Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

1994. december 3., szombat Hazai tükör 3 Védőszentjükre, Szent Borbálára emlékeztek a katonák Második alkalommal ünnepelték a légvédelem napját A légvédelem napját - tavaly decemberben - először Szolno­kon ünnepelték az országban. Ez a nap a Magyar Honvédség 5. Jász-Nagykun-Szolnok Lég­védelmi Tüzérdandár életének is jelentős eseménye. A katonák védőszentjének, Szent Borbálá­nak tiszteletére ilyenkor a ki­képzés szünetel, kulturális programok és sportversenyek színterévé válik a laktanya. Nem volt ez másként tegnap Szolnokon, a Rékasi úti lakta­nyában sem. A délelőtti versen­gést az ünnepség követte, ahol először Gacsári Kiss Sándor kanonok köszöntötte a katoná­kat. Szent Borbála vértanúságá­nak - a közel hétszáz éves - tör­ténetét megismerve világossá vált, miért lett éppen ő a kato­nák védőszentje. Erős hite tette őt a hadsereg eszményképévé. A történelmi bevezető után Végh Ferenc vezérőrnagy, a III. Katonai Kerület parancsnoka szólt az ünnepség résztvevői­hez, majd egy nemes gesztus következett: Nagy István alez­redes, a 34. Bercsényi Felderítő Zászlóalj parancsnoka - a lég­védelmi tüzérekkel egy lakta­nyában szolgáló - alakulata ne­vében jelképes ajándékot adott át Sárközi István mérnök ezre­desnek, az ünnepelt légvédelmi egység parancsnokának. Végül Bánvölgyi Istvánra, a negyvenes évek végén ártatla­nul meghurcolt tisztre emlékez­tek. A posztumusz ezredessé előléptetett katona díszkardját fia, Bánvölgyi Ottó a légvédelmi tüzérdandárnak ajándékozta. A Rékasi úti laktanya két alakulatának parancsnokai A Szolnoki Szimfonikus Zenekar közgyűléséről „Adottak vagyunk, csak ki kell használni minket” A Szolnoki Szimfonikus Zenakar 1995-96-os évadja a zene­kar fennállásának 30 éves évfordulója jegyében zajlik majd. Üröm az örömben: városukban szárnyra kelt egy hír, miszerint az önkormányzat a következő négy évre is aláírt egy szerződést a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, ugyanakkor a szolnoki szim­fonikusok egy Fillért sem kapnak a többször megígért két és fél milliós támogatásból. A kedélyek természetesen felkavarodtak, s hogy tisztázzák a helyzetet, a legilletékesebbel, Várhegyi Attila polgármesterrel ült le tárgyalni a zenekar. Kedden a Városi Művelődési Központ színháztermében köz­vetlen és őszinte beszélgetés bontakozott ki a szimfonikusok és a polgármester között. Vár­hegyi Attila ismertette az ön- kormányzat zenei „csomagját”; beszélt a zenei fesztiválokról, il­letve ezek önkormányzati tá­mogatásáról, a hanghordozókon történő megjelenésekről, majd megválaszolta a pletykák során felmerült kérdést is. Mint mondta: a hír több szempontból sem igaz, hiszen egyrészt az önkormányzat nem írt alá szer­ződést a Liszt Ferenc Kamara- zenekarral (nemhogy 4-5 évre szólót), másrészt pedig az ön- kormányzatnál sem korábban, sem most nem merült fel, hogy megvonja a támogatást a szim­fonikusoktól. A szimfonikus zenakar éves költségvetése 7.5 millió forint, ennek 60 százalékát az államtól, 10 százalékát a megyei önkor­mányzattól, 20 százalékát pedig a városi önkormányzattól kap­ják (a maradék 10 százalék saját bevétel). A városi önkormány­zat a jelenlegi 1.5 millió mellé plusz 3 millió forintot ígért a zenekarnak. (Arra azonban nincs garancia, hogy a követ­kező önkormányzat elfogadja ezt a költségvetés-módosítást.) Az 52 tagú zenekar szinte minden tagja felsőfokú zenei végzettségű, s évente 40-50 koncertet adnak. (A bérletes if­júsági koncertek idején előfor­dul, hogy hetente 18 koncertjük van.) Egy „profi” zenekar mű­ködtetéséhez 40-50 millió forin­tos éves költségvetésre volna szükség, ezzel szemben az ő 7.5 milliós költségvetésükből pél­dául 500-700 forintos szolgála­tonként díjra futja. A közel 30 éves zenakar tag­jai szerint a személyi feltételek adottak ahhoz, hogy Szolnok­nak saját hivatásos szimfonikus zenekara legyen: „Mi adva va­gyunk, csak ki kell használni minket”. A megye hangverse­nyéletét tulajdonképpen ez a zenekar biztosítja, ők nevelik ki a hangverseny-látogató közön­séget. Magyarország ráadásul zenei nagyhatalom, s a zenét le­het exportálni: jobban ki kellene a meglévő lehetőséget, vagyis őket, tudásukat, nemzetközi hírnevüket használni. Azt is megfogalmazták a ze­nekar tagjai, hogy amennyiben a Liszt Ferenc Kamarazenakar- ral a jövőben is köt szerződést az önkormányzat, akkor szeret­nének szakmailag profitálni a kamarazenekar ittlétéből. Mint azt a polgármester elmondta: a szerződés megkötése előtt leül­nek tárgyalni a szimfonikusok­kal és a zeneiskolával, hogy a szerződésbe bekerülhessenek az ehhez hasonló igények is. Az önkormányzatoknak segíteniük kell az iparosokat Csütörtök este a karcagi Ipar­testület székházában köszöntöt­ték Bende János lakatosmestert, aki hét évtizede iparos a város­ban. Ez alkalomból Szűcs Györgytől, az IPOSZ elnökétől, dr. Fazekas Sándor polgármes­tertől és dr. Kasuba János or­szággyűlési képviselőtől is em­lékplakettet kapott. Ezután a jelenlévők előtt be­mutatkoztak az ipartestület képviselőjelöltjei, majd Szűcs György szólt az iparosság hely­A Westel Rádiótelefon Kft., a MATÁV és az amerikai US WEST vegyesvállalata, megala­kulásának 5. évfordulóját nagy­szabású eseménysorozattal ün­nepli szombaton. Két városban egész napos Westel-program lesz, amelyre a Danubius, a Ju­ventus és hat regionális rádióál­lomás Westel napi műsora épül. Az eseménysorozat központjai: Debrecen és Szombathely. Mindkét helyszínen szakmai bemutatók és szórakoztató ren­dezvények lesznek. Magyarországon egyedülálló módon a délelőtti műsorban sze­zetéről, az őket érintő változá­sokról. Mint mondta, ezen ré­tegnek is a magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság építésén kell munkálkodni. Szólt a most megalakuló kama­rák fontosságáról, érdekképvi­seleti szerepéről is, melyek csak akkor tudnak hatékonyan mű­ködni, ha alulról delegált tag­jaik lesznek. Az elnök szerint az igazságosabb teherviselés lenne a cél. Helyi szinten ezt az ipa­rosság bevonásával kell kialakí­replő művészek egy része gép­kocsiba ül, és 450 kilométert au­tózva, este már a másik városban tartandó gálán lép fel. Az ötéves születésnap tisztele­tére megkísérelik a mobiltelefo­nálás világrekordjának felállítá­sát. A Westel Rádiótelefon Kft. munkatársai Debrecenből indul­nak. Szombathelyig 450 kilomé­tert autóznak, és 450 perc alatt, utazás közben, 450 rádiótele­fon-beszélgetést bonyolítanak le ugyanazon készülékről. Mindezt számítógép ellenőrzi, és így a kí­sérlet sikeressége esetén bekerül a Guiness Rekordok Könyvébe. tani. Mint megfogalmazta, a vá­lasztások után azok a települé­sek fognak elindulni a fejlődés irányába, ahol a tényleges fel­adatok megoldására töreked­nek. Az önkormányzatoknak a vállalkozókat, így az iparosokat kell segítenie abban, hogy dol­gozhassanak. A kicsiknek kell kedvezményeket adni, nem a nagyvállalatoknak, s akkor a je­lenlegi magas munkanélküliség is csökken. - de ­EBEÉ-csúcs Háromezer rendőr A rendőrségnél már pénte­ken megkezdődött a csúcsta­lálkozó, ugyanis szolgálatba lépett az a háromezer rendőr, akik az EBEÉ-csúcs bizton­ságára vigyáznak. Garamvölgyi László rend­őrségi szóvivő elmondta, hogy Pest megyéből vezé­nyeltek a fővárosba egyenru­hásokat annak érdekében, hogy folyamatosan elegendő számú rendőr szolgálhasson a közterületeken. A csúcstalál­kozó biztonságáért a Köztár­sasági Őrezred a felelős. Az ő feladatuk a hazánkba ér­kező 73 delegáció személyi biztonságának a szavatolása is. A külföldi államfőket, mi­niszterelnököket elkísérik sa­ját biztonsági embereik is, így velük együttműködve dol­goznak majd a magyar testő­rök. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bár az EBEÉ-csúcs sok rendőrt elvon más terüle­tekről, de sikerült úgy meg­szervezni a testület munkáját, hogy a közbiztonság sehol ne szenvedjen csorbát. (MTI) ÁT K É P Z É S ! ÁTKÉPZÉS! SZAKÁCS, CUKRÁSZ, FELSZOLGÁLÓ szakmákban Jelentkezhetnek: regisztrált munkanélküliek (16. életévtől) Jelentkezés: a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségein. Informálódhat: személyesen vagy telefonon ® december 5. 11 - 12 óráig § Szolnok, Tófenék u. 1/3. Telefon: 5B/424-B6Q Jelentkezés zárul: 1994. december 6-án. * VEGYE KÉZBE SORSÁT! * * NE VÁRJON TOVÁBB!* Világrekord-kísérlet a Westeltől Ha új, szívünknek kedves jövevény érkezik a mi világunkba, akkor a bölcső köré ajánlatos meghívni különféle fontos erények közvetí­tőit. Az erények közvetítői a mesében a tün­dérek, akik közül ha csak egy is hiányzik, dédelgetett gyermekünket sok kellemetlen­ség érheti pályafutása során. A szépség, jóság, okosság, bölcsesség, bá­torság, önbecsülés, igazságosság tündérei 1989-90-ben is ott szorongtak szépreményű, habár még újszülött polgári demokráciánk bölcsőjénél. Egyetlen szerény tündér nem tü­lekedett a születésnapi babazsúrokon. A Tü­relem névre keresztelt, szerényen mosolygó szépség valahogy egyik születésnapi össze­jövetelre sem kapott meghívót. A régen várt jövevény lassan felcseperedett, és megtette első botladozó lépéseit. Szépen gyarapodott súlyban és értelemben annak ellenére, hogy gyermekcipőben élte napjait. Néha, amikor a bölcső körüli tündérek nem figyelték, külö­nös módon kezdett viselkedni a játékaival. A matyó, a Barby és a hajas babákat gyakran kihajigálta járókájából. Amikor már lehetett vele beszélni, hiszen ezt is megtanulta a nagyoktól, folyton kérde­zősködött. Állandóan az idősebbek régi dol­gairól érdeklődött. Igazán csak a múlt és fő­képp a mások múltja izgatta. A környezeté­ben tartózkodó tündérek és emberek eleinte minden kérdésére válaszoltak, néhány hónap múlva azonban már rettentően unták a néha kellemetlenkedő, máskor meg együgyű kér- désözönt. Magyarázták volna az ötödik évébe lépő kedves csöppségnek, hogy tanulja meg a ci­pőfűző megkötését vagy a Cinege cipőjét. De ő makacsul matatott a múlt pókhálós bugyraiban, és rendes gyermekjátékok he­lyett dédapja díszmagyarját és rozsdás kard­ját csodálta. Máskor meg tudott nagyon ked­ves lenni, és értelmi képességeinek gyors gyarapodásával sok örömet okozott. Egyetlen dolog hiányzott belőle, a türe­lem, az a képesség, amellyel néhány elmúlt, de ma már megváltoztathatatlan dolgot olyannak lehet elfogadni, amilyen az valójá­ban volt. Ez is okozta, hogy óvodás társaival sem tudott felhőtlen jó viszonyt kialakítani. Azt az óvónéni is elismerte, hogy az átlagnál sokkal értelmesebb, de a foglalkozásokon nem volt igazán érdeklődő. A többi óvodást viszont korához képest széles körű ismeretei és főként rossz tulajdonsága, a türelmetlen­ség feszélyezte vele kapcsolatban. Jövőre már minden bi­zonnyal iskolaérettnek nyilvánítják, és be kell il­leszkednie egy osztály- közösségbe, ahol már hozzá hasonló vagy jobb képességű növendékek is lesznek. Beí­ratják az Egyesült Európa elnevezésű, na­gyon jó hírű, mondhatni világviszonylatban is elit iskolának számító intézménybe. A szülők és a jótündérek egyre többet be­szélnek arról, hogy ki kellene engesztelni a türelem tündérét, nélküle nem nagyon lehet egy sikeres pályafutást megalapozni. A Tü­relem nevű örökifjú tündér - hiszen a tündé­rek mindig vonzó külsejű nők — valamikor régen a nagypapa és dédpapa idején gyakori vendég volt házunk és hazánk táján. Dédszü- leink egy olyan országban éltek, ahol a vár­megyékig bezárólag ha egy kisebbség nagy­sága elérte a húsz százalékot, akkor több­nyelvű volt a közigazgatás és az igazság­szolgáltatás. Türelem jellemezte a XIX. szá­zad második felében a vallásfelekezetek éle­tét. Minden polgár saját maga döntötte el, hogy a nagy család 11 népéből melyikhez tartozónak vallja magát. Időnként azonos anyanyelvben nevelke­dett gyermekek más-más népek irodalmi nagyságaivá váltak. A Csatád faluban szüle­tett Nikolaus Lenau, a német; a verseci szü­letésű Franz Herzog, Herceg Ferenc néven a magyar irodalmat gazdagította. A díszma­gyar mellett a századfordulón polgárjogot nyert a frakk, a cilinder, majd a polgár hét­köznapi viselete, az egyszerű öltöny ke­mény, később puha kalappal és sétapálcával. Amíg a türelem nyomai jelen voltak, nem is voltak igazán nagy problémák a nagy közös közép-európai hazában. Később apróbb ré­szekre hullott minden és telítődött feszültsé­gekkel. Idegen érdekek kezdtek érvényesülni, és az indulatok világháborúvá erősödtek. Több mint hét évtizeden keresztül hol egyik hata­lomra került fél számolt le a másikkal, hol fordítva. Ezek a jól kitervelt pozíciócserék 20 évenként ritkították meg a magyar szel­lemi élet elitjét. Ennek szakadt remélhetően vége 1989-90-ben. Most, amikor a kis jövevény iskoláskorú lesz, ideje az apai dédpapa díszmagyarja és öreg kardja mellett megmutatni neki anyai dédapja keménykalapját, esetleg iparos­szerszámait, netalán népviseletét, hogy tel­jes képe legyen eredetéről. Ezután a bölcsője körül az őt vigyázó tündérek számára is könnyebb lesz majd a jövő felé fordítani a figyelmét. Gambrinus Mostanság Tündérmese FOLYTATJUK KÉPÖSSZERAKÓ JÁTÉKUNKAT! TEGYE PROBARA SZEREHCSEJET MÉG AZ ÓÉ VB Erí! A BEKÜLDÉS HATÁRIDEJE: 1994. december 19-e, HÉTFŐ 16 óra *66649/1H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom