Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

Világgazdaság sorokban Hatszázmilliós hitel Haitinek Haiti, a nyugati félteke egyik legszegényebb állama 600 millió dolláros hitelt kap az ország gazdaságának újraélesztéséhez és a nem­rég visszatért Jean-Bertrand Aristide elnök létfontosságú programjainak támogatásá­hoz - jelentette a Reuter. A brit hírszolgálati iroda emlékeztetett arra, hogy Ha­itinek nagyszabású pénz­ügyi támogatást ígértek a puccsal megdöntött Aristide elnök hazatérése esetére, s az elnököt - mint ismeretes - amerikai intervenciós fe­nyegetés hatására október 15-én visszahelyezték tiszt­ségébe. Eredetileg 550 mil­lió dollárt ígértek, a keret­összeget azonban most „megfejelték”. A hitelnyúj­tásról a Világbank, a Nem­zetközi Valutaalap és az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IDB) küldötteinek Haitiben tett látogatása után döntöttek - közölte Enrique Iglesias, az IDB elnöke. Foglalkoztatási program Kínában Kína nagyszabású, úgy­nevezett újrafoglalkoztatási programmal próbálja jövőre mérsékelni a munkanélküli­séget - jelentette az AP-DJ az Új Kína hírügynökségre hivatkozva. Az új program Kína 30 nagyvárosában már április óta vizsgázik, s jö­vőre országos méretűvé szé­lesítenék. A munkanélkü­liek számának csökkentése mellett a program - az Új Kína értékelése szerint - létfontosságú a nagy- és kö­zépméretű állami vállalatok átalakulásához. Bár minden befektetőnek tudnia kell, hogy a tőzsde éle­téhez az árfolyamesés éppúgy hozzátartozik, mint a hossz, sokan nem számítottak arra az általános és folyamatos ár­zuhanásra, amit jó néhány ér­tékpapír az elmúlt héten pro­dukált. Az optimista várako­zásokat elmosták a történé­sek, melyek minden látszóla­gos logikának ellentmonda­nak. Nem kevesen bíztak pél­dául a cégek háromnegyed éves gyorsjelentéseinek közzé­tételében: ezek kevés kivétel­lel jobbnál jobb adatokat tar­talmaztak, csak éppen a tőzsde reagált ezekre ellenté­tes fordulattal. Nem jöttek be azoknak a tippjei sem, akik a Rich- ter-részvény pezsdítő hatásában bíztak. Nemhogy tendenciát fordított volna az új bevezetés, de a „gépszíj” elkapta ezt a pa­pírt is, árfolyama csökken. So­kan szeretnék, ha a külföldi be­fektetők „vigyázó szemeiket” ezúttal Budapestre vetnék. A bessz vége bizonytalan, a hossz pedig a távoli jövő ködébe vész. A Richter, mint említettük, gyengélkedésnek indult. Pén­teki minimumára 1595 forint, A Cenzor Bróker jelenti a tőzsdéről Hol a vége? ami semmiképpen nem a hozzá fűzött reményeket tükrözi. A másik gyógyszergyári papír okozhatta talán a legnagyobb traumát. Pár hete még azon folyt a tanakodás, hogy vajon mikor tör ki abból a szűk ársáv­ból, ahol vesztegelt. Nos, a kitö­rés drasztikus volt, csak éppen ellenkező irányba. A héten lét­rejött egy, az abszolút mélypo- tot jelentő kötés a kibocsátási árfolyamon (2025 forint). Ettől nem sokkal tért el a pénteki zá­róár sem (2070 forint). „Szép” nagy esést mutatott be a Soproni Sörgyár részvé­nye, hetek óta a nagy vesztesek közé tartozik. Itt az alsó határt 3500 forint jelentette, ezen az áron azonban már keveset haj­landóak a tulajdonosok eladni belőle. A sort méltán folytatja a Do- mus, mely ráadásul további eséssel „kecsegtethet”. A Da­nubiusra a hét végén már csak 1100 forint alatt kötöttek üzle­tet, ugyanígy kerül egyre keve­sebbe a Graboplast (1225 fo­rint) és a Zalakerámia (2300 fo­rint). A stagnáló részvények közé tartozik az Inter-Európa Bank (11 700 forint) és a hét végére nagy kereslettel bíró Ba­laton Füszért részvénye, utób­binál a közeledő privatizáció mozdíthatja meg a befektetők fantáziáját. Igazán jót csak a Dunahol- ding (38 500 forint) és a Pan- nonplast (1260 forint) papírjai­ról lehet elmondani, ezek a ten­denciával ellenkezőleg némi ár­folyam-emelkedést tudtak fel­mutatni. Előbbinél kis forga­lom, utóbbinál azonban jelentős kereslet mutatkozott. A kárpótlási jegyek piacán kialakult hossz a hét végére ki­fulladt, folyamatosan mérsék­lődő forgalom és egyre csök­kenő árfolyam jellemezte a ke­reskedést (405 forint). A tőzsdén kívüli értékpapírok közül említést érdemel a Chi- noin áresése és az egyre inkább erősödő Antenna Hungária, a többi papír árfolyama többé-ke- vésbé változatlan volt. Az elárverezett főútvonal Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban vannak olyan ügyek, amelyek valami­lyen ok miatt már két éve elin­tézetlenek. A hivatalba ezek miatt több ezer panaszos levél érkezik: augusztus óta több mint háromezret iktattak. Mivel a munkatársak nem győzik a feladatok ellátását, már régen nem a beérkezési sorrend alap­ján bírálják el az ügyeket. Az irányított elbírálásnál figye­lembe veszik például az előre­haladott életkort, a 80 évesnél idősebbek kérelmei minden­képpen előnyt élveznek. A munka sűrűsége folytán egyébként sajátos esetek is elő­fordulnak. Megtörtént, hogy - a földnyilvántartás pontatlansága miatt - olyan állami területeket is elárvereztek, amelyeket nem lett volna szabad. Kalapács alá kerültek főútvonalak, illetve olyan földek, amelyekre az évek során már házakat építet­tek. Ezeket a szerződéseket természetesen megsemmisítette a hivatal, és új földeket ajánlott fel a kárpótoltaknak. Azóta le­szűrték az ilyen esetek tanulsá­gát, és mindig ellenőrzik, hogy eladhatók-e a papíron kijelölt területek. Az ellenőrzés viszont jelentősen lassítja a földárveré­sek lebonyolítását, a tulajdon­cserét, ezért a kárpótoltaknak továbbra is sok-sok türelemre van szükségük. B. Zs. (FEB) Szolnyecsnogorszki üzletember-találkozó Tojást lehetne importálni? A november elején zajlott orosz-magyar üzletember-ta­lálkozó alkalmával a megyei vállalkozások vezetői az ötna­pos úton ellátogattak a „Comp­lex” Rt. egyik üzemébe is, mely Szolnyecsnogorszk és Moszkva között fekszik. Az oroszországi változások előtt a hatalmas komplexum egyik üzemegysé­geként működött a meglátoga­tott termelési részleg, mely a korábbi tevékenységet - a tyúk­tojástermelést - folytatta a rész­vénytársasággá alakulás után is. Jelenleg 310 dolgozót alkal­maznak, s a tojástermelés mel­let szarvasmarhaágazatot is működtetnek. Mint Mihail Andrejevics La- rinov igazgató elmondta, 16 keltetőegységgel rendelkeznek, s átlagban 530 ezer az állatál­lomány létszáma. Ennek több mint fele - jelenleg 350 ezer - tojó, míg a többi nevelőállo­mány. Büszkén említette az igazgató, hogy ottjártunkig 103 millió darab tojást állítottak elő. Ebben az évben tojónként 240 darab tojás a terv. A beszélgetések alkalmával az is kiderült, hogy két éve vál­tottak tyúkfajtát, s gondjaik vol­tak a technológiai követelmé­nyek betartásával is. Jelenleg a Magyarországon sem ismeretlen problémával, a kintlévőségek behajtásának gondjával próbálnak megbir­kózni. Erre egy külön osztályt is létrehoztak, mely az adósság behajtásával foglalkozik. Az igazgató elmondta, hogy a gaz­dasági változások jelentősen át­alakították a vevőköreiket. Míg korábban néhány nagy céggel álltak kapcsolatban, addig ma a legtöbb vásárlójuk kis cég, il­letve egyéni vállalkozás. A megfelelő pénzügyi teljesítése­ket nehezíti a vásárlóerő csök­kenése is, pedig nem volt vesz­teséges a cég. Az üzem pénzügyi gondok­Ahol már csak kapkodni kell a „termést”. A gépeken egyébként „Made in Hungary” szerepel. kai küszködik, ennek egyik lát­ható, vagy inkább érezhető megnyilvánulása az, hogy al­kalmazottaik jövedelme ala­csony, a piacon nem „dőzsöl­hetnek” belőle. S ebből azonnal következik, hogy a szakem­ber-mobilizáció megindult, so­kan távoznak tőlük a magán­szférába. A magyar vállalat- és vállal­kozásvezetők kérdéseikben ki­tértek a tojástermelés higiéniai követelményeire, a minőségi el­lenőrzésre, valamint a jövedel­mezőségre. Mint megtudtuk, nem sokkal több egy tojás előállítási költ­sége 50 rubelnál (kb. kettő fo­rint), s a piacon 1700-1800 ru­bel (60-65 forint) tíz darab tojás ára. A magyar tárgyalópartne­rek meg is jegyezték, hogy ott­hon már 80-120 forint között mozog ugyanezen mennyiség ára. Talán érdemes lenne impor­tálni? - tették fel a kérdést ma­gunknak. - ez ­Budapesti Értéktőzsde A forgalom majdnem 200 milliárd Az eddig eltelt 209 tőzsde­napon a Budapesti Értéktőzsde idei forgalma meghaladta a 193 milliárd forintot, melynek 51 százaléka a részvényszek­cióban realizálódott. Az említett forgalom alapját az év első tíz hónapjában megkötött hatvankétezer üzlet adta, mely egy tőzsdenapra ve­títve 298 darabot jelent. Ösz- szehasonlításul 1993-ban hu­szonnégyezer üzletkötést re­gisztráltak, ami 94 kötést je­lent napi átlagban. A BÉT forgalmának emel­kedése a részvénypiac növe­kedésének is köszönhető, mely az 1993-as 10 százalék­ról az idén 27-re emelkedett. Még mindig nagyobb azonban a tőzsdén kívüli forgalom. Az Állami Értékpapír-felügyelet felé tett jelentés adatai szerint 1994 első kilenc hónapjában a BÉT a magyar értékpapírpi­acból 23 százalékkal részese­dett. Mindezeken belül az októ­beri 6684 kötésben árfolya­mértéken számolva összesen 22 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a brókercé­gek. A megkötött üzletek kö­zel 60 százaléka kincstárje­gyekre szólt, míg a részvé­nyek 15 százalékkal részesed­tek, a kárpótlási jegy havi át­lagára 400 forint alatt maradt. Vasutak megszüntetése Fel kellene ébrednie a MÁV-nak Miközben egyre több szervezet tiltakozik a kormány nemrég hozott döntésével szemben, mely szerint egyes vasútvonalakat meg kívánnak szüntetni, nem ártana a probléma mögé is bepil­lantani. Szintén pénzügyi oldalról, csak most a másik fél, a szolgáltatást igénybe vevő szempontjai szerint. Hogyan műkö­dik ma a vasút? Figyelt-e a piaci változásokra? Mik a szállítta­tok követelményei, és azoknak eleget tud-e tenni? Eddig - úgy látszik - a MÁV-nál ezek a kérdések senkit sem érdekeltek. Miért? Ha én, mint fuvaroztató vasúton kívánom megoldani szállí­tási gondjaimat, felkészülhetek a legrosszabbakra. Már ami a kiszolgálás színvonalát jelenti. Történt egy berakodásnál, hogy a szállíttató az éppen ügyeletes MÁV-os fiatalasszony szakmai útmutatásai szerint bevagonírozta termékét. Kirögzítette, majd megkezdődhetett volna a még szükséges papírok kitöltése. Igen ám, csak közben előkerült az állomás egyik magasabb rangú beosztottja, enyhén alkoholos állapotban, s közölte: „Minden szép, minden jó, csak a vagonra felrakott holmit kell lepakolni, s másként felrakni.” Hogy miért, azon éppen el lehetett volna vitatkozni, csak nem volt „kivel”. így a fuvaroztató újra lepa­kolt, felpakolt, rögzített, miközben a fiatal hölgy kissé elbújva, széttárt karokkal magyarázta: ő nem tehet semmit az ügy érde­kében. A másik eset szintén hasonló, csak annyi különbséggel, hogy míg az egyik állomáson megfelelt a felrakott áru elhelyezése, addig a másik helyen emeltek kifogást ellene. Mindez jelzi, a fuvaroztatók korántsem nagy megelégedéssel szállíttatnak vasúton. A „háztól házig” pedig úgy működik, ha a megrendelő megszervezi magának. Az időhöz való kötöttséget pedig szinte nem is ismerik a vasútnál. Pedig az idő pénz. S míg a gazdasági élet egyéb szféráiban a vállalkozási szellem érvényesül, hogy az diktál, akinél a pénz van, aki fizet, addig a vasút tovább alussza „Csipkerózsika-ál­mát”. Mellette réges-régen elhúzott a közúti szállítás a szolgál­tatási színvonalat illetően, s bár ujjal lehet rá mutogatni, hogy „dotálja a kormány”, csak éppen ott koránt sincs monopolhely­zet. Meg kell küzdeni minden egyes árukilométerért, mert el­lenkező esetben holnap nincs megrendelés, nincs további lét. Egy telefon, egy fax, s a megrendeltek szerint történik a termék egyik helyről a másikra szállítása. S a megrendelőt nem érdekli a szállító „milyensége”, hogy van-e elég pénze, hogy milyen problémákkal küzd. Egy érdekli: a számára szükséges szolgál­tatás elvégzése minél olcsóbban, pontosan és időben, az ő általa megadott helyszínek között. Ez utóbbi feltételeknek kellene megfelenie a vasútnak, ha azt akarja, hogy az elvesztett piacait visszaszerezze. Ehhez nem kormánytámogatásra, nem reklámhadjáratra, hanem szemlélet- váltásra van szükség. Mert még a helyszín sem mindegy, hiszen vasútvonal nincs mindenhol. Csakhogy jelenleg a MÁV úgy vállal, ahogy a pálya engedi, s arról letérni már nem tud. Vi­szont ez a „pálya”, melyet eddig követett, nem előrevisz. Ezt is kellene látnia azoknak, akik most a vasút reneszánszát szeret­nék megélni. - E. Z. ­Kell a marketing A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, hasonlóan a korábbi időszakokhoz, az idén még két kiállításon vesz részt annak érdeké­ben, hogy népszerűsítse megyénket, idegenforgalmi lehetőségein­ket. November 25-27. között Kölnben, míg december 1-6. között Lipcsében mutatja be szűkebb hazánkat az érdeklődőknek. A jövő évben január 10-15. között Utrechben kerül sor hasonló turisztikai bemutatóra, melyen szintén részt vesz a Tiszainform. Ismét az Exxon Ismét az Exxon olajtársasá­got ítélte a nagyvállalatok közül a környezetet leginkább szeny- nyezőnek az Egyesült Államok illetékes bizottsága. Az úgynevezett Gazdasági Prioritások Tanácsa kilenc füg­getlen bíróból áll, akik mintegy száz óriáscég adatai - mérgező­anyag-kibocsátásuk, tisztítóbe­ruházásaik - alapján döntenek a sorrendről, és egyúttal lépéseket javasolnak a helyzet orvoslá­sára. Az Exxonnak még mindig felróják, hogy ez a vállalat okozta az eddigi legnagyobb tengeri olajszennyeződést a Valdez tartályhajó katasztrófá­jával. (MTI) A gazdaság önkormányzatai December elejéig megalakul mindhárom gazdasági kamara A jelenleg zajló önkormány­zati választások előkészületei elnyomták a gazdasági élet jö­vőben egyik legnagyobb meg­határozójának, a kamaráknak az alakulását. Pedig ezen szerveze­tek is önkormányzati elnevezé- sűek, s magának a gazdaságnak az önkormányzatai. Megyénkben a törvény által előírt három kamara közül a kézműveskamara már megala­kult, a kereskedelmi és iparka­mara várhatóan december ele­jén, míg az agrárkamara no­vember 30-án tartja alakuló küldöttgyűlését. Bár ezen események jelenleg még eltörpülhetnek a politikai megmérettetés mellett, az elkö­vetkezendő három év alatt a he­lyi élet meghatározóivá válnak majd a kamarák. Jogosítványai­kat a minisztériumoktól átvett feladatokkel együtt kapják, s várhatóan e szervezetek dönte­nek majd a jövőben a külön­böző alapok helyi felhasználá­sáról. S ha már az alapokról esett szó, nem árt megjegyezni, hogy a kamarák helyi, megyei szinten igen komoly összeg fe­lett diszponálnak majd, mi­közben egyúttal szolgálniuk kell tagjaikat, a vállalkozásokat. Pontosan ezzel összefüggésben lesznek feladatai az egyes ka­maráknak. Komolyan kevesen vették az elmúlt hetekben, látszott a szakosztályüléseken, s akik a szervezésekben is részt vettek, még csak sejtik, mi is lesz való­jában az új szervezet. A gazdaságfejlesztésnél egyik legfontosabb feladat az infrastruktúra fejlesztése. Eb­ben is közreműködnek a kama­rák, valamint a műszaki fejlesz­tés területén is kifejtik hatásu­kat, támogatják majd azokat. Emellett a szakképzés területén lesz komoly szerepük. Nyu- gat-Európában, pontosabban Németországban az egyes tar­tományi kamarák külön oktató­bázisokkal rendelkeznek, s a ná­luk megszerzett képesítés egy­ben rangot is jelent. Nálunk ha­sonlóan alakul majd a szerep­kör, mivel a törvény elsősorban a német típusú kamarai felállást vette át. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom