Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
6 Az tJj Néplap Martfűn 1994. november 25., péntek Hogy ne maradjanak magukra Jelöltek a választásra Martfűn is eldőlt, hogy kik indulnak jelöltként a december 11 -én tartandó önkormányzati választásokon. A tizenhárom önkormányzati képviselői helyre negyvenhárom jelölt jelentkezett. A polgármesteri székre hárman pályáznak: Busi József (munkahelye a sörgyár). Kozma Imre (polgármester) és Szikszai Adám (a péküzem vezetője). Valamennyien független jelöltek. A lista alapján viszont elmondható, hogy nem lesz egyhangú a választás, és valóban lehet választani, gondolkozni azon, hogy kire adják a lakosok a voksukat. A városban egy választó- kerület lesz. Hat szavazókörben mehetnek a lakosok leadni a voksokat. Egy-egy szavazókörhöz 800-1000 lakos tartozikGergely Róbert: Arckép November elején jelent meg Gergely Róbert negyedik önálló albuma „Arckép” címmel. Az album dalainak bemutatására a művész turnéra indul, amelynek során Martfűn is fellép: december 3-án, 19 órakor a művelődési központban. Magyar filmek a moziban A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Filmszínházakért Alapítvány pályázatot hirdetett magyar filmek vetítésének támogatására. Az akció keretében Martfűn négy filmet fognak vetíteni: december 7-én a Jó éjt, királyfit, 14-én pedig A tanút. A másik két film januárban látható. Rákbetegek klubja Rákbetegek klubja alakul december 8-án 13 órakor a művelődési központ 156-os termében. Támogatások A megyei önkormányzat különböző alapjaiból különböző összegű támogatásokat juttatott Martfű egyes intézményeinek, hogy segítse tevékenységüket. Az idei egyházi alapból a római katolikus egyház 200 ezer, a református egyház 100 ezer forintot kapott. Diakóniai tevékenység címén a református missziósnak 28 ezer forintot juttattak. A diáksportalapból a Mártírok úti DSE-nek 40 ezer forintot juttattak a kötélugró bajnokság megrendezésére, 25 ezret a zempléni vándortáborra, a Martos DSK pedig tízezret kapott atlétikai versenyre, húszezret sportszerbeszerzésre. Suszterbál, hobbikiállítás Változatos programokkal várja az érdeklődőket a művelődési központ ezekben a hetekben is. November 26-án 20 órától megrendezik a hagyományos suszterbált, ahol lesz „Aranykaptafa” táncverseny is. A családias hangulatú bálra nem csak a cipőgyáriakat várják. December 5-én Giczy Tamás bűvész a városi szabadidőkörrel közösen Tél- apó-ajándékműsort ad. A városi szabadidőkor a gazdája egyébként a Házhoz megy a Télapó programnak. Ez azt jelenti, hogy rendelésre házhoz megy a Télapó. Szalagavató bált tart a ti- szaföldvári gimnázium december 16-án a martfűi művelődési központban. Előtte, 14-én pedig a művelődési központ klubjainak, szakköreinek közös fenyőünnepe lesz. Ki mit alkot, gyűjt? címmel hobbikiállítás nyílik december 19-én. Még várják a jelentkezőket festés, szövés, varrás, faragás, kerámia stb. témákban. írta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva Ilyenkor, a választások közeledte az embert önkéntelenül is számvetésre készteti, visszapillant az eltelt négy évre. Martfűn is ezt tettük, Kozma Imre polgármester segítségével. A városban a 13 képviselői helyre több mint negyvenen pályáznak. Az egyik önkormányzati képviselőnek erről az volt a véleménye: „Talán éppen mi tettük népszerűvé a testületben végzett munkát. Mert a város ügyeivel foglalkoztunk, és nem marakodtunk.” Martfű az elmúlt négy évben azok közé a települések közé tartozott, ahol igyekeztek eleget tenni a törvények és a jogszabályok megkövetelte elvárásoknak. Azon önkormányzatok között tartható számon, amelyek - úgymond - „nagy balhé” nélkül élték meg ezt a négy évet. Az önkormányzatok rendkívül nagy szabadságot kaptak a választások után, de ez nagy felelősséget is jelentett. Martfűn az első szempont mindig az volt, hogy (hivatalosan fogalmazva): a településnek működnie kell, az intézmények és a város életének normális mederben kell folynia. Az önkormányzatnak komoly terhet jelentett, hogy 1991 elején átvették a Tisza Cipőgyár üzemkörön kívüli vagyonát: a bölcsődét, az óvodát, a művelődési központot, a sportegyesületet és a három munkásszállót. Bár itt, ezekben az intézményekben adottak a személyi, A pályázat célja, hogy gazdaságfejlesztési, válságkezelési programot készítsenek a nagy munkanélküliséggel sújtott területekre, illetve ezekkel ellensúlyozzák a Tisza Cipő Rt. eddigi és várható elbocsátásait. A program által érintett kistérségben (az említett községekben) több mint 36 ezer ember él. A program feltárja a térség adottságait, lehetőségeit, felvázolja a fejlődési lehetőségeket és az ehhez szükséges ajánlásokat, eszközöket. A program megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha ebbe bevonják az érintett települések önkormányzatait, vállalkozóit, a pénzintézeteket, munkaerő-piaci intézményeket. tárgyi feltételek, de működési költségeik komoly terhet róttak a költségvetésre. Hiszen csak a bölcsőde működtetése 10 millió forintba kerül évente, és nem kapnak hozzá állami támogatást. A művelődési központ 15 millió forintos működési költségéből 10-et vállal a város. A sportegyesület pedig évi 5 milliójába kerül Martfűnek. A költségvetés elosztásánál mindig elsődleges szempont volt, hogy a város és az önkormányzati intézmények működésére legyen elég pénz. Emellett maradt lehetőség gyarapodásra is: a város vagyona sokat nőtt az elmúlt években. Az önkormányzatnak az volt a szándéka, hogy fejlessze az infrastruktúrát, a közműveket. Olyan beruházásokat is meg tudtak valósítani, amelyet nem is reméltek. Igaz, hogy igyekeztek minden lehetőséget megragadni, ami a központi cél- támogatások keretében lehetséges volt. így 1992-93-ban befejezték a városban a szennyvíz- hálózat teljes körű kiépítését, és elkészült az ezer köbméteres tisztítómű is. Ehhez a beruházáshoz egyáltalán nem igényeltek a lakosságtól pénzbeni hozzájárulást. Négy évvel ezelőtt már ezervonalas crossbar telefonközpont működött a városban (700 lakossági telefonnal). De a szándék az volt, hogy továbbfejlesszék. Tavaly megállapodtak a Matáv Rt.-vei, hogy az Jelenleg ezen a területen, ebben a térségben az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség aránya. A legalacsonyabb Mezőhéken: 7,9 százalék, a legmagasabb Tiszaföldváron: 17,9 százalék. Martfűn kívül, a többi településen a korábbi, nagyobb létszámot foglalkoztató kis- és középüzemek jelentős része megszűnt, és helyette kevés új alakult. Hiányoznak a mező- gazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóüzemek. Ha Martfűn a nagyipari foglalkoztató üzemek esetleg piaci, gazdasági gondokkal küszködnének, az a munkanélküliség terén azonnali veszélyes helyzetet hozna magával. idén önerős fejlesztést valósítanak meg. Az önkormányzat erre csak akkor látott garanciát, ha a teljes szervezést magára vállalja. Idén márciusig 930-an jelentették be a telefonigényüket. (A lakosoknak 20 ezer forintot kellett befizetni a bekötésért.) Jelenleg ezerhatszáz vonal van a városban, a telefonellátottság 65-70 százalékosnak mondható. A város 2 ezer 600 lakással rendelkezik és 4 ezer 200 hálózati rákötési lehetőséggel. Jelenleg, ha valaki igénylést nyújt be, egy hónapon belül telefonhoz jut. A telefon mellett kiépült a városi kábeltévérendszer is, amelyet a Lénia Kft.-tői vett át és vett meg az önkormányzat. A kábeltévé biztosítja többek között 12 műholdas csatorna vételét. Már elindultak a kísérleti helyi adásokkal is. A művelődési központban létrehozott stúdióból tavasszal sugároznak rendszeres adásokat. Gondot fordítottak az úthálózat fejlesztésére is. Valamennyi belterületi utat sikerült útalappal vagy szilárd burkolattal ellátni. A szakközépiskola felújítására 12 millió forintot fordítottak. Felépítettek a városban 4 új tornatermet. Megvalósult a városban élők régi kívánsága is: új temetőt nyitottak, és új ravatalozót építettek. Persze, árnyékokból is akadt bőven az elmúlt évek alatt is. A városnak nagy tehertételt jelent a munkanélküliség. Jelenleg 550 munkanélküli van, és több mint 200 lakos részesül jövedelempótló támogatásban. Két évvel ezelőtt létrehozták a családsegítő szolgálatot, hogy segítséget nyújtson a legnehezebb körülmények között élő családoknak. Éz nem pénzbeni, hanem mentális, lelki, erkölcsi támogatást, gondozást jelent. Egyre nő azoknak a száma, akik házi gondozásban részesülnek, étkeztetést igényelnek. Ugyanakkor nem csak az idősek helyzete nehéz, de a fiataloké is, különösen a több- gyermekeseké. Az önkormányzat több mint 110 fiatal családot részesített támogatásban, amikor az első lakásukat vették vagy építették. Mit lehetne tenni? Fejleszteni a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer-feldolgozást. Ennek a térségnek alig van idegenforgalma, pedig a Tisza, a holtágak, a termálvíz kedvező adottság. A megszűnt ipari üzemekben kisvállalkozásokat lehetne működtetni. Hűtőtárolókat kellene építeni, hogy tárolni tudják az árusításra kerülő zöldséget, gyümölcsöt. Többek között ezek is szerepelnének abban a gazdaságfejlesztési térségi programban, amelyhez támogatásra pályáznak. A program koordinálásával a martfűi önkormányzatot bízták meg a programban részt vevő községek. Ahhoz, hogy ezt a programot összeállítsák, mintegy 2 millió forintra van szükség. A részt vevő települések ennek 30 százalékát, 600 ezer forintot tudnak biztosítani. Az amerikai szervezet is vállalt 600 ezer forint támogatást. Munkába helyezést elősegítő bizottság működik a Tisza Cipőgyárban. A bizottság elnökével, Makai Lászlónéval beszélgettem munkájukról.- Amit mi csinálunk, az egy amerikai módszer gyakorlati alkalmazása. A megyei munkaügyi központ martfűi kirendeltsége, a Tisza Cipő Rt. szakemberei, a szakszervezeti vezetők, az üzemi tanács elnöke és egy dolgozó az elbocsátottak képviseletében alkotják együttesen a bizottságot.- Mikor alakultak meg, és mi a feladatuk?- Augusztusban alakultunk. Idáig 56 személyt bocsátottak el a Tisza Cipőtől. A mi feladatunk, hogy segítsünk nekik újra munkahelyet találni.- Ez nem egyszerű feladat.- A legfontosabb: meg kell ismernünk az elbocsátottakat. Meg kell tudnunk, milyen szándékuk van, például vállalnak-e képzést, bejárást, milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen az egészségi állapotuk. Először egy papírt küldtünk ki mindenkinek, de csak kevesen jeleztek vissza. A személyes megkeresésnek nagyobb eredménye lett. Az oktatással, képzéssel kapcsolatban a megyei munkaügyi központtól kaptunk tájékoztatót. Szerveztünk előadásokat a vállalkozással, a nyugdíjazással kapcsolatban is. Az önkormányzattól hívott előadó pedig a szociális segítség módjairól beszélt. Ezekre az előadásokra nem csak az itt elbocsátott emberek jöttek el, hanem a város lakói közül is sokan kíváncsiak voltak.- Milyen lehetőségeik, ötleteik voltak az elbocsátottak elhelyezésére?- Történt munkahelykeresés például külföldön. A megyében David Hill, a Békeszolgálat önkéntese a szakközépiskolában dolgozik. A Salt Lake Cityből érkezett fiatalemberrel László Edit és Tamási Katalin angoltanámők segítségével beszélgettem.- Miért határozta el, hogy önkéntes lesz a Békeszolgálatban?- Szerettem volna valami érdekeset, különlegeset csinálni. Aztán mondták, hogy Magyarországra fogok jönni. Otthon, az egyetemen kommás munkaügyi központi kirendeltséggel is felvettük a kapcsolatot. Végül is több mint tíz személynek sikerült elhelyezkednie. Van, aki közben vállalkozó lett, van, aki tervezi, hogy vállalkozásba kezd. Elég sokan - huszonketten - az előnyugdíjazást választották. Körülbelül öten vállalták, hogy részt vesznek képzésben. Végül is tizenhárom személy sorsa nincs elrendezve. A bizottság arra is dolgozott ki ötleteket, hogy hogyan lehetne a Tisza Cipő Rt.-ben belső munkahelyet teremteni.- Ezek szerint hasznos volt a bizottság működése.- Igen. Feltétlenül. így legalább reményt adunk az elbocsátottaknak. Érzik, hogy nem maradnak magukra, hogy foglalkoznak velük. Ha újra lesz ilyen jellegű elbocsátás az rt.-ben, a bizottság újra működni fog. De hamarabb felvesszük a kapcsolatot a munka nélkül maradtakkal. Most, amikor megkezdtük a munkát, a felmondólevél már a dolgozók kezében volt. A jövőben már az elbocsátás előtt pszichológus foglalkozik az érintettekkel. munikációt és történelmet tanultam, közben egy bankban dolgoztam.- Hogyan fogadta a hírt, hogy Magyarországra utazik?- Izgatott voltam, nem sokat hallottam erről az országról. Csak annyit tudtam róla, amit történelemórán tanultam: a Habsburgokról, a török uralomról. Hallottam a szabad választásokról, a kormányváltásokról. Úgy látom, hogy sok változás békésen ment végbe.- Hogy érzi magát nálunk?- Jól. Mindenki kedves. Ezelőtt három hónapot töltöttem Kecskeméten, ott egy családnál laktam, és nagyon megszerettem őket. Itt barátságosabbak az emberek. Nálunk a nagyvárosokban rohanó életet élnek, nincs idejük beszélgetni.- Mivel telnek a napjai?- Délelőtt, délután tanítok. Hétvégén meglátogatom a barátaimat, a Békeszolgálat többi önkéntesét, vagy olvasok, tévét nézek. Voltam már Budapesten, Mátészalkán, Tótkomlóson, Sopronban, Tatán.- Mi volt az első szó, amit megtanult magyarul?- Jó napot! Komplex gazdaságfejlesztésre Pályáznak a községek Pályázat készült Martfű és térsége komplex gazdaságfejlesztésére. A pályázat célja, hogy ehhez a fejlesztéshez a Területfejlesztési Alapból támogatást nyerjenek. A pályázatban - és a programban - részt vesz még Tiszaföld- vár, Cibakháza, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel, Mező- hék. A programot támogatja a megyei munkaügyi központ, valamint a Hungary Rapid Respouse Project, az amerikai munkaügyi minisztérium magyarországi szervezete. Martfű amerikai szemmel
