Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-30 / 282. szám

1994. november 30., szerda Kunsági Extra — Kunhegyes 7 Bemutatkoznak a polgármesterjelöltek Kiszel Sándor hatvanéves. Főiskolai végzettségű, egy gyermekük van. Jelenleg nyug­díjas vállalkozó, korábban hu­szonhét évig tanácstitkárként dolgozott a településen. Mivel a pártok indulását nem támogatják, független jelöltként indul a december 11-i választá­son. Teszi ezt azért, mert úgy érzi, hogy négy év pihenőidő után még maradt annyi ereje, elméleti tudása, ismerete, hogy tudja: ezzel a jól képzett szak­gárdával nem csak ellátni képe­sek a település lakóinak ügyes-bajos teendőit, de minő­ségileg még egy újabb fokot is elérhetnek. Programjában kie­meltnek tartja a foglalkoztatott­ság javítását, főként a fiatal pá­lyakezdők keresethez jutását. Hiszen mintegy nyolcszázan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, hanem úgynevezett jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülnek. Bár tudja, ezen a tényen na­gyon nehezen lehet javítani, hi­szen a privatizáció során ma­gánkézbe kerültek a cégek, vál­lalatok, amelyekbe alig maradt beleszólása a városi vezetés­nek. Megválasztása esetén támo­gatná az életképes vállalkozá­sokat, kezdeményezéseket, és minden olyan helyi elképzelést, amely a város gyarapodását, megtartó erejét, környezetét, kinézetét javítaná, növelné. Szelekovszky István 1942-ben született Sajóvelez- den. Nős, egy gyermeke van. Növénytermesztési üzemmér­nök. Jelenleg polgármester, és kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági vállalkozó. Tagja a megyei közgyűlésnek, a munkaügyi tanácsnak, az Esély Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint a Közép-Tisza-vidéki Települések Kistérségi Társula­tának is elnöke. Független je­löltként indul: a Fidesz, a Kis­gazdapárt és az MDF támogatá­sával. Ha az elmúlt négyévi te­vékenysége után a lakosságtól, a választóktól bizalmat kap, vál­lalja a polgármesterséget. Célja az, hogy a város a kor követel­ményeinek megfelelő emberi körülményeket teremtsen és biztosítson lakóinak. Néhány év óta nagyot fejlődött az infra­struktúra, ezért biztosítani kell az úthálózat, gáz- és szennyvíz- rendszer, a telefonhálózat to­vábbi bővítését. A munkahely- teremtés érdekében folytatni szükséges a BHG területén az ipamegyed megvalósítását, vál­lalkozói alapítványt létesíteni és térségi összefogással megvaló­sítani a mezőgazdasági termé­kek feldolgozását. Erősíteni a háziorvosi rendszert, az intéz­mények zavartalan működteté­sét. A közmegegyezés jegyében Szelekovszky István ebbe a he­lyi társadalom minden rétegét bevonná. Tar Géza, 51 éves. Az MSZP helyi szervezete támo­gatja. Nős, egy gyermeke van. Középfokú végzettséggel, gyár­tásszervező képesítéssel külön­böző vezetői beosztásokban dolgozott a Kunhegyesi Ipari Szövetkezetnél. Legutóbb el­nökként. Tevékenykedett a Vö­röskeresztben, a KESE elnök­ségében is, sőt tíz évig volt a ta­nács elnökhelyettese. Megvá­lasztása esetén az önkormány­zat legfontosabb céljának azt tartja, hogy a helyi vezetők, tes­tület segítségével a település polgárai tudjanak és szeresse­nek Kunhegyesen élni. Az ön- kormányzatnak éppen ezért minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni, hogy Kunhe­gyesen bővüljön a munkahelyek száma, és csökkenjen az állásta­lanoké. A romló gazdasági körülmé­nyek ellenére jól szervezett le­gyen az iskola és az egészség­ügy. Eltűntek a színházi előadá­sok, talán vissza lehetne hozni őket. Egészséges, rendezett, tiszta legyen a település, jó az ivóvíz, bővüljön a közművesí- tettség, javuljon a közbiztonság. A közéleti tisztaságot is jelen­tősnek tartja, amelyet vélemé­nye szerint a lakosság és az ön- kormányzat közötti élő kapcso­lat segítene elő leghatékonyab­ban. Mindezen tények Tar Géza szerint hozzájárulhatnának a vá­ros megtartóképességéhez. Helytállt a csikócsapat Vacsorával ízesített értékelés Megilletődött Fiatalok ülték körben a minap a diákotthon ebédlőjében a fehér asztalo­kat. Tették ezt azért, mert ott tartotta a Kun FC megyei má­sodosztályban szereplő foci­csapata évzáró értékelését. Szabó András igazgató úrtól, edzőtől megtudtuk, hogy a leg­idősebbjátékosuk tizenhét éves, a legfiatalabb kettővel keve­sebb. Tavaly az volt a cél, hogy mint zöldfülűek ne essenek ki, és végül a tizenegyedikek let­tek. Az idei elképzelés valami olyasmi, hogy benne legyenek a tízben. Nos, ez eddig bőven megvalósult, mert hetedikek. 14 meccsből ötször győztek, ugyanannyiszor kikaptak, négy­szer meg döntetlent értek el. Ezt követően ajándékokat ad­tak át. Az őszi szezonban a leg­jobb, legegyenletesebb teljesít­ményt Czapkó Róbert és Kun Zoltán nyújtotta. Végül el­mondható: jók voltak a gyere­kek, de a birka, még rajtuk is túltett. A nem kimondottan so­vány testalkatú Bartha Lajos főzte, aki hajdanában remek ké- zilabdás volt. A kondér mellett is brillíro­zott és a kilencéves gyapjas földi maradványait világszín­vonalúvá varázsolta. Ezt kívánom a csikócsapat­nak is: minél hamarabb elérni vagy legalábbis megközelíteni a jobb létre szenderült bégető szintjét. Már azt, amelyet a tá­nyérokban produkált az ártat­lan... „Túrimarika” így, egybeírva ismerik város­szerte, noha hivatalosan Hubai Andrásné. Van annak már egy szűk fél évszázada, hogy a jász- dózsai születésű tanítónő idekö­tötte az életét. Öt évig oktatta a Csete-ta- nyán a kemény, kun koponyá­kat, majd 1956-tól kezdve benn tanított a Kossuth iskolában. Mivel rendkívül alapos, remek pedagógus hírében állt, tíz hosszú évig elsősöket palléro­zott. Szó szerint, pedig Marika még talán nyáron, a legnagyobb melegben sincs 155 centinél ha­talmasabb. Igaz, az emberséget, a tudást nem méterre, centikre mérik. Tanítványai évtizedekig vissza­járnak hozzá, és egy ízben még Miniszteri Dicséretet is kapott. Elmondása szerint mégsem ez az igazi elismerés, hanem az, ha a szülők meg a gyerekek szere­tik az embert. Az olyasmi, amikor az egyik aszony a gyerekével felállt, ke­zet nyújtott neki, és megkö­szönte fáradozását, amelyet ko­rábban érte, majd a csemetéjéért tett. Többet ért ez a szeretet, mint a fizetésemelés - emlékezett vissza - pedig soha nem vol­tunk „gazdagok”. A férje, Bandi is előnyugdíjas, jókora, 8 ezer 304 forinttal. Az övé most már tizenhárom és fél ezer. Azt sem titkolja, hogy ma, a párja neve napján tölti a 76-ot, hiszen 1918. november 30-án jegyez­ték be a matrikulába. Családjuk nincs, jobban mondva van: az iskola, a renge­teg gyerek, bennük, mondataik­ban, viselkedésükben, ember­ségükben él tovább. így bizony, mert ma is fürge, eleven, és amikor arról faggat­tam, mennyi van még hátra, nemes egyszerűséggel azt vála­szolta: sok, Miklóskám, remé­lem, még sok. Egyébként is - fűzte hozzá nevetve - a kupec is azért mondott hajdanában so­kat, mert abból lehet engedni. Mint egykori kollégája, üze­nem neki: ne engedj, élj még sokáig, Hubai Andrásné. Aka­rom mondani, Túri Marika... A Fiatalok az értékelést hallgatják írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János és Imre Lajos En iskoláin ... Én iskolám, köszönöm ne­ked, hogy gondoltál rám, és meghívtál jótékonysági estedre, amelyet az iskolás gyermeke­kért szerveztek. Nem tudom, emlékszel-e még rám, hogy egykoron - lassan-lassan negy­ven éve lesz - én is a padjaid, a Kossuth iskola berendezéseit koptattam. Sok neves és névte­len társammal, akik azóta aszta­losok, hentesek, tanárok, trakto­rosok, doktorok, professzorok, kőművesek, szóval talpig fel­nőttek lettek. Minden bizonnyal azért, mert bőven teleraktad a tarisznyáju­kat emberséggel, szeretettel, hit­tel, őszinteséggel, nyitottsággal - és azt sem tagadom, olykor daccal. Igen, ez itt szükséges, tudod te is, iskolám, mivel 1913. október 31-e óta figyeled az idő múlását, változását. Az­zal is tisztában vagy, hogy a ku­nok dacosak, jobban mondva konokak. Erre késztette őket hányatott sorsuk, erre neveli őket a ke­mény alföldi szik, a tavaszi zá­por, az őszi szél, a téli fagy. Minket is így neveltek, egykori sziklakemény tanítóink, tanára­ink. Zábrák János, Lévai Ká­roly, Tóth János, Bori Lajos, Tóth György, de tengernyi sze­vagy nyitott szívűek, bátrak, esetleg olykor a fal mellett oso­nok, haladók. Kívánom neked, a párokba szedett ellentétek kö­zül válaszd ki a szíved-lelked szerint valót. Ahogyan eddig tetted. Egyébként remekül éreztem magam a hajdanvolt tanítvá­nyaim között, az ismerősök gyűrűjében, szóval a háromszáz vendéggel együtt. Akiket elő­ször a Puszta szalonzenekar szórakoztatott, majd a Szűcs duó húzta a talpalávalót. Hogy a gyomrok se maradjanak üresen, ezt hét birka bánta. Vágott Feri bácsi jóvoltából remekül mutat­tak, sőt ízletesek is lettek a tá­lakban. Akadt kívülük még az asztalokon bor, sör, többféle nedű. Lett is bevétel szépen: számítógép, a kicsiknek nyelvi labor lesz belőle, meg sportsze­rek, sőt, nyári táborok formájá­ban szolgálják a kossuthos di­ákságot. Hogyan mondta az igazgatónő? A szeretet túléli a múlandóságot. így van ez, ép­pen ezért, kedves iskolám, sze­resd továbbra is azokat, akik te- hozzád járnak! Védd, óvd őket a bajtól, a jajtól, nyíló értelmüket gyarapítsd, erősítsd! Legyenek olyan felnőttek, akik múló poli­tikai, hatalmi divatok helyett a A vacsora után a nagyteremben a táncosoké lett a terep retetet kaptunk Nagy Ferencné- től, Göblyös Sándométól, Hu­bai Andrásnétól is. A sort nap­estig lehetne folytatni, és bi­zony talán akkor is kimaradna valaki. Valaki, aki megérde­melné a felsorolást, azt, hogy emlékezzünk rá. De hát az em­beri ismeret, emlékezet is vé­ges. Csak az iskola, te vagy örök. Átéltél világháborúkat, forra­dalmakat, rendszereket, zsenik­nek kikiáltott percemberkéket, és jobban nézel ki, mint fiata­labb korodban. Befogadod a megszeppent kicsiket, palléro­zod, alakítod őket, és szár­nyukra bocsátód: menjetek isten hírével tovább! Szeressétek az igazat, a jót, az embereket. Akik lehetnek okosak és kevesebb ta­lentummal rendelkezők, zártak munkájuknak, a családjuknak, ennek a sokat' szenvedett ma­gyar népnek élnek. Kívánom, iskolám: ilyenné formáld mostani és leendő ta­nítványaidat, mint ahogyan minket is alakítottál valamikor. Pedig azok sem voltak könnyű évek 1948-tól 1956-ig, ugye? Ehhez kívánok, hajdani alma materem, töretlen hitet, sok si­kert, fényt és kevés árnyékot. És ne vedd szentségtörésnek, ha ezek a felvételek valamivel vi­dámabbak a kelleténél. De hát istenem, bálban, ala­pítványi bálban készítette őket a fotós. És ahogyan hallottam: képzeld, a legutolsó vendégek hajnali három körül nézték meg a hazavezető utat. Egyszer egy évben azért ez is megbocsát­ható, ugye? A pillanatról ítélve kimondottan édes teherről van szó. Hiába, felnőnek ezek a gyerekek. Ezt az emelős Figurát leginkább isko­lán kívülre, egymást nagyon szeretőknek ajánljuk. Mikulás-szolgálat Mint korábban megszok­ták, most is lesz Miku­lás-szolgálat a városban. December 5-én este, illetve 6-án jószerével egész nap a legapróbbak rendelkezésére áll a szakállas. Efféle igényt már most be lehet jelenteni a művelődési központban. Esetleges torlódások elkerü­lése végett az idén két Mi­kulás „teljesít” szolgálatot december jeles napjain. Sok jelölt A polgármester-, a kislis- tás képviselőjelöltek, illetve a kisebbségi önkormányzati jelöltek helyére lezárult a jelentkezés. Hogy hányán gyűjtötték össze a megfe­lelő mennyiségű aláíráso­kat? Nos a városi választási bizottság ezt is közzétette: a polgármesteri címért hár­man versengenek, a tizen­három képviselőhelyért harminchétén küzdenek, a kisebbségi önkormányzat listájára pedig öten kerültek fel. Hogy kik is ők, azoknak a nevét a napokban a helyi választási bizottság közzé­teszi. Pozsgay-est December elsején este fél hétkor a művelődési ház pódiumtermében Civil szerveződések helye, sze­repe Magyarországon az ez­redfordulón címmel Pozs- gay Imre egyetemi profesz- szor, a Nemzeti Demokrata Szövetség ügyvezetője lesz a település vendége. Házi­gazda Sz. Lukács Imre, a város szülötte, a rendezvény szervezője pedig a Nagyku­nok Pártja. Szalagavató December 3-án szomba­ton este héttől a Művelődési Házban tartják a Nagy László Gimnázium és Hír­adás-technikai Szakközép- iskola végzősei szalagavató báljukat. A rendezvény éjfé­lig tart. Karácsonyi vásár Már lassanként megszo­kottá válik, hogy a fenyőfás ünnepek előtt karácsonyi vásárt tartanak a városháza előtti téren, területeken. Az idén ez a vásár december 16-án, pénteken kezdődik a reggeli órákban, és mindad­dig tart, amíg a téli szürkü­let pontot nem tesz a vé­gére. A vásárban elsősorban a helybeli kereskedőknek szeretnének eladási alkal­mat teremteni. Ezúton kérik az önkormányzat illetéke­sei, hogy ne jelentkezzék senki, mert a résztvevőket meghívásos alapon várják. Mintegy negyven-ötven árus kipakolásával számol­nak, és a kínálatból ezúttal sem hiányoznak a ruha- és cipőfélék, divatáruk, köny­vek, játékok, kisebb-na- gyobb ajándéktárgyak. Ugyanitt hozzuk mindenki szíves tudomására, hogy kü­lön erre a célra kitelepült mozgó kocsma nem lesz. Ha valaki efféle felkeresé­sére érez halaszthatatlan gerjedelmet, teheti, mert akad a közelben néhány kő­épület, amelyben üdítő, kávé vagy éppen szesz vá­sárolható. Iskolásoknak December 2-án pénteken délután fél háromkor a mű­velődési házban filharmó­niai koncertet tartanak a vá­ros általános iskolásainak. Német megrendelésre A Hydrogép Kft. ebben az évben is németországi megrendeléseinek tesz ele­get, ahová cementipari szál­lítóberendezéseket készíte­nek. Az éves termelési ter­vük száztízmillió forint, ezt az esztendő végéig teljesí­tik. Jelenleg már nyolcvan- négy dolgozót foglalkoztat­nak, noha eredetileg hat­vannégyen maradtak: azóta már hússzal növekedett a létszám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom