Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-18 / 272. szám

1994. november 18., péntek Hazai tükör 1 3 Ne hagyjátok cserben az éneket! Villáminterjú Faragó Laurával Kedves és neves vendége volt a minap a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumnak Fa­ragó Laura személyében.- Művésznő! Tulajdonképpen most mi van a személyi igazol­ványába írva?- Az, hogy énekművész, szel­lemi szabadfoglalkozású.- Meg lehet ebből élni ma­napság?- Nem, de segít a férjem, Szakolczay Lajos, aki irodalom- történész, a Kortárs versrovatá­nak a szerkesztője. A szakterü­lete elsősorban a határokon túli magyar irodalom.- Mi szél hozta felénk?- Az iskola énektanára, Bö- röcz Irén, akivel a főiskolát egyszerre végeztük el, hívott zsűrizni. Afféle diáknépdalver­seny lesz, amelyről azt hallot­tam, hogy a városi önkormány­zat is támogatja.- Tulajdonképpen mikor tűnt fel?- 1970-ben, a Röpülj páva adássorozatán, esztendőre rá Faragó Laura volt a Varga Katalin Gimnázium népdal- versenyén a zsűri elnöke versenyt nyertem Angliában, így kezdődött az énekesi pá­lyám.- Hozott valamilyen adottsá­got a családból?- Igen, mivel a szüleim mindketten pedagógusok vol­tak, és szerettek énekelni. Ti­zenegyen voltunk testvérek, én vagyok a sorban a hatodik, és három zenetanár is akad közöt­tünk.- Tanár is volt?- Az eredeti szakom ma­gyar-ének, és Szegeden végez­tem. Utána később Berlinben sikeresen befejeztem a zene- akadémia dal és oratórium sza­kát, ami újabb három év volt.- A család?- Két fiam van, a nagyobbik hittan-angol szakos főiskolai hallgató, a kicsi most nyolcadi­kos. Ő nemes egyszerűséggel guberálónak készül. Most még legalábbis azt mondja.- Hamarosan kezdődik a gimnáziumi népdalverseny, ezért nem is tartjuk fel tovább. Búcsúzóul mit üzen az olvasó­inknak?- Sütő András örökbecsű so­rait nyújtom át, aki egy helyütt ezt írta: „Kodály és Bartók fel- tarisznyázott bennünket ezer esztendőre. Ne hagyjátok cser­ben az éneket!” D. Sz. M. (Fotó: Mészáros) Felsőszentgyörgy az első / Épül a jászsági telefonhálózat A munkanélküliséget is csökkentik a munkálatok A Jászság telefonhálóza­tának építése a településeket összekötő külső vezeték le­fektetésével kezdődött a nyá­ron. Jászfelsőszentgyörgy az első település, ahol a Jász-Tel Rt. megkezdte a belső telefonhálózat kiépíté­sét is. A tervek, engedélyek itt MÁV Távközlési és Biztosí­tásberendezési Építő és Szolgáltató Kft.-jének 20 dolgozója a múlt héten meg­kezdhette. Jelenleg a megszakító lé­tesítményeket készítik, beto­nozzák, ahol a székesfehér­vári Éltir Kft. szakemberei is feladatot kaptak. Az idő kegyes, így a háló­zatfektetés munkálataihoz az árkok kiásásához a napokban hozzákezdenek. Felsőszentgyörgyön mint­egy 28 kilométer hálózatot kell lefektetni. Ebben a helyi munkanélküliek és a helybeli vállalkozók is kapnak felada­tot. A térség polgármesterei­nek kérése* volt, hogy a mun­kanélküliséget csökkentse valamelyest ez a beruházás. A 28 milliós munkával, ha (sei 'iáén' Felsőszentgyörgyön. A telefonhálózat építése mellett a telefonközpont épü­lete is jó ütemben készül. Itt a fényszarui Polipack Gmk munkásai szorgoskod­nak. Jelenleg a Felső-Jászság­ban Jászágó, Jászjákóhalma, Jászdózsa, Felsőszent­györgy, Fényszaru, Puszta- monostor és Jászárokszállás telefonközpontjának épülete mintegy 80 százalékban el­készült. Apa, anya, tesó és én Szurkoló óvodások a mezőtúri sportcsarnokban A mezőtúri 4-es számú Kilián Óvoda kezdeményezésére és szervezésében a család éve alkalmából ügyességi sportvetélke­dőt rendeztek szerdán a városi sportcsarnokban. Óvodánként egy-egy család (anya, apa, óvodás- és iskoláskorú gyermek) mérte össze tudását a játékos vetélkedőn, melynek szurkológár­dáját a városi óvodák gyermekei alkották. Kilenc négyfős csapat állt a rajtvonalhoz. Tíz játékos ügyes­ségi feladatot kellett megolda­niuk. Volt „gólya viszi a fiát”, zsákbanfutó- és kosárlabda- dobó-verseny, seprűvel labda- kergetés, futás közben labda egyensúlyozása és sok más, a nézőket kacagásra és hangos biztatásra buzdító feladat. A lelkes szurkolást követően - amíg a zsűri az elért pontszá­mokat összesítette -, közös ze­nés tornán lazíthattak. Az eredményhirdetésnél a családok - szülőknek és gyerekeknek egyaránt finomságokat tartal­mazó - ajándékcsomagokat ve­hettek át. Az óvodák végső sorrendje: 1. Kilián úti (Bihari család), 2. Petőfi úti (Gábor család), 3. Új­városi (Ditrich család), 4. Tisza (Kovács-Patkós család), 5. Pe­tőfi úti (Bánki család), 6. Zrínyi úti (Magda család), 7. Kilián (Erdélyi család), 8. Rákóczi úti (Törőhegyi család), 9. Kiss J. úti (Valkovszki család). PEUGEOT a minőség Jele 50 féle változat PEUGEOT BOXER Az év haszongépjárművé 1.818.000 Ft + áfától, flxáron. • Szolnok, Várkonyi tér I. Telefon: 56/421 -027 Ny: 9 - 17, szó. 9 - 12 Tiszaszentimrén Kiállítás és vásár Tűzzománc faliképekből ki­állítás nyílt november 16-án a tiszaszentimrei művelődési házban. Megnyitójában Nagyfe­jed János, a művelődési ház igazgatója mutatta be az érdek­lődőknek az alkotót - Honvisák Jánosné Illés Máriát, akiről tudni kell, hogy kiskörei illető­ségű pedagógus, és évek óta szerepel tűzzománc alkotásai­val gyűjteményes kiállításokon, de önálló tárlatai is voltak töb­bek között Heves, Ózd, Péter- vására és Eger kiállítótermei­ben. ' 'A kiskörei iskolások'kőiében végzett .szakköri tevékenysége mellett nyaranta képzőművé­szeti alkotótáborban tanítja a távolabbi régiókból verbuváló­dott gyerekeket a szakma forté­lyaira. A december 4-éig meg­tekinthető kiállítás egyben vásár is. Rézsó Régészeti feltárás a Budai Várban Jövő év első félévében fejezik be a Budai Várban a Sándor Pa­lota környékén már megkezdett régészeti feltárást - tájékoztatták csütörtökön a helyszínen az új­ságírókat. A romos épületek helyreállí­tásának előkészítésére, illetve a régészeti tevékenységre idén mintegy 200 millió forint állt rendelkezésre. Az 1994-es költségvetés ere­detileg 350 millió forintot ha­gyott jóvá, de még 1993-ról is maradt erre a célra több mint 100 millió forint. Bár a pótkölt­ségvetés mindebből 235 millió forintot elvont, a fennmaradó pénz elegendőnek bizonyul az idei feladatokhoz. Jövőre 100 millió forintot irányoz elő a költ­ségvetés tervezete a munkákra. A terület rendezése csak a rendkívül gazdag régészeti anyag felkutatása után kezdőd­het meg. Az eddigiek során például a Színház utca területén földbe mélyített faszerkezetű építmé­nyek részleteit tárták fel, minden bizonnyal IV. Béla-kori városa­lapítás idejéből. Ez jelentős eredmény, mert ál­talában nem ismertek a város­alapítással együtt létrejött építmények. Székházavatás A Henkel Magyarország Kft. az idén 6,5 milliárd forintos for­galomra számít, ebből mintegy félmilliárd forint az export. Jö­vőre 7 milliárd forintos forgal­mat terveznek, s a kivitel 700 millió forint körül alakul. A for­galomarányos nyereség ebben az évben 5-8 százalék között alakul. Mindezt a társaság új székházának felavatásán jelen­tették be a cég vezetői tegnap. A kis falvak iskoláiért A súlyosan hátrányos helyzet­ben lévő kis falvak iskoláinak ki­emelt támogatást kértek A kiste­lepülések és az alapfokú oktatás helyzete címmel Békéscsabán megrendezett tanácskozás részt­vevői. A konferencián Szöllősi Istvánná szocialista képviselő, a pedagógus-szakszervezet főtit­kára is jelen volt és felszólalt. Az ezredforduló és az MTESZ A modernizációs program a fő téma Tartalmi megújulás előtt állnak a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének hazai intéz­ményei, az úgynevezett „Technika Háza”-k. Az ország 23 városában működő létesítményekben ez év végén, illetve a következő esztendő elején olyan infor­mációs részlegeket hoznak létre, amelyek segítségével bel- és külföldi gazdasági in­formációkat nyújtó adatban­kokkal lehet felvenni a kap­csolatot. Továbbá az érdeklődők tá­jékozódhatnak a különféle pá­lyázati lehetőségekről is. Mindezt Náray-Szabó Gá­bor akadémikus, az MTESZ elnöke jelentette be tegnap Esztergomban Az ezredfor­duló és az MTESZ című két­napos országos konferencia megnyitóján. A konferencia fő témája az ország modernizációs prog­ramja. (MTI) Látlelet ítélkezni akkor lehet, ha van miről Megnyugtató, de zavart keltő is egyben, hogy Martin Scor­sese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjét a tegnapi té­véműsorból törölték. Méghozzá félreérthetetlen egyházi tilta­kozásra, mivel - nyilván a protestálók már korábban meggyő­ződhettek róla - olyan jeleneteket tartalmaz, melyek vallási ér­zékenységet sértenek. Még ha van is ebben a döntésben igazság, példaadónak sem­miképp sem tekinthető. Bizonyos fokig a választás szabadságá­tól fosztja meg a hívő és nem hívő nézőket egyaránt. Ha gyakor­lattá válna, alighanem az oly sokszor elátkozott cenzúra intéz­ménye éledne újjá. Attól függetlenül, hogy ezúttal valláserköl­csi megfontolások érvényesítéséről van szó. Az érzékenység­nek ugyanis számos változata van. A legdurvább politikaitól egészen a művészi frivolitások létjogosultságát tagadókig. Va­lójában csak a hihetőnek vélt érveket kell megtalálni ahhoz, hogy egy-egy alkotás miért nem kerülhet képernyőre. Ám a művészi kifejezés szabadságának korlátozása a gondolatsza­badságot is veszélyezteti. Végül is olyan helyzet állhat elő, mi­kor a tiltó rendelkezések a legteljesebb mértékig igazságosnak tűnnek. Látszólag ez így is van, hiszen a kellő éberség valóban meg­akadályozza a tévénézők egy részének utólagos felháborodását. Vagy esetleg az is elkerülhető, hogy a nemrég kinevezett televí­ziós elnököt emiatt menesztik. Csakhogy arról sem feledkezhe­tünk meg, hogy az értékes alkotások szinte elkerülhetetlenül idézik elő a felháborodás, a rajongás vagy az elutasítás érzéseit. Nyilván csak akkor, ha hozzáférhetők. Akár a közszolgálatinak nevezett televízió műsorai révén is. Elképesztően hamis látsza­tot teremt azonban, ha jogos vagy kevésbé jogos érzékenységek az irányadóak. Semmi garanciája nincs ugyanis annak, hogy idővel bármilyen témájú film ne szüljön ellenérzést. Az egyre elviselhetetlenebb nyomor bemutatása ugyanúgy, mint a vi­szolygást kiváltó harácsolásé. Habár inkább az utóbbi érinti a névtelenségbe burkolódzó közszereplők némelyikét, az sem zárható ki, hogy a művészi ábrázolásra jellemző kíméletlen őszinteség sokakat zavarba hoz. Nem szólva a politikai indítta­tású érzékenységről, melynek néhány megejtő esetével az el­múlt időszakban gyakorta találkozhattunk. S minthogy az érin­tetlenség kikezdhetetlen felsőbbségtudattal jár, a választás nél­külözhetetlen szabadságáról egy pillanatra sem mondhatunk le. Mert ítélkezni akkor lehet, ha van miről. A cenzúra csak az ál­lampolgárok bizalmatlanságát erősíti. Kerékgyártó T. István Minden új munkába álló hasznot hoz a városnak A segítők is segítségre várnak Lapunk az év elején adott hírt arról, hogy Tiszafüreden meg­alakult a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete. A helyi önkormányzat, miután jónak és hasznósnák találta az egyesület céljaiban megfogalmazottakat - a megyei munkaügyi központ támogatásával biztosította két fő alkalmazását. Nagy József el­nök és Rádai László titkár azóta is a polgármesteri hivatal B épületének földszintjén várja az érdeklődőket. Baginének is, aki kárpitvarróként dolgozik, az egyesület segített A munka így elindulhatott, méghozzá eredményesen. Az el­telt rövid időszakban több mint 250 érdeklődőnek kínáltak munkaalkalmakat. Gondot csu­pán az okoz, hogy többnyire Fü­redtől távoli munkalehetőségek szerepelnek az egyesület kínála­tában, ami tagadhatatlanul szí­nes: szülésznői állástól kárpit- varró szakmunkásig 22 szakmá­ban válogathatnak az érdeklő­dők. Ebből az ajánlatból válogatott az a 35 személy is, aki ma már tartós munkalehetőséghez jutott az év eleje óta. Talán nem túl- magas ez a szám, de értékét így ecsetelte Rédai László titkár: „Ha csak ezt nézem, akkor is igaz, hogy a város ezzel közel 3 millió forintot spórolhat meg évente, hiszen nem kell jövede­lempótló támogatásokat, segé­lyeket kifizetnie.” Ám, mint kiderült, minden jóban van valami rossz is, így sokáig az egyesület is segítségre várt. Történt ugyanis, hogy szeptemberre elfogyott a ne­gyedéves szerződésekkel szabá­lyozott támogatás. Erről ugyan az egyesület augusztusi kelte­zésű levélben tájékoztatta az il­letékeseket, de mint ahogy Nagy József elnök mondta: „Ezt a le­velét rejtélyes kézék eltüntet­nék.” Szerencsére, ha a rejtély ‘nérii 1$, az égfyésület problértiája megoldódott. Az önkormányzat 1994. november 3-i ülésén meg­szavazta az egyesület támogatá­sát, ez év végéig. De hogy mi lesz 1995-ben? Az még a jövő titka. Egyvalamit nem értek még az üggyel kapcsolatosan. Ha az ille­tékesek jónak és hasznosnak íté­lik az egyesület működését, ak­kor minek kell azokat a szerző­déseket negyedévenként kötni? Kössék meg egy évre .. . P. M. Az utolsó privatizációs kormány? Új elemek a magánosítás útján A privatizáció pikantériája, hogy jelenleg egy szociáldemok­rata jellegű kormányzat vezényli, sőt az elmúlt időszakhoz képest gyorsítani szeretné, elérve, hogy 2-3 éven belül a folyamat be is fejeződjön. Ez abból a törvény- tervezetből derül ki, amelyet ok­tóber 25-i dátummal kaptak meg a képviselők. A tervezet kiindulópontja az, hogy az állami tulajdon többsége alapján a piacgazdaság nem tud működni. Az állami tulajdon működése taszítja a magánszféra tevékenységét is, keveredik a „közhatalmi állam” a „tulajdo­nosi állam”-mal, ami jelentősen rontja az egész gazdaság műkö­désének hatékonyságát. Minél tovább tart a folyamat, annál ke­vésbé alakíthatók ki a gazdasági élet főbb szereplőinek „tiszta” viszonyai. A privatizáció elhú­zódása egyéb veszélyek forrása is. A már így is jelentősen leér­tékelődött vagyon tovább érték­telenedik, a vállalat vezetése bi­zonytalan, helyzetét illetően. Ezen cégeknél háttérbe szorult a hosszú távra szóló fejlesztési stratégia, a rövid távú érdekelt­ség, a vállalati vagyon felélése jellemzővé vált. Különböző okok miatt jelen­tőssé vált a vállalatokból történő tőkekivonás is. A jövőben ezért - a tervezet szerint - a készpénzért történő értékesítés erősítése mel­lett előtérbe kell helyezni a tőke­emeléses privatizációt, a vállala­tok modernizációját és a foglal­koztatáspolitikai szempontokat. Csökken a tartósan állami tulaj­donban maradó vagyon. Fő sza­bályként a tervezet igyekszik megszüntetni a kisebbségi állami tulajdont. Ezek a részesedések befektetési alapokon vagy gaz­dasági társaságokon keresztül ér­tékesülnek, illetve a társaság többi tagja vásárolhatja meg. A nagy vállalatok, bankok, privatizációjánál a külföldi be­fektetők kerülnek előtérbe, a kö­zép- és kisvállalatoknál a hazai vállalkozók általi befektetés, a munkavállalói, vállalatvezetői kivásárlás kap főszerepet. A tervezet továbbra is a verse­nyeztetésből indul ki, kiigazítva annak torzulásait. Kimondja, hogy az állami részesedést a leg­kedvezőbb ajánlatot tevő részére kell értékesíteni, de a technikai fejlesztés, a foglalkoztatás, a környezeti károk elhárítása érde­kében történő intézkedések is előnyt jelenthetnek. A döntések átláthatóságát és ellenőrizhető­ségét az „emlékeztető” kötele­zővé tételével szeretnék biztosí­tani, amelyben a döntéshozó rögzíti az értékesítés választott módjának részletes indokait. A tervezet kis- és középválla­latok privatizációjánál jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz, csakúgy, mint a szakértő közre­működésével történő privatizá­ció esetében. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom