Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-09 / 264. szám

Települések hulladékai Eddig háttérbe szorult az anyagiak miatt Mezőgazdasági termelők figyelmébe Mit érdemes termelni a földeken? Hazánkban a települések mindössze 10 százalékánál megfe­lelő a lakossági hulladéklerakó, s ugyanakkor a 3,9 milliós lakásállomány mindössze 55 százalékából szállítják el rend­szeresen a szemetet. Minderről egy nemrég Szolnokon rendezett konferencián szólt a szaktárca adatait ismertetve Kovács Gyu- láné dr., a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Tőle arról érdeklődtünk, milyen is a helyzet me­gyénkben, illetve milyen összegekkel terheli a településeket egy-egy ilyen jellegű beruházás. Az adatok alapján megyénk­ben sem más a helyzet - mon­dotta Kovács Gyuláné dr. A 70 település közül mindössze hét­nél működik engedélyezett, a környezetvédelmi hatóság által is elfogadott hulladéklerakó. Ha viszont azt vesszük alapul, hogy egy-egy településen több illegá­lis lerakót is igénybe vesz a la­kosság, akkor még rosszabb a helyzet - fejtette ki az igazgató. Országos felmérés szerint a lakások 55 százalékából hord­ják el valamilyen rendszeres időközökkel a keletkező hulla­dékot. Ezen a téren viszont nem rendelkezett megyei adattal a felügyelőség. A keletkező hulladékmeny- nyiség éves szinten országosan mintegy 20 millió köbméter. Megyei szinten a 168 ezer la­kásnál körülbelül 600 ezer köbméternyi szilárd szemét ke­letkezik, de ez csak becsült Kockázati hitelkeret A német szénsegély néven futó hitellehetőség 3 éve áll a gazdálkodók rendelkezésére - energiatakarékos környezetvé­delmi beruházások finanszíro­zására. Az eltelt időszakban 1800 érdeklődőből 260-an nyújtot­tak be pályázatot az energiahi­vatalba. A szakmai zsűri 123 tervet tartott támogatásra ér­demesnek, s 4 milliárd forint hitelt folyósított a kérelme­zőknek. Eddig 71 beruházás fejeződött be. Legtöbben a fű­tési, illetve a világítási rend­szer korszerűsítésére fordítják a 8 év alatt visszafizetendő összeget. Jelentős azonban a hulladékhasznosításra, az egyéni fogyasztás mérésére és a hőszigetelésre igénybe vett hitelkérelmek száma is. Annak érdekében, hogy a kis- és közepes vállalkozások is hozzájuthassanak a hitelhez, a hivatal úgynevezett kocká­zati hitelkeretet különített el számukra. Az e kategóriába tartozó gazdálkodók szigorúbb feltételekkel ugyan, de felve­hetik a kedvezményes hitelt. Ilyen szigorítás például, hogy amíg a nagyvállalatoknál a visszafizetendő összeg 50 szá­zalékának kell az energia meg­takarításából származni, addig a kis- és közepes vállalkozá­soknál ez az arány 75 százalék. B. Zs. (FEB) Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán adat. Pontos számok nem állnak rendelkezésre, részben azért, mert nem működik mindenhol szervezett begyűjtés, míg a má­sik ok, hogy ahol van, ott sem úgy történik, ahogy az a fejlett országokban szokásos - mon­dotta Kovács Gyuláné dr. Ná­lunk nem mérik az összegyűj­tött hulladékot, ezért nem is le­het belőle adatokat képezni. Az előírások szerint számta­lan biztonsági intézkedést kel­lene foganatosítani a lerakóhe­lyeknél, ilyen például a kerítés, melyet általában el is lopnak felépítését követően. A települési hulladékokhoz tartozik a folyékony állapotú anyag is, melyből a megye la­kossága évente 14 millió köb­métert „termel”. Azután is érdeklődtünk, hogy vajon egy-egy, környezetvé­delmi előírásoknak is megfelelő hulladéklerakó létesítése mi­lyen összeget emészthet fel. Erre azonban konkrét példát nem tudott mondani az igazga­tónő, azt azonban elismerte, hogy a településeknek - a la­kosság nagyságától függően - többmilliós, illetve több tízmil­liós pénzmennyiséggel kell számolniuk. Ráadásul a telepü­lések szétválása is gondokat okozott a szemételhelyezésnél, ugyanis hazánkban hidrogeoló­giai szempontból nagyon kevés azon területek nagysága, ahol azonnal, kis pénzeszközzel, ke­vés munkával lehet létesíteni le­rakót. Amik el is készülnek, azok műszaki színvonala mesz- sze áll a nyugati normáktól. Egyébként az önkormányza­tok tervezik a hulladéklerakók létesítését, csak eddig az egyéb infrastrukturális - gáz, telefon - beruházásokra koncentráltak. Remélhetőleg most már elő­térbe kerülnek mind a szilárd szemét, mind a szennyvíz kör­nyezetvédelmi megoldásai. Eh­hez támogatási rendszer is biz­tosít forrásokat, de általában - például a Környezetvédelmi Alap - az összefogással létesí­tendő hulladékkezelőket prefe­rálja. Részben a gazdaságosság, másrészt a kevesebb területi igény miatt. - ez ­A Cenzor Bróker jelenti a tőzsdéről Nyugodt kereskedés, változatlan árfolyamok Az elmúlt hét sem hozott je­lentős változást a Budapesti Ér­téktőzsde életében. A kereske­dést a kereslet visszafogottsága jellemezte. Talán a héten beve­zetendő Richter Rt. részvénye hozhat új színt a palettára, némi élénkülést jelentve a részvénypiac számára. Október és így az elmúlt hét is a tőzsdei cégek háromne­gyed éves gyorsjelentéseinek közzétételével biztatta a befek­tetőket. Az egyébként is likvid papírok kibocsátói jobbnál jobb eredményekkel rukkoltak ki, azonban ez az árfolyamok­ban nem éreztette hatását. Továbbra is a tőzsde legna­gyobb forgalmát magáénak tudható papír az Egis. Árfo­lyama azonban még mindig nem törte át a 2600 forintos bűvös határt, bár egyre több pozitív jel mutat arra, hogy ez csak múló állapot. A Pick-részvény, mint a má­sik „húzó” papír a forgalmat tekintve második helyet ért el, némi emelkedést realizálva. Árfolyama: 7150 forint. A szép eredményekkel ke­csegtető Inter-Európa Bank át­lagárfolyama a héten 12 487 forint volt. Úgy látszik, itt sem indítja meg a befektetői szíve­ket a gazdasági eredmény, na­gyobb hangsúlyt kap a cég ve­zetése körüli vita. A Graboplast-papírok 1390-1410 forint között keltek el, jelentős kereslet mutatko­zott irántuk. A cég eredményei több mint biztatóak, újabb je­lentős piacokat szereztek. Em­lítést érdemelnek és kedvező árfolyam-várakozásokat sejtet­nek a papírra kötött 1500+100 forintos év végére szóló op­ciók. Egyértelmű árfolyam-emel­kedést hozott (1210-1255) a Pannonplast-részvények ke­reskedése, amit talán a terven felüli eredmények nyilvános­ságra hozása indikált. Jó for­galmat bonyolított a Danu- bius-részvény, a kereslet és kí­nálat egyensúlyban áll egymás­sal, ez az ár stabilitásában is látszik, mely 1150-1170 forint körül mozog. A Globus mér­lege jelenleg veszteséges, ez azonban a cég tevékenységé­nek szezonalitásából fakad, az eredmény az év végére jelentő­sen nőhet, papírjaik ára 1025 forint. A nagy vesztes ismét a Sop­roni Sörgyár. Árfolyama egé­szen 3900 forintig zuhant, majd ezután kismértékű emelkedésbe kezdett. A várakozások ez eset­ben is optimálisak, még ha a je­lenlegi ár ezt nem is igazolja. A kárpótlási jeggyel igen­csak visszafogottan keresked­tek, a 400-405 forintos ár sta­bilnak mondható. A papír körül ismét fellángolt, jórészt inkább politikai eredetű viták nem iga­zán befolyásolják a kereske­dést, a piacra a kivárás jel­lemző. Az évezred befektetése (3. rész) A lakásvásárlási kedvezményről Sorozatunk előző két részé­ben már beszámoltunk a Quaes­tor ingatlanbefektetési jegy nyújtotta kedvezményekről, így az adóalap-csökkentési lehető­ségről és a jegyzési hitelről. Ezenkívül az új értékpapír ma­gas hozamot és lakás-, illetve üzletvásárlási kedvezményt is nyújt a befektetőknek. A Quaes­tor ingatlanbefektetési jegy tu­lajdonosainak az alap által meg­vételre felkínált ingatlanokra elővásárlási joguk van, és a be­fektetési jegy névértékéig, de maximum 10 százalék erejéig, két személy együttes vásárlása esetén pedig maximum 15 szá­zalék kedvezményre jogosultak az ingatlan vételárából. Példának vegyünk egy be­fektetőt, aki a Quaestor által megépített lakóházban szeretne vásárolni egy 3 millió forint ér­tékű lakást. Mivel 250 ezer fo­rintért jegyzett Quaestor ingat­lanbefektetési jegyet, ezért a lakásért fizetendő vételár 2 mil­lió 750 ezer forint, vagyis 250 ezer forintot megtakarított a vá­sárlás során és adóalapját is csökkenthétté a befektetési jegy felhasználásával. A hároméves futamidejű, külföldi befekte­tők által is hozzáférhető Quaes­tor ingatlanbefektetési jegy még várhatóan december 27-i jegyezhető az Agrobank Rt., az IBUSZ Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Quaestor és a Takarék- szövetkezetek országos hálóza­tában. Vége (x) Napjainkban a tulajdonváltás során sok kis területtel rendel­kező magántermelő dolgozik. A nemzetközi, de a korábbi évti­zedek hazai tapasztalatai is azt igazolják, hogy a kevés területtel rendelkező termelők csak belterjes kultúrák termesztésével tudnak elérni megfelelő árbevételt, jövedelmet, amely a csalá­dok megélhetését fedezheti. Felvetődik a kérdés: mit termeljen a mezőgazdasági termelő a rendelkezésre álló földterületen? Intenzív ágazatok közül a gyümölcstermesztés jöhet szóba a megye egyes tájegysé­geiben. Gyümölcsösültetvény telepítésre csak azokban a kör­zetekben lehet döntően a jövő­ben számítani, ahol a korábbi évtizedekben, illetve évszáza­dokban már az előző generációk is foglalkoztak ezzel az ágazat­tal, tehát van hagyománya a gyümölcstermesztésnek. A gyümölcsösültetvény-telepítés jelentős pénzbefektetést igé­nyel. A termelőknek jelenleg csak szűk rétege rendelkezik megfelelő indulótőkével, így kezdetben szűk körben lehet számítani gyümölcsöstelepí­tőkre. Az viszont fontos, hogy csak korszerű fajtákkal szabad gyümölcsösültetvényt létre­hozni! Sok új fajta került honosí­tásra, próbatermesztésük fo­lyamatban van. Remélhetőleg a telepítésre érdemes fajták gyors elszaporítása bekövetkezik, de a jelenlegiek között is van sok jó, korszerű fajta. Megyénkben összesen 1704 hektár gyümöl­csösültetvény található, ami egyáltalán nem sok. Az utóbbi években, évtizedekben rohamo­san csökkent a gyümölcsösök területe és a szórványban lévő gyümölcsfák száma. A „történe­lem viharai” sokat ártottak en­nek az ágazatnak is az utóbbi öt évtizedben. Az idén a gyümölcsfélék pi­aci árai soha nem tapasztalt mértékben nőttek, ez is jelzi, hogy kereslet alakult ki. Az előző időkben gyümöl­csöstelepítéssel kapcsolatban sok érdeklődő jelentkezett a megyei FM-hivatalnál. Megle­pően sok termelő szeretne diót telepíteni, amit azonban a sza­porítóanyag hiánya befolyásol. Egyéb gyümölcsnemekből megfelelő szaporítóanyag-ellá­tás ígérkezik az őszi és tavaszi időszakra vonatkozólag, ezt a megyében működő faiskolai le- rakatokban máris lehet látni. Szolnok megye soha nem volt és várhatóan nem is lesz je­lentős gyümölcsösültetvénnyel rendelkező megye, de az inten­zív kultúrák terjedését elő kell segíteni a belterjesebb mező- gazdaság érdekében. Egy adott területen azonban, hogy mit le­het és mit szabad telepíteni, szakemberek véleményét ki kell kérni. Aki gyümölcstermesztést nem hobbiszerűen, hanem áru­termelőként tervez végezni, ke­resse fel az illetékes falugaz­dászt, aki leírja a termelő elkép­zeléseit, és továbbítja az FM-hivatalnak. Ha kell, a hely­színen is megnézik a lehetősé­geket, és részletes tájékoztatást adnak a szükséges lépésekről. Ezek érvényesek a szőlőtelepí­téssel kapcsolatban is. Csem­egeszőlő-termesztéssel érdemes foglalkozni, ha van alkalmas te­rület és indulótőke. Az elmúlt években a Pannó­nia kincse csemegeszőlőt álta­lában kilogrammonként 80-100 forintért lehetett értékesíteni. Van egy új csemegeszőlő-fajta- jelölt, amelyet a Kertészeti Egyetem Kutatóintézete (Kecs­kemét, Kisfái 182.) nemesített. Az Éva szőlő augusztus köze­pén érik, fürtjei nagyok (420 gramm átlagfürtsúly). Ez a fajta is ajánlott. Egyébként jelenleg 2205 hektár szőlőültetvény van nyilvántartva a megyében. Rövidesen elérkezik az őszi gyümölcs- és szőlőültetvény-te­lepítések optimális ideje. Ha va­laki a jövőben intenzív gyü­mölcs- és szőlőtermesztéssel akar foglalkozni, lát benne fan­táziát, a fentiekben leírtak sze­rint járjon el. Az FM-hivatal a következő időszakban is min­den támogatást megad az inten­zív kultúra területének növelé­séhez. FM-hivatal Jó minőség = talpon maradás A jászladányi Jászföld Szövetkezet elnöke, Dankó István 1990. november 23-a óta irányítja a szövetkezet tevékenységét. Az eltelt négy esztendő eredményeként a mezőgazdasági ágazat alapjaiban rendült meg. Sok termelőszövetkezet megszűnt, vagy darabjaira esett szét. Jászladányban nem ez történt.- Beszéljünk a kezdetekről. Tudomásom szerint 100 millió forint adóssággal vette át a szö­vetkezet irányítását. Milyen re­ményekkel kezdte munkáját?- Valóban jelentős hitel ren­dezéséről kellett gondoskodni - válaszol! a szövetkezet elnöke. - Ennek ellenére sem kívánok - jól bevált szokás szerint - az előző vezetésre hivatkozni. Nem célszerű ezt az egy tényt kiragadni és túldimenzionálni. Ismertem a szövetkezet helyze­tét, hiszen 1967-től tizenegy évet itt töltöttem, majd a szom­széd település gazdaságában voltam főmezőgazdász. A belső nehézségeknél jelentősebb problémák is mutatkoztak ak­koriban.- Mi okozott a pénzügyi hely­zetnél is nagyobb gondot?- Az emberek hitevesztett- sége. Az ágazat, a szövetkezeti forma politikai megítélése tel­jes bizonytalanságot teremtett. Az emberek nem tudták, mit hoz a jövő, milyen formában lehet dolgozni, miből élnek majd meg a következő hónap­ban, hónapokban.- Milyen változások történ­tek?- A törvények által megkí­vánt tennivalókat elvégeztük. Előzőleg 7600 hektár volt a szántóterület nagysága. Ma 5500 hektáron gazdálkodunk. Az aktív tagszámunk jelenleg 317 fő. A közel százfős csök­kenés zömében a nyugdíjazás­ból és a kiválásból fakad. A ki­vitt vagyon - 13 millió forint­nyi érték - nem rengette meg a gazdaságot.- Mi bizonyult a túlélés kulcspontjának?- Az emberi tényező. A me­zőgazdasági tevékenység mű­veléséhez nemcsak földterület és eszközök szükségesek, ha­nem szaktudás is, A közösség tapasztalata, tudása és tenni akarása eredményezte a nehéz­ségek leküzdését. Talán az sem mellékes, hogy a vezetés helyi származású, erősen ladá- nyi kötődésű emberekből áll.- Hogyan alakult a gazdál­kodás szerkezete?- A következő növényeket termesztjük: árpa, búza, kuko­rica, napraforgó, lucerna, sárga len. A tagoknak a művelésben - vöröshagyma áru- és magter­mesztés, mák, paradicsom - koordinációs szerepet válla­lunk.- Mi segített a kedvezőtlen gazdasági körülmények között?- A minőség! Á minőségi termék két fontos tulajdonság­gal is rendelkezik: szűkülő pia­con is biztonságosan értékesít­hető, illetve kedvező piaci vi­szonyok között magasabb áron adható el.- A minőségi termék előállí­tása magasabb költségszintet eredményez. Hogyan tudtak így takarékoskodni?- Megtakarítás csak a meg­valósult eredményből, bevétel­ből érhető el. Van olyan terület, ahol lehet és szabad spórolni. A kockázatot növelő megoldáso­kat kerülni kell. Bizonytalan eredetű, kétes minőségű vető­magból nem várható jó termés. Búzából 58 mázsás átlagot ér­tünk el hektáronként - vető­mag- és étkezési minőségben.- Milyen áron sikerült érté­kesíteni?- Az átlagos hazai árakhoz képest nem panaszkodhatunk, de végeredménnyel még nem szolgálhatok. Gabonaágaza­tunk jövőjének biztosítását 11 milliós tulajdonrész-vásárlással - az Alföldi Gabona Rt.-nél - szeretnénk megalapozni, de ko­rántsem biztos, hogy ez a szán­dékunk megvalósulhat.- Mi akadályozhatja a tulaj­donszerzést?- A korábbi privatizációs esetek nem sok jóval kecseg­tetnek. A termelők kimaradtak a feldolgozóipar privatizációjá­ból, ezáltal az érdekkülönbsé­gek nem csökkentek, hanem tovább növekedtek.- Milyen a szövetkezet likvi­ditási helyzete?- Nincsenek napi gondjaink. Á folyamatos árbevételt bizto­sító ágazataink - állattenyész­tés, ipari tevékenység - lehe­tővé teszik, hogy megőrizzük folyamatos fizetőképességün­ket. Itt újra a minőség fontossá­gára utalnék. Amikor a tehenek kivágását támogatták központi­lag, mi akkor is az állomány létszámának megőrzésére, nö­velésére törekedtünk. Jelenleg 1800 a szarvasmarhák száma. A tehenek extra minőségű tejet adnak, ez literenként 28-29 fo­rintot eredményez. A tejért ka­pott pénz mennyisége majdnem fedezi a havi bértömeget - köz­teher nélkül. A sertéságazat 8-10 ezer darab hízót ad évente. A műanyagüzem és az építő­részleg is részese a biztonság megteremtésének.- Milyen eredmény várható ebben az évben?- Összességében jó évet zár­hatunk, pozitív eredménnyel.- Van lehetőség beruházásra, fejlesztésre?- Gépszínt és tárolókat épí­tünk. Fejlesztésre, gépvásár­lásra elenyésző a forrásunk.-Hitelfelvétel...- A jelenlegi hitelkamat nagysága miatt erre nem is gon­dolhatunk. A mezőgazdasági ágazat jövedelmezősége 12-14 százalékos kamatot viselhet el.- Ha kívánhatna valamit a mezőgazdasági ágazat szá­mára, mi lenne az?- Jó lenne, ha a kormány és a szaktárca súlyának, fontossá­gának megfelelően bánna a mezőgazdasággal.- Es mit kívánna a Jászföld Szövetkezet számára?- Újabb négy év elteltével olyan körülmények között gaz­dálkodhasson a szövetkezet, hogy még egy súlyos, aszályos esztendő se okozzon végve­szélyt számunkra. Fekete Gergely UAEST0R INGATLAN BEFEKTETÉSI JEGY Kedvezményes ingatlanvásárlási lehetőség (10-15 %) ADÓALAPCSÖKKENTÉS MAGAS HOZAM JEGYZÉSI HITEL! )

Next

/
Oldalképek
Tartalom