Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

1994. október 7., péntek Közlekedésbiztonság Mennyire biztonságosak a vasúti átjárók? A beküldött alkotásokat szakértő zsűri bírálta el A legtöbb tragédiát a figyelmetlenség okozza Kik lettek a rajzpályázat nyertesei? A türelmes várakozás még soha nem okozott tragédiát Magyarország közútjain, il­letve közforgalmat is lebonyo­lító magánútjain közel ötezer olyan veszélyes pont található, ahol a vasúti és közúti pálya ke­resztezi egymást. A közleke­dés-járműtechnikai és az építési technológiák fejlődése egyre nagyobb sebességű vasúti és közúti pályák, illetve járművek kiépítését teszik lehetővé. A magasabb sebességek a vasúti, közúti létesítmények kereszte- zési helyeinek fokozott védel­mét igénylik. Az elmúlt években bekövet­kezett súlyos tömegszerencsét­lenségek - melyek közül leg­megrázóbb a pörbölyi iskolás­busszal történt tragédia volt - rávilágítottak arra, hogy a vas­úti és közúti pályák találkozási pontjai, többrétű forgalombiz­tonsági illetve baleset-megelő­zési intézkedést igényelnek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbí­zásából a Közlekedéstudomá­nyi Intézet Közlekedésbizton­sági Tagozata - a MÁV-igazga- tóságok és a megyei közleke­dési felügyeletek bevonásával - helyzetfeltáró elemzést készített az üzemelő útátjárók biztonsági helyzetéről. A kiépített utakon vizsgált 2351 útátjáróban hat év alatt közel háromszázan haltak meg. Az átjárók közül pedig mind­össze 13 üzemelt biztosítás nél­kül. A balesetek oka a tilos jel­zésen történő szándékos vagy figyelmetlen áthajtás. Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben tizenegy vasúti hálózati fő-, illetve mellékvonal bonyolítja a vasúti forgalmat, tíz külön­szintű kereszteződésen túl, 278 szintbeni útátjáró található. A nem biztosított átjárók ará­nya 39,2 %. Kedvezőbb közle­kedésbiztonsági feltétellel ren­delkezik a kiépített úthálózat, itt 76 %-os a biztosított átjárók aránya. A legnagyobb közúti forgalmat lebonyolító országos közutakon minden útátjáró va­lamilyen szintű biztosítással rendelkezik (fény-, félsorompó, csapórudas sorompó stb.). 1986-1993. évek között me­gyénkben a kiépített úti átjárók­nál 36 baleset történt, ahol nyolcán veszítették életüket. Az országos veszélyességi rangsor megyénkből - az első 100 leg­rosszabb közlekedésbiztonsági helyzetű keresztezési hely közé - 4 db átjárót sorolt, melyek Kunmadaras, Pusztamonostor, Karcag és Jászárokszállás tele­püléseken találhatók. A közlekedési felügyelet 1992- és 1993-ban elvégezte a megyei útátjárók forgalmi rend­jének felülvizsgálatát, és megál­lapította az útátjárók műszaki állapotával, közúti jelzések és láthatóság biztosításával kap­csolatos hiányosságokat, mely­nek pótlása a vasút- és közút-üzemeltetők feladata. Felhívjuk a vasúti átjárók melletti területek tulajdonosai­nak, használóinak figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései szerint, a vasúti pályára való rá­látás biztosítása érdekében - la­kott területen kívül - az útátjá­rók térségében építményt elhe­lyezni, fát ültetni, illete ötven centiméternél magasabb nö­vényt termeszteni nem szabad. . Biztonságnövelő intézkedés­ként országosan új közúti szabá­lyozási jelzésformákat is beve­zettek. A szabályozás célja a vasúti átjárók közúti járművel történő megközelítési sebessé­gének csökkentése, ezáltal az áthaladási elsőbbségről, vasúti jelzőberendezések működőké­pességéről, vonat érkezéséről biztosabb információszerzés. A sebességcsökkentő érdesítősá- vot, illetve burkolati jeleket a hatvan-szolnoki főúton Szász­bereknél, továbbá Mezőtúron a 46. sz. főút, Karcagon a 100-as vasútvonal, és Tószegen a Karai úti átjárónál létesített a közúti igazgatóság. A vasúti átjárókban a bal­esetmentes közlekedés garanci­áját - a műszaki, forgalomtech­nikai beavatkozásokon túl - el­sősorban a járművezetők adhat­ják, ha kellő óvatossággal figye­lemmel és megfelelő sebesség­gel hajtanak át ezeken a veszé­lyes szakaszokon. Dr. Herczeg Gyuláné A közlekedési balesetek jogi összefüggései A közlekedési bűncselekmé­nyek közül az egyik leggyako­ribb a közúti baleset okozása (Btk. 187. §), amely a gondatlan bűncselekmények közé tartozik. A gondatlanságnak az ered­mény tekintetében kell fennáll­nia, a szabályszegés vonatkozá­sában azonban az elkövetőt szándékosság is terheli. A közúti baleset okozásának alapeseténél az elkövető vagy nem látja előre, hogy szabály­szegése következtében másnak súlyos testi sértést vagy halált okoz - mert a tőle elvárható fi­gyelmet vagy körültekintést el­mulasztotta, vagy előre látja ugyan e következményeket mint lehetőségeket, de köny- nyelműen bízik abban, hogy azok ténylegesen a lehetőség szintjén maradnak, azaz nem következnek be. A leggyako­ribb szabályszegések, melyek ilyen következményekre vezet­tek: gyorshajtás, szabálytalan előzés, szabálytalan kanyaro­dás, elsőbbség meg nem adása. A közúti baleset okozásánál a következő főbb kérdéseket kell megválaszolni: 1. Történt-e közlekedési sza­bályszegés? 2. Terheli-e legalább gondat­lanság az elkövetőt a szabály­szegést illetően? 3. Milyen eredmény követ­kezett be? 4. A bekövetkezett ered­ménynek jogilag releváns oka-e az elkövető szabályszegő maga­tartása? 5. Nem áll-e fenn a cselek­mény társadalomra veszélyes­ségét illetve jogellenességét ki­záró ok? 6. Objektíve előre látható volt-e az eredmény bekövetke­zésének lehetősége? Köteles volt-e az elkövető előre látni szabályszegésének következ­ményeit? 7. Ténylegesen szubjektíve képes volt-e a következmények előre látására? A közúti baleset okozásának lényeges feltétele, hogy az el­követőről megállapítható le­gyen: az adott helyzet és az el­követő állapotát is figyelembe véve, nem fejtett ki olyan mérvű gondosságot, amelyre köteles lett volna. A sértett részéről megnyilvá­nuló szabálytalanság nem érté­kelhető az elkövető javára, ha a közlekedési baleset kizárólag az elkövető szabálytalansága foly­tán állt elő. A közúti baleset okozásának alapesetén kívül a büntető tör­vénykönyv három minősített esetet is szabályoz, amelynél a súlyosabb eredményre tekintet­tel a büntetés mértékét 3 évig, 5 évig, illetve 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztésben jelöli meg. Ezek a súlyosabb következ­mények: a maradandó fogyaté­kosság, a súlyos egészségrom­lás vagy a tömegszerencsétlen­ség, a sértett halála, kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség. A közúti baleset okozásának 3 lényeges feltétele van: 1. A közúti közlekedés szabá­lyainak megsértése. 2. A szabályszegéssel okozati kapcsolatban más személy leg­alább súlyos testi sérülésének a bekövetkezése. 3. Az elkövetőnek az ered­mény tekintetében fennálló gondatlan bűnössége. Ha ezek közül bármelyik fel­tétele hiányzik, nem állapítható meg a bűncselekmény elköve­tése. Illés József rendőr őrnagy Az év első kilenc hónapjában bekövetkezett 31 halálos baleset során 39 ember vesz­tette életét a megye útjain. Ebben az időszakban 268 személy szenvedett súlyos sérüléseket. Képeink a kö­zelmúlt egyik legsúlyosabb balesetének tragikus vég­eredményét ábrázolják. A pályamunkák kiállításon is szerepelnek majd A „Nyári élményem a közle­kedésről” címmel meghirdetett rajzpályázatra megyénk számos településéről összesen 316 alko­tás érkezett. Sokan élményeik feldolgozása mellett közleke­dési szabályokra vagy szabály­talanságokra, tiltásokra hívták fel a figyelmet. Azt tervezzük, hogy ez utóbbi ötletek közül néhányat későbbi plakátok el­készítésénél hasznosítunk. A pályaműveket először a megyei pedagógiai intézet és a megyei baleset-megelőzési bi­zottság munkatársai csoportosí­tották. A végső szót Szenti Ernő megyei rajzszakértő és Budai József, a családvédelmi szolgá­lat tanára mondta ki. A szak­értő zsűri döntésével az alábbi eredmények születtek: Óvodások: (96 rajz közül) 1. Fehér Dóra Szolnok (Baj­társ úti), Szabó Irina Szolnok, (Wagner úti), 2. Czifra István Szolnok (Wagner úti), Nork Ju­dit Fegyvernek (napköziottho­nos), 3. Szabó Viktória Karcag (kertvárosi), Tőkés Szilvia Kar­cag (kertvárosi), Nyakó Ágnes Karcag (Takács Péter úti) Általános iskola alsó tagoza­tosok: (100 rajz közül) 1. Gados Viktor (3. oszt.) Szolnok (belvárosi), Szabó Anna (3. oszt.) Karcag (Zádor úti), Bontovics Annamária (4. oszt.) Törökszentmiklós (Re­formátus Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola) 2. Illés Sütő Sándor (3. oszt.) Karcag (Zádor úti), Papp Tünde (3. oszt.) Szolnok (belvárosi), Papp Éva (4. oszt.) Török­szentmiklós (református) 3. Nyitrai Zsuzsa Jászapáti (Szent Imre), Kardos Tímea (3. oszt.) Szolnok (belvárosi), Per­jés) Tamás (3. oszt.) Szolnok (belvárosi) Általános iskola felső tagoza­tosok: (120 rajz közül) 1. Barabás Petra (6. oszt.) Rákóczialva, Báli Judit (8. oszt.) Szolnok (belvárosi) 2. Benke Sándor (7. oszt.) Szolnok (belvárosi), Tiliczki Tibor (8. oszt.) Jászboldoghá- za 3. Kapocsi Attila (6. oszt.) Karcag (Győrffy István), Kara- kas Margit Szolnok (belvárosi), Lugosi Barbara (8. oszt.) Szol­nok (belvárosi) Az értékelésnél 2-3 rajz is azonos elbírálást kapott. Akinek a neve után nem szerepel az év­folyam, az elfelejtette a pályá­zaton ezt megjelölni. A felsorolt gyerekek a bal­eset-megelőzési bizottság aján- décsomagjait kapják, amelyet október hónapban az óvodák­ban illetve iskolákban fognak a helyi munkatársak átadni. Ä sok érdekes és értékes rajzból Néhány hét múlva a megyei pedagógiai intézet épü­letében kiállítást szerveznek, ahol a díjazott munkákon kívül az alábbi gyerekek alkotásait is bemutatják. Óvodások: Karcag: Farkas Ágnes (2 rajz), Törőcsik Réka Kunhegyes: Szekrényes Bence Kenderes: Gazsi Zoltán Szolnok: Kovács Róbert, Fe­hér Dóra, Czifra István, Farkas Gabriella Általános iskola alsó tagoza­tosok: Karcag: Zádor Úti Általános Iskola 4. b osztály kollektív munkája: Medgyesi Szabolcs (1. oszt.) Győrffy úti, Borsos Hajnalka (3. oszt.) Győrffy úti, Monori Sándor (4. oszt.) Győrffy úti, Lovász János (4. oszt.), Szabó Dénes (4. oszt.) Martfű: Bilicz Sándor (4. oszt.) Rákóczifalva: Erdei Sándor (4. oszt.), Szabó László (4. oszt.), Siska Imre (4. oszt.) Jászkisér: Tallósi Dominika (3. oszt.) Törökszentmiklós: Majtényi Csaba (4. oszt.) Szolnok: Csömör László (4. oszt.) Abonyi úti, Fehér Viktor (4. oszt.) Abonyi úti, Hauk Linda (4. oszt.) Belvárosi, Szi- lárdi Péter (3. oszt.) Belvárosi Általános iskola felső tagoza­tosok: Karcag: Kapitány Attila (Kiskulcsos); Kunszentmárton: Dávid Anikó (6. oszt.) Széche­nyi Ált. Isk.; Jánoshida: Varga Tamás (8. oszt.); Rákóczifalva: Barabás Petre (6. oszt.); Szol­nok Belvárosi Ált. Isk.: Nagy András (8. oszt.), Balázs Ágnes (8. oszt.), Bálint Hajnalka (8. oszt.), Kovács Nóra - 2 rajz (8. oszt.), Mészáros Rita (7. oszt.), Bordács Dóra (6. oszt.) Megköszönjük a pályázatra beküldött valamennyi rajz alko­tójának, valamint a szülők és pedagógusok fáradozását. A ki­állítás megnyitásáról a pedagó­giai intézet Hírlevelén és a sajtó útján fogunk tájékoztatást adni. Cs. I. JÁSZ-NAGYKUN-SZCUKK MEGYEI BWSE1EGB.ŐZÉSI 8Z0TTSÁG A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai - a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a Vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztálya - közreműködésével ké­szült. Összeállította: Horváth Győző A diszkós és katonabalesetek margójára Amikor a vakáció veszélyeire hívtam fel az autósok fi­gyelmét, a gyerniekeket a kalitkából kirepülő kismadarakhoz hasonlítottam. Érzésem szerint ugyanez a hasonlat jellemző a felnőttkor küszöbén álló fiatalokra is, akik közül sokan a ka­tonai behívóparancsot szabadságuk korlátozásának tekintik. Tény, hogy az iskolai, munkahelyi elfoglaltsággal vagy a katonai szolgálattal járó kötöttségek gyakran fokozzák e kor­osztály kockázatvállalását. Közülük sokan a közlekedésben akarják mindenáron bebizonyítani, hogy ők ügyesebbek tár­saiknál. Ennek a bizonyítani akarásnak a táptalaja a laktanyá­ból eltávozásra vagy szabadságra társait gépkocsin szállító kiskatona vagy az önfeledt szórakozásra lehetőséget adó diszkó. A diszkó hang- és fényeffektjei óriási hatással vannak a hallásra, a látásra és az idegrendszerre. Az autóban is gyakran a normálisnál hangosabban szól a zene. A diszkóban a társak legtöbbször elvárják, hogy mindenki egyformán fogyasszon alkoholt. Előfordul, hogy a vezető is bekapcsolódik a mulat­ságba. A jó reflexű, viszonylag kevés gyakorlattal rendelkező ve­zető produkálni akar társai előtt mind vezetési tudományát, mind járműve teljesítményét illetően. Az utasok beleszólnak a vezetésbe, a biztonság szempontjait figyelmen kívül hagyó teljesítmény növelésére sarkallják a jármű vezetőjét. A túl hangos zene vagy (és) beszéd elvonja a járművezető figyel­mét, fokozza az elfáradást, rontja az észlelési teljesítményt. Előfordul, hogy a vezető a baráti társaság elismerését a filmeken látott különleges versenyzői képességgel megáldott száguldozok utánzásával akarja kivívni. A veszély mértéke a tényleges vezetői képesség és a „mintának” vélt vezetéstech­nika különbségével arányos. A bekövetkező baleseteknél aztán az utasok is a „mutat­vány” szenvedő alanyaivá válnak. így sajnos sokan vannak, akik már soha sem tudhatják meg, hogy minden negyedik közlekedési baleset okozója 22 éven aluli, és hogy minden ötödik baleset okozója 2 éven belül szerzett vezetői enge­délyt! Éiatalok, ne kockáztassatok! Csőke István Néhány kép a díjnyertes alkotások közül. A szerzők; balra fent Fehér Dóra (Szolnok, Bajtárs Úti Óvoda), alatta Barabás Petra (Rákóczifalva, Általános Iskola 6. o.) és jobbra Szabó Anna (Kar­cag, Zádor Úti Általános Iskola 3. o.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom