Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

1994. december 8., csütörtök Körkép 5. oldal Kunszentmárton újabb A „Tiszazug fővárosa”, Kunszentmárton a közelmúltban újabb műemlékekkel, egyben a hazai turizmus és idegenforga­lom számára is értékes látnivalókkal gyarapodott. pesek. Ideiglenes templomukat már 1718-19-ben felépítik, ezt 1743—45 között kőből épült, már toronnyal is ellátott temp­lommal váltják fel. Ennek he­lyén emelik 1781-84 között a jelenleg is álló, későbarokk stí­lusú, Szent Márton nevét viselő plébániatemplomot. Magyarországon a római ka­tolikus templomok építéstörté­nete elszakíthatatlan az általá­ban templomközelben emelt plébánia épületétől és a temető­től. Kunszentmártonban a már korábban műemlék jellegűvé nyilvánított Szent Márton-plé- bániatemplomhoz „rangban” most ez utóbbi kettő is csatla­kozott. A környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter, a műve­lődési és közoktatási miniszter 31/1994. (X. 26.) KTM-MKM együttes rendeletében műemlék jellegűvé nyilvánította a Köz­társaság téri plébánia épületét, hogy megőrizze az eredetileg 1767-ben épült, 1820-ban ki­Kamasztanya nyílik A szolnoki Széchenyi-lakótelepen 1988 óta működik egy kis­mamaklub, Tóth Ferencné vezetésével, a Contact Mentálhigié­nés és Konzultációs Szolgálat épületében. Az eltelt fél évtized alatt a gyerekek jócskán megnőttek, a hely szűkösnek bizo­nyult. Ezért Várhegyi Attila polgármester segítségével az idén az Aranyi Sándor út 3. alatt egy 80 négyzetméteres helyiséget kaptak a lehető legelőnyösebb feltételekkel. A tervet az Univex Kft. készítette, a kivitelezési munkálatokat pedig Papp István, a Humán Szolgáltató Központ munkatársa vezette. A berendezéshez szükséges pénzt elsősorban pályáza­tok útján nyerték el. A Népjóléti Minisztériumtól 500 ezer, az Országos Játékalaptól 250 ezer forintot kaptak. Az átépítés de­cemberben befejeződik, és januárban Kamasztanya néven újra megnyílik a közkedvelt klub. Ezzel egyidejűleg a tevékenységi körüket is bővítik, elsősorban kulturális programokkal. Ebben nagyszerű segítőtársra leltek Jándi Tamás és testvére szemé- . jvébfit,'Jjáipás.szintetizátoron játszik é? énekel - most késiül az előadó-művészi vizsgájára Budapesten a Szófia úti stúdióban -, á bátyja pedig a zenés műsorokhoz a technikai hátteret teremti meg. A legközelebbi bemutatkozásuk a december 11-i 14 órakor kezdődő Contact-Mikuláson lesz a Széchenyi Gimnázium sportcsarnokában. Ezen a kis ünnepségen jelentik be nyilváno­san is, hogy a Kamasztanya szeretettel vár minden érdeklődőt 0 és 20 év között. Továbbá néptánc-, diszkótánc-bemutatóval, közös énekléssel, gyermekdalokkal kedveskednek a legkiseb­beknek a Télapó látogatása alkalmából. Remélik, hogy a szom­bati Contact-rendezvény, a megújult klub, Jándi Tamás és kis csapata fellépése egyaránt elnyeri a közönség tetszését. Amennyiben így lesz, máskor is szívesen bemutatkozik a Ka­masztanya új „szolgáltatásaival”. Kulturális és szórakoztató műsoraikkal a városban és a megyében bárhol fellépnek, hogy örömet varázsoljanak a gyermekarcokra. - jzs ­A török hódítás időszaka után pusztává lett „Szent Már- tonyt” már a XVIII. század ele­jén rendezetten, városias igénnyel igyekeztek kialakítani új és végleges lakóhelyükké a Jászapátiból és Jászalsószent- györgyről ideérkező első tele­A temetői kápolnát is mű­emlékké nyilvánították műemlékei A plébánia épülete, amely felújítás alatt áll bővített barokk épületet, ezzel együtt a templom körül kiépült tér egységét is. A fenti rendelet mindemel­lett műemléki jellegűvé nyilvá­nította a felsővárosi temető ká­polnáját is. A műemléki védelem a ká­polna melletti első parcellaso­rokra és a szentély mögötti ösz- szes sírhelyre kiterjed.-törő­A körzeti stúdiókról A vidéki stúdiókról a Magyar Rádió vezetése nem mond le, még akkor sem, ha a készülő médiatörvény működtetésüket nem írja elő kötelezettségként. A körzeti és nemzetiségi adá­sok megszüntetése politikai té­vedés lenne - mondotta Simkó János tegnap Győrött. A Magyar Rádió alelnöke egyebek között elmondta: a vi­déki stúdiókat meg akarják erő­síteni, azt szeretnék, ha ezek a Magyar Rádió önálló egysége­ivé válnának. Sok a tennivaló, mivel a vidéki stúdiók önálló­sága csorbult, az ott dolgozó új­ságírók 20-25 százalékkal ala­csonyabb fizetést kapnak, mint a fővárosiak, miközben három- szor-négyszer nagyobb telje­sítményt várnak el tőlük. Az al- elnök kritikusnak és nevetsé­gesnek minősítette a Magyar Rádió frekvenciahelyzetét, s hozzátette: a vidéki stúdiók is korszerűtlen frekvenciákon su­gároznak. Ezért a vidéki stú­diók számára is beadják a pá­lyázatokat a megfelelő frek­venciákra a médiatörvény elfo­gadását követően. (MTI) Bánhalmán leltek otthonra Noha a 33 esztendős Balogh Károly eredetileg kisújszállási, hites neje, született Füllender Ilona fegyvemeki. mégis oly módon alakult a sorsuk, hogy Bánhalmán leltek otthonra. 1981 karácsonyán kötötték egybe az életüket, és hogy vé­gül a hatutcányi faluba vetette őket a vak véletlen, ennek adó­dott egy kétségtelenül fontos oka. Nem más, mint hogy ott kaptak lakást. Esztendeig akár grófnak is hihették magukat, elvégre a kastélyban helyezték el őket, majd szolgálati lakás következett. Ezt azután - ami­kor lehetett - megvásárolták, és folyton-folyvást csinosították, alakítgatták. Mára bolthajtásos, mutatós otthonná varázsolták. Károly jelenleg a gazdaság jogutódjának, a részvénytársa­ság sertéstelepének a karbantar­tója, Ica pedig főhivatású anya. Mert a nagy mesélésben azt valahogyan eddig elfelejtettem mondani, hogy még véletlenül sem töltötték tétlenül az idejü­ket. A 12 éves Nikolett anyák napjára érkezett, a nála két esz­tendővel zsengébb Szilvia ka­rácsonyra, Nelli pedig a nem­zeti ünnep, március 15. előesté­jén kopogott. Öten 36 ezerből élnek, ennyi a bevétel. Hozzá jön még egy kevés, Károly ugyanis játékve­zető a megyei II. osztályban. Hol a Jászsági, hol a Kunsági csoportban dirigál. Ebből kifo­lyólag olykor emlegetik a le- és felmenőit, de egyéb baja még nem esett. Olvasnak is: járatják a Néplapot, a Kiskegyedet, a Tvr-hetet. Nem beszélve arról, hogy nagy fába vágták a fejszé­jüket, mivel alakítottak egy if­júsági szabadidő- és sportklu­bot. Ide szeretettel várnak min­denkit a pólyásoktól a kilencvenévesig. Szerencsére sok a támogatójuk, az önkor­mányzattól kezdve az ilyen-olyan vállalkozó cégekig. Legújabban Icus, a feleség kor­teskedik. A Fidesz színeiben önkormányzati képviselőként indul. Ezért távollétében Ká­roly, a férje a szárazdajka. Mind a három apróságnak, sőt olykor negyedik is társul hozzá­juk, a szomszédasszony kisfia. Ennek ellenére jelenleg nem tervezik óvoda nyitását. .. D. Sz. M. Ki lesz a családév édesanyja? Tizenegyen kerültek be a Csa­ládév édesanyja ’94 verseny or­szágos döntőjébe - jelentették be tegnap Agárdon, az immár harmadszor megrendezett ve­télkedő programjáról tartott saj­tótájékoztatón. Csütörtökön a székesfehérvári Vörösmarty Színházban nagyszabású gála­est keretében derül majd ki, hogy a zsűri és a közönség kit talál a legméltóbbnak a meg­tisztelő címre. A vetélkedő nem szépség- verseny: az értékelésnél figye­lembe veszik ugyan az ápoltsá- got, a vonzó külsőt, de elsősor­ban azt értékelik, hogy a ver­senyzők édesanyaként, illetve feleségként hogyan vizsgáznak. A döntő gálaestjén - többek között - Bán Teodóra, a Ber- gendi Szalonzenekar, Gálvöl- gyi János, Kis Virág, Lukács Sándor, Nagy-Kálózi Eszter, Pitti Katalin, és Rudolf Péter lép színpadra. (MTI) A települések szövetségének jelöltjei Jász-Nagykun-Szolnok Megye három kistérségét képviselő szövetség, a 10 ezer alatti lakosú települések megyei közgyű­lésben történő érdekérvényesítése céljából választási megál­lapodást kötött, és közös listát állított. A három szövetség a Jász­ság, a Közép-Tisza-vidék és a Tiszazug közös listájának fel­állításakor a köztisztelet mel­lett a közigazgatási, az ön- kormányzati és a településfej­lesztési gyakorlatot, a helyi lakosok érdekeinek ismeretét .és a kistelepülések sajátos gondjai iránti érzékenységet szem előtt tartva, az alábbi je­lölteket ajánlja: /. Győriné dr. Czeglédi Mártát, Jászfény szaru pol­gármesterét, 2. Bordás Imrét, Tiszaörs polgármesterét, 3. Molnár Ferencet, Jánoshida polgármesterét, 4. Ferenczi Györgyöt, a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Közgyű­lés alelnökét, a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola igazgatóját, 5. Nagy Sándort, Jászszentandrás polgármeste­rét, 6. dr. Harangozó Eleket, Cserkeszőlő polgármesterét, 7. dr. Koczok Sándort, Tisza- szentimre és Tomajmonostora háziorvosát, 8. Molnár Mi­hályt, Mesterszállás polgár- mesterét, 9. Bánlaki Zoltánt, Jászki sér polgármesterét, 10. Pólyák Csabánét, az Abádsza- lóki Általános Iskola igazgató­ját, 11. Szabó Gyulát, Jászágó polgármesterét, 12. Molnár Bálintot, Öcsöd polgármeste­rét, 13. Söregi Jánost, Pusz­tamonostor polgármesterét. A választási megállapodást kötött szövetségekhez tartozó kistelepülések: Alattyán, Já­noshida, Jászágó, Jászalsó­szentgyörgy, Jászapáti, Jászá- rokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszent- györgy, Jászfényszaru, Jász- ivány, Jászjákóhalma, Jászki- sér, Jászladány, Jászszent- andrás, Jásztelek, Pusztamo­nostor, Abádszalók, Nagyi- ván, Tiszabő, Tiszabura, Ti- szaderzs, Tiszagyenda, Tisza- igar, Tiszaörs, Tiszaroff, Ti- szaszentimre,T omajmonos- tora, Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Mesterszállás, Mező- hék, Nagyrév, Öcsöd, Szele- vény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug. A megyei közgyűlés listás szavazólapján jelölőszerveze­tünk és jelöltjeink neve a 2. sorszámon található. Jászsági Önkormányzatok Érdek-képviseleti Szövet­sége, Közép-Tisza Menti Te­lepülések, Tiszazugi Telepü­lések Szövetsége Szól a rádió A jászapáti árvák Ebben a sok változásban, ami a közelmúltban a rádió és a tévé műsoraiban bekövetkezett (hál’ istennek, végre), az ember még régi, kedvelt műsorait sem fedezi föl azonnal. így jártam a rá­dió föadóján, a Kossuthon a rendszerváltás óta sűrűn hallható, Magyarországról jövök című riportműsorral. A kilencvenes évek elején ezt hallgattam a legtöbbször, mert kíváncsi voltam, mi történik „Tónyában, Baranyában”, Szamárban, Csongrád megyében. Ez a műsor a vidéket hozta a főadóra, országos hallhatóságra, s akár tetszett, akár nem, gyakorta bírálta az alighogy létrejött rendet - ha rendetlenkedett imitt-amott. Ki tudja, miért, félretették, szüneteltették, s olyan időpontban en­gedték, amikor biztos, hogy hiába érdekelné az embert, nincs módja meghallgatására. Nos, már hetenként négyszer, a régi szokott időben szól a műsor, külön örömet adva a vidéki rádió­kat és rádiósokat becsülő hallgatónak, sok benne a vidéki rá­diós riportja. Ilyen volt az a nagyon egyszerű hangon, minden nagyítástól, könnyeztető szándéktól mentes riport, amelyet a Magyaror­szágról jövök műsorában a szolnoki rádiós, Varga Sándor ké­szített. Talán szóra sem érdemes, annyira mindennapi történet lehet: súlyos betegségben elhunyt a két gyermekét egyedül ne­velő édesanya Jászapátin, s ott maradt a 19 éves ipari tanuló fiú meg a 10 éves kisiskolás fiúcska árván. A nagyobb testvér elhatározta, hogy fölneveli öccsét, s a két árva fiú azóta egye­düli ura (szegénye) sorsának. A riport eddig még nem kelthet különösebb érdeklődést a megkeményedett szívű hallgatóban, de amikor a riporter végigjárja az iskolát, az önkormányzatot, s bizonyíthatóan elmondja, emberséges pedagógusok, önkor­mányzati tisztviselők segítik ezt a két árvát, örül. Mire a majd’ egyórás adásnak vége lett, csörögtek az élő műsor telefonjai. A társadalom egy-egy követe jelentkezett, cí­met kértek, segítséget ígértek. Volt persze, aki bemorgott a szerkesztőnek: szedjék elő a Pesten világát élő apjukat is. Szó­val olyan volt az egész, mint ez a mai élet. Szép is, megható is, emberséges is, de morgolódó is. Örülök, hogy meghallgattam. -só­Pedagógusok ajánlják őket 1994. december 11-én ismét vá­laszt az ország. Egyben vizsgá­zik is, mégpedig abból a tan­tárgyból, hogy mennyire veszi kezébe szűkebb hazája, régiója irányítását. Mi is, akik a megyei önkor­mányzati választáson a Peda­gógusok Szakszervezete színe­iben indulunk, vizsgázni sze­retnénk önök előtt. Jól vizs­gázni, hogy bizalmukból meg­választásunk esetén, pártérde­kektől függetlenül dolgozhas­sunk a megyei önkormányzati testületben. Dolgozhassunk a nehéz helyzetben lévő oktatá­sért, mely minden komolyabb fejlődés, modernizáció alapja. Dolgozhassunk az óvodákért, az iskolákért, hogy ezen intéz­mények gyermekeinknek egyre inkább második otthonai lehes­senek. Tehessünk a helyi ön- kormányzatok jobb helyzetéért, figyelemmel kísérhessük a te­lepülési foglalkoztatási prob­lémák kezelését, az erre fordí­tandó pénzeszközök elosztását. S tehessünk magunkért, peda­gógusokért, hisz másokért is csak így tehetünk, hisz az ér­telmiség az emberiség történe­tében az ókortól kezdve mindig fontos feladatot kapott. Ezt a feladatot szeretnénk ellátni az önök felhatalmazása alapján. Természetesen képviseletet, munkát vállalunk minden olyan kérdésben, mely megyénk, ré­giónk, közös otthonunk jobb helyzetéhez hozzájárul. Cseh Sándorné megyei tit­kár, Szolnok, dr. Pataki Mihály középiskolai igazgató, Szolnok, Zsoldos Sándor általános isko­lai igazgató, Jászberény, Kuna Imre általános iskolai igazgató, Kunszentmárton, Felföldi Zol­tán középiskolai tanár, Török- szentmiklós, Baunok Béla álta­lános iskolai igazgató, Fegy­vernek, Andrekovics Tamásné gyógypedagógus, Kisújszállás. / Jászsági Évkönyv ismét Második alkalommal jelent meg a Jászsági Évkönyv, me­lyet Jászberényben szerkeszte­nek. Dr. Pető László főiskolai tanár és lelkes segítő csapata eredményes munkája nyomán idén is elkészült az évkönyv. Az idei kiadvány népes szer­zőgárdával rendelkezik. Érde­kessége, hogy Jászberény test­vérvárosából, Vechtából is ér­kezett kézirat. Dr. Czettler An­tal Svájcból küldte el tanulmá­nyát Teleki Pál munkásságáról, aki édesapja, Czettler Jenő par­lamenti képviselő kortársa volt. Számos jászsági helytörté­neti kutató számára kínált pub­likációs alkalmat az évkönyv. Sugárné Koncsek Aranka Hor­váth Péter gimnáziumi igazgató munkásságát méltató írása azért is említésre méltó, mert a Já­szok Egyesülete a napokban je­lentette meg reprint kiadásban Horváth Péter 1824-ben kiadott örökbecsű munkáját a jászokról s a kunokról. A kiadványban az évkönyv alapítványa által kiírt irodalmi pályázat legsikeresebb munkái is megtalálhatók, valamint egy tartalmas interjú Sára Sándor­ral, a Duna Televízió vezetőjé­vel, aki gyermekkora egy részét Jászberényben töltötte. A Jász­ság jelenével több tanulmány foglalkozik. A kárpótlásról, a földtulajdon rendezéséről, az aprítógépgyár privatizációjáról, a Zagyva-völgy agglomeráció­járól is olvashatunk. Jászkisér, Jászapáti törté­nelméről, a régi Jászberény kö­rüli tanyasi iskolákról fotó-ösz- szeállítás jelent meg. Nem ma­radt el ebből a kiadásból sem a krónika, mely néhány jász tele­pülés elmúlt négy évének leg­fontosabb eseményeit rögzíti időrendi sorrendben. A Jászsági Évkönyv szép ajándék karácsonyra annak, aki számára fontos az a közeg, amelyben él. A nagyobb köny­vesboltokban és a jászberényi szerkesztőségünkben megvásá­rolható a kötet. KE MDF »• LEGYEN AZ ON-KORMÁNYZATA! TÁMOGASSA JELÖLTJEINKET! (Politikai hirdetés) HP «8* ' KDNP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom