tudtak fizetni, ezután még kevésbé tudnának. Amellett, hogy a havi költsé­geket is állniuk kell, a ház 18 éves. Eddig semmilyen felújítás nem volt. Az egész ellátó rend­szer a működőképesség szem­pontjából a 24. órában van. A fűtés-, a víz- és a villamos rendszer felújításakor csak tíz­milliókban lehetne beszélni. Hi­telről pedig ilyen kamatnál nem is álmodoznak. És akkor még nem beszéltünk a ház három liftjéről. Az időközben már le­cserélt előző intézőbizottság nemrég belevágott a liftek ve­zérlésének felújításába. Ez 2 millió forint. A kiadással szemben a veze­tőségnek törekednie kell, hogy olyan pénzbevételi forrásokat aknázzon ki, amelyeket az épü­let adottsága magában.rejt. Mit tudnak kezdeni? Értéke­síteni nem célszerű, az egyszeri bevétel nem old meg semmit. A közös tulajdonú helyiségeket ki kell adni, és ezt meg is teszik. Antennáknak adnak helyet, persze szintén pénzért. A föld­szinti részen is kiadnak minden helyiséget. Több pénzt hozna a kony­hára az is, ha a lehető legtöbb felületet el tudnák adni reklám­nak. Ezt félig meg is tudták va­lósítani, hiszen a ház tetejére négy hirdetést festettek. Vi­szont minden négyzetméterre szükség volna. A négy, egyenként 12-szer 10 méteres reklámfelületekért meglehetősen szép summát kasszíroznak. Csakhogy ez ke­vés, további reklámok kellené­nek. Ki is néztek maguknak két függőleges oldalfalat, hogy azokra milyen jó volna reklá­mokat tenni. A gondolat siker­rel járt, jöttek is az érdeklődők - tudjuk meg Faragó Lászlótól, az intézőbizottság elnökétől. Csakhogy. A főépítész nem enged A négy meglevő reklám en­gedélyeztetésével nem voltak gondok, az újabbakkal annál inkább. A városi főépítész ugyanis nem járult hozzá a fel­festéshez azzal, hogy rontják a városképet.- Tudja, mit mondok erre? Jöjjön fel a tetőre, és nézzen szét. Röhögőgörcsöt fog kapni a ronda városképtől. Arról nem is beszélve, hogy ugyanaz az ember utasítja el ezt esztétikai okokra hivatkozva — hétszáz ember érdekével szemben -, aki engedélyezte a Budapest Bank felépítését abba a környezetbe. Nem is beszélve a nemrég fel­avatott - szerintem borzasztó - köztéri szobrokról. Úgyhogy semmi kifogás nem lehetne a mi tervünkkel szemben. Nem ron­tana az a városképen, sőt, kü­lön színfoltot adna neki. Rá­adásul ez a toronyház sem az esztitika csodája, már nem le­het rontani rajta, csak javítani a színes reklámokkal - mondja felháborodva Csornán János la­kóbizottsági tag. Az ügy május óta húzódik. El is estek emiatt már két szer­ződéstől. Az Univerz Marke­ting Kft. hozott volna hirdető­ket, akik azt mondták, köszönik szépen, inkább továbbállnak. A lakóbizottság képviselői ügyük lendítése érdekében beszéltek Buday György^ akkori alpol­gármesterrel. Ő se igent, se nemet nem mondott, azzal, hogy nem befolyásolhatja a fő­építészt. Következett Pataki Fe­renc főépítész, aki nagyon gon­dolkodóba esett, de válasza: nem. Még a kft. szakembere is bement hozzá. Eredmény nél­kül. A köztársasági megbízotti hivatalnál is voltak, és írtak Baja Ferenc környezetvédelmi miniszternek, támogatást kérve. A lakóbizottság egyszerűen nem hiszi, hogy az önkormány­zat szociálisan ennyire érzéket­len lenne. Érthetetlennek tart­ják, hogy 700 ember otthonát üzemeltető kérdésekben eszté­tikai okora hivat­koznak ilyen gazdasági hely­zetben.- Az még kü­lön visszás, hogy ezt a reklámozást miniszteri rende­let vagy törvény nem szabályozza. Teljesen az ön- kormányzat ha­táskörébe tarto­zik, vagyis nyu­godtan engedé­lyezhetnék. Egyébként, ha végképp nem tör­ténik semmi az ügyben, akkor nem veszünk tu­domást a főépí­tészről, és fel fog­juk festeni a rek­lámokat. Büntes­sen meg, és vonja le a számlánkról, amelyről már úgysem lehet le­vonni semmit. A vége ez lesz - mondja Csornán János. Határozott álláspont A város főépí­tésze, Pataki Fe­renc továbbra is fenntartja: nem esztétikus a fes­tett reklám, ezért nincs helye a to­ronyház falán. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. Bár valóban ő írta alá az elutasító határozatot, előtte számos fórumot megjárt a téma. A főépítész a problémát felvetette az önkormányzat tes­tületé által létrehozott építészeti bizottság előtt, továbbá az épí­tészeti kamarának, sőt, orszá­gos hírű szakembereket is megkérdeztek: jó-e, ha a házat teleaggatják reklámmal? A válasz egyöntetű volt: nem.- Felvetődött a lakóbizottság részéről, hogy úgysem szép ez a ház, rontani már nem is lehetne a képén. Azt mondom erre, hogy ez eléggé tiszteletlen ma­gatartás, hiszen ez a ház egy építészeti szemlélet és kor tü­körképe, ugyanúgy kell őrizni, mint egy idős házat. Az épület tervezőinek munkáját is tiszte­letben kell tartani. Különben koránt sincs arról szó, hogy ka­tegorikusan elutasítottuk volna az ötletet. Úgy vélem, tovább kellene gondolni az ötletet, esetleg a festett reklámok he­lyett más megoldás szóba jöhet. Hiszen ha a felfestető cég meg­szűnik, mi a biztosítéka annak, hogy valamikor is eltűnik a házról a reklám? Hiába a szer­ződés, lehet a bíróságra járni, attól még marad a reklám a há­zon - lehet, hogy végleg, mert a háznak sem volna rá pénze el­távolítani - véli a főépítész. Még megjegyzi, vannak dol­gok, amiket nem lehet pénzre átváltani. Ilyen például a város­kép. Tudja, van hasonlóan fes­tett ház Debrecenben, de nem biztos, hogy büszkék rá az em­berek. Tudja azt is, nincs könnyű helyzetben a ház. A főépítész egyébként azt mondja, határo­zatuk ellen a jogorvoslat lehe­tősége bármikor biztosított. Mi lesz, ha önhatalmúan mégis felfestik a reklámokat? - Az az ő felelősségük is lesz. Megvizsgáljuk, hogy marad­hat-e, és az ügy elmehet addig is, hogy hatósági úton eltávolít­tatjuk - sajnos városi közpén­zen - mondja a főépítész. ta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom