Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-13 / 293. szám

8. oldal Jászsági Extra — Jászberény 1994. december 13., kedd KÖVEDEN Anyakönyvi hírek Születések: Pesti Martin (11. 25.), Túri Péter (11. 28.), Babucs Illés (11. 29.), Virág Márton (11. 29.), Szappanos Máté (11. 29.), Ács Viktor (12. 03.), Kaptás Bernadett (12. 08.). Halálesetek: Sándor Ti­bor (1941), Tóth Jánosné Besenyi Mária (1935), Mol­nár Lászlóné Pál Terézia (1912), Budai Istvánná Bata Mária (1904), Pócz József (1928), Tóth Béláné Pataki Ilona (1932), Kárnyáczki András (1928), Túri Ta- másné Csikó Ibolya (1953), Balta Mikósné Pásztor Franciska (1921), Sándor Istvánná Pélyi Erzsébet (1910), Varga Gézáné Tóth Erzsébet (1910), Ménkű Vendel (1912), Szabó Ist­vánná Paskuly Mária (1915), Pesti József {1912), Biró János (1910), Mizsei Sándorné Fehér-Káplár Er­zsébet (1913), Szívós Jó­zsef né Baráth Mária (1934), Szarvas Mária (1922), Bé­ré nyi László (1945). Házasságkötés a múlt hé­ten nem volt. Vizsgáztak A Honvéd Jász Kaszinóban az elmúlt hetekben Pető Ka­talin vezetésével manöken­tanfolyam zajlott. Az ismert jászberényi modell sikere­sen adta át tudását tanítvá­nyainak. A szombati záró­vizsgán remekül szerepeltek a növendékek. Gondoskodás A Caritas Szociális Alapít­vány karácsonyi meglepe­tést készített a rehabilitációs munkahelyen dolgozó fo­gyatékos fiatalok számára. December 7-én a 12 fiatal ajándékát az alapítvány ku­ratóriumának elnöke, dr. Kis Zoltán ada át. A Maci alapítványi óvo­dában működik a mozgássé­rült gyermekek csoportja. A Caritas Alapítvány részükre is készített ajándékcsoma­got, melyet december 8-án kaptak meg a gyerekek. Múzeumi ünnep Hazánk első vidéki múzeu­mát Jászberényben alapítot­ták 1874-ben. A Jász Mú­zeum 120 éves jubileumát december 16-án ünnepli. Ez alkalomból a Jász Múzeum 120 éve címmel nyílik tör­téneti kiállítás, ahol az egy­kori alapító, Sipos Orbán és a jelentősebb múzeumigaz­gatók, valamint az adomá­nyozók emléke előtt is tisz­telegnek. A jubileumi rendezvé­nyen dr. Szabó László egye­temi tanár A jászok eredete és letelepedése Magyaror­szágon címmel tart előadást. A Jász Múzeumért Alapít­vány alapítói ekkor vehetik át az alapítói okiratot. A ju­bileumi kiállítás február vé­géig látogatható. Ruhagyűjtés A Szeta jászberényi szerve­zete december 17-én ruha­gyűjtési akciót szervez a Kossuth utca 58. szám alatti helyiségben. 9 és 10 óra kö­zötti időben várja az ado­mányozókat. Pénzbeni fel­ajánlásokat is elfogadnak, és erről bizonylatot és adó­alap-csökkentő igazolást is adnak. Ismét neki szavaztak bizalmat Karácsonyi hírek A vasárnapi helyhatósági vá­lasztásokon 44 százalékos részvételi aránnyal túlszár­nyalta Jászberény az 1990-es aktivitását. Az új választási szabályok miatt az adatok ösz- szesítése sok időt vett igénybe, így a képviselő-testület tagjai­nak névsora már hétfőn hajnal­ban, 1 óra tájban született. Városunk polgármestere 6596 szavazattal ismét dr. Ma­gyar Levente lett (képünkön). Dr. Novotni Jánosné 2142 sza­vazatot kapott, dr. Vass Imre 994-et, míg Kiss Istvánnak 340 voks jutott. A 14 egyéni válasz­tókerületben a kerület sorszáma szerint a következő képviselők jutottak be a testületbe: 1. dr. Boros Dezső, 2. Nagy András, 3. Bujdosó József, 4. dr. Ker­tész Ottó, 5. Szántai Tibor, 6. dr. Csabai Tibor, 7. Taczmann András, 8. Szatmári Antalné, 9. ifj. Baráth László, 10. Pesti Kálmán, 11. Nagy Kálmán, 12. Szabó József, 13. Lantos Kál­mán, 14. Hagyó Miklós. A töredékszavazatok alapján a számítógép pillanatok alatt kiszámolta a listás helyeket is. Ezek szerint a Fidesz 1 mandá­tumhoz jutott, listavezetőjük Zircher Tibor. A Munkáspárt 1 mandátum, Konyhás Mihály. Az EKGP egy mandátum, Szi­geti István. Az MSZP-nek 3 mandátum jutott, dr. Vass Imre, Kriegel József és dr. Stanitcz Károly vezeti a listájukat. Az SZDSZ-nek egy mandátum ju­tott, itt Papp István a listave­zető. A Független Kisgazda- párt, MDF, KDNP választási koalíció két listás mandátumot kapott. Itt a bejutó Nagy Pál és Szádvári Gábor. Rendkívül szoros eredmény született az 1 -es körzetben, ahol dr. Boros Dezső 300 szavazatá­val szemben az MSZP-s Hla- vacska Andrásné 286-ot kapott. A 8-as választókörzetben Szat­mári Antalné 231 voksával szemben dr. Kiss László (SZDSZ) 236 szavazatot ka­pott. Kisebbségi önkormányza­tot is választottunk. A kisebb­ségi listára 2938-an voksoltak. A kisebbségi önkormányzat tagjai lettek: Gedei Tamás. Kö­kény István, Kökény Zsolt, Rácz Jenő és Rácz Tamás. A hajnali órákban dr. Ma­gyar Levente új polgármestert kérdeztem, mit szól az ered­ményhez. Elsőként köszönetét mondott a választópolgárok­nak, hogy ilyen nagy számban szavaztak bizalmat ismét szá­mára. Ez a felhatalmazás egy­ben azt is jelzi számára, hogy az őt támogató 5 párt összefo­gása elnyerte a választók tet­szését, s az az irányvonal, az a szellemiség, amit az előző tes­tület a négy évben képviselt, folytatásra érdemes. A választók bölcsességéből talán egy kiegyensúlyozottabb, egységesebb, felkészültebb tes­tülettel vághatnak neki az újabb feladatoknak. A 23 tagú testü­letből 12 új képviselő. Megerő­södött a mezőgazdasági szakér­tők tábora. A jövőben azonban az ország nehéz gazdasági helyzete miatt az önkormányza­toknak sem lesz könnyű. Leg­alább olyan nehéz négy esz­tendő elé nézünk, mint amilyen az első ciklus volt. Négyéves lesz a tanítóképzés A kormány új rendelete szerint a pedagógusképzés minőségi fejlesztésének érdekében a taní­tóképzést 4 évesre emeli 1995 szeptemberétől. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán dr. No- theisz János, helyettes főigaz­gató elmondta, hogy a tanító- képzés struktúrájának megvál­toztatása nem érte váratlanul. Négyéves rendszerű képzés­ben egy évfolyam idén kapott diplomát. Jövő nyáron 3 cso­port készül a diploma megszer­zésére szintén 4 éves tanulmá­nyaik végeztével. Tulajdon­képpen az évfolyamonként fel­vett hallgatók fele már 4 éves képzésben részesült az utóbbi években. Jászberényben könyv­táros, művelődésszervező és szociálpedagógus kiegészítő szakot lehetett választani a taní­tói alapképzés mellé, mely a Zsolnai-módszert is oktatta. A kormányrendelet szerint ezután, a tanítói diploma része­ként egy választott műveltségi területen kell biztosítani a plusz képzést, s ezzel 5-6. osztályban is taníthatnak. A választható műveltségi területek a követke­zők: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, em­ber és társadalom, természetis­meret, ének-zene, vizuális ne­velés, informatika, technika, családi-háztartási-gazdasági ismeretek, testnevelés. A jászberényi főiskola tan­székei ezeket a műveltségi terü­leteket egy kivételével föl tud­ják vállalni. A családi-háztar­tási-gazdasági ismeretek okta­tásához kell majd feltételeket biztosítani. A ’95. évi felvételi tájékoztatókban azonban e vá­lasztási lehetőség még nem je­lenik meg. Nem tisztázott az sem, hogy e lehetőségek közül mindet biztosítania kell-e min­den főiskolának. A kiadott ren­delet szerint 3200 órás alap­képzést és 560 órás műveltségi képzést kell megvalósítani. A tartalmi és strukturális változta­tásokról még nincsenek mé­lyebb információk. A jászberényi főiskola szá­mára az új 4 éves képzési struk­túra különösebb problémát nem jelent. Egy dologban azonban már most is kritikus helyzetben vannak, és ez a költségvetés. Jelenleg 607 főiskolai hallgató jár Jászberénybe. A hallgatói létszám növelése a jelenlegi kö­rülmények között és a jelenlegi struktúrában nem oldható már meg. Az újabb feladatokhoz gyakorlóhelyek, szakvezetők és főiskolai tanárok is szüksége­sek. Erről azonban és a plusz- költségek vállalásáról nem szól a rendelet. A szeretet ünnepéhez köze­ledve a gondoskodás külön­böző szokásait ismét felelevení­tették Jászberényben. Az ön- kormányzat idén is ad ajándé­kot, csomagot, vásárlási utal­ványt. Azok a családok, ahol három vagy több 18 éven aluli gyermek nevelkedik, illetve ahol egy szülővel élnek a gyermekek, tartoznak abba a körbe, akikről gondoskodnak. Az általános iskolás korú vagy annál kisebb gyermekek szá­mára december 19-én a főtemp­lomban 14 órától rendezik meg a karácsonyi ünnepséget. A szokásos műsor után mintegy 1400 gyermek veheti át az ajándékcsomagot, ami 200 fo­rint értékű. Mellé egy 500 fo­rintos vásárlási utalványt is kapnak. Az idősek, egyedül élők, a szociálisan rossz helyzetben lé­vők számára is rendeznek kará­csonyi ünnepséget. Erre de­cember 20-án 14 órakor az Ifjú­sági Házban kerül sor. Az óvo­dások, kisiskolások karácsonyi műsora mellé az önkormányzat ezerforintos vásárlási utalványt ad. Erre az ünnepségre 500 meghívót küldtek ki. A Szeta Alapítvány is gon­doskodik mintegy 40 egyedül­álló vagy éppen nagycsaládos jászberényiről. Az alapítvány kuratóriuma a karácsonyi aján­dékozásra 60 ezer forintot szán. A tartós élelmiszerekből össze­állított csomag körülbelül 1500 forintnyi értékű. Ezeket a cso­magokat a karácsony előtti hé­ten vehetik át a Szeta Kossuth Lajos utcai székhelyén. Régi klub új helyen Csendes délelőtt az új helyen A Petőfi kertben lévő 1-es számú bölcsőde megszünteté­séről még nyáron döntött az önkormányzat. Szeptemberben pedig arról határoztak, hogy a Nagytemplom utcai szűk hely­ről az idősek klubja és a gondo­zási központ átköltözhet a böl­csőde épületébe. Az átalakítá­sára 400 ezer forintot biztosított az önkormányzat. A munkák villámgyorsan el­készültek, és az idős emberek már az új klubban tölthetik el napjaikat, itt ebédelhetnek. Biz tosított a mosdás, a zuhanyo­zás, a mosás, a pihenés, a rend­szeres orvosi ellenőrzés lehető­sége. Mindezt kellemesebb, kulturáltabb környezetben kap­hatják, hisz a Nagytemplom ut­cai klubnál az új épületben két­szer nagyobb helyük van. Nemcsak az időseknek tága­sabb a tér, de a házi gondozók is emberibb körülmények közé kerültek, számukra is van öl­töző, mosdó. A konyhában szinte „táncolni lehet”, olyan tágas, és van hely minden szük­séges felszerelésnek. A böl­csőde teraszát majd tavasszal, nyáron élvezhetik az idősek, meg a szép, gondozott udvart, mely szintén őket fogja szol­gálni ezután. Volt lesz Jászberény polgármesterei voltak (4. rész) Koncsek Istvánt kétszer választották Ügyvéd, polgármester. Jászbe­rény, 1851. szeptember 11- Jászberény, 1933. október 11. A Koncsek ős a XVII. század­ban a Nyitra megyei Czétény helységből jött Jászberénybe. Apja Koncsek László földbir­tokos, szűcsmester, anyja Mi­zsei Terézia. Apai, anyai ősei évszázadokon át tevékeny résztvevői voltak a város taná­csának, időközönként főbírók, másodbírók. Iskolai tanulmányait Jászbe­rényben, a jogot Eperjesen vé­gezte. 1878-ban lett köz- és vál­tóügyvéd. Szülővárosában ügyvédként dolgozott. Egyide­jűleg mint tanácsnok és több bizottság tagja aktívan részt vett a város közéletében. 1893. május 28-án a képviselő-testü­let közel kétharmados többség­gel először választotta polgár­mesternek. A korabeli sajtó így ír: ,Jiizunk Jászberény új pol­gármesterében, hogy ő a közér­deket sohasem fogja az egyéni érdeknek alárendelni, hogy ő programját komolyan veszi és azt be is akarja váltani, ... érzi magában az akaratot és erőt, hogy városunknak megfeneklett szerekét a kátyúból ki tudja ve­zetni.” A polgármesteri széket el­foglalva nem tétlenkedik. El­rendeli a kolerajárvány elkerü­lésére szükséges óvintézkedé­seket, az elhanyagolt ivókutak azonnali kitisztítását, indítja az artézikút-fúrási programot. Felépül a Lehel Szálló. Kezde­ményezi, hogy Debrecenből az állami méntelep egy részét Jászberénybe helyezzék. Rend­szeresek, tartalmasak a testületi ülések. Ezt írja a sajtó: „Veze­tése alatt a város jövője, boldo­gulása minden irányba bizto­sítva van.” A sorok írója nem számolt a sok mindent befolyásoló politi­kai helyzettel. 1896-ban képvi­selő-választás előkészületei folynak. Jász-Nagykun-Szol- nok főispánja szabadelvű párti. Jászberény város vezetése Nemzeti-Apponyi-párti. Az „Apponyi-kultusz fő támasza” Koncsek István polgármester. A sajtóban őt és Apponyi Al­bertet támadó, rágalmazó cik­kek tömege jelenik meg. Koncsek István polgármes­tert a főispán, törhetetlen poli­tikai hűsége miatt, 1896. szep­tember 17-én lemondásra kény­szerítette. Ezzel egyidejűleg a városban megalakult a Szabad­elvű Párt helyi csoportja. Cél­juk kormánypárti jelölt győze­lemre segítése. Nem tudták megvalósítani, a választópolgá­rok többsége újra Apponyira voksolt. Koncsek István a következő években mint virilista tagja ma­radt a képviselő-testületnek. S bár állandóan támadták - testi­leg is bántalmazták - véle­ményt nyilvánított, javaslatokat tett. 1902. év végén a képvi­selő-testület jelentős többség­gel - Török Aladár és Czigány János polgármesterek után - három jelölt közül ismét őt vá­lasztotta polgármesternek. Hivatalba lépésekor kiürített pénztári alapokat, rendezetlen­séget vett át. S miután megkö­vetelte a fegyelmet, a pontos munkát, sokak előtt népszerűt­len volt. Az ellenzék sajtója egész működése alatt támadta. A képviselő-testület viszont ciklusonként újraválasztotta. Polgármestersége idején a városban bekövetkezett fejlő­dést nem a sajtóból, a jegyző­könyvekből, a rendszeres pol­gármesteri jelentésekből lehet megtudni. A teljesség igénye nélkül néhány tény. Pótadót csökkentve valósult meg egy sor építkezés. A város közegészségügyét szolgáló artézikút-hálózat léte­sítése, a közvágóhíd modem formában való kiépítése, a vá­ros főterének szabályozása, portalanítása, kőburkolattal való ellátása, a villanyvilágítás bevezetése. Nemcsak a főuta­kat, a mellékutcák jelentős ré­szét is cementlapos járdával burkolták. A feladatok ellátá­sára szűkösnek bizonyult vá­rosházához új szárny épül, he­lyet kapott benne a múzeum is. A közoktatás, a szellemi fej­lődés elősegítésére a népiskolai hálózat megteremtése. 1904-ben 3648 tanköteles gyermek közül 1282 nem járt iskolába, egy részük azért, mert nem volt hová. Következetes iskolapolitikai munkájának eredménye a Bercsényi utcá­ban, a Kossuth utcában állami elemi iskola építése. Mindkét iskola ma is megvan. A várost körülvevő tanyavilágban 12 új állami, 4 római katolikus jel­legű elemi iskola épült. így vált lehetővé, hogy 1913-ra 51-re csökkent az iskolába nem járó tanköteles gyermekek száma. Tisztségéről 1914 novembe­rében betegsége miatt lemon­dott, nyugdíjba ment. A képvi­selő-testület munkájában to­vábbra is részt vett. 1895-tól 1932-ig volt a Redemptus Köz­birtokosság elnöke. Nevéhez fűződik 1895-ben a Polgári Ka­szinó megalakulása, melynek 1932-ig elnöke volt. Kezdemé­nyezésére alapították 1900-ban a Hangya Szövetkezet jászbe­rényi fiókját, ennek 1923-ig volt elnöke. 1923-ban alapította a Szőlős Gazdák Egyesületét, elnöke volt 1930-ig. Koncsek István erős egyéni­ség volt, párthívei rokonszen- vét, bizalmát élvezte. Jellem­tisztaságát ellenfelei elismer­ték, de modortalan, érdes plebe- jusi gőgjéből engedni nem akaró vezetőnek tartották. A képviselő-testület 1914. no­vemberi ülésén jegyzőkönyvi­leg rögzítette: .JConcsek István 15 évre terjedt kormányzata alatt a város közjavatok példás becsületességgel gondozta, s a városnak fejlődését a rendelke­zésre állott anyagi erőnek meg­felelően elősegítette... Koncsek István volt polgármester közpá­lyájának emlékét jegyzőkönyv­ben megörökíti, és a polgár- mesteri székben kifejtett tevé­kenységért neki köszönetét sza­vaz. Arcképét a városházi kis tanácsterem számára halála után megfested.” Gecse Árpád festőművész ál­tal megfestett arcképe 1945. után nyomtalanul eltűnt. Sajtó­képes fotót róla nem tudtunk felkutatni. Sugárné Koncsek Aranka A Jászberény határában lévő 120/20 kilovoltos transzformá­torállomás rekonstrukciójáról hírt adtunk már. Az 1962-ben épített és azóta elavult, jelentő­sen elhasználódott, valamint kapacitásában is szűknek bizo­nyuló létesítmény korszerűsíté­séről döntött az Émász. Ez az áramszolgáltató idei legnagyobb beruházása, mely 700 millió forintba kerül, s Jászberény, valamint a környék 20 településének megbízható villamosenergia-ellátását szol­gálja. Szabó Zoltán, az Émász helyi kirendeltségének vezetője re­korderedményről számolhat be a beruházással kapcsolatban. Két év helyett alig több mint fél esztendő alatt sikerült az alál- lomás bővítése és rekonstruk­ciója. A berendezéseket a vi­lághírű Siemens cég szállította. A jászberényi transzformá­torállomás pillanatnyilag Ma­gyarország legkorszerűbb léte­sítménye. Üzembe helyezésé­vel a feszültségingadozások megszűnnek, és megbízható, jó színvonalú szolgáltatást bizto­sít. A szakemberek szerint mintegy 30-40 évre megoldja a térség, energiaellátásának fel­adatát. A rendszer teljes műkö­désének feltétele a beérkező kábelrendszerek cseréje is. Ez még nem fejeződött be Jászbe­rényben, de folyamatosan vég­zik, és 1995-re ez is elkészül. Dézsi Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Sárközi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom