Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

4 ___i,_____________________ - _____________________________________________________________ 1 ^3 A szerkesztőség postájából 1994. november 24., csütörtök Küldjön egy képet! Dolgos kezek nyomán. A szolnoki Fiumei Úti Általá­nos Iskola parkja október 22-én, a tanulók és szüleik keze munkájával tovább szépült, gazdagodott. Az iskola tantestülete a szülők, gyerekek segítségé­ért az Új Néplap nyilvánossága előtt is köszönetét fe­jezi ki. A beküldött képen a szorgalmas munkát, a kerítés­festés pillanatát örökítették meg. Felelősségbiztosítás - kérdőjelekkel Mi az, hogy a kocsija vitásért „avult káron” fizetnek?! Május óta fut nálunk az a Nissan Laurel 2.8 SLX típusú személygépkocsi, aminek a vo­lánjánál taxis bérlője, Tóth Ti­bor ült szeptember 15-én, ami­kor egy teherautó hajtott bele - hátulról. Az ebből származó kártérítési gondjával fordult hozzánk. Az OTP-Garancia Biztosító Rt. megyei fiókigazgatóság kár­szekértőjének felmérése alapján 25 ezer forintot kapott kézhez. Az autót Feldebrőn javították, s mivel a hátsó lámpája is eltört, eredeti japán lámpát hozattak bele. Az erre vonatkozó ki­adásra (30 146 forintba került) azt mondta a kárszakértő, fi­zesse ki, az elsődleges forgal­mazótól elfogadják a számlát, s majd pótolják a becsült kárra fi­zetett összeget. A kocsi helyre- állítása 52 646 forint volt, a biz­tosító azonban már csak 20 ezer körüli összegget hajlandó fi­zetni - mondván, a költséget csak „avult káron” tudják kifi­zetni. Számításukat igazságta­lannak érzi, hiszen mint vétlen embernek, 9500 forintot kell magára vállalnia. Olvasónk panaszára Nagy Sándor, az említett biztosító vagyon- és személybiztosítási csoportvezetője ad választ, ma­gyarázatot. - Jogszabály, belső utasítás írja elő, hogy a kötelező felelősségbiztosításra a kár helyreállításának költségét avult kárértékben fizethetjük ki. Az avulás mértéke típusonként és szerkezeti részenként is el­térő lehet. A sérült kocsi 1988-as gyártású, Magyaror­szágon ’93 novemberétől fut, s a kárkori avult értéke alatt a használt kocsi értékét kell ér­teni. Ha úgy tetszik, ez a ma­gyarázat arra, hogy a károsult miért nem juthat 100 százalékig a helyreállítás költségéhez. (Az erre vonatkozó adatokat a kocsi típusából, évjáratából, berende­zéseiből meg tudják állapítani.) A kárfelmérésnél a szakértők a paraméterek szerinti avult érté­ket veszik jól szemügyre. A Ptk. 355. paragrafusa kimondja ugyan, hogy a felelősségbiztosí­tási kártérítéskor a biztosító az eredeti állapotot köteles helyre­állítani, de az ehhez kapcso­lódó, 58/1991. IV. 13. Korm. sz. rendelet azt is tartalmazza: a megalapozatlan kárigényt el kell hárítani. Ebből adódik, hogy a már nem 100 százalékos műszaki állapotú jármű helyre- állításához használt új vagy fel­újított alkatrészek értéknöveke­dés-térítésére a károsult nem jogosult. A biztosító álláspontja szerint a felújított alkatrészek, illetve főegységek beépítésé­ből származó érték- emelkedést a kártérítésből le kell vonni. Kivételt képeznek a jármű százalékos műszaki álla­potától függetlenül értékemel­kedés levonás nélkül térítendő összegek - ha a javítási költség nem haladja meg a káridőpont értékének 10 százalékát, de leg­feljebb az 50 ezer forintot. Nagy úr végezetül hangsú­lyozta, hogy a felelősségbiztosí­tással kapcsolatos kártérítési kö­telezettséget központilag szabá­lyozták, az valamennyi biztosí­tócégre egyformán vonatkozik. A kártérítést kifogásolva, a károsultak első fokon a bizto­sító megyei fiókigazgatóságá­hoz, majd a Kelet-magyaror­szági Igazgatósághoz (Debre­cen) nyújthatják be fellebbezé­süket. A valós kár tisztázása, megtérítése érdekében végső fokon a bírósághoz fordulhat­nak.-cs­Családi körben Orsován - 1910-ben ? Az emlékeim között féltve őrzött, a széleken kicsit töredezett fénykép 1910-ben, az egyik csa­ládi összejövetelünkön örökített meg bennünket - Orsován. Középen drága édesanyám áll, az a szőke kislány, aki a lépcsőn ül (a gramofon mellett), én vagyok - ma nyolcvannyolc évesen. Szathmáry Jánosné - Szolnok 30 éves érettségi találkozón Mint a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum 1964-ben végzett diákjai, november 12-én délután jeles eseményre, a 30 éves érettségi találkozónkra gyülekeztünk régi iskolánkban. Osztályfőnökünk Lajos Károly volt, aki betegség miatt sajnos nem lehetett köztünk. Ezúton kívánunk neki mielőbbi gyógyulást. Szurmay Ernő és Zsidai Emil igazgató uraknak köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat. (Az 1964-ben végzett harmincki­lenc diák közül mindössze heten hiányoztak.) A találkozó alkalmával sajnálattal és megrendüléssel emlékez­tünk meg az 1991-ben elhunyt osztálytársunkról, Péter Juditról. Kimentünk hozzá a temetőbe, és a sírjára koszorút helyeztünk el. A híradásunk mellé ezt a képet mellékeljük. Nagy Imréné - Szolnok Családi hétvégén A szolnoki Abonyi Úti Álta­lános Iskolában november 12-én (szombaton) délelőtt - a családok éve alkalmából - a ját­szani, sportolni szerető szülők és gyermekeik gyülekeztek. Összesen 20 csapatot alkotva mérték össze tudásukat, ügyes­ségüket. Bemelegítésképpen zenére tornáztak, majd vidám feladatok követték egymást: például szellemi totó, tollasütőn tojással szaladtak célba, kariká­kon bújtak át, tejfölevésben versenyeztek, végül labda- és seprűjáték színesítette a prog­ramot. A verseny végén a győz­tes családok a szülői munkakö­zösség díjait vehették át. A hangulatos délelőttért kö­szönet a részt vevő családok­nak, szülőknek, gyerekeknek, valamint a segítő pedagógus kollégáimnak. Buncsekné Tóth Éva tanár, a diákönkormányzat vezetője A legbájosabb gyermekek versenyének tapasztalatairól Csoda, hogy az apróságok mosolyogni tudtak Mélységes felháborodásom­ban, sajnálatomban fogtam tol­lat, s ez a november 19-i, „A Föld legbájosabb gyermeke” című verseny lebonyolítával függ össze. A megyei döntő Szolnokon, a Városi Művelődési Központban zajlott. A jelentkezés és felké­szítés időpontjául 10 órát írtak ki, de a kezdéssel fél órát kés­tek. A nevezéskor igencsak meglepődtem, mert a kb. hatvan gyerek között talán tíz nevezett előzetesen. A hirdetés viszont úgy hangzott, hogy korlátozott számban a helyszínen is lehet jelentkezni. A valóságban szinte korlátlanul, csupán az Új Néplapból kivágott lapot kellett magunkkal vinni. Az volt a ta­pasztalatom, hogy az 500 Ft-ot bizony nem a legtehetősebb szülők fizették ki. Kérdezem, hogy a játéksza­bályok miért nem vonatkoznak egyformán a játékosokra? Azért, mert gyerekek? Kétszer ad, ki gyorsan ad - tartja a köz­mondás. Ezt most is tapasztal­hatta néhány szülő, aki betar­totta a játékszabályokat. Aki nem tudná, erre a ver­senyre még a nyáron lehetett je­lentkezni, és akkor is 500 forint volt a nevezési díj. Aki becsüle­tes úton járt, annak ez a verseny 1000 forintjába került, nem úgy azoknak, akik a szerencsében bíztak... Az esti versenyre nem szé­gyelltek elkérni fejenként 400 forintot, míg a pesti selejtezőre 200 forintos jegyet lehet igé­nyelni, ami mellé egy tisztelet- jegyet is küldtek. Visszatérve az esti versenyre: kiosztották a számokat, majd a gyerekeket betuszkolták egy 4x4 méteres helyiségbe, ahol át kellett öltözniük - a lehető leggyorsabban. A hatvan gye­rek egy szűk lyukban, felhábo­rító! A műsor ugyancsak félórás késéssel kezdődött. A gyerekek azonban tüneményesek voltak, és csodáltam őket, hogy a vára­kozás és a sürgetés okozta stressz után még tudtak moso­lyogni. Azoknak az anyukáknak üzenem, akiknek a gyerekei sír­tak, mert nem indították el őket a versenyen: ne bánkódjanak. A rossz szervezés miatt legalább a kellemetlenségtől megóvták őket. Azt szoktuk mondani, ha valami nem úgy sikerül, ahogy kellene, „gyerekcipőben jár”. Az eseményen tapasztalt szer­vező-előkészítő munkára azt mondhatom, nemhogy gyerek­cipőben járt volna, „tipegni” sem tudott... A szülők és gyerekek nevé­ben ezúton köszönöm a Kauri Cukrászda és a Bőrtex Rt. aján­dékát. (Teljes nevem, címem maradjon a szerkesztőségben.) V. A. - Szolnok Nyílt levél Pető Ivánnak, az SZDSZ frakcióvezetőjének A másként gondolkodás tiszteletben tartásával Tisztelt Pető Iván! Az Ön személyében eddig egy higgadt, okosan érvelő, kultúra- és köz­oktatásbarát politikust ismertem meg. Az SZDSZ olyan frakció- vezetőjét, aki tiszteletben tartja a másként gondolkodáshoz való jogot, melyet a 300 éve szüle­tett Voltaire olyan találóan fogalmazott meg: „Nem értek egyet azzal, amit mond, de ha­lálomig védeni fogom a jogát, hogy elmondhassa.” Ezért lepődtem meg azon a kijelentésén, melyet Békéscsa­bán tett, hogy SzöIIősi Ist­vánná, a Pedagógusok Szak- szervezetének országos főtit­kára és MSZP-s országgyűlési képviselő - ha ennyire nem tudja elfogadni a költségvetés pedagógusokra vonatkozó pont­jait - mondjon le parlamenti mandátumáról vagy főtitkári funkciójáról. Tiszteletben tartva és tole­rálva az Ön véleményét, nem ér­tek vele egyet. Szöllősi Istvánná hisz abban az ügyben, amelyet képvisel, s ez a közoktatás ügye. Miért csodálkozik azon, hogy a főtitkár MSZP-s képvi­selőként is azok érdekeit képvi­seli, akik őt megválasztották, s a parlamentbe igen magas szava­zati arányban bejuttatták? - nem felejtve el, honnan jött, s mi az, amit felvállalt. Szöllősi- nének egy arca van, s így mind­egy, hogy milyen minőségben szólal meg. Az a véleményem, ha a főtitkári funkciójáról le­mondana, akkor sem változ­tatná meg az arcát, elveit. Té­vedtek azok, akik azt hitték, hogy MSZP-s képviselőként majd nem fogja tovább vinni az érdekképviseletet. Ennek az el­lenkezője történt. Ő a közokta­tás sorsáért aggódó politkus, s ezért jogosan háborodik fel a közoktatás jövő évi költségve­tése kapcsán kialakult helyzet miatt. (Mint ahogyan Jánosi György lemondása is egyfajta morális segélykiáltás az oktatásügy szomorú helyzetét illetően.) Szöllősiné következetes kiál­lása, nyíltsága, konfliktusokat is vállaló bátor, őszinte véle­ménynyilvánítása a többi képvi­selő előtt is példamutató lehet. Tisztelettel egy gyermekpárti pedagógus: Törőcsik Jenőné Jászalsószentgyörgy Jogi tanácsadónk Szabálysértés és ami még vele járt... Több olvasónk fordul hoz­zánk - panaszolva, hogy a közlekedési szabálysértés mi­att gépjármű-vezetői engedé­lyét visszavonták, egyben pénzbírsággal sújtották. Igaz­ságtalannak érzik, mert sze­rintük egy cselekményért több „büntetést” is kapnak. A napokban így járt Zs. A. kun­szentmártoni olvasónk is, aki Budapesten utánfutós gépkocsijával a tilos jelzésnél behaladt az útkeresztező­désbe. Azért kényszerült rá, mert az előtte lévő tehergép­kocsi takarásában a lámpa jel­zését későn vette észre. Úgy ítélte meg, hogy az útkeresz­teződést előrehaladással gyorsabban el tudja hagyni, ezért átment rajta. A rendőr­ség tárgyalás nélkül 15 ezer forint bírsággal sújtotta, és négy hónapi időtartamra a gépjármű-vezetői engedélyét is valamennyi kategóriában bevonta. Kérdése: mit tud tenni, ugyanis a gépjármű-ve­zetői engedély bevonásával az állását is elveszti, mert azt a jelenlegi munkaköréhez al­kalmazási feltételként előír­ták. Olvasónk sajnos igen ne­héz helyzetbe került, mert a szabálysértési hatóságok álta­lában a tilos jelzésen való át­haladást durva közlekedési szabályszegésnek tekintik, és - a közlekedés biztonságá­nak megóvása érdekében - a pénzbírság kiszabása mellett a vezetői engedély bevonását is elrendelik. Azt tanácsoljuk, a határozatban is szereplő 15 napos határidőn belül kérje, hogy ügyében tartsanak tár­gyalást, hiszen ezzel nyílik lehetősége arra, védekezését előterjeszthesse, személyi kö­rülményeit, melyek a jogosít­vány megtartását indokolják, előadhassa. Célszerű, ha ta­núként a gépjármű utasainak meghallgatását is kéri, hiszen vallomásukkal segíthetnek az ügy tisztázásában. Kifogásá­nak (kérelmének) a büntetésre nézve halasztó hatálya van, így a bírságot az eljárás befe­jezéséig nem kell kifizetnie. Egyébként a pénzbüntetésen túl a járművezetői engedély bevonása - a körülményektől függően - törvényes, nem te­kinthető „igazságtalannak”. A vezetői engedély bevonását követő, általában kötelező utánképzés szabályaira visszatérünk. Most bízunk abban, hogy olvasónk eseté­ben a szabálysértési hatóság - a tárgyalás eredménye alapján - eltekint a vezetői engedély bevonásától, s nem kötelezik utánképzésre. Dr. Lambert István ügyvéd A nyilvánosság előtt mondok köszönetét Nagy Attila doktor úrnak, a Hetényi Kórház sze­mészeti osztály orvosának azért az önzetlen, lelkiismeretes gyó­gyításért, amiben édesanyám­nak, Mészáros Pálnénak volt része - immár két alkalommal. Az idén májusában, majd októ­berben műtötte a szemét, és édesanyám elmondása szerint olyan szeretettel, megértéssel bánt vele, mintha a saját fia lett volna. További munkájához sok sikert, jó egészséget kívánunk. Kovács Sándorné - Szolnok Az oldalt szerkesztette: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom