Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-29 / 306. szám

4. oldal Az Új Néplap Öcsödön 1994. december 29., csütörtök Vezetik a gázt, várják a telefont A telefonközpont, mellette az adótorony Már közel három éve, hogy el­indult Öcsödön a telefonfejlesz­tési program. Akkor még úgy tűnt, hogy előfizetőnként 15 ezer forintba kerül majd az új fővonal. Azóta persze sok idő telt el, így a szükséges költsé­gek a duplájára emelkedtek. Szerencsére a nem egészen 400 jelentkező által befizetett ösz- szeget nem „élték fel”, hanem hosszú lejáratú befektetésként pénzintézetben helyezték el, így az azóta „működő” kama­tok talán fedezhetik a mégnö­vekedett költségeket vagy leg­alábbis azok egy részét. A jelek szerint most már belátható időn belül történni is fog valami. A piactéren megépült a telefon- központ, a kis épület mellett pedig a mikrohullámú adótor­nyot is felállították. Ennek se­gítségével történik májd a jel­továbbítás Martfűn keresztül Szolnokra. Fektetik a kábele­ket, hogy Mesterszállást és Me- zőhéket is beköthessék az öcsödi központba. A jövő évben elkezdődnek a belső hálózat kiépítésének munkálatai, és befejeződik a központ kivitelezése is. Amint a rendszer üzemképes lesz, a már meglévő 49 vonalat kötik be először a távhívási rend­szerbe. Ezt követően történik majd az újonnan létesített vona­lak bekötése. A Matáv kon­cessziós szerződése alapján a jövő évben így közel 400 fővo­nallal lesz gazdagabb Öcsöd. A településen élők másik nagy vállalkozása a vezetékes gázel­látás kiépítése. Az ezzel kap­csolatos költségek, amelyek Öcsödre vonatkoznak, 92 mil­lió forintot tesznek ki. Nem mellékes körülmény, hogy ennek az összegnek az egyharmadát vissza nem térí­tendő állami támogatásból sike­rült fedezni. A beruházás közö­sen folyik a szomszédos Mes­terszállással. Ennek elsősorban a két tele­pülés között létrehozandó kö­zös gázátadó állomás az oka. A gázátadó és az öcsödi fogadóál­lomás között ez idáig már meg­épült a több mint négy kilomé­teres nagy- és középnyomású vezeték. A település egy részén a „csonkok” is bent vannak a portán, sőt a nyomáspróbán is túl vannak már. A folyamatosan zajló mun­kák látványa joggal töltheti el bizakodással azokat, akik bi­zony sok esetben nem kis anyagi áldozatot vállalva „be­szálltak” a gázprogramba. A költségek lakásonként 55 ezer forintot jelentenek, de szeren­csére szükség esetén ez az ösz- szeg - némi kamatfizetés mel­lett - kétéves futamidővel rész­letenként is befizethető. Az egyre emelkedő - már-már a csillagos eget is el­érő - energiaárak ismeretében így vagy úgy, mintegy hétszá- zan döntöttek az új, a többi megoldáshoz képest hosszú tá­von olcsóbbnak ígérkező ener­giaforrás igénybevételéről. Ez a község 1600 lakott házának kö­zel a felét érinti. A jelenlegi feltételek azzal biztatják a befizetőket, hogy jövő év július elsején már veze­tékes gázzal főzhetik az ebédet. A vezetékek lefektetése után már a gödrök betemetése folyik Jelenére s múltjára sem panaszkodik Az első fizetését 12 évesen kapta A települést járva a faluszerte felásótt utcák mírid arra utal­nak, hogy a házak többségében nemsokára élvezhetik a vezeté­kes gáz adta előnyöket. Ez azonban még csak a jövő, az idei télen még mindenki marad a hagyományos fűtésnél. December közepén egy - in­kább késő őszinek, mint télinek tűnő - délelőttön Karai Lajos bácsi is szorgosan tologatta a berentei brikettel megpakolt ta­ligát a portára. - A gázcsonk már be van kötve - büszkélke­dik - de addig sem akarunk megfagyni, amíg jön is belőle valami. Csempekályhával tüze­lünk, abba ez a szén a jő - mondja két forduló között. Hatvanöt éves korában is szemmel láthatóan jó erőben van, erős kézzel markolja a szeneslapátot. Bírom még erő­vel - tudatja velünk érdeklődé­sünkre -, csak a szívem szokott rakoncátlankodni. Ezért is szá- zalékoltak le már évekkel ez­előtt. 1960-tól negyvenkét évet töltöttem el a téeszben, onnan kerültem nyugdíjba. Földje nem maradt, de ezzel kapcsolatban azt is elárulta: nem is hiányzik neki. Bár külö­nösebb oka nincs a téesz „párt­ját fogni”, mégis attól tart, hogy azok, akik visszakérték földjei­ket, nem fogják úgy megmű­velni mint ahogyan azt koráb­ban a szövetkezet tette. Lajos bácsi még gyermekfej­jel kezdte a munkát. Elmondása szerint 12 éves volt, amikor először elszegődött dolgozni. Három mázsa búza, egy kocsi szalma, egy süldő meg tíz pengő volt a bére. Azóta persze sok idő telt el, így a munkával eltöltött hosszú évtizedek eredményeként már sok min­den másként van. Takaros csa­ládi házába a gázbevezetés díját is egy összegben fizette ki. Igaz, nem titkolja, hogy egye­lőre még sajnálja azt az 55 ezer forintot, ami a „föld alatt van”, de ő maga is belátja, milyen jó lesz majd, ha nem kell többé szenet lapátolnia, mennyivel kényelmesebb lesz ezáltal az otthonuk. Mindezt - ahogy mondta - leginkább a fiatalok miatt csinálta, hadd boldogul­janak. Fiatalokból pedig akad bőven a családban. Gyerekei felnőttek, az unokák is szépen cseperednek, sőt, egy dédunoka is megérkezett már. Szeren­csére a családot nem sújtja a munkanélküliség. Az egyik fiú Németországban dolgozik, a másik Kunszentmártonban, a cipőgyárban kapott munkát. Felesége - bár ura szerint sajnos gyakran előfordul, hogy betegeskedik - kerékpárral járja a falut. Minden délben útra kel, hogy néhány idős em­bernek ebédet vigyen. Ezúttal nem kell annyit kerekeznie, ugyanis mostanában csak egy helyre kell ellátogatnia. Ritka dolog - főként manap­ság -, hogy valaki elégedett le­gyen sorsával. Márpedig Lajos bácsi állítja, hogy nemcsak a je­lenre, de fiatalságára visszaem­lékezve sem tud mire panasz­kodni. Nyugdíjas napjai is több­nyire a ház körüli munkákkal telnek, persze a pihenésnek is megvan az ideje. Naponta dél­után négyig dolgozik, aztán jö­het a szórakozás. Mindene a te­levízió, és bármit „adjanak”, éj­félig is kitart a képernyő előtt. Ha netán mégsem élvezné a műsort, erre az esetre is van megoldás: „Ha pedig végképp nincs benne semmi, akkor fel­csapom a videót, és azt nézem.” Akislistás képviselő-választás győztesei A december 11-én megtar­tott kislistás képviselő-vá­lasztáson tizenegy jelöltre szavazhattak Öcsöd nagy­község választásra jogosult polgárai. A megválasztott képvise­lők (az összesítő jegyző­könyvben olvasható felsoro­lás szerint): Bende Lajos Csikász Imre D. Kis Sándor Gere Tibor Gergulics Andrásáé Jordán Sándor Kovács István (vízmükezelő) Pákozdi Dezső Rasztik József Serkédi Tibor Török Józsefné Kisebbségi önkormányzatot is választottak A településen számottevő a ci­gány népesség, így joggal me­rült fel az igény a cigány ki­sebbségi önkormányzat megvá­lasztására. Az eredményesen zárult választás során öt képvi­selőre: (az összesítő jegyző­könyvben olvasható sorrend­ben) Farkas Mártonnéra, Ko­lompár Miklósnéra, Lakatos Gusztávra, Rostás Lászlóra, va­lamint Szalai Lászlóra adták le szavazatukat a polgárok. Lajos bácsi is bevezettette a gázt, de ezen a télen még a jó szén is elkel a portán Új bizalom a régi polgármesternek Az öcsödiek ismét Molnár Bálintra szavaztak Talán maguknak az öcsödiek- nek sem okoztak nagy megle­petést az önkormányzati válasz­tások eredményei. A település választásra jogosult polgárai­nak csaknem négyötöde szava­zott arra, hogy a korábbi pol­gármester, Molnár Bálint ma­radhasson székében. Az 1159 érvényes szavazatnak köszön­hetően így tehát nem történt változás az önkormányzat élén.- Polgármester úr! Számí­tott-e győzelmére?- Bevallom, számomra sem jelentett túlságosan nagy meg­lepetést újraválasztásom. Tit­kon reménykedtem abban, hogy maradhatok, és folytatha­tom azt a munkát, amit tulaj­donképpen már csaknem egy évtizeddel ezelőtt elkezdtem. Mindenképpen tiszteletet ér­demel a szintén polgármesterje­lölt „ellenfelem” is, ugyanis úgy érzem, mindkét részről korrekten zajlott a választás előtti kampány.- Hány esztendeje irányítja a községet?- 1985 nyarán, tehát 9 és fél éve választottak meg először tanácselnöknek. A rendszervál­tozást követően polgármester lettem, amely tisztségemben a lakosság bizalmát tovább él­vezve még négy évig maradha­tok.- Munkássága alatt melyek voltak a legkiemelkedőbb sike­rek?- Az elmúlt években elég sokat változott a falu. A telepü­lésen több mint 10 kilométer szilárd útburkolatot építettünk, teljessé vált az ivóvízhálózat kiépítése, és végre minden utca betonjárdán járható. Új ravata­lozót építettünk, a másik teme­tőben pedig fedett búcsúztató­helyet alakítottunk ki!1 " '' Nagy ön fontosnak tartörh azt a kerékpárutat, ami az igen nagy forgalmú 44-es főútvonal településünkön áthaladó szaka­sza mellett épült. Korábban sajnos halálos baleset is történt ezen az úton. Bővítettük az idő­sek napközi otthonát, így most már 21 személynek tudunk szociális ellátást és szállást biz­tosítani megfelelő körülmények között. Az elmúlt négy évben, de az azt megelőző időszakban Új helyre költözött a takarékszövetkezet. Az ügyfeleket a jövőben az utca másik oldalán, a volt Vas- és Faipari Kis­szövetkezet esztétikusán átalakított épületében fogadják. is a lakossági ellátásra próbál­tuk a legtöbb gondot fordítani. Szinte minden, az önkormány­zathoz tartozó intézményt fel­újítottunk, működésüket bizto­sítottuk, így most is megfelelő körülmények között folyhat az oktatás az iskolában, valamint a gyógyítás az orvosi rendelőben. Fő célunk továbbra is ezek a feladatok lesznek, emellett ter­mészetesen a további fejleszté­sekre is szeretnénk koncent­rálni. Sajnos egyre több prob­léma adódik a munkanélküli­ségből, ellátásuk egyre na­gyobb gondot jelent, annál is inkább, mert közülük sokan már kiestek a központi ellátás­ból. így szaporodnak azok (számuk már a kétszázat is meghaladja), akik az önkor­mányzattól igényelnek jövede­lempótló támogatást. Öcsöd la­kosságának korösszetételére jellemző az elöregedés, így fo­kozódó gondot jelent az idősek ellátása is.- Melyek a közeljövő legna­gyobb tervei?- Az elkövetkezendő négy évben két fő területen próbál­kozunk a fejlesztéssel, amelyek előkészítését az elmúlt körülbe­lül öt év álatí már megtettük'. Az egyik'fő kérdés wá'felépülés' vezetékes gázellátása. Ezt már ebben az évben elkezdtük, és várhatóan jövő év július else­jére tudjuk befejezni. A másik ilyen nagy terv a telefonellátás bővítése. Ez is nagy problémát jelent Öcsöd lakosságának. Az új központ már megépült, a mikrohullámú rádióantennát is felállították. Várhatóan a jövő év során közel négyszáz tele­fonfővonal épül ki a faluban. Egy csepp a tengerben Az egyre súlyosbodó munka- nélküléség és az ezzel járó fe­szültségek alól Öcsöd sem ki­vétel. A helyzetet még nehe­zebbé teszi az a körülmény, hogy sokan „kiestek” már a munkanélküli-segélyezés lehe­tőségeiből, így a pénztelenség ellenére még nagyobb terhek hárulnak az önkormányzatra. Az igazán megnyugtató megol­dást nyilván az jelentené, ha minden munkára vágyó polgár biztos munkahelyen kereshetné meg a kenyerét. Erre azonban egyelőre sajnos még nem sok esély van, bár létezik a telepü­lésen néhány olyan vállalkozás, amelyek, igaz, hogy csepp a tengerben, de mégiscsak enyhí­tik a gondokat. A Rákóczi úton működik a békéscsabai érdekeltségű Net- zita Bt., ahol hat öcsödi asz- szony kapott munkát. Ők ko­rábban mindannyian munka nélkül voltak, így számukra még az a csekély kereset is so­kat jelent, amit szorgos munká­jukért kapnak. A műhelyben hulladék anyagból szőnek bel­földi piacra szánt szőnyeget. Az oldalt írta: Horváth Győző A fotókat Mészáros János készítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom