Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08 / 237. szám

1994. október 8., szombat Hazai tükör 3 „Fortuna kezét erősen kell fogni” Hatvanöt éve a divatáruszakmában „Kiváló rátermettséget, dicséretes szorgalmat és kitűnő elő­menetelt tanúsított az úri és női divatáru-kereskedői szakmá­ban.” E mondatokkal fejeződik be a segédlevél, melyet 1933. április 24-én a mezőtúri Fancsali László részére kiállítottak. Jász-Nagykun-Szolnok megye legidősebb aktív divatáru-keres­kedőjének életútja - mint ahogy a vele folytatott beszélgetés bi­zonyítja - közel sem volt „göröngyöktől” mentes. A Dózsa György út és a Búza út sarkán, a gimnáziummal szemben lévő üzletben egy cso­kornyakkendős, mosolygós úr udvarias köszönéssel fogadja a vásárlókat. A falakon, az áruk­kal feltöltött polcok mellett, hatvanöt év munkájának elis­merő dokumentumai. Annak bizonyságául, hogy hosszú időn keresztül tisztességgel végezte szakmai munkáját és eredmé­nyes szervezeti tevékenységéért megérdemelte a tagság megbe­csülését.- Mikor és hogyan kezdődött a pályája?- Apám és anyám örömére 1916. november 14-én szület­tem Szolnokon. Édesapám a MÁV-nál dolgozott kocsivizs­gáló műszaki lakatosként. Ko­rán meghalt. Édesanyámé volt Mezőtúron a Gólya divatház a Dózsa György úton, ahol most a varroda működik. A gimná­ziumból kikerülve kereske­delmi ipari tanulónak szerződ­tetett a Gólyába. Ott voltam ta- nonc 1930. szeptember 1-jétől 1933. április 24-ig, és a katona­ságig ott dolgoztam. A három év katonaidő letelte után, 1942-ben édesanyám átadta az üzletet.- Huszonhat évesen a város divatházának vezetője lett. Nem volt túl nagy a felelősség?- Teli voltam ambícióval és elképzelésekkel. És a szerencse is mellém szegődött. A debre­ceni iparkamarától jött egy me­zőgazdasági akcióról szóló át­irat, amely 24-30 százalékos haszonkulccsal kecsegtetett. Lényege az volt, hogy a mező- gazdaságban dolgozó emberek­nek akciót indítottak olyan árura, amit nálam vásárolhattak1 meg, például flanelre. A vevők blokkot kaptak a városházán, hogy ki mennyit vásárolhat, és pénz helyett ezzel jöttek fizetni a Gólyába. Meg kellett teremte­nem az árualapot. Húszezer pengőt akartam kérni, de a ko­mám, Balogh Ferkó - akinek cipőüzeme volt - azt mondta: „Mit csinálsz? Ha húszezer kell, kétszázezret kérj, akkor kapod meg.” Megfogadtam a tanácsát, és mit ad isten, 270 ezer pengőt engedélyeztek. Ez nagyon nagy pénz volt. Ötezerért már igen jó házat lehetett venni. A jóváha­gyás megjött, de honnan szer­zem be a pénzt? Mert azt nékem kellett előteremteni.- Sikerült?- Nehezen indult. Fociztam a MAFC-ban, ahol akkor Soly- mosi, a mezőtúri bank direktora volt a menedzser. Kérdezem tőle: „Hol lehet ennyi pénzt sze­rezni?” Azt válaszolta, adnak, de édesanyám menjen be ke­zesnek. Anyám nem vállalta, azt mondta, nem teszi kockára a vagyonát, nem írja alá. Ekkor azt javasolta, menjek el Buda­pestre a Magyarországi Nem­zeti Hitelintézet vezérigazgató­jához, dr. Kenderesi Andor mél- tóságos kormányfőtanácsoshoz, és kérjem a segítségét. Húsz percig voltam nála, többnyire ő beszélt és faggatott, majd kezet nyújtott, és megköszönte, hogy felfáradtam.- Ezek szerint nem sikerült?- Először én is úgy gondol­tam, de a szerencse mellém sze­gődött. Másnap telefonált Solymosi: „Fiatalember, gratu­lálunk! A méltóságos úr úgy in­tézkedett, hogy mindenben tá­mogassuk.” Megkaptam a pénzt, hat hét alatt lement az akció, amiből jelentős hasznom lett.- Ez a háborús években tör­tént. Nem hívták be katonának?- Dehogynem! Először Na­gyatádra, majd Pápára kerültem írnoknak. Szálasi hatalomátvé­tele után két héttel megszöktem. Heten összeverődtünk, és a Ba­konyban bujdostunk. Bunkert ástunk - másfél méteres hó volt -, és négy hónapig abban él­tünk. Aztán a felszabadulás hí­rére Lévai Antival, aki mezőtúri volt, öt nap alatt hazagyalogol­tunk.- Mi várta itthon? Újra- kezdte?- A Gólyát kirabolták, de szerencsés voltam, mert a be­pestre, de nem mentem. Most jelentkeztem, és a Ruhaipari Kiskereskedelmi Vállalat fel­vett 37. vásározójának, mond­ván: én vagyok az ország egyik legjobb szövetese. Egy év múlva szuperrészle­get nyitottak, ahol én lettem a szövetes. Innen később kiemel­tek, és önálló részleget, Ma­gyarországon az első alkalmi, leértékelt, maradékáru-részleget vezethettem. Ez - olcsósága miatt - nagyon ment. Há­rom-négy havonta új embert kellett alkalmazni, hogy győz­zük a munkát. Aztán egy be­súgó miatt vád alá helyeztek.- Mivel vádolták meg?- Hogy többért adjuk az árut. Bizonyítani - tizenháromszori Andrássy úti kihallgatás után - sem tudták, ezért felmentettek. A vádaskodót - aki időközben Nagyorosziba került boltveze­tőnek - saját személyzete lopá­sok miatt feljelentette. Ott a vád bizonyítást nyert.- Mindezek után továbbra is Budapesten maradt?- A felmondást követően visszajöttem Szolnokra, ahol Hatvanöt éve dolgozik a szakmában Fancsali áru-kereskedő László divat­ní .1'. ;ot nevnoM:1 to/Mi; .'tv. rendezést nem hordták el tüze­lőnek. Spekuláfni kezdtem, mit tegyek? Hátizsákkal, vonat tete­jén utazva, elkezdtem árut hor­dani Budapestről. Aztán kinyi­tottam, újra ment a bolt, amíg közbe nem szólt a politika. Nem értettem egyet Rákosival, és ezt buta módon hangoztattam is. Letartóztattak, hat hónapig vol­tam Vácon, utána internáltak. Amikor kiszabadultam, újra­kezdtem, de alighogy hozzáfog­tam, megint elvették. Nem volt erkölcsim, ezért a kereskede­lemben nem tudtam elhelyez­kedni.- Mihez fogott?- Ismerős révén Kőbányára kerültem, és a MÁV-nál pálya­munkás, krampácsoló lettem. A sors iróniája, hogy az a brigád, amiben dolgoztam, lett Ma­gyarország első sztahanovista brigádja. De itt is szerencsém volt! Jelentkeztem a MÁV foci- és NB Il-es pingpongcsapatába, ahol - ne tűnjék szerénytelen­ségnek - megbecsült játékos voltam. Ráadásul kétszeres ka­lóriapénzhez jutottam, és a krampácsolásból áttettek festő­nek, hogy a kezem ne nehezed­jen el. Aztán suttogni kezdték, hogy lehet rehabillitációt kérni. Kér­vényeztem, és három hét múlva tiszta erkölcsivel kezdhettem újra az életet.- Hazajött Mezőtúrra?- Nem. Szolnokra mentem, ahol felvettek a vásározókhoz. Aztán jött ’56, és a Szolnoki Iparcikk vásározórészlege meg­szűnt. Megint munka nélkül maradtam. És jött újra a szeren­cse! Amíg Szolnokon dolgoz­tam, többször hívtak Buda­az áfész vásározórészlegének lettem a vehetője. Aztáh hírét vettem, hogy akinek régen volt ipara, újra ki lehet váltani. No­sza, gondoltam egy merészet, és 1969-ben kiváltottam az ipart. Bőrönddel, hátizsákkal és egy „puskával” - szétnyithatós árusasztal - oldalkocsis mo­torkerékpáron elkezdtem járni a piacokat. Ismertem a cégeket, hitelben is adtak árut. A piaci árusítás másféle magatartást kíván, mint a bolti, de lassan belejöttem. Már két „puskával” és egy kéz alól vett autóval jár­tam a környéket. Aztán 1973-ban kivettem a mostani bolthelyiséget. Marikával, je­lenlegi feleségemmel akkor házasodtunk össze. O a boltban dolgozott, én a piacokat jártam.- Most, 78 éves kora elle­nére, egyedül árusít az üzletben.- Nagy forgalmú volt a bol­tunk, de amikor kijött a rende­let, hogy családtag után is kell SZTK-járulékot fizetni, vissza­fogtuk. A feleségem abba­hagyta, az addigi kisegítő sze­mélyzetet elbocsátottam. Én viszont a szakmát nem tudom abbahagyni. Számomra ez je­lenti az életet. Hatvanötödik éve dolgozom a divatáru-ke­reskedelemben, és sokszor ke­serűséggel tölt el, ahogy a fia­talabb generáció többsége végzi ezt a munkát. Nékik azt tanácsolom: köszönjenek a ve­vőnek, legyenek udvariasak, beszélgessenek az üzletbe beté­rőkkel, és ajánlják az árut! Ha módjuk van rá, fogják meg, és ne engedjék el Fortuna kezét, mert az sokszor többet ér, mint a gyorsan szerzett pénzt. Czikkely Anna Tapasszal a dohányzás ellen Az ország minden részében 48 tüdőgondozóban zajlik a do­hányzásról történő leszokási program a Ciba Hungária Kft. támogatásával. A kísérletben mintegy 1500 dohányos vesz részt, s részesül kedvezménye­sen a nikotinpótló tapaszból. A győri tüdőbeteg-gondozó inté­zet ez irányú tapasztalatairól Puha Katalin főorvos elmondta: a tapasz és a pszichés támogatás segítségével leküzdhető a do­hányzási kényszer. A főorvos rámutatott: a szenvedélybete­gekhez hasonlóan kell kezelni a dohányosokat. A tapasz egyre csökkenő mennyiségű nikotint biztosít szervezetük számára, így az elvonási tünetek kevésbé jelentkeznek. A programban önkéntesen részt vevő győriek mintegy fele tudott lemondani teljesen a cigarettáról. A három hónapos kúrához pszichológiai tréning is tartozott: orvosok igyekeztek erősíteni a betegek akaratát és abbéli szándékát, hogy felhagyjanak a dohány­zással. A program nyomán töb­ben jelentősen csökkentették napi fogyasztásukat. A résztve­vők harmadánál nem hozott eredményt a kúra. Mostanság A küzdelem férfias dolog. A gladiátorok harcának Róma cirkuszaiban gyakran voltak halálos áldozatai. A nép, az is­tenadta római, cirkuszt és kenyeret követelt. A látványosságok kegyetlen véres küzdelem vagy ünnepi díszfelvonulások, ováció, triumfá- lás formáját ölthették. A jó császár mindig gondoskodott a szórakoztatásnak a figyelmet lekötő formáiról. A középkor világában már kerülték az öncélúnak tűnő küzdelmeket. Ren­desen valamilyen magasztos eszméért vívtak meg a derék lovagok. Az igazság kiderítésére sokáig alkalmazták a párbajt. Ha egy nem tipi­kusan kardforgatással foglalkozó személy vagy intézmény küzdött az igazáért, akkor ki­bérelt egy viadornak (pugil) nevezett profesz- szionista szakembert. A hivatásos bajnokok szép summát kaptak helytállásukért. Előfordult az is, hogy a hivatá­sos viadornak nem amatőr, hanem profi ellen­fele volt. Ezekben az esetekben lassan érle­lődni kezdett az azonos szakmát űzők szakmai szolidaritása. Ki is ment a divatból az igazság­nak bajvívás útján történő bizonyítása az euró­pai közjogi gyakorlatból, s az igazságszolgál­tatásban támadt űrt törvényekkel és egyéb jog­szabályokkal pótolták. Ehhez már egészen más típusú szakembergárda volt szükséges. A nagyüzemi módszerekkel végzett és hiva­tásszerűen űzött küzdősportok igazi előzmé­nye a reneszánsz világának zsoldos katonája. A zsoldért harcoló vitézek szakszerűen pusztí­tották a paraszt és polgár értékeit. Különösen Itáliában figyelhető meg a XIV-XV. század­ban az egymással harcoló zsoldosok szolidari­tása. Mert ugye melyik condottiere tudta előre pontosan, hogy a következő háborút kinek a zsoldján és kivel egy seregben vívja? Sajnos az európai világban az újkorban a háborúzást össznépi foglalatossággá tették. Ez Pankráció a módszer hatalmas véráldo­zatokkal és rengeteg szenve­déssel járt. Ebből is világos, hogy a lelkes vagy lelketlen amatőrök alkalmazása fontosnak tűnő dolgok­ban nem igazán célszerű. Ellentmond a célsze­rűségnek a kiválóan képzett szakemberek al­kalmazásának mellőzése is. Kiváló sportemberek küzdelme a pankráció. Jóval látványosabb a szabályok tömkelegével és bírói döntések özönével gúzsba kötött bir­kózásnál és ökölvívásnál. Látszólag semmi­lyen szabály sincs, mindkét fél igyekszik a má­sikat legyőzni. A néző lenyűgözve ül a székén, figyelme minden morzsáját az izgalmas lát­ványra összpontosítja. A pankrátorok küzdel­mük során gladiátorokra jellemző szakszerű­séggel küzdenek azzal a lényeges különbség­gel, hogy kerülik igazi sérülések okozását. Az ellenfél harcképességének megőrzése a pank- rátor számára létkérdés, hiszen ha nincs ellen­fél, nincs lélegzetelállítóan izgalmas mérkő­zés. A néző csak sokára érti meg, hogy nem gladiátorok küzdenek életre-halálra, hanem dramatizált látványosság készült figyelme le­kötésére. Az új idők gladiátori pózokkal tetszelgő néptribun jelmezű politikusai dramatizált vi­táik, szellemes pengeváltásaik, napirend előtti felszólalásaik közepette a pankrátorok mun­kamódszerét alkalmazzák. El kell hitetni a né­zővel, hogy a küzdelem őérte, az ő érdekében folyik, miközben tudjuk, hogy egy dolog iga­zán fontos, legalábbis a szereplőknek, hogy minél tovább a küzdőtéren maradhassanak. Ha a néző megunja a szereplőket, és ezt nyilvá­nosságra hozzák, új szereplők jönnek, igazi változás egészen addig nem történik ameddig a néző nem veszi a fáradságot, hogy lecserélje a szereposztó rendezőket is. Gambrinus Érdemes rendbe hozni az ólakat? Jó üzlet-e a sertéshizlalás? A sertéságazat szereplői - termelők, feldolgozók, kereske­dők - nosztalgiával gondolnak a nyolcvanas évekre, amikor még nyolcmilliónál több sertést tart- 1,hattak számon az országban. Deö> !• emlékezetes marad számukra az 1991 -es esztendő is, amikor elő-! • szőr szembesültek az állatállo­mány drasztikus csökkenésének tényével. Ekkor a statisztikusok már csak mintegy 6 milliót re­gisztráltak. Az állatállomány csökkenése azóta sem állt meg. Ez év már­ciusában már csak alig valami­vel több mint 5 millió sertés volt az országban, kereken egymilli­óval kevesebb, mint négy esz­tendővel ezelőtt. És egyelőre ki­látás sincs arra, hogy a valami­kori sikeres ágazat belátható időn belül újjáéledjen. Húspiaci kilátásaink a bel­földi fizetőképes kereslet kielé­gítése mellett nagymértékben függnek az exportlehetőségeink­től is, nevezetesen az európai országok kínálatától, áraitól és az ahhoz adott támogatás szint­jétől. A sertéságazat tavalyi export- árbevétele 194 millió dollár volt. Az Agrárrendtartási Hiva­tal tájékoztatása szerint az idén a h^zai 1.1 millió darabos export­árualapiból mihtegy 700 ezer vágósertésre van reális fizető- 'képes kéréslet az Európai Unió és az USA piacain. A Vágóállat- és Hústerméktanács szerint a je­lenleg érvényben lévő 30 száza­lékos normatív támogatás mel­lett - tekintettel a külpiaci árakra és a vállalati költségek alakulására - nem gazdaságos a kivitel, magasabb exporttámo­gatásra lenne szükség. Csak­hogy az állami szubvenció - a költségvetés ismert helyzete mi­att - meglehetősen korlátozott. A húsipar a legutóbbi 8 százalé­kos forintleértékelésnek is első­sorban kedvezőtlen hatásait ér­zékeli. Az árfolyam-módosítás előnyeit ugyanis a kormány azonmód korrigálta: 0.8 száza­lékkal csökkentette az export- támogatást. Ha mindent össze­számolunk, s levonjuk az importál apanyagok többlet- költségét, akkor az exportösz­tönző forintleértékelés már nem is olyan ösztönző. Európában ma általános a húsipar recessziója. Az Európai Unió országai 1992-ben 171 millió, 1993-ban megközelítő­leg 180 millió darab sertést tar­tottak, ám az idén mintegy 178 millióra csökkent az állomány. Növekedést csupán Svédor­szágban, Svájcban, és Ausztriá­ban prognosztizálnak. Keleti üzleti lehetőségeinkre rányomja a bélyegét, hogy az Európai Unió meglehetősen nagy támogatások árán, készle­teinek jelentős részét a volt szovjet tagköztársaságokban ér­tékesítette. A hazai húsipar kép­telen versenyezni az unióbeli támogatott árakkal, éppen ezért szép eredményként könyvelhető el, hogy az év első két hónapjá­ban a szalonnás és bőrös sertés­húsnál tonnánként közel 200 dolláros árjavulást értünk el, és sikerült a túlsúlyos sertésekből keletkezett állami készleteket is értékesíteni a FÁK országaiban. (újvári) Ferenczy Europress A Tigra jövőre Magyarországon Jövőre már forgalmazzák Magyarországon a Párizsi Autószalonon bemutatott modellt, a sportos megjele­nésű Opel Tigrát - tájékoz­tatta Róna Ágnes, az Opel Hungary képviselője az MTI-t. Növekvő sörtermelés Ebben az évben 14 milliárd forint bruttó árbevételre számít a Kőbányai Sörgyár Rt. - ezt Németh István, a cég vezér- igazgatója mondta el a gyár tegnapi sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére válaszolva. A Kőbányai Sörgyár a magyar sörpiacból mintegy egyharmaddal részesedett 1993-ban. A magyar sörter­melés tavaly mintegy 7,9 millió hektoliter volt, idén 8 millió hektoliter körül lesz. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy ez évben fejlesztésre a tulajdonosok mintegy 12 millió dollárt for­dítottak. A Kőbányai Sörgyár 80 százalék körüli dél-afrikai több­ségi tulajdonban van. Az Euromonitor Intézet sta­tisztikája szerint a világon Ma­gyarország és Lengyelország lakosai dohányoznak a legtöb­bet. Viszont némi derűlátásra ad­hat okot, hogy a magyar cigaret- tázók 63 százaléka életében már megpróbált szakítani szenvedé­lyével. Sokakat motiváltak anyagi indokok és kezelőorvo­saik tanácsai. Nekik segíthet ez a program - mondotta a főorvos asszony. A tapasz egyébként receptköteles, és bizonyos be­tegségek esetén nem használ­ható. (MTI) CSERKÉSZKIÁLLÍTÁS A MÚZEUMBAN. A kunszentmártoni cserkészmozgalom tör­ténete címmel a helytörténeti múzeumban kiállítás nyílt, amelyet november végéig nézhetnek meg az érdeklődők. Eredeti cserkészruha is szerepel a bemutatón, amint azt felvételünk is bizonyítja. -Mészáros-

Next

/
Oldalképek
Tartalom