Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-07 / 262. szám

1994. november 7., hétfő Hazai tükör 3 Tegnap az Eötvös téri templomban Himfy Ferenc plébános ünnepélyesen megál­dotta a szolnoki nemzetőrök csapatzászlaját, melyet Stigler Károly, az Agroker Rt. vezérigazgatója nemrég adományozott. A zászlószentelés után a jelenlévők elmond­ták a nemzetőr eskü szövegét. Fotó: I. L. Középpontban a város újratelepítésének évfordulója Ismét Márton-napok Kunszentmártonban Ismét jelentős évfordulót ünnepelnek Kunszentmártonban. Tavaly a 180 éves városháza „születésnapja” adott alkalmat az ünneplésre, míg idén - a Márton-naphoz kapcsolódóan - a vá­ros újratelepítésének 275. évfordulóját állítják az ünnepségso­rozat középpontjába. Kétszázhetvenöt évvel ezelőtt ugyanis a török időkben elpusztult Kunszentmártont Jászapátiból érke­zett települők újra benépesítették. A Márton-napok kulturális eseménysorozat - bár Már- ton-nap csak november 11-én lesz - már elkezdődött egy nóta­esttel. Szinte minden napra esik va­lamilyen kiemelkedő esemény. Szombaton Márton-bál volt, 8-án a művelődési központban kézimunka- és kerámiakiállítás nyílik; 9-én a Helytörténeti Mú­zeumban helytörténeti vetélke­dőt rendeznek általános iskolá­sok számára; ugyanitt Tóth Já­nos rajztanár-festő kiállítása te­kinthető meg a hónap végéig. Szombaton (12-én) 9 órától a Jászapátiból érkező küldöttség részvételével a közös ősökre em­lékező szentmisét tart és szent­beszédet mond a római katolikus templomban dr. Nagy Lajos gyöngyösi apát-plébános, aki Jászapátiban született. Ezután 10 órakor a Körös-parton fel­avatják a Koncz Vilmos faragó­művész által készített kun kopja­fát. Tizenegy órakor veszi kez­detét a művelődési központban az ünnepi ülés, Kunszentmáron újratelepítésének 275. évfordu­lós ünnepsége. Ennek keretében dr. Bellon Tibor és dr. Barna Gábor egye­temi tanárok előadást tartanak a jászok és a kunok eredetéről, a jász falvak kitelepedési moz­galmairól. Szabó Gyula Já- szai-díjas. színművész felolvassa a Megszálló levél ízes magyar­sággal írt szövegét. Az eseményen részt vesznek Kunszentmárton erdélyi és né­met testvérvárosának küldöttei. Délután 4 órakor Márton-napi szavalóverseny lesz a városi könyvtárban. Este 7 órától a mű­velődési központban az elszár­mazottak tartják találkozójukat. Tizenhatodikán 10 órától me­seszínházzal folytatódik a prog­ramsor, majd 18-án a művelő­dési központban hologram kiállí­tás nyílik. Még ezen a napon ugyanitt fél négykor a szolnoki Kölyök Színpad előadását élvezhetik a gyermekek. Másnap, 19-én 19 órától Azok a boldog békeidők címmel zenés kabarét ad elő az Egri Színmű­hely a művelődési központban, ami az ezt követő események ál­landó színhelyéül szolgál. Rá egy hétre, 26-án 19 órától sportbál lesz, 30-án 10 órától a szegedi Mini Színpad meseszín­házát varázsol a gyermekeknek, majd még aznap 18 órától a fel­nőttek tekinthetik meg a szege­diek előadásában a Parasztde- kameront. December 1-jén 13 órától a Nemzeti Filharmónia hangver­senye keretében Benkő Dániel és a Benkő Consort műsorát él­vezhetik a megjelentek. Máso­dikén 20 órától diszkó lesz, vé­gül a 3-án 19 órától kezdődő Kunszentmárton kultúrájáért Alapítvány könnyűzenei hang­versenye zárja a mozgalmas Márton-napi eseményeket, -ta­Fórum a vadgazdálkodás időszerű tennivalóiról Több mint kétszáz erdő-, vad- és halgazdálko­dási, illetve környezetvédelmi szakember cserélt véleményt időszerű tennivalókról a hétvégén Debrecenben, a kelet-magyarországi vadgazdál­kodási konferencián. A tanácskozás elsődleges célja volt, hogy egy­fajta kompromisszumra késztesse a sok esetben ellentétes érdekű szervezetek - mint például az erdészek, a vadászok, vagy a környezetvédők - képviselőit. Palotás Gábor professzor, a rendező Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője el­mondta: a vadállományban egyfajta átrendeződés tapasztalható. Az északi hegységekből - éppen az elmúlt 10-20 esztendő nagyüzemi gazdákodásának kö­vetkeztében - megindult a vadelvándorlás az al­földi erdőkbe. Az őzek száma megötszöröződött, s a vaddisznók és a dámok után megkezdődött a gémszarvasok Alföldre telepedése is. (MTI) „Élni a szabadság adta esé­lyekkel” címmel nemzetközi katolikus találkozót rendeztek vasárnap délután Szombathe­lyen. A grazi, a maribori és a szombathelyi egyházmegye ál­tal szervezett immár ötödik ilyen rendezvény célja, hogy a kereszténység az Evangélium szellemében még inkább bekap­csolódjék a társadalom alakítá­sába. A találkozó témáját a szerve­zők szerint a kialakult helyzet határozta meg: ugyanis Ausztri­ában, Szlovéniában és Magyar- országon is csökkent az érdek­lődés a közélet dolgai iránt. Az egyházi csoportok ugyan aktí­vak bizonyos karitatív tevé­kenységekben, de még kevés indíttatást éreznek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak az igazságosabb társadalmi és gazdasági viszonyok kialakítása terén. A mintegy ezer osztrák, szlo­vén és magyar résztvevő előtt éppen ezért elhangzott: minden kereszténynek kötelessége, hogy az egyház szociális és tár­sadalmi tanítását megismerje, másokkal is megismertesse, sőt lehetőségeihez mérten előse­gítse annak gyakorlati megvaló­sítását. Az alkalomból háromnyelvű ünnepi szentmisét tartottak a szombathelyi Székesegyház­ban, aminek főcelebránsa dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök volt, aki rámuta­tott: a társadalom reformját az emberek reformjával kell kez­deni, ez pedig Jézus kezében van, ezért szegődjünk nyomába - mondotta, majd dr. Érhard Busek, Ausztria alkancellárja az ÖVP elnöke, és dr. Horváth Jó­zsef, a Katolikus Felnőttképzés Európai Szövetségének alel- nöke tartott előadást. Erhard Busek főként egyházi vonatkozású gondolataiban ki­emelte: szembe kell néznünk az emberek valóságos helyzetével, mulasztásainkkal és tévedése­inkkel, fel kell ismernünk és be kell vallanunk saját népeink tör­ténelmének igazságait. Öntsd ki lelked és megújítod a Föld arcu­latát - hangoztatta hozzátéve: engedjük, hogy üzenjen nekünk ez a lélek, és újítsuk meg Eu­rópa arculatát - mondotta Er­hard Busek. (MTI) Bemutató az Új Színházban Bertolt Brecht, Jó embert ke­resünk című darabját mutatja be az Új Színház pénteken. Brecht világszerte talán legtöbbet reper­toáron lévő művét - amely a rossz és a jó világáról, a rossz és a jó harcáról szóló „játékos para­bola” - Ács János állította szín­padra. Udvaros Dorottya a Jó és/ vagy Rossz ember szerepében debütál az Új Színházban. Wan- got, a vízárust Szarvas József vendégművész, a három Isteni Schlanger András, Fazekas Ist­ván, illetőleg Magyar Attila játssza. A további szerepekben színpadra lép Széles László, Csomós Mari, Papp Zoltán, Ta­kács Katalin, Lázár Kati, Kristóf Tibor, Prókai Annamária, Pecz- kay Endre, Koós Olga. Brecht művét Nemes Nagy Ágnes, a verseket Eörsi István fordította. Az előadás díszleteit Menczel Róbert, jelmezeit Csík György tervezte. Brecht 1940-ben fejezte be Jó embert keresünk című színpadi játékát. A darabot a Ka­tona József Színház játszotta el­sőként Magyarországon, a pre­mier időpontja 1957 volt. (MTI) Részvények kárpótlási jegyért A kárpótlási jegyeket 168,8 százalékos árfolyamon számít­ják be az Árendás Kárpótlási Jegy Hasznosító és Befektető Rt. új kibocsátású részvényei­nek jegyzésekor, november 14. és december 12. között. A be­fektető - ha a 44 százalékos sávban adózik - egy 1000 fo­rintos névértékű kárpótlási jegy után így 743 forint adót igényelhet vissza. Mint a hasonló cégek több­ségénél, az alapítók az Áren­dás Rt. esetében is szavazatel­sőbbségi részvényeket jegyez­nek, amelyekkel biztosítják maguknak a voksok felét, plusz egy szavazatot a cég közgyűlésén. Ezekben a hetekben több kárpótlási jegy hasznosító rt. is kínálja részvényeit. A papírok jegyzéséből az az előny szár­mazhat, hogy az új részvények vásárlására fordított összeg le­vonható az adóalapból, annak 30 százalékáig. A részvény az adóvisszaigénylés megtartásá­hoz három évig nem adható el. Értéke attól függ, jól gazdál­kodik-e az rt. Az Árendás Rt. különleges ajánlata, hogy 1995 elején 15 százalék foglalót is fizet annak érdekében, hogy az akkori tőzsdei áron visszavásárol­hassa a részvényeket. (MTI) Nő az export, de nem eléggé A külföldi áru kiszorítja a hazait A kormány törekvései szerint az árukivitelt növelni, míg a behozatalt csökkenteni szükséges. De hogyan is alakult hazánk idei külkereskedelme? Az év eddigi időszakában leggyorsabban az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek behozatala nőtt. Az alapanya­gok, a félkész termékek és a fogyasztási cikkek importja pedig arányaiban felülmúlta a többi terméket. Gépekből és egyéb berendezésekből mint­egy 8 százalékkal emelkedett a behozatal a tavalyihoz ké­pest. Az importtöbblet 43 száza­lékát a fogyasztási cikkek, az élelmiszerek és a mezőgazda- sági termékek tették ki. A töb­bit az alapanyagok, az alkatré­szek, a gépek és a szállítóesz­közök adják. Új autókból más­félszer, használtakból pedig két és félszer annyit hoztak be állampolgáraink, mint tavaly. A mennyiségi növekedés vi­szont alighanem a minőség ro­vására ment, ugyanis egy-egy autó értéke messze alulmarad a korábbi években „honosított” gépkocsikénak. Növekedett a behozott vegy­ipari, faipari, élelmiszeripari és csomagológépek, az orvosi berendezések és műszerek, va­lamint a mezőgazdasági gépek és traktorok száma. S miből vásároltunk kevesebbet kül­földön? Energiahordozókból és vil­lamosenergiából 9,3 százalék­kal, valamint - megközelítőleg azonos arányban - a textil-, a nyomda-, a híradás- és a váku­umtechnikai gépekből is. Nem hiába importáltunk na­gyobb számban faipari gépe­ket, mert - nyilván ennek is köszönhetően - a feldolgozott faanyagokból többet sikerült eladnunk külföldre, mint ko­rábban. Ugyanez mondható el a villamosgépekről, a kohá­szati-, valamint a bőr- és cipő­ipari termékekről is. Csakhogy ez utóbbi cikkeknél a kivite­lünk nagysága még nem éri el a behozatalét. Ebből a tényből pedig az érintett területeken hátrányt szenvedett termelők azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy a külföldi termékek kiszorítják a hazai piacról a magyar árut. S valljuk be, ebben a megállapí- , tásban van némi igazság. De az okot a termelőknek önmaguk­ban is keresniük kell: mit, mennyiért, milyen minőségben kínálnak a fogyasztónak? Ferenczy Europress Az ég kékje túl halovány Szombaton délután az If­júsági Irodában, Szolno­kon megnyílt Varga Erik (közismerten: Riki) Az ég kékje túl halovány című képkiállítása. A tárlat megnyitóját műsor kö­vette, amelyben fellépett maga a kiállító is. A kö­zönségnek Zsolnay László művészettörté­nész mutatta be a képe­ket. A kiállítást november 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Fotó: I. L. Ujjééét Új Jééé! Megnyílt a November 4-én a Jászberény, Jákóhalmi út II. alatt megnyílt a Jééé Diszkont áruházlánc legújabb tagja! Kedvező árak, széles áruválaszték! Űééá) Mennyi! És csak ennyi! Jééé Diszkont. Jászberény, Jákóhalmi út II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom