Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

November végén megalakul a megyei szervezet A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Mit nyújt az agrárkamara a tagjainak? Stabil, alacsony árak Sorra megalakulnak a kamarai osztályok, előkészítve a me­gyei szervezet felállását. Ám mivel a tagság kötelező, egyes le­endő tagokban ellenérzést vált ki a kamara. De valójában a kö­telező jelleg mellett milyen előnyöket élveznek majd az egyes ta­gok? Vagy aki kimarad, az milyen hátrányokat szenved? Bár az alábbiakban az agrárkamara tárgykörét érintjük, az informá­ciók között a másik két kamara tagjai is találnak megfonto­landó gondolatokat. A háború előtt is működött hazánkban a most létrehozandó kamarák mindegyike, így az ag­rárkamara is. Az akkori állapo­tokat nem lehet visszahozni, al­kalmazkodni kell a fejlett világ­hoz. így a nyugat-európai szín­vonalnak megfelelően jönnek létre a kamarák, a gazdálkodók önkormányzatai. Minden fejlett országban működik kamara. Ám nálunk a szervezettől kicsit visszatartja az embereket a kötelező jelleg. Ez részben érthető, hiszen az elmúlt 40 évben ami kötelező volt, arra azt mondták, hogy rossz. De Európában az embe­rek jól felfogták érdekeiket, ezért kamarákat hoztak létre, mely kötelezően működik. „Mi azért mondtuk, hogy le­gyen kötelező hazánkban a ka­marai tagság, mert az átmeneti időszakban az emberek nem tudják a saját érdekeiket sem jól felfogni. Jó, ha kötelező az, hogy vegyem igénybe a techno­lógiai, a szakmai tanácsokat, az oktatásba kapcsolódjak be, mert a későbbiekben ezt a saját érde­keim is diktálnák. De ne veszít­sünk időt!” - fejtette ki dr. Bagi Károly, a megyei agrárkamara ideiglenes szervezőbizottságá­nak tagja, aki egyúttal a Palotási Kacsafarm Kft. ügyvezető igazgatója is. Fontos az is, hogy a gazdák megismerjék a modem techno­lógiát. Nem volna helyes, ha a dráguló, költséges gazdaságban a gazdálkodók utaznának a szakértőkhöz. Az agrárkamara ezt is szolgálja. Ugyanakkor az érdekeik alapján össze is fogja a termelőket egy-egy közösségbe. A nagytermelőket szakosz­tályba, míg a kistermelők az adott településen a mezőgazda- sági bizottságba kapcsoldódnak be, melyet magába integrál a szakosztály. A fejlett európai országokkal történő kereskedelem megkí­vánja, hogy idehaza is egy meg­felelő szakmai tömörülés jöjjön létre. „Ha például hazánk kap egy kvótát, mely szerint megha­tározott mennyiségű kacsa, liba, libamáj stb. szállítható ki az Eu­rópai Unióba, akkor azt a terme­lőkig el kell juttatni. Ezt a fel­adatot is a kamara vállalja ma­gára. Magyarul ennek megfele­lően kell szervezni a termelést, ami akár korlátozást is jelent. Ugyanis a kamarai tagoknak is érdeke, hogy ne legyen túlter­melés” - mondotta dr. Bagi Ká­roly. Ugyanakkor az is fontos, hogy a termelő tudja, melyek azok a fajták, melyek a piacon értékesíthetők, milyen előírások vannak érvényben. A lényeg, hogy eljusson azon összes in­formáció a termelőhez, mely a működéshez szükséges. A kötelező tagság számtalan előnnyel jár. Például Nyu- gat-Európában aki nem kamarai tag, az nem jut hozzá a külön­böző támogatásokhoz. Hazánk­ban is hasonló lesz a helyzet, mivel a kamaráknak beleszólása lesz a különböző mezőgaz­dasági támogatások rendsze­rébe. A kis- és nagytermelőnek, kereskedőnek, szolgáltatónak egyaránt érdeke, hogy a norma­tív szabályozás érvényesüljön a gazdálkodásban. Megszűnjön a támogatás, az előnyök kijárásá­nak lehetősége. Egyúttal a ka­mara a teljes vertikumot egye­síti magában, megfelelő tárgya­lópartnert biztosítva a kor­mánynak. Az etikai bizottság pedig az egyes gazdálkodók tevékenysé­gét vizsgálja, mennyire egyezik meg az elfogadott normákkal, üzleti viselkedéssel. Ilyen pél­dául a „kijárás”, a jogtalan már­kahasználat vagy például a kör­nyezetvédelem kérdése. - ez ­Belga adócsalók Belgiumban, ahol nemzeti sportnak számít az adócsalás, az ál­lampolgárok 44 százaléka titkol el jövedelméből az adóbevallás­nál. Az adócsalás évente 13-18 milliárd dollár közötti bevételtől fosztja meg az államkasszát, ami nagyjából megegyezik a költ­ségvetés hiányával. Az Európai Unióban a belga állam a legel- adósodottabb: felhalmozódott tartozása a bruttó nemzeti tennék 138 százalékával egyenértékű. A belgák viszont arra panaszkod­nak, hogy a legtöbbet adózó nemzetek közé tartoznak az unióban. Munkabérre nem telik, csak egy villára... Világgazdaság - sorokban Fejlődök német tartozásai A fejlődő országok több mint 260 milliárd márkával tartoznak Németországnak, és ebből 120 milliárdot az állam, a többit a német ma­gánbankok nyújtották. A német állam legnagyobb adósa Brazília, amely mint­egy 16 milliárd márka hitel visszafizetésével tartozik. A dél-amerikai országot 8,4 milliárddal India, 7,8 milli- árddal Törökország, 7,7 milliárddal Indonézia és 7,6 milliárddal Egyiptom kö­veti. A legnagyobb fizetési elmaradása Iraknak van, amely több mint kétmilliárd márkát nem fizetett vissza határidőre. A bankokat il­lető tartozások közül a leg­nagyobb adós a Kaj­mán-szigetek, amely 17 milliárd márkával tartozik a német hitelintézeteknek. Trade Club Kárpátalján Kárpátalján tartotta soros ülését a Nemzetközi Trade Club azzal a céllal, hogy tagjai megismerkedjenek a vidék gazdasági helyzeté­vel, a külföldi beruházások, üzleti kapcsolatok lehetősé­geivel. A Nemzetközi Trade Club 1992 decemberében jött létre Kijevben több or­szág diplomatájának a kez­deményezésére és az ukrán Külgazdasági Minisztérium támogatásával. Külföldi és ukrán állampolgárok az alapítók, ma már 16 ország­ból, köztük Magyarország­ról akkreditáltak munkatár­sat a klubba, de ott vannak tagjai között a hazai minisz­tériumok és főhivatalok fe­lelős dolgozói, valamint az ukrán és külföldi üzletem­berek is. Kárpátalja immár a nyolcadik olyan régiója Uk­rajnának, ahová a klub tag­jai ellátogattak, hogy aztán konkrét javaslatokat tehes­senek országuk gazdasági szakembereinek, üzletem­bereinek az együttműkö­désre. (MTI) Egy jekatyerinburgi üzem vezetése 19 és fél ezer dollárért villát vásárolt a Bahama-szige- teken, miközben az üzem dol­gozói már hat hónapja nem kapnak munkabért. Az Izvesztyija című orosz napilap beszámolt arról, hogy a „Szpectyehnyika” nevű jeka­tyerinburgi üzem már hat hó­napja nem fizeti ki dolgozói A biotechnológiával készült, génekkel módosított élelmisze­reket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmaz- zák-e a dióhoz, az apró tengeri rákhoz vagy a hüvelyesekhez hasonló, allergiát okozó anya­goknak akárcsak egyetlen gén­jét - hangzott el az Amerikai Vegyészeti Társaság washing­toni tanácskozásán. Ezt annak ellenére meg kell tenni, hogy egyetlen gén nemigen okozhat allergiás reakciót. Ha egy erre allergiás ember amerikai mogyorót eszik, ro­hamot kaphat, sőt meg is halhat. Az viszont kérdéses, hogy az amerikai mogyoró egy vagy két génje hasonló reakciót váltana ki. Nemrég kísérletet végeztek olyan emberekkel, akik a brazí­liai dióra allergiásak, és nyolc közül hat esetében allergiás re­akciót idézett elő a brazíliai dió génjével megváltoztatott szója­bab. A tudósok megmérték az antitesteknek azt a mennyisé­gét, amely allergiás reakciókat közvetít a páciensek vérében. munkabérét, a vezetés sajnálta a pénzt technikai berendezések, gépkocsik vásárlására. A baha­mai villára azonban kifizették azt a pénzösszeget, amely egyébként 250 dolgozó egyhavi bérének folyósítására is elég lett volna. Ezen felháborodva az üzem egyik részlegének dolgozói éh­ségsztrájkba kezdtek. (MTI) Azt állapították meg, hogy a páciensek antitestjei kölcsönha­tásba léptek a brazíliai dióban lévő fehérjével, ami arra utal, hogy némely ember esetében egy gén is súlyosabb allergiás reakciót válthat ki. A genetikai­lag megváltoztatott szójabab egyébként nincs kereskedelmi forgalomban az Egyesült Álla­mokban - jegyezte meg a UPI, amely a tanácskozásról tudósí­tott. A genetikailag megváltozta­tott paradicsomot és más olyan zöldségeket, amelyek amerikai mogyoróból és halból származó fehérjéket tartalmaznak, egy ku­tató most vizsgálja az allergé- nek szempontjából. Bőrtesztet végez allergiás embereken. A paradicsomra allergiás pácien­sekkel végzett kísérletek ered­ményei szerint a biotechnológi­ával készített paradicsom nem tartalmaz allergéneket. A kutató szerint a vásárlók védelmében elegendő, ha az élelmiszer-ipari hatóság megfelelő címkével látja el a génekkel megváltozta­tott élelmiszereket. (MTI) Hatósági vizsgálat kell Biotechnológiával készült élelmiszerek Az oldalt szerkesztette: Vági E, Zoltán Az elmúlt hét tőzsdei for­galma meglehetősen unalmas volt, a tőzsdeindex 1580 pont körül ingadozott. A papírok többségénél eredményként könyvelhető el, ha tartani tudták alacsony áraikat, nem csökken­tek tovább. Hiába jelennek meg sorra az eredményekről beszámoló har­madik negyedéves gyorsjelen­tések, csak nem akarnak növe­kedni az árfolyamok. Az Inter-Európa Bank rész­vénye újabb történelmi mély­pontot ért el, a keddi 11900 fo­rintos árhoz képest eredmény­nek számított az, hogy péntekre visszatornázta magát a nem is oly rég még mélypontnak hitt 12 500 forintra. Rég látott negatív csúcsot döntöget a Domus 1150, a Goldsun 990, az Aranypók 7000, a Pannonplast 1190 és a Soproni Sör 4150 forinttal. A leginkább hosszvárakozás­sal szereplő papírok mintha fél­úton elakadtak volna, nem ké­pesek tovább drágulni. A Da­nubius viszonylag élénk forga­lom mellett 1120-1150 forint körül mozgott, a Graboplast ígéretesnek tűnő szárnyalása el­akadt az 1970 forintos szinten, a Prímagáz 2800 forinton szere­pelt, az Egis pedig már hosszú ideje kibérelte magának a 2570 forintos sávot, fittyet hányva a 3000 fölötti opciós várakozá­soknak. A Fotex szilárdan tartja 390 forintos, a Pick 7070, a Zwak 4995 forintos árát. A Glóbus 2450-ről a hét végére 2350-re csökkent. A Globál TH viszont szívós munkával a hét végére újra feltornázta magát 1300 fo­rint fölé, a dolgozói részvények megjelenése ellenére. Szinte eltűnt a parkettről az Agrimpex, a Dunaholding és a Martfűi Sör. Visszatért viszont, ha mérsékelt forgalommal is, az IBUSZ 1370, a Pannonflax 465 és a Pharmavit 7200 forinttal. A kárpótlási jegy stabilan, a 385-400 forint közötti sávban mozog, bár egész héten alig kelt el 100 milliónyi címlet, ami a hőskorban fél napra sem lett volna elég. A tőzsdén kívüli piacon az Alkaloida és az Antenna Hun­gária 60 százalék fölé emelke­dése és az OTP-törzs erőre ka­pása (110 százalék) az említésre méltó. A kibocsátásínséges időben némi színfoltot jelentenek a va­gyonkezelői társaságok rész­vény- és kötvénykibocsátásai. A kárpótlásijegy-hasznosító In- land-részvény adókedvezmény, az Axon-kötvény pedig a magas hozam miatt lehet szimpatikus a jobb módú kisbefektetőknek. Gedei Tibor A kiállítási részvétel közösen olcsóbb „Egyetlen megjelenés sem volt sikertelen” A termelés 10-15 százaléka talál vevőre külföldön A zagyvarékasi Unifilter Kft.-vel már nem először talál­kozhattunk külföldi kiállításon, ezért nem volt meglepetés, amikor standját felfedezhettük a szlovéniai Ljubljanában. Nem­rég gépeiket még a szlovákok „méricskélték” Dunaszerdahe- lyen. Megéri egy kisebb cégnek ennyi kiállításon részt venni? - kérdeztük Juhász István ügyve­zető igazgatót. „Eddig egyetlen kiállítás sem volt számunkra sikertelen, sőt, azt mondhatom, hogy mindig kelt el gépünk a vásárokon” - mondotta. Azt is hozzátette vá­laszához: „Ha nem jelenünk meg sehol, akkor nem is le­szünk ismertek.” A kiállítások a cég piacszerzésének egyik fon­tos forrásai. A kft. egyébként minden egyes megjelenése közös a kar­cagi Szimmetria Kft.-vel, egyik kiállításra a karcagiak, a má­sikra a zagyvarékasiak utaznak el. így a vásári költség közös, ugyanis mindketten viszik a másik cég gyártmányait is. A költségek nem annyira terhelik meg a vállalkozások kasszáját, ugyanakkor mindketten ismer­tek lesznek a „környéken”. A két cég termékei kötődnek is egymáshoz, ugyanis a Szim­metria növényi olajsajtolót gyárt, míg az Unifilter - nevé­ből is látszik - szűrőket. A kiál­lításokon bármelyik gyártmány után is érdeklődnek, azonnal ajánlható a társberendezése is. Az Unifilter olyan szűrőbe­rendezéseket készít, melyek ugyanúgy használhatók étolaj szűréséhez, mint akár bor, üdítő, sör vagy éppen szennyvíz tisztításához. Ez utóbbi funkci­óra nemrég készült el egy 430x430 milliméteres szűrő — ez óránként több mint 6 köbmé­ter folyadék szűrésére alkalmas -, melyet Pilisszentkeresztre szállítottak. A kft. a zagyvarékasi Béke Tsz ipari főágazatából alakult meg 1993 júniusában. Azonban az említett berendezéseket 1968 óta gyártják, természetesen az­óta számtalan fejlesztés történt. A nemzetközi piacon is helyt kell állni, már csak azért is, mert jelenleg a cég termelésé­nek - ez átlagosan 140 berende­zés évente - 10-15 százaléka ta­lál vevőre a külpiacokon. így szállítanak Szlovákiába, Romá­niába, Ukrajnába, sőt, nemrég sikerült gépet értékesíteni az USA-ba is. Mint az ügyvezető igazgató elmondta, a kft. megalakulása­kor legfontosabb szempont a munkahelyek megtartása volt. Ugyanis ha nem vállalkoznak és nem vásárolják meg cégüket, akkor több mint tízen válnak munkanélkülivé. így viszont át­lagban 10 embernek biztosíta­nak megélhetést. E. Z. Időszerű teendők a kertben a fagyos éj­szakák hatására főként a csonthéjas gyümölcsfák el­vesztették nyári díszüket. Nem minden fa adta azonban meg magát, mert késik a lombhul­lás az almáknál, egyes körte­fajtáknál, a birsnél és a naspo­lyánál. Oka az, hogy az őszi csapadék miatt a vegetáció meghosszabbodik. Itt türe­lemmel kell lenni, amíg a leve­lek maguktól lehullanak. Nem ajánlatos a bottal történő vere- getés, mert ezzel az értékes termőrészeket sérthetjük meg. Napjainkban gyakran hallani: mi legyen a lehullott falevél sorsa? A legfontosabb, hogy fa alatt, a talaj felszínén ne ma­radjon. Az a leggazdaságosabb megoldás, ha 20-25 centimé­terre beássuk a talajba. A gyorsabb lebomlás érdekében négyzetméterenként 1-2 de­kagramm nitrogénműtrágyá­val szórjuk beásás előtt. Ha az ásást valami ok miatt nem vál­laljuk, akkor - mint leendő hasznos szerves anyagot - komposztáljuk. Itt fontos meg­jegyezni, hogy a már lehullott díszfa levelét komposztkészí- tésre ne hasznosítsuk, mert a benne levő juglon hatóanyag gátolja a hasznos mikroszer­vezetek tevékenységét. így beásni sem szabad, csak az elégett lomb hamuját. Sajnos az az általános rossz szokás nagyon elterjedt az üdülőöve­zetekben és a hétvégi kertek­ben, hogy a lombot szemétnek tekintik, és a kukákba hordják, „jobb” esetben, fertőzve a le­vegőt, elégetik. A takarékos­ság ez esetben is jobb lenne. A kertgazdák egymás közti beszélgetésének időszerű té­mája az is: mi az őszi lemosó permetezés haszna? Vélemé­nyem szerint ha csak egy mód van rá, el kell végezni. A haszna abban jelentkezik, hogy meggátoljuk sok károsító áttelelését. Ha jól szemügyre vennének és nagyítóval vizs­gálnánk meg gyümölcsfáink törzsét és ágait, meglepőd­nénk, mennyi gomba és rovar keres téli menedéket a kérgek alatt, repedésekben vagy a rü­gyeken, a hajtásvégeken. Az őszi fertőtlenítő kezelés ezeket pusztítja el, vagy legalább je­lentősen gyéríti számukat. Ta­vasszal, a vegetáció kezdete előtti lemosó permetezés így még hatékonyabb lesz. A mos­tani munkánk nem vész kárba tehát, hanem jobban megala­pozzuk a jövő évi védekezési munkánkat. Milyen szereket használjunk? Ez attól függ, milyen károsító volt többször és legtovább kertünkben. A gyümölcsfák esetében több­irányú támadás volt. Az őszi­baracknál a fodrosodás volt a fő ellenség. Sajnos még a leg­drágább készítmények sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gyakorlat azt igazolta, hogy legeredménye­sebb védekezés az őszi és ta­vaszi (rügypattanás előtti) bordói leves permetezés (1 százalék). A bordói lé haszná­lata jó eredményt ad az alma­fák, cseresznye és meggy ese­tében is, mert az előzőnél a va- rasodás, az utóbbiaknál a le­véllyukasztó gomba ellen véd. A körtelevélbolha évek óta tar­tós „vendégünk”. Az Agrollal történő (3 százalék) kezelés mindenképpen csökkenti a jövő évi kártételt. Az alma­moly ebben az évben sok gon­dot okozott nemcsak az almá­sokban, hanem a diófák eseté­ben is. Ezért a jövő évi erős kártételt már most csökkent­hetjük a 2 százalékos Novenda alkalmazásával. A szőlőben: ___________ a gazdák réme volt ebben az évben a liszt­harmat. Miután sok gomba várja a leveleken, az esetleg le nem szedett fürtökön az enyhe telet, ezért időszerű a levelek leszedése, leásása. A kéntar­talmú készítmények közül jó hatású lehet több is. Ha a kertben jonatánalma van, azt is ajánlatos leperme­tezni, mert az állandóan „le­selkedő” lisztharmatfertőzés jelentősen csökkenthető. Arra ügyeljünk, hogy a védekezést szélcsendes és fagymentes időben végezzük el, lehetőleg a tél beállta előtt. a zaj°s erjedés végére a bor lassan tisztulni kezd. Fontos, hogy ezt figyel­jük, és az edényt töltögessük fel. Ha ezt elmulasztjuk, a nagy levegőtér miatt a bor színe bámulni kezd, és fokoza­tosan kialakul a bamatörés, amelynek gyógyítása időt vesz igénybe. Az új bor is állandó felügyeletet és gondoskodást igényel, csak ez esetben lesz kellemes és jó zamatú itókánk. Bindics István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom