Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-28 / 280. szám
1994. november 28., hétfő A Tisza-tó és környéke 7 Maximálisan kiaknázva a szerény lehetőségeket „Orvosolva ” lesz Tiszaderzs problémája ? Megoldható-e a tehetséggondozás? „Megszerettem ezt a falut” Tiszaderzs, ez a tiszai kis falucska alig több mint 1600 lakost számlál. Ennek ismeretében is kevésnek tűnik a százharmincnégy gyerek, akik szépen felújított, belső terében, tantermeiben is esztétikus látványt nyújtó iskolában tanulhatnak. Mik az ő esélyeik, merre vezet az útja a legtehetségesebbeknek, és a szerényebb képességű társaiknak van-e, lesz-e sansza a normális emberi élethez? Ez volt a fő téma, amikor Pál Mihályné, az iskola igazgatója beszélt az iskola terveiről. Érződött, hogy kedvére való az ilyen jellegű diskurzus, mert a szakmájukat legjobban szerető embereket vehemenciájával informált.- Változott-e valami szeptember elseje óta itt, ugyanis Ont ekkor nevezte ki az önkormányzat. Gondolom, voltak elvárásaik.- Lényegében különösebb pedagógiai szerkezetváltás nélkül kezdtük el az új tanévet, csupán az óraszerkezetet módosítottuk. A matematika- és a magyaroktatás óraszámait növeltük, ami persze nem jelentette azt, hogy a készségtantárgyakat ne kezelnénk továbbra is súlyuknak megfelelően.-Ilyen kis falucskában, mint Tiszaderzs, gyakran jelent gondot a megfelelő szakgárda hiánya. Itt mi a helyzet?- Ebből a szempontból szerencsések vagyunk. Minden évfolyamban egy tanulócsoportunk van. Minden szakon képesített nevelőt tudunk foglalkoztatni az osztályokban. Kivétel csupán a felső tagozatos ének-zene oktatás. Emellett pedagógiai asszisztensek - jelenleg kettő dolgozik nálunk - segítenek abban, hogy hatékonyabban tudjuk megoldani a tehetségesek oktatását, a tőlük elmaradók felzárkóztatását.- Ne haragudjon, hogy a következőt „feszegetem”: Tiszaderzs környékén nagyon sok középiskola van, amely a tehetséggondozást tűzte zászlajára már ötödik osztálytól. Éppen azért, hogy a falusi, rossz körülmények között ne kallódjanak el. Nincs igazuk?- A kérdése jó, de rendkívül összetett a megválaszolása. Én, mint pedagógus, nem zárkózhatok el attól, hogy a gyerek jobb feltételek között tanuljon. Ilyen szempontból a helyi önkormányzat valóban oktatáspárti, ám a mi lehetőségeink nagyon szerények. De azt is a nevelő, a pedagógus mondatja velem, hogy ameny- nyiben ezeket a példaadó gyerekeket kivesszük a közösségekből, hiányuk a többiekre is negatív hatással lesz.- Szóval „az egyik szemem sír, a másik meg nevet" állapotról van szó. Am ha jól értem, Ónok a falunak és a faluért is szeretnék nevelni a gyerekeket. Egy olyan falucskában, ahol ma 60 százalék körüli a munkanélküliség, mi a perspektívájuk?- Éppen ezért tehetünk nagyon sokat. Ha beletörődünk ebbe az állapotba, akkor követjük el a legnagyobb hibát. Nagy gondot fordítunk a régi metó- dusú gyakorlati oktatás hagyományainak ápolására. A fiúk a kisebb barkácsmunkák mellett kerékpárjavítással, zárszereléssel és kertészkedéssel foglalkoznak. A kislányok az anyaszerepre készülhetnek fel. Megismerkednek a kézimunkázás alapjaival, szabnak-varmak, süt- nek-főznek, de praktikus ismereteket kapnak lakáskultúrából, gyermeknevelésből, beteg- és gyermekgondozásból, vendéglátásból. Szerencsére nagyon sok támogatónk van. Több magán- személy mellett a füredi takarékszövetkezet és az abádsza- lóki szolgáltatószövetkezet szponzorálta elképzeléseinket. Érdekességképpen említem meg, hogy egy Cegléd melletti faluból, Csemőről évente kapunk facsemetéket egy erdésztől, egy német állampolgár - talán azért, mert tetszik neki a falu és a Tisza-tó - egy kétszázhúsz literes fagyasztóval és négy főzőlapos tűzhellyel támogatott bennünket. De visszatérve a kérdésére, ezek feltétlenül abban kívánnak segíteni, hogy a gyerek a faluban felnőve, egyéb munkalehetőség hiányában gazdálkodni tudjon, nehéz helyzetekben is boldoguljon, esetlegesen a falusi turizmus adta lehetőségeket ki tudja használni.- Maradjunk a tehetségesebb gyerekeknél. Elfogadva azt, hogy Önök itt helyben akarják megoldani gondozásukat, megjegyzem: ehhez a pedagógusok szaktudásán, lelkesedésén túl nagyon sok minden kelt, ami itt nincs.- Ez sajnos így van. Mi még nem tudunk versenyre kelni a korszerű nyelvi laborokkal, a legmodernebb technikát felvonultató, informatikát évek óta oktató iskolákkal, de a német nyelvet harmadik osztálytól igen jó színvonalon oktatjuk. Tervezzük, igaz, csak a 14 nyolcadikosnak, hogy február 1-jétől alapfokú számítástechnikai ismereteket szerezhetnek, tanórák keretén belül. A baj csak az, hogy oktatásra egy IBM gépünk van, amit pályázaton nyertünk. Legalább még kettő kellene, hogy osztott formában oktatni tudjunk. Erre viszont csak negyvenezer forint van az iskola pénztárában, ami bizony kevés. Azzal egyetértek, hogy a lelkesedés sokszor kevés, de ahhoz feltétlenül elég, hogy jövőre már két osztályban, évek múlva pedig már minden évfolyamon tanulhasson informatikát a gyerek, s lehet, hogy türelemmel, kitartásai itt is lesz egyszer nyelvi labor, ahol több nyelvet is oktathatunk. Beletörődni azonban semmiképpen nem szabad a mostani helyzetbe, mert ha ezt tesszük, akkor valóban nem lesz a kis faluban értelmiség, mert elvágynak innen az emberek más vidékekre. * A tiszaderzsi iskola pedagógusainak tervei, lelkesedése több mint dicséretes. Az már nem dz ő hibájuk, hogy közoktatásunk mai helyzetében a kicsiny falusi iskolák számára az esélyegyenlőség elve még „vágyálom” kategória marad. Éppen ezért bátorkodom most előhozakodni az alábbi kéréssel: akinek módja - és lehetősége - van arra, hogy IBM számítógép vásárlásában segíteni tudja a szerény, de terveiben nem szegény iskolát, az tegye meg. Hogy is mondta az igazgatónő? „Az sem lenne baj, ha nem tenne új. Biztos van olyan cég a megyében, ahol egy ilyen számítógép leselejtezés előtt áll, de még számunkra használható lenne. Nekünk az lenne a legszebb karácsonyi ajándék, ha valamilyen csoda folytán hozzájutnánk." Hát ezért „reklámozom" most, elég rendhagyó módon ezt a kérést. No meg persze azért, hogy a címben szereplő kérdés ne legyen sokáig aktuális . . . Ezt mondja dr. Kollár Gábor, a 28 éves körzeti orvos, aki 1994 áprilisától gyógyítja a tiszaderzsi embereket. Azokat a többségében időskorú polgárokat, akiknek korábban igencsak meggyűlt a baja az orvosi ellátással. Évekig dr. Herédi Dezső volt itt a körzeti orvos. Az ő személye körül, miután 1990 végétől ő lett a falucska polgármestere is, igencsak magasra csaptak, felforrósodtak az indulatok. Tevékenysége megosztotta a falu lakosságát. Voltak olyanok is, akik még eredeti szakmájában, orvosként is „persona non gratá”-nak nyilvánították. A részletesség igénye nélkül: országos hírű botránykő lett Derzs, miközben csupán időlegesen tudták megoldani itt az orvosi ellátást, mert Herédi úr nem rendelhetett, a helyére érkezők pedig gyorsan szedték a sátorfájukat, és távoztak. Áprilistól azonban úgy néz ki, hogy béke van és nyugalom. Mindamellett, hogy a volt orvos-polgármester is megnyitotta magánrendelését. „írjon a fiatal doktor úrról. Nagyon megszerettük őt, éppen ezért nagyon fájlalnánk, ha itthagyna bennünket” - mondták többen ottjártamkor. Megfogadtam a tanácsukat. A hét hónapja Derzsre bejelentkezett fiatal orvos a rendelőjében várt. Egy „laza”, egészségkímélő tejeskávé mellett beszélgettünk.- Hallott Ön korábban a faluban dúló viszálykodásokról?- Igen. Olvastam a lapokban a híreket. De már ekkor úgy gondoltam, hogy Derzs rossz híréről nem a falusi polgárok tehetnek. Bennük nagyon dolgos, tisztességes, rendes embereket ismertem meg. Dr. Kollár Gábor megszerette a derzsi embereket- Herédi úrral milyen a kapcsolata?- Voltak kisebb súrlódások közöttünk, amelyek korrekt módon, kulturált körülmények között tisztázódtak. Az ő tevékenysége nem feltétlenül jelent számomra konkurenciát. A beteg joga a szabad orvosválasztás. Az a véleményem, hogy a falunak „valahol” jó is, hogy megnyitotta a magánrendelőjét.- Nem kerülhetem ki a kérdést. Ön feleségével és két óvodáskorú gyermekével Budapest szívéből, az Opera közvetlen szomszédságából került le erre a vidékre, amelyről Moldova György azt írta egyik novellájában, hogy az ország „legmélyebb" pontja. Mi motiválta elsősorban?- A kérdés nagyon összetett. Én 1991-ben végeztem a SOTE-n. Ezután a mentőknél, majd egy osztrák, orvosi műszereket forgalmazó cégnél dolgoztam. 1993-ban vonultam be katonának, majd a leszerelés után nem tudtam a régi cégemnél elhelyezkedni. Kapóra jött számomra ekkor a Népjóléti Közlönyben megjelent pályázat, melyben Tiszaderzsre kerestek orvost. Egy gond volt csupán, hogy nekem nem volt szakvizsgám, mely a háziorvosoknak szükségeltetik. Minisztériumi engedéllyel azonban ez az akadály is elhárult. Az ön- kormányzat ezután engem nevezett ki az állásra.- Nem bánta meg ezt azóta? Milyenek az eddigi tapasztalatai?- Egészségügyi szempontból nagyon elhanyagolt volt ez a falu, amikor idejöttem. Beleértve a rendelő műszeres felszereltségét is. Szerencsére azóta az önkormányzat segítségével több fontos műszert - minilabor, diagnosztikai készülék - sikerült pótolnunk. Mindezek mellett nagyon megszerettem Tiszaderzset. Feleségem, aki asszisztensként dolgozik mellettem és gyermekeim is jól érzik magukat a Tisza és a Ti- sza-tó közelében. Éppen ezért hosszú távra tervezem az ittlétemet.- Ez a szeretet oda-vissza is működik, hiszen több falusi említette, hogy ők is megkedvelték Önt. De rögtön hozzátették, hogy félnek attól is, hogy a december 11-i választás után olyan változások történnek majd itt, melyeknek az Ön távozása lesz a következménye.- A falusiak szeretete, bevallom, jólesik. A dolog másik oldaláról: nem akarok mélyebben belemenni a kérdés taglalásába. Érdekes lehet viszont, hogy milyen változások lesznek a faluban. Csak azt mondhatom, ha hagynak dolgozni, nem lehetetlenítik el a munkámat, akkor én nagyon sokáig Tiszaderzsen szeretnék maradni. ■\ UI€ST€L HÍR€K A W€ST€l Rádiótelefon Kft. o sikerre való tekintettel egy héttel meghosszabítja a NOKIA AKCIÓI. A Nokia 150-es mobiltelefon december 3-ig 18.000 Ft + áfával olcsóbb! Keresse fel az Önhöz legközelebbi Ulestel irodát. Jó szezon után új tervekkel Kiss András, az Abádszalóki Szabadidő Egyesület elnöke és az Eldorádó Holding cég vezetője már évek óta „kulcsfigurája” a község idegenforgalmi vonzerejét növelő programok szervezésének és lebonyolításának. Még november közepén is „táblás ház” van a határidőnaplójában. Egy szusszanásnyi időt azonban szakított arra, hogy tájékoztassa lapunkat a szalóki idegenforgalom helyzetéről. Az idei év rövid értékelése mellett a ’95-ös terveikről is beszélt.- Először is készítsük el az idei idegenforgalmi „zárszámadást”!- Legnagyobb sikernek azt tartom, hogy kulcsrendezvényeink igen sikeresek voltak. Rendkívül sok érdeklődőt vonzott a Konok Kunok Kupája keretén belül megrendezett vízi virtusa, a nemzetközi népijáték- és folklórfesztivál, a nemzetközivé bővült jet-ski magyar bajnokság két itteni futama, és továbbra is sláger maradt a szépségki- rálynő-választás. Mind a magyar, mind a külföldi vendégek érdeklődése azt jelzi, hogy eredményes szezont zártunk.- Ezen programok zöme szerepelt az expo térségi terveiben. Az elutasító kormánydöntés után nem elkeseredett?- A helyzet az, hogy programjaink évek óta kiállták a próbát. Az idei nyárról készült egy film, amit már több helyen bemutattunk. 1996, mindegy, hogy milyen címszó alatt, csúcséve lesz a „Szalóki nyár”-nak.- Apropó, „Szalóki nyár”. Nem csak a fenti programok jelentették önöknek a szezont. Ne hagyjuk ki az „egyebeket”.- Az egyebek számunkra nagyon fontosak. Míg a vízi rendezvényeken az Eldorádó Holding a fő szervező, addig a kulturális és sportprogramok lebonyolításában az Abádszalókért Alapítvány és a Kulturális Szabadidős Egyesület a felelős. Koncertek, kiállítások, tárlatok színesítik a szalóki nyarat. 1994-ben a szabadtéri színpad rendezvényeit 25 ezren tekintették meg.- Terveznek-e újdonságot 1995-re?- A legnagyobb öröm számunkra az, hogy már komplett a jövő évi programunk. Terveink között szerepel egy filmhét megszervezése, ez feltétlenül újdonság lesz. Programjainkat továbbra is a jól bevált rendezvényeinkre építjük. A sikeresebb lebonyolítást kívánja segíteni az az új információs iroda, melyet már jövő év januárjától működtetni kívánunk.- Nem jelent ez konkurenciát más, térségi irodáknak? Itt elsősorban a tiszafüredire gondolok, mert ők regionális irodaként működnek.- A füredi a Tourinform-hálózat tagjaként fejti ki tevékenységét. Természetesen nekünk az jó, ha munkájukat regionális jelleggel végzik. A mi irodánkat - melyet az Eldorádó Holding fog üzemeltetni - is tudják ezzel segíteni. Mi jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani minden idegenforgalmi céggel, utazási irodával. Évek óta jó is a kapcsolatunk a Tourinform-hálózattal, és szeretnénk, ha ez így is maradna, hiszen a térségbe érkezők igénylik a profi, kulturált, jó színvonalú tájékoztatást. Ilyen szempontból hasznos lehet Szalók számára ez az új szolgáltatás. Itt a hangsúly egy olyan együttműködésen van véleményem szerint, melyből mind a települések, mind a Tisza-tó egyaránt profitálhat. RADIOTELEFON KFT ■ Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás. Tel.: 88/380-644. Rádiótelefon: 06-60-327-100 - Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: 66/447-111. Rádiótelefon: 06-60-384-000 ■ Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 265-8023. Rádiótelefon: 06-60-327-088- Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: 52/418-038. Rádiótelefon: 06-60-327-800- Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: 96/318-896. Rádiótelefon: 06-60-327-400- Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: 46/411-550. Rádiótelefon: 06-60-351-000- Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: 93/310-460. Rádiótelefon: 06-60-327-408 ■ Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: 72/445-111. Rádiótelefon: 06-60-327-900- Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 62/421-575. Rádiótelefon: 06-60-327-600- Székesfehérvár: 8000 Prohászka út 17. Tel.: 22/328-717. Rádiótelefon: 06-60-327-200- Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: 56/422-232. Rádiótelefon: 06-60-386-001- Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: 94/324-420. Rádiótelefon: 06-60-377-000 *66193/1H* *
