Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

Világgazdaság - sorokban Előny az osztrák mezőgazdaságnak Kelet-Európától Ausztriának számokban, nem utolsósorban pedig nyereségben kifejezhető előnye származik abból, hogy a volt kommunista or­szágokban az elmúlt évek­ben tönkrement a mezőgaz­daság. A bécsi Gazdaságku­tató Intézet (WIFO) szakér­tői kimutatták, hogy Auszt­ria agrárkivitele a keleti or­szágokba 1993-ban 5,1 mil­liárd schillinget tett ki, ami 1989-hez képest 54 száza­lékos emelkedés. Az ok két­ségkívül az, hogy a ke­let-európai országokban a mezőgazdaság hanyatlása nemcsak exportlehetősége­iket rontja, hanem hovato­vább sok helyen a belső igényeket sem tudják hazai termékkel kielégíteni. Kevesebb vendégmunkás _ Josef Hesoun osztrák munka- és szociális ügyi miniszter bejelentette, hogy - a szakszervezetek, illetve a Munkás Kamara követe­lésének engedve - az idei 9 százalékról nyolc száza­lékra csökkenti az alkal­mazható vendégmunkások arányát. Számokban kife­jezve: 1995-ben 263 ezer külföldi kaphat munkaválla­lási engedélyt, s mivel az idén átlagban 295 ezer volt a számuk, elbocsátásokra is számítani lehet. Az ausztriai magyar munkások évek óta kért létszámemelési lehető­ségeire ez a rendelkezés nem hat ki. A magyar kére­lem, amely mindeddig elvi megértésre talált csak, semmiképpen nem a ven­dégmunkáskvóta terhére oldódhatna meg. Sokkal in­kább elképzelhető egy bur­genlandi regionális rende­zés, amely más kategóriába sorolná a határon túlra in­gázókat. Naponta fél kiló arany Naponta mintegy fél ki­logramm aranyat hoz a fel­színre a tavaly óta újból működésbe lépett kolum­biai Galeras tűzhányó - kö­zölte az amerikai Los Ala­mos National Laboratory egyik kutatója. Dr. Fraser Goff elmondta, hogy a 4270 méter magas vulkán, amely az elmúlt 560 000 évben rendszeres időközökben ki­tört, rendkívül gazdag aranyban. Az amerikai tudós ko­lumbiai idegenvezetője né­hány héttel a kitörést köve­tően, mintavételkor aranyra bukkant. A lelőhelyen nagy tisztaságú aranyat, tonnán­ként mintegy 2,24 dekányi nemesfémet találtak - tette hozzá az amerikai geológus, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy a kutatást nem arany megszerzése végett, hanem tudományos céllal vég­zik. (MTI) Tennivalók a dísznövényesben Itt az ideje a bokorrózsák be­fedésének. A munka könnyebb végzése érdekében előmetszést végzünk (6-8 rügyre vágjuk vissza a töveket). Az ásóval vagy kapával kupacoljuk fel a hajtásokat úgy, hogy a hajtás - amit visszavágtunk - ne kerül­jön a földbe. Nem is gondolják sokan, hogy a rózsa fagyérzé­keny, ezért magára hagyják téli hónapokra. Tavasszal aztán jön a meglepetés, új töveket kell ül­tetni. B. I. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán A munkahelyteremtés ára A munkanélküliség még so­káig sújtja világot. Nyugat-Eu- rópában például a modernizá­ciós törekvések - amelyekkel az USA, Japán és a távol-keleti ál­lamok piaci előretörését próbál­ják ellensúlyozni - további 7 millió munkahely megszűnésé­hez vezetnek. Jelenleg 15-18 millió munkanélkülit tartanak nyilván földrészünk nyugati felén. A kézműipar és a kisvállal­kozások II. európai konferenci­áján Berlinben a közelmúltban arra a következtetésre jutottak 32 ország képviselői, hogy ki­zárólag a kis- és közepes vállal­kozások menthetik meg a fel­nőtt lakosságot a munkanélkü­livé válástól. Ezt bizonyítja, hogy az új munkahelyek 75 százaléka az utóbbi 4-5 évben a kézműiparban, illetve az emlí­tett vállalkozások keretén belül született. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) tagjai ­csatlakozva a nyugat-európai kezdeményezéshez - vállalná­nak az eddigieknél nagyobb részt a munkahelyteremtésben, amennyiben a kormány megfe­lelő feltételeket nyújtana ehhez. Csökkenteni kellene például az adminisztrációs, az adó- és járu­lékterheket. Fia szélesednének a banki hitellehetőségek, nagy­mértékben könnyítenének a vál- lalkozásbk helyzetén, s ezzel új dolgozók felvételét tennék lehe­tővé. (B. Zs.-FEB) Szünetet kellett elrendelni Egy nap a tőzsdén Azonnali, határidős és op­ciós üzletkötések ... Elsőre talán ismeretlennek hangza­nak ezek a kifejezések, mégis fontos és döntő szerepet ját­szanak napjainkban. Részvé­nyeinkről, kárpótlási jegye­inkről, kötvényeinkről szól­nak. A részvénytársaságok ér­tékpapírjainak nagy része „közkézen” forog. Egy adott vállalkozás részvényei lehet­nek állami vagy magántulaj­donban. A részvények körül­belül egyharmada a Buda­pesti Értéktőzsdén cserél gaz­dát. Milyen a tőzsdei élet való­jában? Schalkhammer Erika, a Budapesti Értéktőzsde fő­osztályvezetője válaszolt az Atlantic Sajtószolgálat mun­katársának kérdéseire.- Hogyan kezdődik egy nap a tőzsdén?- Kora délelőtt több mint fél­száz bróker vonul be a Deák Fe­renc utcai nagyterembe, majd helyet foglalnak a számukra ki­jelölt termináloknál. A tapasz­talt szakembereknek mindössze néhány perc elegendő arra, hogy a számítógépekbe táplál­ják az aznapi megbízások ada­tait, átgondolják a megkötendő üzleteket és áttekintsék a szük­séges információkat. Az aszta­lokon elhelyezett számítógépes munkaállomásokon megjelen­nek az ajánlatok, és ezzel meg­kezdődik a nagy hangzavar.- Ekkor kezd egy piachoz ha­sonlítani a tőzsde?- Igen, bizonyos párhuzam vonható, azonban mégis azt kell mondanunk, hogy jelentős kü­lönbségek vannak a két „piac” között. A tőzsdeteremben folyó nyílt kikiáltásos kereskedési forma hasonlítható talán legin­kább az igazi piachoz, amikor is hangos bekiabálással történő ajánlatokból születnek meg az üzletek. Amennyiben két bró­kercég között vita alakulna ki, úgy a tőzsde munkatársa, aki a kereskedés levezetéséért felelős (más néven a levezető), azonnal beavatkozik. Az ő döntését - a tőzsdei szabályok értelmében - az a brókercég nyeri, aki a kompetitivitás elve alapján töb­bet kínál az adott értékpapírért.- Tehát a levezető az úgyne­vezett „kalapácsos" ember?- Igen, a tőzsde munkatársai a levezető irányításával ügyel­nek a szabályok betartására. Amint két bróker között az üzlet létrejött, azt teljesíteni kell. A levezető csak szabálytalansá­gok esetén avatkozhat be. A már megkötött üzletek termé­szetesen mindenkire nézve kö­telezőek, ezekbe a tőzsde nem szólhat bele.- Valójában követhetőek-e azok a változások, amelyek a tőzsdén másodpercek alatt be­következnek?- A mai technikának köszön­hetően már igen. Fejlett számí­tógépes rendszerünk hosszú ideig képes a nagy mennyiségű adat nyilvántartására. Az év ele­jén voltak még kapacitásbeli problémáink, melyeket sikerült nagyon hamar kiküszöbölnünk. Ennek eredményeként ma már nem okoz gondot a rendszer Súlypontos károsítok a hajtatásban A növényvédelem a növény- termesztés folyamatának azon szerves része, mely legalább akkora jelentőséggel bír, mint maga a termesztéstechnológia. Különösen igaz ez a zöldséghaj- tatásban, hiszen itt a termelési érték sokszorosa a szabadföldi­nek, s zárt klimatikus körülmé­nyek között a károsítok is sok­kal veszélyesebbek. így gyak­ran nem kis gondot jelent né­hány kártevő, illetve betegség ismétlődő, makacs fellépése. Talán az egyik legveszélye­sebb és legbosszantóbb az üvegházi molytetű jelenléte. Elnevezésétől eltérően nemcsak üvegházban, hanem nyaranta szabadföldön, sőt a szobanövé­nyeken is károsít. Viaszos be­vonata miatt lisztesnek is neve­zik. A zöldségféléken kívül szabadföldi fellépése elsősor­ban a napraforgót, tökféléket érintheti, de kétszikű gyomfélé­ken is kitűnően szaporodnak. Számos nemzedéke, évente akár 10-12 is fejlődhet, s a nö­vények szívogatásával a legsú­lyosabb kárt okozhatják. Bár egyre inkább alkalmazkodik az alacsony hőmérséklethez, ha­zánkban szabadföldön áttelelni nem tud. Attelelése hajtatóbe­rendezésekben, üvegházakban és fűtött fóliákban történhet, így veszélyeztetése ezeken a helye­ken folyamatos. Sajnos az elmúlt években az üvegházi molytetűhöz nagyon hasonló másik faj is bekerült az országba, melyet gyapotmolyte- tűnek hívnak. Ez a hívatlan vendég jelenleg néhány helyen, főleg dísznövényeken figyel­előzetes időszakhoz viszonyí­tott többszörös megterhelése sem.- A napokban a kárpótlási jegy piacán a kereskedés szüne­teltetésére került sor.- Igen, a kárpótlási jegyek esetében a kereskedést néhány percre szüneteltetnünk kellett. Erre azért került sor, mert a je­gyek árfolyamának ingadozása oly nagy mértékű volt, hogy ilyen esetben a szabályzat sze­rint lehetőséget kell adnunk a brókereknek, hogy még egyszer átgondolhassák megbízásaikat, felülvizsgálják döntéseiket. A szünet eltelte után folytattuk a kárpótlási jegyek kereskedését, melynek árfolyama vissza is tért a nagymértékű áresés előtti szintre.- Mi az, ami manapság igen népszerű? Mivel érdemes fog­lalkozni?- A befektetők saját maguk döntenek arról, hogy milyen be­fektetési formát választanak. A Budapesti Értéktőzsde befekte­tési tanácsokat nem adhat, de a döntések előkészítését is szol­gálhatja az a törekvésünk, hogy minél gyorsabban és szélesebb körű információt nyújtsunk a tőzsdei ármozgásokról. Az in­formációszolgáltatás fejleszté­sében elért egyik legutóbbi eredmény a tőzsdetermi keres­kedési adatok rendszeres élő közvetítése a Teletext oldalain.- Mekkora összegek fordul­nak meg a tőzsdén hetente?- A heti forgalom négy-öt milliárd forint körül mozog. Naponta 100-800 millió forint értékű papír cserél gazdát. Volt már napi ötvenmilliós, de ugyanúgy volt hárommilliárdos forgalmunk is. Steindl László (Atlantic Press) Tiető meg. Mivel védekezhe­tünk? A molytetű az alkalmaz­ható készítmények zömével szemben immár ellenállóvá vált. A jelenleg bevethető né­hány lehetőség közül a lárvákat kiválóan pusztító Applaud 25 WP emelhető ki. Ez a készítmény a hasznos rovarokat megkíméli, így az üvegházi molytetű természetes ellenségével, a liszteske für- készdarázzsal (Encarsia for- mosa) együtt is alkalmazható! Ha kizárólag kémiai védekezést tervezünk, az Applaud 25 WP mellé a kifejlett állatokat pusz­tító Lanne Te 20 L vagy Danitól 10 EC javasolható. Az Appla- udtól hosszú hatástartalom vár­ható. A zöldséghajtásban a beteg­ségek közül a robbanásszerűen féllépő szürkepenészes rotha­dást célszerű kiemelni még. A gomba szinte minden fontosabb zöldségfélénket veszélyezteti, mind a zöld növényi részek, mind a termés fertőzésével. A spórák apró sebeken keresztül fertőznek, s terjedésével megje­lenik a jellegzetes szürke pe­nészgyep. A paprika és paradi­csom védelmét célszerű a mélyhatású Sumilex 50 WP permetezőszerre, valamint a Sumilex 30 GF füstölőszerre építeni. Az említett készítmé­nyek a fehérpenészes rothadás ellen is hatékonyak. A füstölő­szer szakmai megítélése nö- vénykórtani és kertészeti szem­pontból különösen kedvező, hi­szen szárazon dolgozik, s rend­kívül gyors eljárás. Mándoki András Hivatalos BÉT-index A Budapesti Értéktőzsde Tanácsának határozata alap­ján 1995. január 1-jétől a BÉT hivatalalos részvény- indexet vezet be. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az indexbizottság és a tőzsde- titkárság végzi. Meg kell határozni a ko­sárba kerülő papírok körét. Adjuk vagy ne adjuk? A mi anyaföldünk Bár mostanában elült a termőföld körüli vita, továbbra is megoszlanak a vélemények a tulajdonlását illetően. Éppen nemrég dr. Torgyán József jelentette ki Szolnokon (is), hogy a „szent magyar anyaföldet nem adjuk”. Mármint szó sem lehet arról, hogy azt ne magyar állampolgár birtokolja. Mindennek akár örülhetnénk is, azonban az éremnek van egy másik oldala is. Méghozzá az, hogy a magyar állampolgárnak egy fillérje sincs arra, hogy fejlesszen, hogy olyan minőségű árut termeljen, amit aztán a nemzetközi piacon el is lehet adni. Pedig az említett politikus szájából az is elhangzott, hogy „szá­munkra csak egyetlen út létezik, mégpedig az európai integrá­cióhoz történő csatlakozás”. Oda pedig nem menetelhetünk „nemzeti” hovatartozását hirdetve a tulajdonnak. Sajnos persze az említett éremnek Magyarhonban több oldala is van a szükséges kettőnél. Például az, hogy igen nehezen ta­lálható ma olyan tőkés, aki éppen hazánkban kívánná megter­melni gabonáját. Pont akkor, amikor a nyugat-európai fejlett ál­lamok azért fizetnek, hogy ne (!) termeljen a paraszt a teljes szántóterületén. S ha már érméről és oldalakról esett szó: az sem mellékes, hogy a feldolgozóiparunk java része egyáltalán nincs magyar kezekben. Pedig földből van elég, de például növényolajgyár­ból nincs. Az jelenleg francia kézben termel a magyar piacra, s közben Európában mindenki étolajat akar vásárolni. Meg lisz­tet, meg cukrot. Csak sajnos nincs annyi hazánkban, hogy az exportigényeket ki lehessen elégíteni. Vagy ki tudja?! Szóval egyelőre a földtulajdonért legfeljebb a magyarok ver­senyeznek, ha egyáltalán azt versenynek lehet nevezni. Néhány, spekulációs szempontból is jó helyen fekvő földért sem kúszik fel az ár, igaz, fizetőképes kereslet sincs. Miért lenne, ha egy­szer ma nem feltétlenül a meggazdagodást jelenti a mezőgazda- sági termelés, s a megélhetést is alig biztosítja. Addig pedig - véleményem szerint -, míg valódi értéke nincs a termőföldnek, nem is kell félni attól, hogy lerohannak bennünket a nyugatiak, mert egyébként sem lehet mit kezdeni - spekulációs szempont­ból - számtalan területtel. Ha pedig mégis megtörténne a csoda, arra minden jogállamban megfelelő eszközök állnak rendelke­zésre, hogy ezt megakadályozzák.- ein ­A kamarák története Az első kamarát 1811-ben Fiumében alakították az üzlet­emberek, de a kamarák igazi térhódítása az 1850-es években kezdődött Magyarországon. A működésüket elsőként egy 1850. évi ideiglenes törvény szabályozta, rögzítve jogosítvá­nyaikat és kötelességeiket. A dualizmus korában a ka­mara igen jelentős gazdaság- szervező, -fejlesztő szerepet lá­tott el. Kezdeményezte a tőzs­dék, szabadraktárak, a Nemzeti Bank létrehozását, fellépett a mezőgazdaság fejlesztéséért. A kamarai rendszer fejlődése miatt 1868-ban új törvény vált szükségessé. A törvény megnö­velte a gazdasági kamarák au­tonómiáját, s megtartotta az 1850. évi törvény rendelkezé­seit a kötelező kamarai tagság­ról. A megszületett törvény alap­ján a kamarai közösség területi egységenként szerveződött újjá egy-egy régió nagyobb városa körül. Az egymástól elkülönül­ten működő kamarák 1870-ben megtartott első egyetemes gyű­lésükön döntöttek országos együttműködésükről, és megha­tározták a fejlődési irányukat. A kereskedelmi és iparkama­rák Baross Gábor minisztersége idején élték reneszánszukat. Ezen időszakban a kamarák va­lamennyi gazdasági kérdésben a kormányzat legfontosabb part­neréivé váltak, hatáskörük pe­dig az évtizedek során tovább bővült. A II. világháborút követően 1945-ben hazánkban újjáalakul­tak a gazdasági kamarák. Eger, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged központtal mű­ködtek, s lényegében megfelel­tek a mai kamarai területfelosz­tásnak. A Magyar Kereskedelmi Kamaráról szóló rendeletet kö­vetően, 1949-től lényegében be­fagyott a kamarai élet, csak 1968 után nyílt tényleges lehe­tőség az újraéledésre. A fejlő­dés a ’80-as években kapott új erőre. Új mérföldkőnek számít a kamarák történetében az 1990. év, amikor is a Magyar Gazda­sági Kamara szövetségi kama­rává alakult, és a kamarai kö­zösség bázisává a hat regionális kamara vált. Megyénkben 1990-től mű­ködik kamarai iroda és végzi gazdaságszervező tevékenysé­gét és kamarai szolgáltatásait. Október óta működik a BSH A magyar piac meghódítására törekednek A Bosch-Siemens Hausge­räte GmbH (München) az elekt­romos háztartási készülékek egyik legnagyobb európai gyár­tója, melynek a múlt évi árbevé­tele 6,7 milliárd német márka volt. Ebből a külföldi forgalom részaránya 42 százalékot tett ki. Dolgozóinak száma éves átlag­ban 22 700 fő. Több mint 30 százalékos részesedéssel a BSHG piacvezető Németor­szágban, Spanyolországban, Görögországban és Ausztriá­ban. Nyugat-Európában 15 szá­zalékos részesedéssel az előkelő második helyet foglalják el. A cég a ’80-as években a német minőségi termékek ex­portőréből olyan európai válla­lattá fejlődött, amely több or­szágban rendelkezik termelő­üzemmel. A csoport 'ma a Bosch-Siemens Hausgeräte GmbH (München) mellett a Neff GmbH-t (Bretten), vala­mint két spanyol vállalatot, a Balay S. A.-t (Zaragoza) és a B. S. Electrodomésticost (Pamp­lona), továbbá a görögországi Pitsost (Athén) foglalja ma­gába, s 1993 márciusában vásá­rolta meg a BSHG a kiskészü- lékeket előállító szlovén gyár­tóüzemet. Négy országban tizenkét gyá­ruk működik, melyek közül 5 található Németországban, 5 Spanyolorszában, 1-1 Görögor­szágban és Szlovéniában. E gyáregységekben tavaly csak háztartási nagykészülékből több mint 7 millió darabot állítottak elő. Termékeik spektruma át­fogja az elektromos háztartási készülékek teljes választékát. Értékesítésük egész Európában a tradicionális Bosch és Sie­mens márkanevekkel történik. A vállalat számára Magyar- ország olyan fontos piac, ame­lyen önálló tevékenységet épí­tettek ki. Ezt bizonyítja a BSH meg­alapítása is, mely október 1-jé­től a Bosch és Siemens háztar­tási készülékek magyarországi kizárólagos értékesítője, hiszen valamennyi fontos európai or­szágban saját értékesítési és ve­vőszolgálati társaságuk műkö­dik. A BSH Kft. megalakításá­val a BSHG-t az a cél vezérli, hogy üzletfilozófiáját Magyar- országon is megvalósítsa: part­nerkapcsolat a kereskedelem­mel, kereskedőkkel; innováció, minőség és környezetvédelem. Célúk Közép-Kelet-Európá- ban az, hogy magas műszaki színvonalú termékek attraktív áron történő forgalomba hozata­lával piacvezetők legyenek. Szándékuk, hogy a közeli jövő­ben 500 millió DM forgalmat érjenek el a kelet-európai or­szágokban. Magyarországon a mosógépek, hűtők, mosogató­gépek, porszívók a legkereset­tebb termékeik. Ezek adják az összforgalom 75 százalékát. Kiskészülékeik közül legkelen­dőbb a kávéfőző, vasaló és ke­nyérpirító. A Bosch és Siemens háztar­tási készülékek hazai értékesí­tése idén várhatóan 60 száza­lékkal haladja meg a tavalyi forgalmat, s az új vállalat jövőre hasonló növekedést tervez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom