Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-09 / 264. szám

1994. november 9., szerda Kunsági Extra — Túrkeve 7 „A Margitka” néni, a pedagógus / Élete értelme a tanítás Arany- és gyémántdiplo- mája után egy élet munkájá­nak elismeréseként Bracsok Istvánné Margitka néni nyugdíjas pedagógus újabb kitüntetésben részesült. Az október 22-i ünnepi képvi­selő-testületi ülésen az ön- kormányzat Túrkeve Váro­sért Díjat adományozott több ezer egykori diák legkedve­sebb tanárnőjének. A Túrkeve Városért Díj ki­tüntetettje, Bracsok Istvánné Margitka néni 1908-ban, Mezőtúron született. Édesapja kerékgyártó volt, és két fiútest­vére közül az egyik e szakmát folytatta. A családban ő volt az, aki a túri Teleki Blanka Leány Gimnáziumban 1927-ben letett érettségi után tovább tanult. Ta­nítónő szeretett volna lenni, de zenei hallása miatt e pályát nem választhatta. Máig sem tudja, kinek köszönheti, hogy 1928-ban Jász-Nagykun-Szol- nok vármegye ösztöndíjasa lett, és így Debrecenben tovább ta­nulhatott. Mint egyetemi hall­gató, tanított a Dóczi Intézet­ben. A diploma átvétele után az igazgatónő felkérte, legyen in- temátusi felügyelő. Nyolc évig dolgozott itt, és igazgatóhelyet­tes volt, amikor úgy döntött, édesanyja szülővárosába, Túr- kevére költözik;' * 1941. november 1-jétől kise­gítő, helyettes próbaszolgálatos tanárként helyezkedett el a pol­gári iskolába, annak ellenére, hogy középiskolai tanári okle­véllel rendelkezett. Következő év januárjában már helyettes ta­nár, júniusától pedig kinevezett tanár volt az oktatási intéz­ményben. Matematikát, fizikát és latint tanított, de nagyon sze­rette a magyart. Meghatódva emlékszik vissza, hogy Debre­cenben a tankerületi királyi fő­igazgató címmel rendelkező Ady Lajosnál vizsgázott ma­gyarból, akivel már 5. osztályos korában találkozott, amikor is hittanból nála vizsgázott Mező­túron. Az 1946/47-es tanévben kez­dett alakulni Keviben a refor­mátus gimnázium, amely akkor még a szolnoki Verseghy Gim­názium leányiskolájaként mű­ködött. Ekkor délelőttönként a polgári - később általános isko­lában tanított -, délutánonként pedig a gimnáziumi felvételire készítette elő a diákokat. 1949-ben önálló lett a közép­iskola, melynek 1955. szeptem­ber 1-jétől 1963 nyaráig volt az igazgatója. Annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatárt elérte, a csa­ládban bekövetkezett - öt nap alatt három - halálesetek miatt döntött úgy, hogy nyugdíjba vonul. A tanításhoz viszont nem lett hűtlen. Harminc éve adják egymásnak a kilincset azok a diákok, akiknek matematikát és fizikát oktat. De a régi tanítványok is - kö­zöttük nagyon sok vidéken élő - rendszeresen megkeresik. Na­gyon sokan közülük az orvosi és a pedagógusi pályát válasz­tották. Egykori diákjai közül a Kecskeméten élő Benedek Jó­zsef és a Túrkevén tanító Cson­tos Piroska kiváló tanári címmel rendelkezik. Az érettségi találkozókra rendszeresen meghívást kap. Sajnos két éve - gyengülő szer­vezete miatt - már nem vesz részt azokon. Viszont a diákok ilyenkor este felkeresik a laká­sán, hiszen Margitka néni nélkül nem találkozó a talál­kozó. Volt olyan osztálya - 1952-ben érettségiztek -, mely­nek négy évig a polgáriban, majd négy évig a gimnázium­ban volt az osztályfőnöke. A matematikát szerette és szereti ma is a legjobban tani-. tani. A latin mellett beszél fran­ciául és németül - utóbbit anya­nyelvi szinten -, de Olaszor­szágban sem tudnák eladni. Az elmúlt év őszén sokat be­tegeskedett, de férjének kö­szönhetően egészsége kezd a régi lenni. Az ura - aki nagy macskabarát, jegyzi meg moso­lyogva - takarítja a lakást, segít a mosásnál. A'főzés sem jelent gondot, hiszen az ebédet szociá­lis gondozó viszi naponta nekik, így marad ideje és energiája a diákok oktatására, ami rendkí­vül fontos számára, hiszen élete értelmét a tanításban látja. Cél: a termelők érdekvédelme November 2-án tartotta ala­kuló ülését a Települési Mező- gazdasági Bizottság, melynek szervezési, előkészítő munkájá­val dr. Szőllősi Kálmán falu­gazdászt bízták meg. A vele folytatott beszélgetés során megtudtuk, hogy Túrkevén, az alakuló ülés megtartásáig há- romszázhatvanan jelentkeztek a bizottságba, melyet sokan me­zőgazdasági elöljáróságnak ne­veznek. Közülük százhúszan voltak jelen az ötvenperces ülé­sen, melyet komoly egyeztető-, konszenzust kereső munka ejő- zött meg. Megválasztották Ár­vái Imre agronómus személyé­ben a bizottság elnökét, illetve két vezetőségi tagját, Simon György vadászmestert és Bórák Mártont, a keverőüzem vezető­jét. A megyei agrárkamara kül­döttje dr. Szőllősi Kálmán lett. 1995. január 1-je után minden egyes termelő, aki az adóható­ságnál regisztrálva van, kötele­zően tagja kell, hogy legyen a helyi mezőgazdasági bizottság­nak. A falugazdász szerint vár­hatóan ezer körüli lesz a tagság létszáma és az első évben senki­től nem kémek tagdíjat. A belépéshez az adatlapokat dr. Szőllősi Kálmántól vehetik át a termelők a polgármesteri hivatal 12-es szobájában hétfőn és csütörtökön 8 órától 12 óráig. Az alakuló szervezet - mely érdekvédelmet biztosít a terme­lőknek - jelentős pénzügyi tá­mogatásra számít a költségve­tésből. Az értékesítésnél össze­hozza országos számítógépes láncolaton keresztül a termelő­ket a felvásárlókkal. Az ex­portkvóták elosztásánál pedig csak azok juthatnak majd keret­számhoz, akik tagjai a kamará­nak. II. sajtóbál Túrkevén December 3-án a városi sportcsarnok ad otthont a túrke- vei n. sajtóbálnak. A bál dísz­vendégei: Faludy György Kos- suth-díjas költő és Ober- sovszky Gyula költő. Az est programja: 19 órától helyfoglalás. 19.30-kor koncert, melyen fellép Rákóczi Péter 45 tagú fúvószenekara. A bál meg­nyitása 20.30-kor kezdődik, és 24 órakor tartják a tombolasor­solást, melynek fődíja külföldi út, kétszer húszezer forint ér­tékben. 0.30-kor, meglepetés­ként, fergeteges folklórbemuta­tót láthatnak a bálozók, majd hajnali 4 óráig tánc következik. Az est folyamán minden igényt kielégítő büfé működik török étel- és italspecialitások­kal. Asztalfoglalás (négy- és nyolcszemélyesek), valamint jegyek árusítása november 10-től az Alkotóházban, a pan­zióban, a „B” virágüzletben és az újságospavilonban „Csöpi- kénél”. A bál rendezői szeretettel várják az önkormányzati és me­gyei lapok, valamint a rádió és tévé munkatársait. Csökken az óvodások száma Az óvodai nevelés célja a háromtól hat-, hétéves korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének az elősegítése. Ennek érde­kében az óvodákban családias légkörben folyik a nevelés, bizto­sítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges sokféle tevékenységet. Ezek formái a játék, a munka és a tanulás. Közülük elsődleges a játék, amely áthatja a gyerek egyéb tevékenységét is. A város nyolc óvodájába je­lenleg ötszáztizenkét gyermek jár - tudtuk meg az intézmény- hálózat vezetőjétől, Simon Lászlóné Irénkétől. Mivel kevés a születések száma, ez a létszám fokozatosan csökken. Addig, amíg 1990-ben 152 túrkevei gyermek született, 1993-ban csak 88. Ezért az óvodákban már néhány évvel ezelőtt meg­kezdődött a gyermekcsoportok létszámcsökkentése. A Thököly úton például két csoport helyett csak egyet indítottak, és a gyermekek létszámához alakít­ják a dajkai dolgozók létszámát, akik többsége már érettségizett, és dajka szakmunkás-képesítés­sel is rendelkezik. Törekszenek arra, hogy az óvónők valamennyien rendel­kezzenek felsőfokú végzettség­gel. Két szakközépiskolai vég­zettségű kolléganőt januártól beiskoláztak a szarvasi főisko­lára. Személyi feltételeik jók. Az óvodapedagógusok száma 33, mellettük 25 dajka, egy gazdaságvezető, egy titkárnő és két karbantartó látja el a 22 dél­előtti és 13 délutáni csoport kö­rüli feladatokat. Mivel az óvoda iskolára elő­készítő intézmény, ezért a gye­rekek fejlettség szerinti iskola- kezdése tágabb lehetőséget és fokozott felelősséget jelent a pedagógus számára az iskolai alkalmasság megállapításában. Tanításuk fő célja egyetlen do­log lehet - vallja a vezetőnő -, mégpedig gondolkodni és be­szélni tanítani. Sok a beszédhibás óvodás gyermek, akikkel szakképzett logopédus foglakozik. Várha­tóan január 1-jétől már nem a szülőknek kell fizetni az órá­kért, hanem a városi költségve­tésből oldják ezt meg. Gondot jelent, méghozzá nem is kicsit, hogy november 1-jétől az ötvenöt forint helyett nyolcvan forintot kell egy gye­rek élelmezéséért fizetni a szü­lőknek. Sokan jelezték, hogy ezt nem tudják megfizetni, így csökken a délutáni óvodáscso­portok létszáma. A rászorultak­nak ingyen étkezést biztosíta­nak, de lehetőségeik sajnos vé­gesek. Az intézmény a rendel­kezésre álló pénzügyi források­ból csak az alapvető működési feltételeket tudja biztosítani, igen szűkös és takarékos gaz­dálkodás mellett. Sajnos egyre kevesebb pénz jut játékokra, pedig a játékszer motiválná, gazdagítaná a gyermekek el­képzeléseit. Az egyre szeré­nyebb költségvetés ellensúlyo­zására, a működési feltételek szinten tartása érdekében sajá­tos módon reagáltak. Létrehoz­ták a „Széchenyi úti óvodáért” Alapítványt, folyamatosan pá­lyázatokat írnak, és az elnyert összegeket eszközök fejleszté­sére, kirándulásokra fordítják. Az elmúlt évihez hasonlóan a Mátyás király úti óvoda jóté­konysági bált rendez november 19-én a sportcsarnokban. A ze­néről az F. Tóth-trió gondosko­dik, éí> a bál fénypontjaként, csak az útiköltség térítését kérve, a Tisza Táncegyüttes műsorát láthatják majd a jelen­lévők. Már tavaly is mind a szü­lők, mind a helyi vállalkozók részéről igen sok segítséget kap­tak a jótékonysági est megren­dezéséhez. A több mint ötven­ezer forintos „nyereségből” já­tékokat vásároltak az óvodások részére. A városban a fent jelzett óvoda az, ahol a tanulási tevé­kenységet Waldorf-pedagógia szerint szervezik. E program célja az egyéni képességfej­lesztés, amely a gyermek aktu­ális fejlettségéhez igazodik. Más városhoz hasonlóan ná­luk is előfordul, hogy nem tud­ják a gyermeket, a szülő ellen­állása miatt beóvodázni. Je­lenleg is van egy olyan tankö­teles korú gyermek, akinek az édesanyját két éve hiába pró­bálják meggyőzni az óvoda fontosságáról. A gyermek ér­dekében szükséges lenne az iskolára történő felkészítés, amit az anyuka - ki tudja, mi­ért, de nem érzékel. A Waldorf-módszerrel dolgozó óvodában 3-6 éves korú gyere­kek együtt vannak egy-egy csoportban Első kazettája megjelenését várja Keretes kampány? A Túrkeve újság leg­utóbbi, november 4-én meg­jelent számának első olda­lán keretes hírre lettem fi­gyelmes, amely szó szerint így hangzik: „Tisztelt Olvasóink! Városunk önkormányza­tának négy éves munkájáról lapunk különszámában ol­vashatnak. Várhatóan 8-án és 9-én levélszekrényükben megtalálják ezt az ingyenes különszámot, Németh István polgármester úr szerkeszté­sében. A szerkesztőség nevében ajánljuk figyelmükbe." Fenti sorokat elolvasván, bevallom, kissé megdöbben­tem. Legjobb tudomásom szerint a néhány éve újrain­dított lap életében ritkán fordult elő különszám. De ha volt is ilyen, abban biz­tos vagyok, hogy nem osz­togatták ingyenesen. Arra pedig végképp nem tudok visszaemlékezni, hogy a polgármester úr az időnként megjelent cikkeken kívül va­laha is foglalkozott volna szerkesztéssel. Az újság a város önkor­mányzatának a lapja. Fi­nanszírozása a város költ­ségvetéséből történik, tá­gabb értelemben az ott élők pénzéből. Akik közül nem mindenki azoknak a pártok­nak a híve, melyek Németh Istvánt a város első polgá­rának kijáró székhez juttat­ták, aki a mostani választá­sokon ismét „ringbe száll” a polgármesterségért. Némi iróniával ugyan, de kérdezem: feltétlenül az ön- kormányzati képviselő-vá­lasztások kampányának in­dulását követően kell ezt a külön(b)számot megjelen­tetni? Sportkörökben sokszor hallhatjuk az erőnyerő kife­jezést. Úgy tűnik, Túrkevén a politikában is használatos fogalommá válik, de itt már nem fair play a „játék", így. Beszélni még nem tudott, de már dúdolta az otthon hallott nótákat, emlékezik a kezdetekre Farkas Rozália, akinek a na­pokban jelenik meg első önálló kazettája. Családjában min­denki szeretett és tudott is éne­kelni. A legtöbb népdalt nagy­mamájától, a nótákat pedig a nagypapától tanulta. A művelődési ház egykori vezetőjének, Kun Laci bácsinak az unszolására jelentkezett a Ki mit tud?-ra, és Laci bácsi volt az, aki rábeszélte 1984-ben a Nyílik a rózsa verseny jelentke­zési lapjának a kitöltésére. „Nem lesz ebből semmi” ala­pon indult, és a döntő egyik he­lyezettjeként végzett. A szak­mai zsűri és ismerősei biztatták, ne hagyja abba az éneklést. Ne­héz időszak következett. Ingá­zott Budapest és Túrkeve kö­zött, mivel Vörös Sárihoz járt órákra, és Lorenz Kornélia ope­raénekestől tanulta a hangkép­zést. Ezek után levizsgázott, és megkapta a hivatásos elő­adó-művészi engedélyt. Négy évvel ezelőtt rádiófelvételt ké­szítettek vele. Az idei év több szempontból jelentős a számára. Versenyző­ként indult a Duna TV nótaéne- kes-versenyén, ahol Déki Laka­tos Sándor és zenekara kísérte. Október 30-án részt vett a bu­dapesti Pataky Művelődési Házban megrendezett II. nóta­olimpián. Az Egressy Béni A „pacsirta”, Farkas Rozika születésének 180. évfordulója alkalmából meghirdetett verse­nyen a két legjobb női előadó cím közül az egyiket Rozikának ítélte a zsűri. ígéretet kapott egy újabb rádiófelvétel elkészíté­sére, melyet még az idén fel­vesznek a stúdióban. Tízéves pályafutása talán leg­jelentősebb állomása, hogy a napokban várható első kazettá­jának megjelenése. Ezen a ma­gyar nóták mellett túrkevei és mezőtúri népdalokat énekel. A kazettát a Magyarnóta-éneke- sek Szakszervezete adja ki, és a budapesti Száztíz Tagú Cigány- zenekar kíséri. Főleg olyan nó­tákat vettek fel, melyeket a kö­zönség már hallott tőle és meg­szeretett, de új dalokat is énekel a kazettán. Arra a kérdésre, van-e kedvenc dala, moso­lyogva azt a választ adta, igen, mindig az, amit még nem tud, éppen tanul. Jelenleg a Városi Művelődési Intézmény alkalmazottja, mint moziügyintéző. November kö­zepétől általános iskolás gyere­kekből népdalcsoportot sze­retne indítani, ahol a résztvétel ingyenes. A gyerekeknek minél több túrkevei népdalt szeretne tanítani, melyhez kereste Mada­rász Károly népdalgyűjtését. Kutatása nem járt eredménnyel. A közel száz dalt tartalmazó gyűjtemény nyomtalanul eltűnt a megyei levéltárból, csak az üres dossziét találta meg. És Károly bácsi lánya. Madarász Katalin sem tudott segíteni, mi­vel nincs másodpéldánya a túr­kevei népdalokat tartalmazó eredeti anyagból. Első kazettája megjelenéséhez nagyon sok ön­zetlen segítséget kapott Ábra­hám Miklós helyi énekestől és a Túrkevéért Alapítványtól. A megjelenést követően nótaesten szeretné bemutatni először Túr­kevén és Mezőtúron, majd a megye minden olyan települé­sén, ahová meghívják. Férje, Nyakó László egykori néptáncos és nyolcéves kisfia, aki a zeneiskolában szolfézst és zongorát tanul, legalább olyan izgatottan várja a kazettabemu­tatót, mint az előadóművész, Rozika. Jelöltek Az önkormányzati vá­lasztásokon polgármesterje­löltként hárman jelezték in­dulási szándékukat/ Kőrizs István független jelöltként, Németh István az MDF, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ támogatásával, dr. Szabó Zoltán pedig az MSZP jelöltjeként indul. Jótékonysági est A Túrkevei Nagycsalá­dosok Egyesülete jótékony- sági estet rendez november 12-én 19 órától a szakkö­zépiskolában, ahol a jó han­gulatról az F. Tóth-trió gondoskodik. Vitaklub A Közéleti Vitaklub no­vember 11-én (pénteken) 17 órától a szövetkezet Tán­csics Klubjában tartja kö­vetkező összejövetelét, melynek meghívott ven­dége dr. Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Pályázat A Korda filmszínház filmplakát-készítési pályá­zatot hirdet három kategóri­ában: alsó, felső tagozatos és középiskolai diákok ré­szére. Pályázni lehet bármi­lyen méretű és technikával készült (ceruza, vízfesték, tempera stb.) és tetszőleges darabszámú munkával. A téma nincs meghatározva. Korábban már látott vagy ezután megtekintendő film­hez is készíthető plakát. Leadási határidő: 1994. november 30-ig a moziban. A beérkezett plakátokból kiállítást rendeznek, amely december 3-án 10 órakor nyílik a mozi előterében, a Télapó itt van! egész napos rendezvény keretén belül. A nyertesek fél évig ingyen lá­togathatják ! a 'mozi előadá­sait. Naptár A régi túrkevei képesla­pok alapján készített 1995-ös évi asztali naptár - amely igen szép karácsonyi ajándék is lehet - megvásá­rolható a Kevi Futár Bt.-nél, a Mátyás király út 1/a szám alatt. Kalamajka A népzenei ihletésű Ka­lamajka együttessel szemé­lyesen megismerkedhet a város lakossága azon a kon­certen, melyet november 18-án 18 órától rendeznek a Korda Sándor filmszínház­ban. Az ötfős zenekar tagjai egyetemi tanárok, kandidá­tusok, akik a műsor után a helyi Madarász Károly Népdalkor meghívására tár­sas vacsorán vesznek részt a művelődési házban. Mese A városi könyvtár általá­nos iskolás, 4. és 5. osztá­lyos gyerekek részére mese­író pályázatot hirdetett, melynek beadási határideje november 30-a. A beküldött meséket de­cember elején a gyermek­könyvhét alkalmából érté­kelik és díjazzák. Az oldalt írta és fotók: Czikkely Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom