Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-21 / 300. szám

/ 6. Oldal KUNSÁGI EXTRA - KARCAG 1994. december 21., szerda Sorstársakat foglalkoztatnak Utolsó karácsony együtt Tavaly, amikor szenteste bontogattad a neked szóló ajándéko­kat, s nézted, hogyan örülnek családod tagjai, még nem gondol­tad, hogy utoljára állsz a fenyőfa mellett szeretteiddel. Az élet sajnos közbeszólt, hiszen te is rajta ültél a szajoli vo­naton azon a december 2-i napon. Kislányodat vitted haza Szentendrére, s a vonaton is hallgattad Borcsa élménybeszámo­lóját a nagyiéknál töltött napokról. Magadban azonban már azt ten’ezgetted, kinek milyen meg­lepetést készítesz a fa alá, hiszen gimnáziumi barátnőidről, a két Katiról és Olgáról sem feledkeztél meg sosem. Ezeket az ajándékaidat azonban már nem lesz rrtSaod elkészíteni, hiszen azon a pénteken utazásod véget ért Szajolnál. Te is a 29 áldozat egyike vagy. Kislányod, hál istennek egészséges, túl van a krízisen, s megpróbálja feldolgozni a Te elvesztésedet. Ahogy a papájának mesélte: csak egy nagy bumm volt, s többé téged már nem látott!. . . Téged, az édesanyját, aki mindig oly nagy szeretettel gondoskodtál róla, sokat meséltél, játszottál vele. A sok apró tárgy, amit készítettél neki, megőrzi emléked. Emlékszem - hiszen egy iskola padjait koptattuk, s egymás melletti terembe jártunk már gimiben is nagyon szerettél ajándékozni. Mind a mai napig megmaradt bennem mindig mo­solygó arcod, két nagy copfod, s emlékszem, társaid is nagy szeretettel vettek körül. Tudom, hogy két fiútestvéred fölött is anyáskodtál. A tanítóképző után angol szakot végeztél, s korábban Szent­endrén napközisként kézműves-foglalkozásokat vezettél. Janu­ártól egy alapítványi iskolában kezdtél volna dolgozni, hiszen Borcsa oviba megy. Már öt is beoltottad a szép szeretetére, örökölte kézügyessé­gedet is. Restaurátor férjeddel sokat tervezgettétek, hogy új ott­honba költöztök, ám ezek a tervek félbeszakadtak, s férjed, édesapád, édesanyád, testvéreid is értetlenül álltak ravatalod mellett. Miért éppen Te lettél az egyik áldozat, miért ilyen ke­gyetlen a sors? A kérdésre én sem tudok felelni, ám kívánom, nyugodj béké­ben, Nagy Szilvia, akinek mindössze 28 év adatott meg. Emlé­ked, mosolygós arcod megőrizzük, s karácsonykor, gyertya- gyújtáskor sokan gondolunk rád! Mindent egy helyen Hangverseny A zeneiskola nevelői és ta­nulói ma 18 órakor tartják karácsonyi hangversenyüket a Déryné Művelődési Köz­pontban, melyre szeretettel várják a zenekedvelő lako­sokat. Nyugdíjasok karácsonya A Déryné Művelődési Köz­pont szerdán vendégül látta II. emeleti dísztermében az intézmény nyugdíjasklubjá­nak tagjait, akiknek Karcagi Nagy Zoltán adott műsort. Ma, december 21-én fél tizenkettőkor a szociális se­gítőszolgálat karácsonyi ünnepséget rendez a Hely­őrségi Művelődési Otthon­ban. Délután 3 órától a mun­kaügyi központ karcagi ki- rendeltségén tartják az elő­nyugdíjasok karácsonyi ün­nepségét. December 22-én 13.30-kor a Horváth Ferenc Úti Szociális Otthonban, míg 23-án 13.30-kor az ideggondozóban lesz kará­csonyi ünnepség. Önkormányzati ülés December 22:én 15 órakor tartja alakuló ülését a de­cember 11-én megválasztott képviselő-testület a város­háza I. számú tanácstermé­ben. Nyílt nap Ma 8-tól 10 óráig nyílt taní­tási napot tartanak a Gábor Áron Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskolá­ban. Anyakönyvi hírek Születés: Gál Tibor-Seres Rozália: Roland, Kovács László-Kovács Ildikó: Krisztián, Tóth Imre-Király Irén: Gergő, Németh Jó- zsef-Zagyva Ilona: Tímea, Szabó Csaba-Nagy Nóra: Nóra, Dobrai Imre-Ökrös Julianna: Ákos, Soós Imre- Kabai Edit: Bence, Kele Imre-Homyák Szilvia: Marcell Imre. Házasságkötés: Lázók Krisztina-Farkas Attila, Oláh Andrea-Kovács Zsolt, Nagy Anett-Szabó Zoltán, Tóth Anita-Szalontai Csaba Sándor, Jáger Mária-Nagy Csaba. Halálozás: Szecska And­rás (79), Kurucz Lajos (82), Péntek Józsefné Domán Margit (81), Szabó Jánosné Katona Julianna (82), Szabó Sándomé Szabó Katalin (62), Bóta István (101). Nyitva tartás A Györffy István Nagykun Múzeum takarékossági okokból 1994. december 20. és 1995. január 15. között csökkentett létszámmal, ügyeleti formában tart nyitva naponta 10-16 óra között. Előzetes bejelentés alap­ján csoportos látogatókat ez idő alatt is fogadnak. A városi Csokonai Könyvtár ünnepi nyitva tar­tása: december 23-án: fel­nőtt: 8-18, gyermek: 9-17 óra között. December 24- 26. között zárva, 27-30. kö­zött felnőtt: 8-tól 18 óráig, gyermek: 9-től 17 óráig, 31-én 8-12 óra között. A nyitva tartás ideje alatt gyermekcsoportok részére szünidei videózást biztosí­tanak. December 22-én mese- délelőtt, 23-án kedvencek a képernyőn, 27-én újévi ké­peslapkészítés, 28-án játé­kos vetélkedő, 29-én video- délelőtt, 30-án rajzverseny várja a gyerekeket. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Ipari, Kereskedelmi, Szol­gáltató Rehabilitációs Bt. - a Kézenfogva Bt. jogutódja - a Rákóczi utca 3. alatti „Sorstár­sak házá”-ban foglalkoztatja dolgozóit. Korábban a szekszárdi Hu­mán Kft. részéről Karcagon 60 főt foglalkoztattak. A kft. fej­leszteni kívánt a megyében, így megvásárolta a szolnoki Ké­zenfogva Bt.-t. Ezzel kettős célja volt: egyrészt biztosítani a folyamatosságot, a működőké­pességet s egy megyei centru­mot kialakítani Karcagon. Ez utóbbi a megyében nem min­denkinek nyerte el a tetszését - tudtuk meg a vezetőktől. A bt.-nek jelenleg 130 dolgozója Kálmán Imréné 14 éves volt, amikor elment pénzt keresni. A szomszéd lány vitte el Mile Já­nos csipkeverő műhelyébe. In­nen 1939-ben a madarasi úton lévő szövőgyárba, Karcag Imre műhelyébe került. Itt dolgozott hat évig. Készítettek cifra kendőket gyapjúfonalból, kabátanyagot, kockás szövetet. Testvérei szüleik kis földjén dolgoztak, majd bekerültek a tsz-be. Kálmán Imréné a férjé­vel feles bérlőnek tanyára ment ki, így a csipkeverésre csak éj­szakánként maradt idő, nap­közben a föld kötötte le minden idejét. 1957-ben belépett a háziipari szövetkezetbe, ahonnan ’75-ben ment nyugdíjba. Be­dolgozóként mind a mai napig visszajár, mert a kis nyugdíj mellé jól jön ez a kiegészítés. Évtizedekkel ezelőtt nagyon kapós volt a karcagi csipke, vit­ték Amerikába is. így éjsza­kánként is dolgozni kellett, hogy kész legyen időre, hiszen egy nagy asztalterítő egy hónap alatt készül el. Ma már nagyon örül annak, hogy megtanulta ezt a kihaló- félben lévő szakmát, csak az bántja, hogy nem tudja kinek A Béke Nyugdíjas Oázislánc elosztóhelye Karcagon, a Rá­kóczi út 3. szám alatt található. Ezt az országos szervezetet ta­valy decemberben jegyezte be a cégbíróság. Célja a kiskerese­tűek megsegítése, hiszen mun­kanélküliek, gyesen lévők, nagycsaládosok és kisnyugdíja­sok, akiknek jövedelme a lét­Szabó József, az egyesület megyei megbízottja van. Kunmadarason, Kendere­sen, Karcagon és Szolnokon van csoportja. A megyeszékhe­lyen 15 értelmi fogyatékost foglalkoztat, s a „Sorstársak házá”-ban húszán dolgoznak üzemszerűen, két műszakban, a többiek bedolgozóként végzik a munkát. Jelenleg papír porzsá­kot ragasztanak, s a Magyaror­szágon forgalomban lévő por­zsákok 70-80 százaléka onnan kerül ki. A kemény piaci ver­senyhez sikerült alkalmazkod­niuk. A műhelyben gyorsfűzőal­katrészeket és Billerbeck pap­lanzsákot, pászkatáskát készí­tenek a dolgozók. 1995-ben 2 millió papír­zsákra van már szerződése a átadni a tudását. Lánya és két unokája nem akarja megtanulni ezt a szép, ám nehéz munkával járó hivatást, amelynél fontos, hogy jó kézügyessége legyen hozzá valakinek. Azért a lá­nyok a nagyitól már megkapták a stafírungot, amelyben a csip- keterítők mellett hímzettek is vannak, mind a nagymama ké­szítette, aki most is naponta több órát tölt a csipkeveréssel. Általában 20-22 orsóval dolgo­zik egyszerre, a mintákat a szö­vetkezettől kapja. Ha nincs az a szomszéd lány, minimumot nem éri el, vásárol­hatnak itt - tudtuk meg Szabó Józseftől, az egyesület helyi képviselőjétől, a bolt üzemelte­tőjétől. A vásárlók tagsági igazol­ványt kapnak, s a jövedelmük 3 százalékát fizetik be havonta tagdíjként, s ennek fejében vá­sárolhatnak nagykereskedelmi áron. Ennek a karitatív szerve­zetnek a segítségnyújtás a célja, eddig senki nem finanszírozta. Most tárgyalnak az önkor­mányzattal, a kormánnyal is er­ről. Az október 3-i nyitás óta egyre többen keresik az elosz­tóhelyet. Jelenleg 130 tagja van a szervezetnek, ám a létszám napról napra nő. A megyében Szabó József kapott megbízást az egyesülettől, s szeretne újabb üzletet nyitni. Püspökla­dányban az elmúlt héten nyílt meg segítségével egy újabb üz­let. A tagok havi 1500-2000 fo­rintot tudnak itt megtakarítani napi bevásárlásaikkal. Itt azon­cégnek s havi 400 ezer gyors­fűzőalkatrészre. Éppen ezért fejleszteni kívánja a mostani létszámot is. Úgy tervezik a ve­zetők, hogy az üzemszerű fog­lalkoztatást 30 főre emelik, és még 70 bedolgozónak biztosí­tanak munkát. Megvásárolták az Agyag­ipari Szövetkezet egyik épüle­tét is, melyet most felújítanak, s tavasszal odaköltöznek. 1995 végére 600 dolgozót kívánnak foglalkoztatni a me­gyében. A szekszárdi székhelyű Humán Kft. - melynek a Rehab Bt. egy holdingjaként működik - nekik is biztosítja azokat a külföldi kapcsolatokat, ame­lyeket kiépített. Ez a lehetőség azt jelenti, hogy Karcagon az összes fogyatékos, leszázalé­kolt ember, aki akar dolgozni, munkához juthat. A bedolgozók 5500-6000 fo­rintot kereshetnek, ha teljesítik a 900 darabos porzsákragasz- tást havonta. A műhelyben dol­gozók 9-10 ezer forintot tudnak a nyugdíjukhoz kiegészítésként megkeresni. A műhely légköre nagyon jó, a korábban magukra maradt sé­rült emberek itt napközben is­mét közösségben vannak, élik a mindennapi életet, közben dol­goznak, s lelkileg is feltöltőd­nek. A bt. vezetői várják a fo­gyatékosokat, mozgássérülte­ket, akik munkát tudnának itt vállalni. Ők Láposi Istvánt ke­ressék ezen igényükkel. aki akkor régen elvitte a mű­helybe, akkor nem ismerkedhe­tett volna meg a csipkeverés fortélyaival, s az élete is bizto­san másképp alakult volna ­mondja -, miközben villám­gyorsan forgatja kezében az or­sókat, s készíti a legújabb gyö­nyörű térítőt. A csipkekészítés mellett az olvasás a másik kedvenc időtöl­tése. Hetvenöt évesen is rend­szeresen eljár a könyvtárba. Fő­leg akkor szokott olvasni, ha éppen nem jön este álom a szemére. ban élvezeti cikkeket (cigaretta, kávé, szeszes ital) nem árusíta­nak, csak alapvető élelmiszere­ket és gyógyszernek nem minő­sülő gyógytermékeket kínál­nak. Nagyon fontos, hogy ez nem kereskedelem, hiszen itt nem alkalmaznak árrést, beszerzési áron adják a termékeket a rá­szorulóknak. Az árubeszerzést is ő végzi, s most építi ki kap­csolatait. Sajnos a gyárak, ahonnan olcsóbban tudná be­szerezni az adott terméket, csak milliós nagyságrendben adná­nak neki is árengedményt. Ennyit pedig egyszerre nem tud beszerezni. A vevőktől hallot­tuk, hogy elégedettek a kínálat­tal, hiszen van olyan áru, ame­lyik 30-40 forinttal olcsóbb, mint más boltban. így remélhe­tőleg tovább bővül a vidéki és karcagi vásárlók köre, s a kis­nyugdíjasok sem szégyellnek idejönni, hiszen nem ők tehet­nek arról, hogy a becsülettel le­dolgozott évek után nyugdíjuk nem éri el a létminimumot. Györgyi Bálint és felesége, H. Tóth Katalin a tulajdonosai a Bagoly Kft.-nek, s néhány hete új üzletbe költöztek. Elmond­ták, hogy 1987. október 7-én egy fagyizó nyitásával indult a vállalkozásuk. A férj cukrász, a feleség kereskedelmit végzett. Kezdésükhöz az OTP-től és a családtól kaptak segítséget. Akkor volt 2 éves a kislányuk, Renáta. Közben nyitottak egy diszkontot, ’90-ben a Sándor utcában, ahol fagylaltporral is kibővítették a választékot. Ek­kor azonban már szűkösnek bi­zonyult az üzlet, s építettek egy faházat a mostani bolt előtt. Erre csak ideiglenes működési engedélyük volt. Ekkor hatá­rozták el, hogy építenek egy végleges üzletet, mely eredeti­leg lakóház lett volna. Ezt a bő­vítést is családi segítséggel vé­gezték el. Itt helyet kapott egy élelmiszerbolt, egy fagylaltozó és egy cukrászműhely. így ott saját készítésű süteményeket is árulnak. Jelenleg két tanulójuk és hat alkalmazottjuk van. Ez a lét­szám azonban bővülni fog, hi­szen tavasszal az emeleten kis üzleteket akarnak nyitni. Az árubeszerzést ők végzik, s mi­után Kati édesanyja most már nyugdíjas, ő vigyáz napközben a gyerekekre. Bálint egyéves, Renáta pedig harmadikos ma­tematika tagozatos. A gyorsfűzőalkatrészeket készítik a műhely dolgozói A csipkeverő asszony Kálmán Imréné csipkeverés közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom