Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-14 / 268. szám

nőí röplabda NB i, A-csoport Jászberény és Szolnok közt Két csapat kell egy igazi rangadóhoz ingázik az ütőjátékos Autósport, Formula 1, 10. Ausztrál Nagydíj Női kosárlabda, NB l/A A szombati összecsapáson a pályára lépett tizenöt röplab- dázó között akadt egy, aki már többször magára húzta mindkét együttes szerelését. Göblyös Judit, a herényiek saját nevelésű ütőjátékosa, de rövid szolnoki szereplése után megjárta már az egykori Buda­pesti Spartacus öltözőjét is. Fő­városi kitérője után visszatért megyénkbe, ismét szerződést kötött a JRK-val, majd idén nyáron újfent áttette székhelyét Szolnokra. Hogy az állandó vándorlásnak jövő júniusban mi lesz a következő állomása? Ta­lán újból a Jászság fővárosa, hi­szen jelenleg csak kölcsönjáté- kosként tevékenykedik a me­gyeszékhely női együttesének „túlélési” gyakorlatán. Edzői szemüveggel Litkei Gábor (Jászberényi RK): - Ma ekkora különbség volt a két együttes között. Annak ellenére, hogy simán nyertünk, ismét hullámzó volt teljesítmé­nyünk. Egyre inkább beérik az a munka, amit az edzéseken a nyi­tásokba fektetünk, hiszen kemé­nyen meghúzott szerváinkból rendre pontokat gyűjtünk. Jövő héten a BVSC ellen azonban tel­jesen más játékstílusra lesz szük­ségünk, hiszen a vasutascsapat lényegesen magasabb. Gyors, pergő ritmusú játékot kell nyúj­tanunk ahhoz, hogy partiban le­gyünk a fővárosiak otthonában. Göblyös Jutka még nem tudott választani Vasicsek János (Szolnoki NRK): - Ha nem is feltartott kézzel jöttünk Jászberénybe, de tisztában voltunk vele, jobb, egységesebb, fizikálisán erőtel­jesebb csapat vendéglátónk. Nekünk jelenleg egyetlen cé­lunk: elkerülni a kiesést, élet­ben tartani a sportág női vona­lát Szolnokon. Fiataljaink je­lenleg ennyire képesek, bár időnként látványos labdamene­teket mutattak be. Hogy nem lett szorosabb az eredmény? Az én meghatározó játékosaimat nem tudták úgy kiszolgálni a sportiskolától „kölcsönkapott” üzennégy-tizenöt esztendős kis­lányok, mint Sápi Jutkáékat a helyi kiegészítő emberek. Gra­tulálok a jászberényi együttes­nek. Jászberényi RK - Szolnoki NRK 3:0 (3, 7, 7) Jászberény, 150 n., v.: Varga N„ Szabó K. Jászberény: SÁPI, Pesti, Tóth, Hallgat, Agócs, László. Csere: BENKE. Edző: Litkei Gábor Szolnok: Gergelyt!, Buday, Hajnal, Göblyös, Kovácsné, Vasicsek. Csere: Kiss Zs., Ba­logh. Edző: Vasicsek János Két rivális csapat - főként akkor, ha azonos megyéből va­lók - találkozója mindig kiemelt hangsúlyt kap. Nincs ez más­ként női röplabdázóink esetében sem, hiszen a jászberényiek és a szolnokiak hosszú évek óta vív­nak presztízscsatákat az első osztályban. Igaz, a Tisza-par- tiak jelenleg élet-halál harcot folytatnak talponmaradásuk - és bentmaradásuk - érdekében, a herényiek pedig jövőre szeret­nének egy emelettel feljebb, azaz a Szuper Ligában szere­pelni, de a megyei rangadó végkimenetelét így sem lehetett teljes biztonsággal megjósolni. A kezdeti, ismerkedéssel telt percek után meglódultak a ven­déglátók, Sápi két bombaerős leütését Pesti még egy ejtéssel megfejelte, ezzel pillanatok alatt három pontra nőtt a két együttes közti különbség. A ba­rátságtalan fogadtatás láthatóan megzavarta a tizenéves szolnoki fiatalokat, időbe tellett, míg le­higgadtak. Attól kezdve azon­ban, a tetemes különbség elle­nére, helyenként látványos lab­damenetekkel bizonyították te­hetségüket. Hogy ez csak a leg­ritkább esetben hozott pontot számukra, fizikai erőtlenségük­kel, rutintalanságukkal magya­rázható. A játszma hajrájában Agócs valósággal kiszerválta őket, így ekkor igencsak egyol­dalú játék folyt. A térfélcserét követően Benke kapott játéklehetőséget mesterétől, ám az új felállás egyáltalán nem látszott meg a. hazaiak játékán. Úgy tűnt, egyetlen lendülettel akarják el­söpörni vendégeik ellenállását, hiszen Sápi és Pesti mellett már Benke is alaposan kivette részét a leütésekből, míg a szolnokiak próbálkozásait remekül össze­záró sáncuk rendre hatástalaní­totta, 9-1. A nagy előny talán a kelleténél is nyugodtabbá tette Tóthékat, lezserebbre vették a figurát, ezzel lehetőséget bizto­sítottak a nagy lelkesedéssel küzdő vendégeknek a felzárkó­zásra, 12-7. A játszma végére a kispadról visszatért Hallgat üté­sei tettek pontot. Az utolsó szett hasonló menetrend szerint zaj­lott, mit az előző, tetemes elő­nye birtokában kiengedett, majd a hajrára ismét beleerősített a Jászberényi RK. Kovácsné (12) mintha későn érkezne Pesti leütésére, a labda vészesen közelít a parketta felé Michael Schumacher lett a világbajnok Marina-show piros-kék függöny előtt Szolnoki MÁV MTE-Szombathelyi SE 62-75 (38-38) Kuruczot (fehérben) ugyan körbevették a vendégek, a kosár mégis jó A német Michael Schuma­cher nyerte az idei Forma-1-es autós gyorsasági világbajnok­ságot. A Benetton-Ford csapat pilótája megőrizte egypontos előnyét, miután az utolsó vb-fu- tamon, az Adelaide-ben vasár­nap megrendezett Ausztrál Nagydíjon nemcsak ő, hanem nagy riválisa, a brit Damon Hill (Williams-Renault) is a verseny feladására kényszerült. A 10. Ausztrál Nagydíjat a brit Nigel Mansell (Williams- Renault) nyerte az osztrák Ger­hard Berger (Ferrari) és a brit Martin Brundle (McLaren-Pe- ugeot) előtt. A 41 éves győztes 31. futamdiadalát aratta, ez volt idei első sikere. A 100 ezer néző előtt lebo­nyolított verseny rendkívül iz­galmasan alakult. A rajt Schu- machemek sikerült a legjobban. A német pilóta nyomában azonban szorosan ott száguldott a világbajnoki cím másik váro­mányosa, Hill. A táv első felé­ben mindketten kétszer mentek ki a bokszutcába a szerelőkhöz kerékcserére, majd következett a mindent eldöntő 36. kör, amelyben Schumacher az egyik kanyarban hibázott, kicsúszott a pályáról. A betonfaltól vissza­vágódott, s folytatta a verseny­zést. A közvetlenül mögötte ha­ladó Hill erre nem számított, rögtön megpróbálta előzni ve- télytársát. A manőver nem sike­rült, összeütköztek. A Benet­ton-Ford versenyzője azonnal feladta a küzdelmet, brit riválisa a megrongálódott kocsival elju­tott ugyan a bokszutcáig, de ott sem tudtak segíteni rajta, a sé­rült futómű miatt ő is végleges kiállásra kényszerült. így meg­maradt köztük a futam előtti egypontos különbség, Michael Schumacher lett a világbajnok.- Nem láttam szándékos sza­bálytalanságot - jelentette ki Szamos Miklós, a Magyar Nagydíj versenyigazgató-he­lyettese, aki a tévé képernyője előtt követte figyelemmel az eseményeket. - Azt nem állí­tom, hogy Schumacher nem hi­bázott, de olyan vétséget sem­miképpen sem követett el, ami miatt pontlevonással kellene büntetni. Tehát szerintem biz­tosra vehető, hogy ő az idei vi­lágbajnok. Azt még szeretném hozzátenni, hogy számomra ez volt az utóbbi öt év legizgalma­sabb viadala. A két kiválóság kiválása után az edzéskirály, a tengerentúli IndyCar-sorozatból visszatért Mansell élt a kínál­kozó lehetőséggel, s idei ne­gyedik F-l-es erőpróbáján megszerezte újabb győzelmét. Az Ausztrál Nagydíj vég­eredménye (81 kör, 306.18 km): 1. Nigel Mansell (brit, Williams-Renault) 1:47:51.480 ó - 170.323 km/ó átlagsebes­ség, 2. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 2.511 mp hátrány, 3. Martin Brundle (brit, McLaren­Peugeot) 52.487 mp h, 4. Ru­bens Barrichello (brazil, Jor- dan-Hart) 1:10.530 p h, 5. Oli­vier Panis (francia, Ligier-Re- nault) 1 kör h, 6. Jean Alesi (francia, Ferrari) 1 kör h. Pilóták, világbajnok: Mi­chael Schumacher (Németor­szág, Benetton-Ford) 92 pont, 2. Damon Hill (Nagy-Britan­nia, Williams-Renault) 91, 3. Gerhard Berger (Ausztria, Fer­rari) 41, 4. Mika Häkkinen (Finnország, McLaren-Peu- geot) 26, 5. Jean Alesi (Fran­ciaország, Ferrari) 24, 6. Ru­bens Barrichello (Brazília, Jor­dan-Hart) 19, 7. Martin Brundle (Nagy-Britannia, McLaren-Peugeot) 16,8. David Coulthard (Nagy-Britannia, Williams-Renault) 14, 9. Nigel Mansell (Nagy-Britannia, Wil­liams-Renault) 13, 10. Jos Verstappen (Hollandia, Benet­ton-Ford) 10, 11. Olivier Panis (Franciaország, Ligier-Renault) 9, 12. Mark Blundell (Nagy- Britannia, Tyrrell-Yamaha) 8, 13. Heinz-Harald Frentzen (Németország, Sauber-Merce- des) 7, 14. Christian Fittipaldi (Brazília, Footwork-Ford), Ed­die Irvine (Nagy-Britannia, Jordan-Hart) és Nicola Larini (Olaszország, Ferrari) 6-6, 17. Ukyo Katayama (Japán, Tyrrell-Yamaha) 5, 18. Eric Bemard (Franciaország, Ligier- Renault), Andrea De Cesaris (Olaszország, Jordan-Hart/3 és Sauber-Mercedes/1), Pierluigi Martini (Olaszország, Minardi- Ford) és Karl Wendlinger (Ausztria, Sauber-Mercedes) 4—4, 22. Gianni Morbidelli (Olaszország, Footwork-Ford) 3 23. Erik Comas (Franciaor­szág, Larrousse-Ford) 2, 24. Michele Alboreto (Olaszország, Minardi-Ford) és J. J. Lehto (Finnország, Benetton-Ford) 1 Konstruktőrök, világbaj­nok: Williams-Renault 118 pont, 2. Benetton-Ford 103, 3. Ferrari 71,4. McLaren-Peugeot 42, 5. Jordan-Hart 28, 6. Li­gier-Renault és Tyrrell-Ya- hama 13—13, 8. Sauber-Merce­des 12, 9. Footwork-Ford 9, 10. Minardi-Ford 5, 11. Larrousse- Ford 2 pnttal. Szolnok, 400 n., V.: Pázsitka, Bukta Sz. MÁV MTE: Gailouma 6, Papp 9, Benkö 6/6, KU- RUCZ 14, Szavercsenko 13/3. Csere: Krasznai 7/3, Szabó 7. Edző: Szalay Ferenc. SZSE: TKACSENKO 30/12, Edelényi 5/3, Szumnyi- kova 14, HORVÁTHNÉ 14/9, Mihályka 2. Csere: Kalamár 10, Kormány. Edző: Őri László. Az eredmény alakulása: 3. perc: 3-2, 7. p.: 11-12, 11. p.: 18-15, 16. p.: 32-29, 19. p.: 36-36, 24. p.: 45-43, 26. p.: 45-52, 30. p.: 49-59, 37. p.: 60-69. Kipontozódott: Horváthné a 32. percben. A Magyarország-Bulgária férfi kosárlabda Eb-középdöntő tévéközvetítés ellenére mintegy négyszázan szorongtak a MÁV MTE Véső utcai sportcsarnoká­ban. A felfokozott érdeklődés érthető volt, hiszen a szolnokiak remek sorozatot tudhattak ma­guk mögött, míg a vendégek Szumnyikova személyében újabb olimpiai bajnokkal erősí­tették állásaikat. Ä kezdeti per­cek szikrázóan kemény, de ren­geteg hibával tarkított össze­csapást hoztak, melynek első kosarát ki más is szerezhette volna, mint Tkacsenkó, aki a ta­lálkozó további részében is fő­szerepet vállalt. A válasz nem váratott sokáig, hisz Benkő hármassal tette le névjegyét, rá­adásul Kurucz büntetői nyomán már 7-4 a hazaiak javára. A ki­ugrási kísérletet gyorsan visz- szaverték Kalamárék, sőt, hét perc elteltével fordítottak. Már a mérkőzés első félidejében szembetűnő volt, hogy Szaver­csenko és Szumnyikova - akik anno egy iskolapadot koptattak - tudásuknak csak töredékét vil­lantották meg, ami mélyen rá­nyomta bélyegét a színvonalra. Indiszponáltan, félszegen szőtték támadásaikat a vendég­látók, talán túlzottan is tisztelve a nagy nevekkel megspékelt szombathelyieket. Üde szín­foltként hatott Szabó és Krasz­nai játéka, ám ők sem tudták ki­húzni a „kátyúba” rekedt Ti- sza-partiak szekerét. Az első felvonásban még vállvetve ha­ladtak a csapatok, azonban a fordulást követően mindinkább kidomborodott a két együttes tudásbeli különbsége. A folytatás első perceiben ugyan még tartotta magát a Szolnok, de aztán Tkacsenkó és Horváthné egyre gyakrabban ál­lította megoldhatatlan feladat elé védőit. Mind jobban kiütkö­zött: a palánk alatti lepattanókat nem tudják megkaparintani Pappék, így a máskor csak ala­mizsnából élő Kalamár tíz pon­tot gürcölhetett össze. Időköz­ben Szumnyikova is megrázta magát, köszönhetően néhány le­fülelt átadásnak. A 30. percre 49-59-re megléptek a vasiak. Kis idő elteltével a kipontozó­dás sorsára jutott Horváthné - aki az elmúlt szezonban még Vaszilihina néven ontotta a ko­sarakat -, de a vérveszteség nem vetette vissza az SZSE-t. A finisre fordulva Tkacsenkó egyre biztosabb kézzel értékesí­tette helyzeteit. Tehette, mivel őrzői csak tisztes távolságból szemlélték alakításait. Ahogy peregtek a másodpercek, úgy egyszerűsödött a nyugat-ma­gyarországiak játéka. A képlet valóban profán volt: - ha nem tudsz mit kezdeni a labdával, úgy tálalj Marina kezébe, ő majd megoldja a feladatot. Nos, ezen a bajnokin nem akadt, aki versenyre kelt volna a dobó­géppel, ezért a gyenge napot ki­fogó MÁV MTE - az elmúlt he­tek remekbe szabott menetelése után - vesztesen kényszerült le­vonulni a küzdőtérről. Rövid szünetet követően leg­közelebb november 27-én, is­mét hazai miliőben lép pályára a Szolnoki MÁV MTE. Az el­lenfél egy igazi patinás csapat lesz az MTK személyében. Szalay Ferenc: - Gratulálok a vendégeknek, teljesen megér­demelten vitték el a bajnoki pontokat. Őri László: - Kissé tartot­tunk a lendületben lévő Szol­noktól, ám a második félidei lendületes játékunknak köszön­hetően - úgy érzem - megérde­melten nyertünk. A csodakocsi nem, a benne ülő Schumacher azonban világelső '1

Next

/
Oldalképek
Tartalom