Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-15 / 269. szám
2 1994. november 15., kedd Körkép Izraeli légicsapás a Hezbollah-áliásokra Az izraeli légierő gépei vasárnap este csapást mértek több dél-libanoni Hez- bollah-állásra - jelentette be az izraeli hadsereg szóvivője. Mint közölte: a gépek szétlőtték az Irán-barát. Szíriái támogatást élvező síita szervezet kijelölt objektumait. Összecsapások Kolumbiában Legalább 21 személy vesztette életét a hét végén a kolumbiai fővárostól északnyugatra egy falunál kitört lövöldözésben. A települést a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők elnevezésű szélsőbaloldali szervezet emberei támadták meg. A kétszáz gerilla ötórás elkeseredett harcot vívott- a rendőrség és a polgárőrség fegyvereseivel. Egy rendőr, három polgári személy és tizenhét gerilla vesztette életét. Irak megsérti az emberi jogokat Irakban továbbra is súlyosan megsértik az emberi jogokat - derül ki egy ENSZ-jelentésből, amely politikai gyilkosságokról, a polgári lakosság megfélemlítéséről és az országban élő kisebbségek elnyomásáról számol be. A jelentés egyebek között említést tesz azokról a kurdok lakta területeken végrehajtott sorozatos támadásokról, amelyek nemegyszer külföldiek ellen is irányultak. A különmegbízott szerint az ilyen akciók végrehajtói „jutalomra” számíthatnak az iraki titkosszolgálattól. Orosz vadászgépek Pakisztánnak Öröszófszág „elvi beleegyezését” adta Szu-27-es típusú vadászbombázók pakisztáni vásárlásához - közölte Aftab Sábán Mirani pakisztáni védelmi miniszter. Mirani elismerte, hogy Pakisztán az utóbbi hónapokban orosz és francia harci repülőgépek vásárlásának lehetőségeit vizsgálta. Végül az orosz Szu- 27-esekre esett a választás, amelyekből két repülőszázad - 32 vadászbombázó - 1,1 milliárd dollárba kerül. Megölték az iráni ellenzék vezetőjét A hétfői román lapok jelentése szerint szombaton délután Bukarestben meggyilkolták Asszadi Mohamed Alit, akit az Evenimen- tul Zilei című lap a jelenlegi iráni kormányzat ellenzékének vezetőjeként mutat be. Az E. Z. szerint Alit, aki hosszú éveken át szervezte az iráni emigráció harcát a teheráni rendszer ellen, majd Bukarestben telepedett le, román felesége és két honfitársa szombaton késő délután szállította be az egyetemi klinikára, miután lakásán valaki fogazott tőrrel hátba szúrta. Svéd igen az egyesült Európára Helmut Kohl német kancellár az egyesülő Európa nagy vonzerejének tulajdonította hétfőn a svédországi népszavazás eredményét. - Az osztrák, a finn és a svéd népszavazás cáfolja azokat az állításokat, hogy a polgároknak elegük van az egyesülés útjára lépett Európából - mutatott rá a kancellár. Visszafoglalták Bihac környékét A boszniai szerbek visz- szafoglalták a muzulmánoktól a Bihac környéki stratégiai jelentőségű magaslatokat - jelentette be hétfőn Tim Spicer szarajevói ENSZ-szóvivő. Felavatták Szigligeti Ede szobrát A szürkületbe siető egyforma novemberi délutánok közül a tegnapit valami mintha megkülönböztette volna a többitől Szolnokon. Nemcsak magukat, a szívüket is díszbe öltöztetett emberek szállingóztak a szélrózsa minden irányából a színház felé, hogy részesei lehessenek a délután 14 órakor kezdődő bensőséges ünnepségnek. Magyar Tivadar, a szolnoki Szigligeti Színház művésze Ady Endre örök érvényű versével nem intette, csupán kérte az egybegyűlteket: „Őrzök: vigyázzatok a strázsán.” Tette mindezt a megyeszékhelyen lévő, színház előtti parkban, egy félig-meddig letakart szobor társaságában. A feszült várakozás és a meghatódott- ság ötvözte perceket Kállai Ferenc, Kossuth-díjas kiváló művész oldotta fel, aki leleplezte Szolnok legújabb köztéri szobrát, melyet Pogány Gábor Benő szobrászművész álmodott és mintázott meg Szigligeti Edéről. Kállai Ferenc avatóbeszédében fontos gondolatokat hangsúlyozott. Fölhívta a figyelmünket, nem mindegy, milyen a közeg, ami körülvesz - mondta. - Egy szobor szüle- bennünket. tése komoly pillanat, a köztéri- A polgár felelős városáért szobrokra ez pedig különösen Sokan voltak kíváncsiak Szolnok legújabb köztéri szobrára (Fotó: Mészáros) igaz — folytatta. A művész úr kifejezte abbéli reményét, hogy Pogány Gábor Benő alkotása - mely a mában készült, de a holnapnak üzen - kiállja az idő próbáját, hisz akiről mintázták, a múlt század nagy klasszikusa, politika feletti személyiség volt és örök, mint maga a színház. Lovas Károly, a Szigligeti Színház főtitkára megköszönte a Szemafor Alapítvány, a Mól Rt., a Budapest Bank Rt., a Ne- fag Rt., dr. Bódy Sándor, a Pannon GSM, a Pharmasol Rt., a szolnoki Szigligeti Színház, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Pogány Gábor Benő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, a Művésztelepért Alapítvány és a Szolkom Rt.-nek a műalkotás elkészítéséhez nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást. Mi - polgárok - pedig reménykedjünk, hogy Szigligeti Ede szobra a színház impozáns épülete előtt „nem engedi feledtetni az ember1 Szépbe-szőtt hitét”. A színházzal együtt és külön-külön is, hisz ezért készült. Reménykedjünk, az Ady-gondolatok Magyar Tivadar tolmácsolásában nem szálltak el a széllel. Vigyázzunk hát a strázsán, ha máskor nem, legalább Szigligeti Ede szobrát megpillantva. -jzsErzsébet-díjkiosztó gálaműsor Szolnokon Az idén immár nyolcadik alkalommal került sor az Erzsébet-díj kiosztására, s ezúttal a gyönyörűen felújított Szigligeti Színház adott otthont a rendezvénynek. Ez alkalommal összesen hetvenezer szavazatot küldtek a nézők be színészekre, rendezőkre, énekesekre, humoristákra. S ez a szavazás minden szavazás legdemokratikusabbja, hiszen itt tényleg a néző, a hallgató, a közvélemény akarata érvényesül. Az ő szívük diktálta, hogy kit tartanak a legérdemesebbnek erre a rangos díjra. Spiró György, a Szigligeti Színház igazgatója bevezető beszédében a színészeket éltette, akik - mint mondta - kiemelkedő szerepet töltenek be kétszáz év óta a magyar kulturális életben. ' - Ők nem olyanok, mint mi, még ha olyannak is hisszük őket. Ők félistenek. Félistenek akkor is, ha gyengébb darabot adnak elő, gyengébb alakítással. Félistenek, mert a színpad szent hely. A bevezető szavak után a Tisza Táncegyüttes palotása nyitotta meg a gálaműsort, majd a három porondmester, vagyis a műsorvezető Torday Teri, Moór Marianna és Vasvári Csaba az Erzsébet-díj alapító okiratából idézett: a díjat minden évben november 18-án kell átadni méltó helyen, s rangos műsorral, illetve a Nemzeti Színház felépülése után ott kell megtartani a díjátadást. Az idén újdonsággal is szolgált a gála, hiszen az operaénekesi díjat egy könnyűzenei énekesnő adta át: Kovács Kati, aki Schubert Ave Mariájának előadásával bizonyította, hogy nem választható szét élesen a két műfaj. A legtöbb szavazatokat operaénekesi kategóriában: Misura Zsuzsa és Molnár András kapta. A tegnapi estén nem csak a komoly- és a könnyűzene találkozott, hanem a kabaré és az opera is: Kibédi Ervin és Metis György Mozart Don Jüanját adta elő, némi kabaréval fűszerezve. A közönség által legjobb színészeknek járó Erzsébet-díjat az ötven éve színpadon játszó Benkö Gyula adta át - Béres Ilonának és Kulka Jánosnak. Filmszínész kategóriában a negyvenéves szakmai mútra visszatekintő Bacsó Péter rendező adta át a díjakat Básti Julinak és Szakácsi Sándornak. Szakácsi Sándor számára különösen emlékezetes volt a tegnapi est, hiszen pontosan két évtizede végezte el a főiskolát, s első szerepét, a Liliomfit Szolnokon játszotta. A rádió és televízió kategóriában Bárdy György adta át a kitüntető díjakat Temessy Hédinek és Huszti Péternek, aki ezen az estén is játszott, így barátja, Görgey Gábor vette át a díjat a nevében. A rendezői díjat Kállai Ferenc színész nyújtotta át Benedek Miklósnak, illetve a színész-rendező fiának, Benedek Tibor válogatott vízipólósnak. Spéter Erzsébet kívánságának megfelelően a kiemelkedő szellem, vagyis a drámaíró kategóriában kiemelkedő teljesítményű sportoló adta át a díjat, így Papp László háromszoros olimpiai bajnoktól vehette át Szabó Magda az Erzsébet-díjat. A díjátadásokat egy rövid időre félbeszakították az est legfiatalabb résztvevői: a Tallinnka Táncegyütes, majd a határainkon túl élő magyar művészek díját, a Szilvániát adta át Kántor Lajos író Lukács Orosz Lujzának, pontosabban a lányának, hiszen a színésznő éppen Spiró György egyik darabjában lépett föl hazájában. A legfiatalabb díjat, a publicisták díját Szálé László, a tavalyi díjazott nyújtotta át Molnár Gál Péternek. A humoristák díja előtt stílusosan a zeneszerzők humoristája, Rossini egy darabja hangzott el, majd Maksa Zoltán vehette át a díjat Sas Józseftől. Az est igazi, főszereplője, névadója, Spéter Erzsébet csak a műsor végén lépett színpadra, hogy átadja „szívének legszebb díját, az életműdíjat”, melyet az idén dr. Czeizel Endre orvos-genetikus vehetett át. Az adótörvényekről vitáztak a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Szintén napirenden kívül Po- korni Zoltán (Fidesz) frakció- csoportvezető-helyettes bírálta Horn Gyula miniszterelnök múlt heti karcagi és debreceni beszédét, amiben a kormányfő pedagóguselbocsátásokat helyezett - a sajtó híradása szerint - kilátásba. Jánosi György, a művelődési tárca államtitkára azonnal válaszolt: „A kormánynak semmiféle lehetősége nincs pedagóguselbocsátásokra, a költségvetés, az állami támogatás ismeretében az önkormányzatok határoznak majd az iskolák ésszerűsítéséről.” A tárgysorozat tegnap az adótörvények módosításairól szóló törvényjavaslatok általános vitájával kezdődött. Békési László pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány az 1995. évi költségvetés összeállításakor Úgy igyekezett, hogy „az elosztható kevés helyenként valamivel több legyen”. A változtatások a jövőbeni felvirágoztatást segítik elő, s a kormány már most siet kijelenteni, hogy a társasági adón további módosítást nem tervez, a személyi jövedelemadó változtatására is csak 1996-ban lát lehetőséget. Bár 1995-ben a személyi jövedelemadó terhei összességében nőnek, a kis jövedelműek kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Az is ismert már, hogy az adó- kedvezmények jelentős része megszűnik. A miniszter külön szólt a társasági adóról, hangsúlyozva, hogy annak csökkentése szigorúbb gazdálkodást kíván, és szigorítja a személyi jövedelmek fizetését is. A költségvetési, a gazdasági és a szociális bizottságok előadóinak felszólalása után tegnap csak Gál Gyula (SZDSZ) vezérszónoklatát hallgatta meg a T. Ház, majd áttért a tb pénzügyi alapjainak idei módosítására benyújtott törvénytervezet megvitatására. Kovács Pál népjóléti miniszter elmondta a módosítás lényegét: az importgyógyszerárak emelkedése (ami a forintleértékelés miatt jelentékeny) teszi szükségessé a módosítást, hisz sem az állampolgárok, sem a gyógyítóintézmények nem tudják felvállalni az árnövekedést. Ezért a kormányzat 1 milliárd forintnyi terhet levesz a gyógyszerfogyasztók válláról. A vitában mindössze két képvielő szólalt fel. Selmeczi Gabriella (Fidesz) elismerte, hogy „a kormány dilettantizmusa mögött jó szándék húzódik meg”. Semjén Zsolt (KDNP) pedig azt latolgatta, hogy az állampolgároknak milyen terheket jelentene az újabb gyógyszeráremelés. A délutáni szünet után a parlament elnapolta a '93-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvény általános vitáját, mert mintha a tévéközvetítés után senki nem akarna a szónoki emelvényre kifáradni... Az állampolgári jogok biztosairól szóló törvény- és alkotmánymódosítás általános vitájában is csak ketten kértek szót, így az elnöklő G. Nagyné Maczó Agnes fél hat után nem sokkal berekesztette a házbizottság tervei szerint 8 óráig tartó ülést. S. J. Két Clio vár még gazdára... Túrkevei nyertes a Tomi-játékban A kislányom ébresztett fel: - Anyu, ez hihetetlen, de mégis igaz, mi nyertük meg a 3. Renault Cliót a Tomi-játékban! Még akkor sem hittem a fülemnek, amikor már az egész családom ujjongott örömében - emlékezik vissza élete egyik legboldogabb pillanatára Gel- lért Jánosné. - Kisebb szerencse már ért, akkor is mindig a 3-as számmal. Most is a 3. Cliót nyertem meg. Egy dolog miatt aggódott csak a boldog nyertes: egyesek tudni vélték, hogy biztosan neki kell majd nyeremény adót fizetnie, ami bizony nem kis összeg. Ez a Gellért családnak óriási anyagi nehézséget jelentett volna. Ekkor érkezett meg a Henkel hivatalos értesítése és gratulációja, melyből kiderült, hogy az átadással kapcsolatos mindenféle terhet a Henkel vállalta. Magyarország egyik legnépszerűbb mosóporának, a Tominak a gyártója és forgalmzója, a Henkel Magyarország Kft. októberben indította el ezt az akciót. A Tomi mosóporok vásárlói között 5 darab Renault Cliót sorsolnak ki, kéthetente egyet-egyet élőben a televízióban. Decemberig még két Clio keresi gazdáját, akiknek nem kell mást tenniük, mint Gellért Jánosnénak, aki a mosóporos dobozról kivágta a nyereménybélyeget, és beküldte a Henkel címére. Szívesen beküldene ő is még egy részvételi kártyát, de Túrkeve nagyon kis város. - Mit szólnának az emberek, még azt hinnék, hogy nem elég a Gellért családnak egy Clio. Pedig már ideje lenne egy újabb doboz Tomit vásárolni, hiszen a régi már fogytán van, és évek óta csak ezzel mosok - mondta az átadást követően a nyertes. Gellért Jánosné átveszi nyereményét (Fotó: FEB) Bottal ütlegelte kislányát (Folytatás az 1. oldalról) csonttörést is felfedezett, ezért a gyereket azonnal kórházba szállíttatta az orvos. Az anya által előadott történet és a gyermeken tapasztalt sérülések meglehetősen ellentmondásosnak és felettébb gyanúsnak is tűntek, így az orvos bejelentése nyomán a rendőrség sem maradhatott ki az eseményekből. Az asszony kihallgatása során elmondta, hogy már többször bántalmazta gyermekét, de- ahogyan azt a jegyzőkönyvbe is mondta - az nem használt. A rendkívüli durvaságot egyébként a gyerek szófogadatlansá- gával magyarázza. „Nem bírok Ritával, nagyon rossz kislány”- állítja. A nyomozás adataiból az is kiderült, hogy két héttel ezelőtt is ütlegelte arcán, lábán a kislányt, igaz, akkor még „csak” kézzel. Előfordult azonban olyan is, hogy fapapuccsal lépett - állítása szerint véletlenül - a pici lábfejére. Bár a gyenge kis testrész alaposan felduzzadt és belilult, orvoshoz akkor mégsem mentek. Azért nem, mert az anya abban bízott, hogy majd magától meggyógyul, mint ahogyan ez idáig mindig. Pénteken délelőtt aztán még- inkább elfajult a nő kisgyermeke iránti gyűlölete. A kislány folyamatos sírására anyja egy bottal igyekezett „vigaszt” nyújtani. A csonttörést kezdetben otthon vizes borogatással akarta „gyógyítani”, de később, mivel a lekiismerete - vagy éppen a még súlyosabb büntetőjogi következményektől való félelem - nem hagyta nyugodni, mégis orvoshoz fordult. A brutális anya ellen kiskorú veszélyeztetése és súlyos testi sértés alapos gyanúja miatt indított nyomozást a Jászberényi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. H. Gy. Hatvanéves a megyei könyvtár (Folytatás az 1. oldalról) Biczák Péter a jelen problémáiról beszélt, arról, hogy a fenntartók mindig fel fogják tenni a kérdést: szükség van-e a könyvtárakra? A kérdésre a választ egyrészt az olvasók adják meg - és például a rohamosan növekvő könyvárak -, másrészt viszont a könyvtárnak, a könyvtárosoknak kell bebizonyítaniuk fontosságukat. Bertalanné Kovács Piroska könyvtárigazgató a jövőről szólva elmondta, hogy óriási az információ iránti igény, s kultúra nélkül az ember nem képzelhető el. De hogy ettől biztosítva volna a könyvtár léte? Erre választ nem tudott adni, de egy biztos: ma még nem találtak más intézményt, mely a könyvtárak funkcióját jobban ellátná. A születésnapi megemlékezésen köszöntötték a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár két legrégebbi, 1934-ben beiratkozott s azóta is hűséges olvasóját: dr. Leilei Gábort és Tabák Lajost. Szintén a tegnapi születésnapon adták át első ízben a Verseghy Könyvtárért kitüntető díjat is, melyet Csáti Péterné, dr. Horváth Attiláné, Modla De- zsőné, Pálinkás Imréné, Pilisi Erzsébet és Tóth Etelka vehette át. Az ünnepélyes díjátadás s a könyvtár nyugdíjasainak búcsúztatása után Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt, melyben reményét fejezte ki, hogy a 70. születésnapon már az új épületben koccinthatnak. Balról jobbra: Bertalanné Kovács Piroska, Biczák Péter, dr. Horváth Attiláné, Boros Lajos, Szurmay Ernő
