Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

6 1994. november 23., szerda Kunsági Extra — Karcag, Berekfürdő A karcagi önkormányzat négy éve Jelentős infrastruktúrafejlesztés történt Napokon belül lejár az ön­kormányzati képviselők, a pol­gármesterek megbízatása. Dr. Fazekas Sándor polgármestert arra kértük, tekintsen vissza az elmúlt 4 évre:- Már négy éve abból indul­tam ki - mondja -, hogy mandá­tumom véges, az idő szűkre szabott és kevés ahhoz a nagy­számú feladat elvégzéséhez, amelyet ezen hivatás magában hordoz. Igyekeztem a legtöbb felada­tot megoldani, de a dolgok ter­mészetéből is adódik, hogy van sok olyan, amely további mun­kálkodást igényel. Ezeket sze­retném folytatni, ha erre újabb lehetőséget kapok.- Melyek a legjelentősebb eredmények?- Az elmúlt négy évben je­lentősen javult a város infra­struktúrája, hiszen mostánra a lakások kétharmadában van te­lefon, szemben a korábbi egy- hatoddal, leaszfaltozták az utak hatvan százalékát, s az is csak-' nem háromszorosa a korábbi­nak. Nagyságrendbeli változás történt a szennyvízrendszer ki­építésében és a gázellátásban is. A közvilágítási korszerűsí­tési program eredményeként ta­karékosabb, de jobb megvilágí­tás van a város főbb közútjai mentén. Ez alatt a négy év alatt több jelentős középület is meg­újult. így újra a karcagi főtér dí­sze a városi bíróság épülete. Megtörtént a Kováts Mihály Ál­talános Iskola külső renoválása és három új tanterem épült a Zádor úti iskolában. Megkez­dődött a városi strandfürdő re­konstrukciója és bővítése. Mindezek mellett sikerült az in­tézményrendszert teljes „terje­delmében” megőrizni, s ezt ke­vés település mondhatja el ma­gáról. Ez idő alatt több nyelvi labor és gyakorlati terem kiala­kítására is sor került. A kórház a kor követelményének megfe­lelő betegellátást biztosítja. 45 millió forint értékben egészség­ügyigép- és -műszerbeszerzés valósult meg, és megszervezték a háziorvosi intézményt is. Bővült a piactér, és megol­dódott a Kiskulcsosi városrész könyvtár- és orvosi ellátása is. Barbara segítségre vár költséget téríti a tb, ám a látoga­tást és az „egyéb” kórházi költ­ségeket nem. A teheneik többségét el kel­lett adni, mert nem voltak to- vábbtenyésztésre alkalmasak... így a befolyt tejpénzre sem számíthatnak, pedig abból fe­dezni tudnák az orvosi költsé­geket. Azt is vállalták volna, hogy eladják Berekfürdőben korábban vett házukat. Ám ez sem sikerült; hitelt sem kaptak a vállalkozáshoz. Közben a férj is megbetege­dett, most van folyamatban a le- százalékolása, hiszen több mű­téten esett át, s újabbakra is vár. A nehéz fizikai munkától re­keszizomsérvet kapott, s mű­tét műtétet követett. Ottjártunk- kor is fájt a mellkasa, fáradé­kony volt, s nagyon meg kell néznie, mit egyen. Most éppen csak a gyümölcsjoghurtot fo­gadja el a gyomra, amely lesza­kadt, s egy darabot kivarrtak be­lőle. A család havi jövedelme 43 ezer forint, ebből kell fedezni a nyolc ember kiadásait, a gyógy­szereket. Szerettek volna - mint nagycsaládosok - segítséget kérni az önkormányzattól, ám ezt nem kapták meg. Most, hogy a háztáji gazdál­kodásuk is összeroppant, el­fogytak tartalékaik. Ányagi se­gítségért fordultak a karcagi vállalkozókhoz, de sajnos nem jártak sikerrel. így most itt áll­nak elkeseredve, tanácstalanul. Ok a kislányuk egészségéért, életéért küzdenének abból a pénzből. A férj polgárőr Berek­fürdőben, s mint mondták, ko­rábban már segítettek egy beteg gyermeken - anyagi erejükhöz mérten -, ám akkor még nem gondolták, hogy egyszer majd ők is segítségre szorulnak. Bézi Sándor és családja min­den kis támogatásnak örülne, hisz ez azt jelentené, hogy Bar­barát kezeltetni tudnák. Címük: Karcag - Cserhát, Tanya 428. A Cserhát tanyaközpontban él Bézi Sándor és családja. A ta­nyára belépőt pedáns rend fo­gadja. Béziék hat gyermeket nevelnek megértésben, szere- tetben. Rozika 18, Móni 17, Anita 14, Judit 4, Sándor 3 és Barbara másfél éves. A szülők a tsz állattenyész­tési ágazatában dolgoztak, ahol több ember helyett is végezték a munkát. Sorban jöttek a gyere­kek, akiket igyekeztek tisztes­ségben nevelni. Barbara is szeretne egészséges lenni Az 1993. április 4-én szüle­tett kislányuk, Barbara mikro- kéfáliás. Kicsi fejjel és aggyal született, nem lát, mozogni alig tud. Ezt a fejlődési rendellenessé­get a szülés után közölték az édesanyával, aki elmondta, hogy Karcagon észrevették nála valamilyen rendellenességet, majd elmentek Szolnokra, Sze­gedre is orvoshoz, ahol azt mondták nekik, 98 százalékban egészséges a magzat, 2 százalék az esély arra, hogy beteg. így mindannyiójukat lesújtotta az a hír, hogy ez pontosan fordítva lett. Azóta orvostól orvosig jár­nak Barbival, aki három hóna­pos koráig szépen evett, fejlő­dött ... majd erős fejgörcsöket vettek észre nála. Ekkor epilep­sziára gyanakodtak, s elvitték orvoshoz. A karcagi kórházban kivizsgálták, felírták a gyógy­szereit. Négy nap múlva ismét problémákat észleltek, így a szolnoki kórházba küldték az intenzív osztályra. Nyáron Sze­gedre vitték kivizsgálásra, ahol alátámasztották a szolnoki di­agnózist. Ott azt tanácsolták nekik, adják intézetbe. Erről a szülők hallani sem akarnak, hi­szen Barbarát is olyan szeretet­tel veszik körül, mint a többi öt gyermeküket, s a picik is na­gyon ragaszkodnak hozzá. Az édesanyának a napi mun­kában a nagyobbak már segíte­nek, Mónikára már rá lehet bízni a kislányt, hiszen anyja megtanította a teendőkre. A dolgos, szorgalmas házas­pár tanyájában szerette volna megnövelni a tehénállományt, hogy a bevételükből fedezni tudják a kiadásokat, az orvosi kezelés költségeit, ami nem csekély, hiszen kislányukkal sű­rűn járnak Szegedre, Szolnokra. A kezeléshez szükséges úti­Bézi Sándorné Mindez csak rövid tallózás a négy év történetéből, hiszen méltó rendezvények tették szí­nesebbé a kulturális életet, s tu­catnyi karcagi kiadvány lehet dísze a könyvtáraknak. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy folya­matos volt az önkormányzat és a lakosság kapcsolattartása. A képviselő-testület - bár viták voltak - működőképesnek bi­zonyult. Nem kellett sem helyi adót, sem más, a lakosságnak nagy terhet jelentő kötelezettsé­get bevezetni. Mint minden önkormányzat­nál, itt is maradtak feladatok, hiszen fenn kell tartani a város működőképességét, és meg kell őrizni a kialakult intézmény- rendszert. A polgármester elmondta, szeretné szorgalmazi az útépíté­sek folytatását és eltüntetni az utolsó földutakat is. Emellett át­fogó járdafelújítási és -építési programra van szükség, hogy minél kevesebb „járdátlan ol­dal” maradjon a városban. Ha­ladéktalanul új szeméttelepre van szükség, s folytatni kell a szennyvízcsatorna-építést, -bő­vítést. Kiemelt feladat a refor­mátus nagytemplom tetőszer­kezetének helyreállítása, és a Györffy István Nagykun Mú­zeum felújítása sem halasztható tovább. A betegellátás színvonalának emeléséhez folytatni kell a gép- és műszerbeszerzéseket, s új gyógyászati profilok (rehabili­táció, reumatológia) kialakítása is szükséges. A jelenlegi infrastruktúrafej­lesztő várospolitika nem kis szerepet játszott abban, hogy egyharmaddal csökkent a mun­kanélküliség - véli a polgármes­ter -, s ezt folytatni kell a szel­lemi és technikai infrastruktúra­fejlesztés területén is. Bővíteni és támogatni kell azokat a tár­sadalmi kezdeményezéseket, amelyek a helyi közösségi élet szempontjából szükségesek. (egyesületek, zenekarok, társa­ságok), s melyek részére az ön- kormányzat már a közelmúltban is jelentős támogatást tudott adni akár költség-hozzájárulás formájában, akár elhelyezésük megoldásával (Sorstársak háza). A feladatok nem köny- nyűek, végrehajtásuk múlik az állam lehetőségén s a helyi erő­feszítéseken.- Önt négy párt - Fidesz, MDF, KDNP, FKGP - támo­gatja polgármesterjelöltként. Mit kíván tenni a városért?- Szeretném képviselni azt a kiegyensúlyozott fejlődést, amelyre véleményem szerint Karcagnak szüksége van. Ez az irányzat, várospolitikai elképze­lés kiállta négy év próbáját, en­nek eredményéről, aki itt jár, meggyőződhet. E dolgok to­vábbvitelére vállalkozom, ha a választóktól ismét lehetőséget kapok. Megszerette a betegekkel való foglalkozást A bereki tangentorkezelő Lénárt Anikó felvételünkön egy Orfi-beutalt beteg víz alatti kezelését végzi Színházban jártak A Berekfürdői Általános Iskola igazgatónője, Kovács Andrásné több sikeres pályá­zatot írt az idén is. Egyik volt ezek közül a Nemzeti Kulturá­lis Alapnak címzett, ahonnan kulturális programok szerve­zésére nyert 60 ezer forintot. A programokban színházlá­togatás is szerepelt, így kere­sett egy alkalmas időpontot s egy új iskolai kapcsolatot, ahol a gyerekek szállását megoldhatták. így talált rá a Diósdi Általános Iskolára, ahol az igazgatónő szívesen fogadta őket. Az elmúlt hét végén 50-en útra keltek, hogy szombaton az Erkel Színház­ban megnézzék a Carment, majd délután városnézés, este pedig rockkávéház szerepelt a programban, ahol a berekiek megismerkedtek a vendéglátó iskolával. Másnap premierre ment a kis csapat a Nemzeti Színházba, ahol a Gulyás Dé­nes rendezte János vitézt néz­ték meg, parádés szereposz­tásban, hiszen Götz Anna, Pa- padimitriu Athina, Bessenyei Ferenc, Gulyás Dénes, Agárdi Gábor, Raksányi Gellért ját­szották a főbb szerepeket. Délután a diósdi igazgatónő segítségével a Budai Várban tettek nagy sétát a gyerekek, megnézték a vármúzeumot, s megismerkedtek a vár történe­tével. A kétnapos kiránduláson, melyen ötvenen vettek részt, mindenki nagyon jól érezte magát, s a héten az itthon ma­radt társaknak tartanak él­ménybeszámolót a gyerekek. Lénárt Anikó a berekfürdői strand tangentorkezelője au­gusztus óta. Mezőkövesden született, ám már általános iskoláit Berekben végezte. A pályaválasztáskor a karcagi Gábor Áron Gimná­zium és Egészségügyi Szakkö­zépiskolába jelentkezett, az egészségügyi szakra. Érettségi után a helyi egészségügyi gyermekotthonba került, ahol gazdasági nővérként dolgozott. Amikor hallott arról, hogy a fürdőben nyugdíjba megy az addigi tangentorkezelő, jelent­kezett az állásra, s felvették. Hogy miért ment hajdan egészségügyi pályára? Tulaj­donképpen azért - mondja mert más lehetősége nem na­gyon volt, ám ez idő alatt meg­szerette a pályát, a betegekkel való foglalkozást. A fürdőben most a víz alatti masszázst, a tangentorkezelést és a súlyfür­dőkezeléseket végzi. Most Hajdúszoboszlóra jár az alapfokú masszírozóiskolába, s jövőre a gyógymasszőri szakot szeretné elvégezni. A betegek közül sokan ismerősként üdvöz- lik, hiszen Kunhegyesről, Kis­újszállásról, Karcagról s az or­szág más vidékeiről is jönnek hozzá a gyógyulni vágyók. Jelenleg három tangentorral végzi a munkáját, s három súly­fürdőkezelést tud adni a terem­ben. Anikó jól érzi itt magát, je­lenleg szüleivel él. Örül annak, hogy kikerülhetett ide, s reméli, hogy a betegek sem bánták ezt meg. Még sokáig szeretne itt dolgozni. Ismerkedés a számítástechnikával A bereki általános iskolában már tavaly vettek három számí­tógépet az önkormányzat segít­ségével, az idei tanévben pedig újabb két géppel gyarapodott az állomány. így a tárgyi feltételek adottak voltak ahhoz, hogy be­induljon a számítástechnikai ok­tatás az intézményben. i Nagy József karcagi tanár vál­lalta a gyerekek oktatását, így most már harmadik osztálytól mindenki heti egy órában, két csoportban ismerkedik a számí­tástechnikával. Azok, akik már tavaly is tanulták, a haladó cso­portot alkotják, mellettük azon­ban szakköri keretben minden diáknak van erre lehetősége. A pedagógus foglalkoztatására az önkormányzattól kaptak „pót- előirányzatot”. Most ideális a helyzet a gyerekeknél, hiszen 2-3 diákra jut egy gép, melyhez az iskola megvette a minimális taneszközt is. Tavaly pályázattal nyertek programokat, ez is segített az induláskor. Az igazgatónő sze­retné jövőre is folytatni a gye­rekek ez irányú okatását, mert a 8 év alatt megismerkedhetnek az alapokkal, hiszen a jövő azt mutatja, szükség van a számító­gépek ismeretére. Ezért szak­köri keretben folytatják ezt, me­lyen harmadik osztálytól min­denki részt vesz. Közalapítvány Nem üres kasszát adnak át A városi önkormányzat kép- viselő-testülete 50 ezer forint alapítói vagyonnal létrehozta a „Karcag testvérvárosaiért” köz- alapíványt, melynek célja a testvérvárosok közötti kulturá­lis, oktatási, egészségügyi és egyéb kapcsolatok elmélyítése, erősítése, az ehhez szükséges pénzalapok előteremtése. A közalapítvány támogatja a kulturális rendezvények, talál­kozók szervezését, művészeti csoportok fogadását, a testvér- városok és a rokon népek meg­ismertetése érdekében végzett kutatásokat segíti, közreműkö­dik kiadványok megjelenteté­sében. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat. A közalapítvány kuratóriuma megtartotta alakuló ülését, ahol elfogadták az alapító okiratot, s megválasztották a kuratórium tisztségviselőit. Elnök Kör­mendi Lajos író-újságíró, társ­elnök dr. Görög Tibor képvi­selő, Pánti Ildikó iskolaigaz­gató, titkár Ökrösné Bartha Jú­lia muzeológus, gazdaságvezető Kábái Lászlóné nyugalmazott revizor, tagok dr. Fazekas Sán­dor polgármester, Galsi János plébános, id. Nagy Kálmán es­peres, Garai Katalin címzetes főtanácsos. Az alapítvány be­jegyzése folyamatban van. írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korányi Éva- Megbízatásunk a végéhez közeledik - mondta a berekfür­dői falugyűlésen dr. Hajdú La­jos polgármester. A település önállóságának két évét áttekintve szólt arról, hogy 150 millió forintot költöt­tek el, megalkottak 50 rendele­tet, 400 határozatot a képvise­lők. 1992. július 1-jén, Karcag­tól elválva, üres kasszával in­dultak, s most az új testületnek tízmillió forint megtakarítással, hitel felvétele nélkül adják át a kasszát. Legsikeresebb dönté­süknek azt tartotta, hogy az ön- kormányzat üzemelteti a stran­dot, a vízmüvet és a szenyvízte- lepet. Sikertelennek pedig azt, hogy ez idáig nem sikerült Kar­caggal néhány vagyoni kérdést tisztázni, s a külterületről sem tudtak megegyezni. Az önkor­mányzat vagyona másfél milli­árd forint, melynek 90 százalé­kát a belterületi üres ingatlanok értéke adja. Az elmúlt két évben a szilárd utak hossza jelentősen nőtt, s 5500 négyzetméter út­alap vár még leaszfaltozásra. Idén elkezdték a járdák pótlását, s megtörtént a Berek tér bukta­tóinak átépítése is. Folytatódott a gázvezeték építése, s a szennyvíztelepen is komoly re­konstrukciót hajtottak végre. A következő évek feladata a gázvezetékhálózat építése és a telefonhálózat bővítése. A tele­pülésen legnagyobb feladat az őszi, téli, tavaszi szezonban elő­segíteni az idegenforgalom nö­vekedését, emellett a fürdő szolgáltatásának a bővítése is az új testületre vár. Az iskolában és az óvodában a személyi és tárgyi feltételek adottak. Két év alatt így beindulhatott a számí­tástechnikai oktatás. A polgár- mesteri hivatalnak egy község­házát kellene építeni. A polgármester jónak tartotta a kereskedelmi szolgáltatások bővülését, ám mint elhangzott, vannak még fehér foltok. A te­lepülés közbiztonsága jó, s megköszönte a polgárőrök te­vékenységét is. A munkanélküliség helyze-' téré kihatott az üveggyár visz- szaeső forgalma, hiszen a ko­rábbi 330-as létszám, mára 30-40 aktív dolgozóra csökkent. Az önkoimányzat próbált lépé­seket tenni a gyár jövőjéért, így reményeik szerint sorsa rende­ződik, s akkor 100 embernek ad ismét biztos munkát. A polgármester megköszönte a lakosok türelmét, s arra kérte őket, támogassák az új testületet is. Mint mondta, vele december 11-e után már csak az orvosi rendelőben találkozhatnak, majd átadta az emléklapot azoknak, akik az önállósodást beindító bizottságban tevé­kenykedtek. A hozzászólók szerint is jól végezte munkáját a testület, s most már úgy néz ki, önállóan is megáll a talpán Berekfürdő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom