Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-16 / 296. szám

1994. december 16., péntek Sport 11. oldal Női kézilabda NB I/B Jászberényben elégedettek az ősszel Az 1994/95-ös bajnoki rajtot sokáig bizonyta­lanságban várta a JTKF DSE NB I/B-s női ké­zilabdacsapata. Szinte az utolsó pillanatban dőlt el, hogy az önkormányzat a második fél­évben is biztosítja azt a támogatást, amelyre az együttesnek akkora szüksége van, mint egy falat kenyérre, de célként az első hatba kerü­lést tűzték ki. Ezt az ősz során sikerült alapo­san túlteljesíteniük a főiskolás lányoknak, hi­szen a tavaszi szezont mindössze egyetlen ponttal lemaradva a listavezető derecskeiek mögött, a harmadik helyen várják. Ugrin György edzővel az őszi sikerek titkáról beszél­gettünk.- A bajnokságra való felké­szülés során úgy tudom, nem csak az anyagiak okoztak gon­dot.- Valóban így van, hiszen a tavaly 6. helyen végzett csapa­tunkból hatan távoztak, tehát szinte kicserélődött a gárda. Négyen tovább tanultak, egy lány befejezte a főiskolát, egy pedig időlegesen abbahagyta a kézilabdázást. Ez pedig azt je­lentette, gyakorlatilag új együt­test kellett építeni. Érkeztek ugyan új, tehetséges játékosok, de azt mindenki tudja, egy csa­patot nem lehet egyik pillanat­ról a másikra kialakítani. Ez meg is látszott az első mérkő­zéseken. Igaz, az eredményes­séggel ekkor sem volt baj, de a játékunk még nem volt az igazi. Két-három hónap alatt, a baj­nokság közepére álltunk össze, s azt hiszem, az utolsó mérkő­zéseken már látványos kézilab­dával szórakoztattuk szurkoló­inkat.- A bajnokság elején úgy tűnt, hazai környezetben meg­lehetősen félénken lép pályára a gárda, mintha idegenben jobb teljesítményt nyújtottak volna a lányok. Mi volt ennek az oka?- A bajnokságra való felké­szülés során elég kevés edző­mérkőzést tudtunk játszani, ke­vés volt az idő, hogy a játéko­sok megismerjék egymás gon­dolatait. Azt mindenki érezte, hogy egy jó képességű társa­ságról van szó, s a lányok hazai pályán mindenképpen bizonyí­tani akartak. Ez sajnos időnként nyomasztóan hatott rájuk, s egy-egy rossz megoldás után bizony megingott az önbizal­muk. Véleményem szerint ez okozta a gyengébb játékot, ám így is nyertünk két-három ta­lálkozót.- Mely mérkőzéseken nyúj­totta a legjobb teljesítményt az együttes?- Szinte mérkőzésről mérkő­zésre javult a csapat teljesítmé­nye, az utolsó 3-4 találkozón pedig kifejezetten jól játszottak a lányok. A zárófordulóban, a Kölcsey ellen Nyíregyházán például óriási lelkierőről is ta­núbizonyságot tett a csapat. Hi­hetetlen külső nyomás ellenére hozni tudták az egy pontot. Ez a találkozó minden tekintetben kiemelkedik az őszi találkozók közül.- Mivel elégedett és miben kell még a csapat játékának ja­vulnia?- A védekezésünk jó volt, hi­szen mi kaptuk a legkevesebb gólt a csoportban. Támadásban viszont van mit javítanunk. Felállt fal ellen még elfogadha­tóan tudunk játszani, de a ren­dezetlen védelem elleni táma­dásaink már nem elég hatéko­nyak.- A bajnokság mellett a Ma­gyar Kupában is sikeresen sze­repelt az együttes.- Négy fordulón jutottunk tovább, csak az ötödikben kap­tunk ki hazai pályán, az NB I-es Szigma Szekszárdtól. A hu­szonnégybe jutás mindenkép­pen jó eredmény. Sajnos az utolsó kupamérkőzés szá­munkra nagyon rossz időben volt. A bajnokságot már befe­jeztük, sérültjeink még nem épültek fel, s a lányok nem tud­ták már igazán összekapni ma­gukat. Akartak ők, de a profikat felvonultató szekszárdi együt­tes sokkal jobb csapat nálunk.- A játékosok közül kinek vagy kiknek a teljesítményével a legelégedettebb az edző?- Nem igazán szeretnék sen­kit sem kiemelni, hisz minden­kinek voltak jobb és gyengébb mérkőzései. A legjobb átlagtel­jesítményt talán Fekete Kinga nyújtotta, de nem lehet panasz a többiekre sem. Sajnos sérülések is közrejátszottak abban, hogy nem mindig tudták a lányok legjobb formájukat hozni. Vi- czián Paula például végig sérü­léssel küszködve játszotta vé­gig a szezont, de ennek ellenére nagyon hasznos tagja volt a csapatnak, sok fontos gólt szer­zett. De említhetném Farkast is, aki nem volt kezdő, mégis a nyíregyházi meccsen a kritikus időszakban négyszer is ered­ményes tudott lenni. Összessé­gében azt mondhatom, hogy mindenkivel elégedett vagyok, s remélem így lesz ez a bajnok­ság végén is.- Csak egy pont az együttes hátránya az első helyen álló derecskeiekkel szemben, a ta­vaszi szezonban pedig a dobo­góra esélyes csapatokat hazai pályán fogadja a gárda. Akár még a bajnoki címet is megsze­rezheti a JTKF DSE?- A bajnokság megnyerésé­ről nem szeretnék beszélni. A derecskeiek és a váciak profi, félprofi körülmények között dolgoznak, míg mi a nyíregy­háziakkal járunk egy cipőben. Az is tény, hogy az NB I-hez 10-15 millióra lenne szükség, amire itt Jászberényben kilátás sincs. Az első osztály mezőnye sokkal erősebb, mint a második vonalé. Mindezek ellenére mi­nél több pontot szeretnénk sze­rezni, s majd meglátjuk, hogy az mire lesz elég. Szerintem a derecskeiek és a váciak között dől el a bajnoki cím sorsa, én maximálisan elégedett leszek (lennék), ha a 3. helyet meg tudjuk (tudnánk) tartani. Beszélgetésünk végén Ug­rin György arra kért, min­denképpen írjam meg, hogy a főiskola, az önkormányzat és a Yuganskorion támogatása nélkül ez a csapat nem tudna létezni, s költségvetésüket pá­lyázati pénzekből egészítik ki. Kiemelten szólt az edző arról a 40-50 fős szurkolótáborról, amely idegenbe is elkíséri őket, s lelkes buzdításával sokszor átlendítette már a holtponton az együttest. Jászberényben tehát eredmé­nyes őszt zártak a kézilabdá­zók, remélhetőleg a bajnok­ság végén is lesz okuk örülni a játékosoknak, szakvezetők­nek és szurkolóknak egy­aránt. Szántai „Olasz különítmény” Salvatore „Toto” Schillaci, az 1990-es vb-döntő azzurri gólki­rálya nem lesz magányos jö­vőre, hiszen hírek szerint valódi itáliai különítmény tart a japán hivatásos labdarúgó-bajnok­ságba, ahol „Toto” is gyártja a gólokat. Az bizonyos, hogy a volt vá­logatott olasz kapus, Stefano Tacconi a szigetországba szer­ződik. A J-League egy meg nem nevezett klubjának kapus­edzője lesz a 37 éves sportem­ber, aki a Genoát hagyta ott, mert összekülönbözött Aldo Spinelli klubelnökkel.- A japán klubról nem kívá­nok szót ejteni - nyilatkozta Tacconi. - Feladatom az', hogy a futballt oktassam, különös­képpen a kapusokkal kell majd foglalkoznom. Évi négy kur­zust vezetek le. Tacconi mellett a következő évi japán bajnokságban szere­pelhet Franco Barcsi, Roberto Donadoni és Mauro Tassotti is. Mindannyian arra várnak, hogy az őket az AC Milánhoz fűző szerződés érvényét veszítse, utána irány Japán! Kizárólagos közvetítés Hosszú viták után az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) megegyezett a CWL-Lu- ethi-Telesports televíziós társa­sággal a Bajnokok Ligája mér­kőzéseinek kizárólagos közve­títési jogáról. Korábban nagy vita robbant ki az UEFA és a CWL között. A televíziós társaság azt köve­tően beperelte a labdarúgó-szö­vetséget, mert az nem akarta megadni az exkluzív jogot, a berni bíróság pedig a CWL tár­saságnak adott igazat... A minden részletet titokban tartó UEFA-jelentésből csak az derült ki, hogy Lennart Johans­son elnök Gerhard Aigner fő­titkár társaságában tárgyalt a CWL képviselőivel. Az UEFA álláspontja szerint a per a Baj­nokok Ligája létét veszélyez­tette, ezért tanácsosabb volt bé­kés megoldást keresni, s bele­egyezni a CWL kizárólagos jo­gába. Új Skodával a ralin Az ismert cseh autógyár, a Skoda vezetői bemutatták új versenyautójukat, amelyet az 1995-ös rali-világbajnokságon akarnak szerepeltetni. Az újon­nan kifejlesztett Skoda Feliciá- ból ütőképes versenyautót ala­kítottak ki. A Kit Camak ke­resztelt autó 1490 kcm-es, a 155 lóerős teljesítmény egy hatfokozatú, nem szinkronizált sebességváltón keresztül jut el a kerekekig. A jövő évi vb-n a Sibera-Gross kettős vesz részt ezzel az autóval. Honfitársaik, Triner és Stanc várhatóan egy kisebb motorral ellátott Felici- ával állnak rajthoz Monte-Car- lóban, Svédországban, Portugá­liában, Korzikán, Görögor­szágban, Argentínában, Finnor­szágban és San Remóban. Streetballosok, figyelem! A kosárlabda utcai változata is egyre népszerűbb me­gyénkben, bár a hideg beáll­tával a szabadból a terembe „menekültek” a játékosok. December 18-án délelőtt kilenc órától nyílt, pénzdíjas nemzetközi streetballkupára kerül sor a törökszentmiklósi Kölcsey Úti Általános Iskola tornatermében. Nevezni 400 forint befizetése ellenében a helyszínen lehet. A szervezők az ország minden településé­ről várják a kosárlabda sze­relmeseit, amatőr és profi já­tékosok egyaránt nevezhetnek az I. Miklós Kupára. A török­szentmiklósi kosaras titánok elsősorban arra kíváncsiak, hogy a szolnoki, mezőtúri, karcagi és jászsági sreetballo- sok elmerészkednek-e a mik-, lósi oroszlánbarlangba. Közgyűlés után helyosztók Úgy fest, a Csepel-Ofotért bir­kózói igencsak jó erőnek ör­vendenek! Ma előbb az FTC-Műfémszer együttesével csatáznak a BB Kupa vegyes- fogású csapatbajnoki finálé visszavágóján, majd a ligaválo­gatottal birkóznak egy „szuper- döntőt” a Nemzeti Sportcsar­nokban. Persze a Gulyás István vezé­relte szigetieknek nincs sok okuk a félelemre, hiszen az első, a Körcsarnokban decem­ber hatodikén lebonyolított döntő összecsapáson utca- hossznyi előnyt szereztek a pi­ros-kékek: 30-8 különbséggel „szögezve” a szőnyeghez a fe­rencvárosiakat. Ha a Csepel nyer (miért ne nyerne másodjára is, hiszen annyival jobb a „játékosállo­mánya”?), akkor minden idők történetének tizenegyedik CSB-elsőségét vágja zsebre, megszakítás nélkül negyedszer bitorolva a trónt. Annál jelentő­sebb tusakodás várható a har­madik helyért, hiszen az első összecsapáson a BVSC csak árnyalatnyi előnyt (19-18) szerzett a jóval esélyesebb UTE ellen. A pénteki nap amúgy valódi birkózónap, hiszen a csatározá­sok előtt a Sportcsarnok Müller Ferdinánd termében 11 órától bonyolítják le az éves rendes sportági közgyűlést. S miután a szőnyegen kiosztják az éreme­ket, 19 órától kezdődik a dí- nomdánom; a Müller teremben (várhatóan 23 órával bezárólag) a tavaly is emlékezetesen han­gulatosra sikeredett „Christ- mas-party”-ra kerül sor. A két Hegedűs lesz a házi­gazda, mégpedig Hegedűs Bello vendéglős, továbbá He­gedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke várja a meg­hívott vendégeket az óévbú­csúztatón. Pénteki sportműsor Röplabda. NB I., nők: Szol- nok-Vértes Volán. Tiszaligeti Sportcsarnok, 18.00. Kosárlabda. NB II.: Olaj II.-Kiskunfélegyháza, SZTE- Medikus. Olaj-csarnok, 18.30, illetve 20.00. Idegenben szerepel a Le­hel HC jégkorongcsapata a MAC Népstadionnál Buda­pesten, az SZFRK férfi röp­labdacsapata pedig Debre­cenben a DTE együttese ellen lép pályára. Kosárlabda, serdülő leány bajnokság Kisújszállás az első Első forduló, Tiszafüred: Tiszafüred KLG I.­T.füred II. 36-30 (17-12) Füred I. ld.: Gacsal 12, Ku- koricza, Pósa 8-8. Edző: Nagy László. Füred II. ld.: Görbe 14, Sza- mosvári, Remek 5-5. Edző: Bodnár Gábor. Tiszafüred II.-Kisújszállás 21-32 (12-18) Füred II. ld.: Remek 12, Görbe 5. Edző: Bodnár Gábor. Kisúj. ld.: Szűcs 10, Makai 7, Tóth 5. Edző: K. Szabóné. Tiszafüred I.-K.szállás AJG 19-44 (10-21) Füred I. ld.: Kukoricza 8, Gacsal 6, Csuvarszki 4. Edző: Nagy László. Kisújszállás ld.: Tóth 11, Makai 9, Szűcs 6. Edző: K. Szabó Jánosné. II. forduló, Kisújszállás: T.füred I.-Tiszafüred II. 31-16 (12-6) T.füred I. ld.: Gacsal 15, Dósa 6, Szövetes 4. Edző: Nagy László. T.füred II. ld.: Remek 10, Szamosvári 6. Edző: Bodnár Gábor. Kisújszállás-Tiszafüred I. 33-17 (16-9) Kisúj. ld.: Szűcs 12, Borhi 5, Balogh, Oláh, Varga 4-4. Edző: K. Szabó Jánosné. T. füred I ld.: Kukoricza 7, Csuvarszki 5, Dósa 3. Edző: Nagy László. Kisújszállás-Tiszafüred II. 40-22 (27-8) Kisúj ld.: Szűcs 11, Varga 10, Tóth-Makai 4-4. Edző: K. Szabó J.-né. Füred II. ld.: Görbe 8, Te- roczki-Remek 6-6. Edző: Bod­nár Gábor. III. forduló, Tiszafüred: T.füred I.-T. füred II. 32-35 (8-15) T.füred I. ld.: Dósa 9, Csu­varszki 7, Nyíri-Tar 6-6. Edző: Nagy László. Tiszafüred II. ld.: Remek 13, Görbe 12, Fazekas 6. Edző: Bodnár Gábor. T.füred I.-Kisújszállás 26- 49 (17-23) T.füred I. ld.: Nyíri-Csu- varszki 8-8, Dósa 6. Edző: Nagy László. Kisúj ld.: Szűcs 21/3, Varga 10, Borhi 9/3. Edző: K. Szabó Jánosné. T.füred II.-Kisújszállás 27- 40 (7-22) T. füred II. ld.: Görbe 12, Remek 10, Fazekas 5. Edző: Bodnár Gábor. Kisúj ld.: Szűcs 16, Varga 12, Borhi 6. Edző: K. Szabó Já­nosné. Őszi végeredmény: 1. Kis­újszállás A. J. G., 2. Tiszafüred KLG I, 3. T.füred KLG II. Labdarúgás, válogatott mérkőzés Nyeretlenül zártunk Mexikó-Magyarország 5-1 (3-1) A magyar labdarúgó-válogatott 5-1 (3-1) arányú vereséget szenvedett a mexikói nemzeti együttestől. A mexikóvárosi barátságos találkozót helyi idő szerint szerdán késő este ját­szották le, 30 ezer néző előtt. Az MTI munkatársa telefo­non szerzett információkat a részletekről. A Christal Zóna Hotelben a csapat egyik játéko­sát, Véber Györgyöt kapcsol­ták. Az újpestiek középpályása a következőket mondta:- Az előre megadott összeál­lításban kezdtünk, tehát Hajdú védett, Váczi, Simon, Bérczy, Bánfi és Szlezák alkotta a vé­delmet, középen Kozma, jóma­gam és Duró játszottunk, elöl pedig Kovács és Klausz pró­bálkozott. Csereként Brockhau- ser állt be Hajdú helyére, Váczi helyett Mracskó, Duró helyett Sándor Tamás, míg Kovács he­lyett Hamar szerepelt, engem pedig Illés váltott fel. A máso­dik percben Klausz révén sze­reztünk vezetést, utána még vagy tíz percig irányítottuk a játékot, de ezt követően a haza­iak magukhoz tértek, s később egyértelműen fölényben játszot­tak. A mexikóiak nagyon jó formát mutattak, ám az sem hallgatható el, hogy nem kevés támogatást kaptak a hondurasi játékvezetőtől is. Véber György arról is be­számolt, hogy a magyar kül­döttség több tagját kellemetlen meglepetés érte, amikor visz- szamentek a szállodába. Bő­röndjeiket ugyanis felnyitották, s néhányuknak elvitték a pénzét is. Ezzel a mérkőzéssel befe­jezte idei (dicstelen) szereplését válogatottunk, mely idegenlé­giósai nélkül - egyedül Klausz képviselte őket - súlyos vere­séget szenvedett, s nyeretlenül zárta 1994-et. Csónakházi találkozó Szolnokon Koszorú múltnak, jövőnek Az augusztusban alakult szol­noki „Tisza” Evezős Egylet meghitt találkozóra invitálta az egykoron szebb napokat megélt csónakház néhai „lakóit”, eve­zősöket, kajakosokat, súlyeme­lőket. A hívó szóra - dacolva a hideg idővel - közel százan je­lentek meg azon a szent helyen, ahol a karcsú Zagyva behódol a szőke Tiszának, ahol nem is oly rég még pezsgő sportélet folyt, és most néhány lokálpatriótá­nak köszönhetően ismét újjáé­ledt sokak második otthona. Valóban minek, esetleg ki(k)nek tulajdonítható, hogy míg Szegeden, Győrben, Du­naújvárosban, Baján - és még sorolhatnánk - temérdek vízi alkalmatosság szeli a habokat, addig Szolnokon szinte kihasz­nálatlanul „hever” a természet ajándéka. Igaz, Cservényük Emil rövid megemlékezésében utalt rá, egykoron - a tenisszel egyetemben - nemkívánatos sportág volt az evezés, ám azóta nagyot fordult a világ, de a Jászkun megyeszékhelyen va­lahogy mégis megállt az idő. Császi Ferenctől, az evezős egylet elnökétől megtudtuk, most végre jó úton járnak af- felé, hogy - hosszú évek után - végleg gyökeret verjen a sport­ág, hiszen a hajópark, a szak­mai háttér adott, mely megfe- lelő alapot jelenhet a nagyröptű tervek megvalósításához. Ko­moly fejtörést csupán a csó­nakház okoz, mely egykoron „szőröstül-bőröstül” a sport szolgálatában állt, azonban nap­jainkban diszkó és vendég­látó-ipari egység is a falak kö­zött található. A remekbe szabott találkozó fénypontját mindenképpen a Tisza megkoszorúzása jelen­tette, mely egyfelől lezárta az eltelt időszakot, másfelől meg­nyitott egy újat, ami remélhető­leg gyöngy betűkkel kerül be Szolnok (vízi)sporttörténetébe. Bízunk benne, a jövőben nem­csak lomha uszályokat visz majd a vén folyó, hanem fürge „vízipókokat” is, amik egyko­ron legalább annyira hozzátar­toztak a városképhez, mint a kelet kapuját betöltő közúti híd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom