Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-16 / 296. szám
6. oldal Kultúra 1994. december 16., péntek A Jász Múzeum százhúsz éve Hazánkban a múlt század derekától nemzeti kincseink megőrzése, a kultúra ápolása, széles körben való terjesztése okán múzeumokat alapítottak. Győr, Gyula, Nyíregyháza, Sopron és Székesfehérvár után Jászberényben is megalapították a múzeumot, éppen 120 éve. A Jász Múzeum azóta híven őrzi a történelem tárgyi és szellemi emlékeit. A jász öntudat és összetartozás érzése hozta létre, ez működtette és tartotta fenn több mint egy évszázadon át. A jászok kincsei, hétköznapi életük mindenkori eszközei, viseleteik, szokásaik, hagyományaik, kultúrájuk ezer apró megnyilvánulása kincses tárházzá lett a Jász Múzeum jóvoltából. A múzeum létrejötte nemes gondolkodású, hazáját és szülővárosát forrón szerető, a város érdekében mindig páratlan szorgalmát és ügybuzgóságát, jóakaratát mutató Sipos Orbán nevéhez fűződik. „Sípos Orbán helyettes polgármester, később Jász-Nagy- kun-Szolnok megye első alispánja, majd nagyváradi tanfelügyelő s végül országgyűlési kévpiselö nagy leikéből fakadt először a szép gondolat, hogy a jász emlékeket összegyűjtve a közművelődésnek jelentékeny templomot emeljen. A jászberényi városi tanács már 1873. március 8-án elfogadta az indítványt, és a március 29-i közgyűlés a városháza alsó melléképületének egyik szobáját jelölte ki a múzeum helyiségéül, s egyidejűleg a múzeumi bizottságot is megalakította. A múzeumőr Ozoróczky János levéltáros lett, aki'hangyaszorgalommal gyűjtögette össze a jász emlékeket. A múzeum ünnepélyes megnyitása 1874. december 26-án történt, amikor Pe- thes József városi tanácsnok mondott tartalmas, értékes megnyitó- beszédet. A múzeum kezdetben inkább vadászati trófeákat és kitömött állatokat gyűjtött össze. Fő kincse azonban akkor is már a Lehel-kürt volt.” Ezzel a bevezetővel kezdődik Réz Kálmán egykori múzeumigazgató a Jász Múzeumról szóló tanulmánya, mely számba veszi az alapítástól történteket. Réz Kálmán képesített archeológus, nyugalmazott református lelkész 1926-tól 20 éven át vezette a múzeumot. mindenkori vezetése számára kijelölte az utat. Jeles és adakozó polgárok gyarapították a kincsek tárházát, és mindenkor gondoskodtak megfelelő személyzetről, múzeumőrről. Réz Kálmán feljegyzései szerint 1877-től ifjú Szabó József városi jegyző látta el ezt a feladatot. O már két ízben is nagyszabású kiállítást rendezett a Jászkun kerületi székházban a múzeum összegyűjtött tárgyaiból. 1890-ben Bathó Endre városi főjegyző lett a múzeumőr s egyben igazgató is. Az ő közreműködése révén az 1896. évi világkiállításon a Lehel-kürt az Aranybulla mellé került, mint a magyar haza egyik legnagyobb bői, sőt Budapestről, Egerből, Szigetvárról is jönnek iskolai csoportok. Réz Kálmán több mint két évtizedes munkássága azért is rendkívüli jelentőségű, mert köré csoportosul egy jelentős helytörténeti kutatógárda, akik tulajdonképpen a helytörténeti kutatások korszakát nyitják meg. Ennek a helytörténeti kutató- csoportnak egyik jelentős személyisége Komáromy József, aki városi tisztviselő, és számos közéleti funkciót is betölt. Nagy léptekkel viszi előre a Jászság történetének kutatását és a múzeum helytörténeti, régészeti gyűjteményeinek gyarapítását. Blénessy János, Pormunka a Jászsággal foglalkozó kutatók számára. A második világháború után új helyzet állt elő a múzeum életében is. 1950-től állami intézményként működik a Jász Múzeum a megyei múzeumi igazgatóság egyik egységeként. Komáromy József, majd Csalog József múzeumigazgatók munkássága során a régészeti gyűjtemény gyarapszik, és ásatásaik a Jászság őstörténetének feltárását indítja. Erdész Sándor és Halmos István munkássága a néprajzi és helytörténeti kutatást gyarapítja. 1958-tól több mint 3 évtizeden keresztül Tóth János vezeti a múzeumot. 1974-ban nyílik meg a Jászság történetét bemutató állandó kál- lítás, melynek középpontjában a jászok kincse és a magyarság egyik legszebb ereklyéje, a Lehel kürtje áll. Dr. Tóth János munkássága a leghosszabb a múzeum történetében. A legnagyobb változások is e korszakra tehetők. Példa nélküli a gyűjtemények gyarapodása. Igen jelentős helytörténeti, néprajzi, ipartörténeti tárgyak és dokumentumok kerültek a múzeum birtokába. Beleznay Antal, Palotásy Székely Mihály garnitúrája díszíti az igazgatói irodát Nemzeti kincsünket, a Lehel kürtjét, a Jász Múzeum becses darabját a jászok évszázadok óta őrzik Sipos Orbán. megalapítója a muzeum Ozoróczky János, az első múzeumőr A múzeum története szervesen összefügg a város történetével, a politika alakulásával. A rendkívüli tett, magának a múzeumnak létrehozása a város nevezetessége. 1899-ben Al- mássy Árpád városi rendőrkapitány a múzeumőr és egyben a múzeumigazgató is. Hild Viktor adóhivatalnok 1902-ben leltározza a gyűjteményt. Az ő gondos adatgyűjtései, régészeti és néprajzi megfigyelései, s ezek aprólékos leírása, egyes jelenségek tudományos alaposságú mérlegelése és megörökítése a jelenkori kutatók számára is sok tanulsággal szolgál. Hild Viktor rövid működése során országos intézmények jeles szakembereinek útmutatásai szerint gondozza és gyarapítja a gyűjteményt. Tőle Almássy Antal főjegyző veszi át a feladatot, de ebből az időből nem maradt feljegyzés. Dr. Banner János gimnáziumi tanár 1913-ban veszi át a múzeum vezetését. O veti meg a tárgyak elrendezésének osztályozását, beosztását, az értékesebb ereklyék elhelyezésére tárlókat készíttet, fáradhatatlanul járja a vidéket, és jelentős néprajzi gyűjteményt hoz létre. Simányi Gyula 1922-től 1926-ig vezeti a múzeumot. Rövid munkássága rendkívüli jelentőségű. „Tudása és szorgalma országos hírűvé tette a Jász Múzeumot írja róla Réz Kálmán. Az első világháború viharai kapcsán értékmentő missziót töltött be, és működésének idejére esik a múzeum fennállásának 50. évfordulója is. Korán bekövetkezett halála után Réz Kálmán kapja a megbízatást a képviselő-testülettől a múzeumigazgatói tisztségre. Az ő munkásságának idejére esik, hogy a Jász Múzeum a mai épületébe költözik 1931-ben, és a látogatók száma ugrásszerűen megnő. Rendszeressé válik az iskolás gyermekek múzeumlátogatása nemcsak a városban, de a kömyékteleki József, Németh Ferenc neve a ’30-as években elválaszthatatlanul kapcsolódik a múzeum munkájához. Blénessy János a városi levéltár anyagának feldolgozásával gazdagítja városunk történeti ismereteit. A helyi sajtóban közölt cikkei ma is fontos adatforrások. Porteleki József anyagi áldozatvállalásával és jászkunsági könyvgyűjteményével - melyet ma is a múzeumban őriznek - megalapozta a jászsági kutatómunka helyi feltételeit. Németh Ferenc ügyvéd a város társadalmának változásait figyelte és gyűjtötte. E kutatógárda munkássága révén jelent meg két múzeumi évkönyv, mely ma is alapJános, Tamay Alajos zeneszerzők kottaanyaga, személyes tárgyaik, működésük dokumentumai, Mérey altábornagy hagyatéka, melyben tiszti egyenruhák, díszmagyar, tiszti kardok stb. kerültek a Jász Múzeumba. Felbecsülhetetlen értékű Porteleki József, valamint Komáromy József könyvgyűjteménye, melyet a múzeumra hagytak. Ritkaság Sóty Zoltán jászapáti születésű műlakatos mester míves alkotásainak gyűjteménye. Székely Mihály világhírű operaénekes dokumentumai és tárgyi hagyatéka rendkívül gazdag. Tóth János munkássága alatt történt Hamza D. Ákos filmrendező és festőművész hazatelepülése, illetve adományozása. Jelentős a természettudományos gyűjtemény, mely lepke-, bogár-, növényritkaságokat tartalmaz. A néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény gyarapodása is figyelemre méltó. A jászsági céhes emlékek mellett a jászberényi hűtőgépgyár ipartö- réneti dokumentumai is a múzeumban vannak. Tóth János munkássága alatt indult be a Jászsági füzetek kiadványsorozat, mely közel 25 helytörténeti, régészeti, természettudományos témát dolgoz fel. A helytörténeti kutatók változatlanul a múzeum köré csoportosulnak. Kiemelkedő személyiség közülük a már elhunyt Ré- dei István munkássága, kinek gyűjtése alapján láthatott napvilágot a jászok szerepe a Rá- kóczi-szabadságharcban és az 1848^19-es szabadságharcban. A helytörténeti kutatógárda ma is egyre bővül, újabb és újabb személyek, néhány fiatal is csatlakozott. A Jász Múzeum történetéhez tartozik, vele szorosan összefügg a gyűjtemény elhelyezése. Az alapításkor az akkori városháza melléképületében, egy fészerben kap helyet a gyűjtemény. 1899-ben a rendőrkapitányság épületének (ez a volt Jászkürt fogadó, a mai Déryné u. 6. sz.) három szobájában helyezik el, majd később ismét a városháza a színhely. A szárnyépületének három termét jelölik ki a gyűjtemények tárházául. Ide kerül a gimnáziumban őrzött éremgyűjtemény is. Az 50 éves jubileumon a városháza dísztermében mutatják be a múzeum legszebb kincseit. Jászberény tanácsa 1842-ben bontatta el a régi városházi épületet, és annak anyagából a mai városháza udvarán készíttetett belőle egy bolthajtásos istállót. 1870-ben ezt az épületet már katonai raktárnak használták, majd később az adóhivatal működött benne. Ezt követően 1931-ben helyezik el ebben az épületben a gyűjteményt. -A. műemléki szárny j983-ban bővült szinte" duplájára, a volt Zöldkereszt épületének hozzácsatolásával. így nyílik lehetőség az állandó kiállítás mellett időszakos tárlatok és kisebb rendezvények megtartására. A* állandó kiállítás a műemléki épületszárnyban van Dr. Tóth János A múzeumot Jászberény városa alapította és tartotta fenn hosszú évtizedekig. 1951 januárjával ez megváltozott, állami kezelésbe került. A rendszer- váltást követően Jászberény városa tulajdonosi jogosítványának egy részét visszaszerezte. Jelenleg a múzeum épületei és gyűjteményeinek 80 százaléka Jászberény város tulajdonát képezik, a gyűjtemény 20 százaléka és a szakmai irányítás a megyei önkormányzat, illetve a megyei múzeumi szervezet illetőségébe tartozik. Ez az átmeneti helyzet a finanszírozás és a szakmai vezetés kérdésében is vitákra ad okot. A város szeretné, ha teljes egészében ő gondoskodhatna történelmi múltú múzeumáról, mint ahogy tették azt elődei is. *** A jubileumi ünnepség ma 11 órakor kezdődik a múzeumban. Tálas László, a megyei múzeumok igazgatója és dr. Magyar Levente polgármester köszönti a résztvevőket. Ekkor nyílik meg a múzeumtörténeti kiállítás. A Jász Múzeumért Alapítvány alapítói ekkor vehetik át a díszes oklevelet Hortiné dr. Bathó Edittől, a Jász Múzeum igazgatójától. Az oldalt készítette: Kiss Erika Fotók: Faragó László
