Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

2 Körkép 1994. október 6., csütörtök HÚSZÉVES AZ ÓVODA. Zenés műsorral ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a szolnoki Bajtárs Úti Óvoda. A gyerekeken kívül az intézmény dolgozói is fel­léptek a szülőkből álló közönség előtt. -Mészáros­Novemberben fizetik ki a megemelt nyugdíjakat? A nagyvilágban történt Meciar a választásokról Vladimír Meciar szerint a szlovákiai választópolgárok a hét végi választáson kinyilvánított akaratukkal elvetették a Lengyelország­ban és Magyarországon kialakult baloldali modellt, hiszen a szlo­vák Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) egyértelműen súlyos ve­reséget szenvedett. A Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáit (HZDS) elnöke részle­tesen szólt a szlovákiai magyarok választási eredményekben meg­nyilvánult politikai magatartásáról is. Meciar a választások óta nem nyilatkozott, s jelezte, egyelőre nem is kíván nyilatkozni. Most azonban kivételt tett a Slovenská Republika című napilappal, amely a megjelenése óta eltelt egy év­ben következetes Meciar-párti magatartást tanúsított. Meciar kijelentette, hogy a Jozef Moravcík jelenlegi miszterel- nök vezette Demokratikus Unió (DU) jogtalanul vett részt a válasz­tásokon, ezért a HZDS ez ügyben az alkotmánybírósághoz fordul. Jóllehet ezzel nyilvánvalóan a DU lejáratását célozzák, az alkot­mánybíróság döntéséig „törvényes partnernek” tekintik Moravcí- kékat, akik Meciar szerint koalíciójukkal ugyanúgy vereséget szen­vedtek, mint a baloldal. Épp ezért - mint mondta - a HZDS és a Szlovák Nemzeti Párt összesen 70 mandátumát figyelembe véve a parlamentben „döntő szerepe lesz a Szlovákiai Munkások Szövetségének (ZRS) és a Ma­gyar Koalíciónak.” A szlovákiai Magyar Koalíció választási eredményével kapcsola­tosan kijelentette: Egyebek között „megmutatkozott, hogy a lakos­ság magyar részének politikai arculata sem rajzolódott ki világosan; hogy - politikai - tájolódása kizárólag a nemzetiségi érdekek bázi­sán alapszik, de ennek ellenére is a magyar pártok választójaként tömörül, hogy belsőleg nem azonosul ugyan az irredentizmussal, de gyakorlatilag mégis azt igazolja. Számunkra meglepő, hogy a nem­zetiségek által vegyesen lakott területeken túlságosan sok szlovák könnyelműséggel vagy belenyugvással viszonyul ehhez a fejle­ményhez” - mondta Meciar. A HZDS elnöke valószínűnek tartja, hogy a szlovákiai magyar pártok tovább fokozzák majd követeléseiket, de ezt csak az engedé­kenyekkel szemben tehetik - „a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lommal és a Szlovák Nemzeti Párttal szemben nem”. A magyarok „autonómiaértemezése nemcsak az oktatásügy és a kultúra területére vonatkozik, hanem a területi autonómiára is - el­végre hogyan is lehetne terület nélkül igazgatni az oktatásügyet és a kultúrát. Ez hülyeség. Ez nem megy. A táblatörvényért folyó küzdelem a határ kitűzéséért folyó küz­delem volt. Az autonómia az ott élők számára a lehető legrosszabb rossz. Azután már csak a a nemzetiségi érdekkonfliktus vagy egyéb konfliktus következhet. De az istenért, ezt senki sem akarhatja” - így a Slovenská Republikában kedden megjelent exkluzív beszélge­tésben Vladimír Meciar. mmmmmmmmmmm m mHmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Megyei fejlesztési napok A régió lehetőségei Karambol Róma. Mintegy ötven személy sérült meg kedden Rómában, amikor a főváros legnagyobb repülőteréről utasokat szállító vasúti sze­relvény egy álló tehervo- natba ütközött - jelentette a Reuter. A sebesülteket há­rom római kórházba szállí­tották. Értesülések szerint sérüléseik nem életveszé­lyesek. Amerika csatlakozik Washington. Izrael és Szíria közötti béke esetén az Egyesült Államok kész arra, hogy csatlakozzék a Golán-fennsíkra küldendő nemzetközi békefenntar­tókhoz. Warren Christopher amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban Si­mon Peresz izraeli külügy­miniszterrel tartott találko­zója után közölte, erről az ajánlatról részletesebben még nem esett szó a béke­tárgyalásokon. Levélbombák Bécs. Néhány nappal az ausztriai parlamenti válasz­tások előtt ismeretlen fel­adók újabb levélbombákat küldtek szét különböző, el­sősorban külföldiekkel és menekültekkel foglalkozó személyek, illetve intézmé­nyek címére. A küldemé­nyeket időben hatástalaní­tották, mert a címzetteknek gyanús volt a küldemény. Zsirinovszkij Koreában Tokió. A hétfő óta Phen- janban tartózkodó Vlagyi­mir Zsirinovszkij, az orosz- országi Liberális Demok­rata Párt vezére észak-ko­reai politikai vezetőkkel ta­lálkozott, és nagy elisme­réssel szólt az országról - jelentette a Reuter a KCNA hivatalos észak-koreai hír- ügynökség tegnapi hír­adása alapján. Hűvösebb kapcsolatok Belgrád. Egyre hűvö­sebbé válnak a horvátor­szági szerb krajinák és Belgrád kapcsolatai - írja tegnapi elemzésében a Borba című belgrádi napi­lap. A lap jelentése szerint Slobodan Milosevic szerb elnök és Milan Martié kra- jinai szerb elnök néhány nappal ezelőtti belgrádi tár­gyalásain nem sikerült elő­relépést elérni a boszniai Szerb Köztársaság elleni blokád összehangolásáról. Ez azt jelenti, hogy tovább tart a krajinai területek el­leni közvetett szerb gazda­sági zárlat. Képviselők tanácsa Ungvár. A választópol­gárok jogainak, politikai és gazdasági érdekeinek haté­konyabb képviselete, e te­vékenység összehangolása, a szomszédos országok ha­tár menti települései ön- kormányzataival való kap­csolattartás céljából alakí­tották meg Kárpátalján a különböző szintű taná­csokba megválasztott ma­gyar nemzetiségű képvise­lők a Kárpátaljai Magyar Képviselők Tanácsát. A kezdeményezők a beregszá­sziak voltak, s a városban tartották meg a tanács ala­kuló ülését is. Királyi utazás? Bukarest. I. Mihály ki­rály, aki 1944. augusztus 23-án kulcsszerepet játszott abban, hogy Románia a náci Németország oldaláról át­állt a szövetségesekhez, je­lenleg pedig svájci emigrá­cióban él, pénteken újabb kísérletet tesz, hogy Romá­niába utazzon - vízum nél­kül is. A király repülőgépen érkezik az Otopeni légiki­kötőbe, közölte a bukaresti Ziua című lap, s az infor­mációt később megerősítet­ték látogatásának kezdemé­nyezői. (Folytatás az 1. oldalról) A baleseti járadékhoz és a szövetkezeti, szakszövetkezeti tagok járadékaihoz megállapí­tott emelés összege nem lehet több havi ezer forintnál. Emelik az 1994. szeptember 1. előtti időponttól megállapí­tott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegét is. Havi 300 forinttal (januárig visszamenőleg) emelkedik a rokkantsági járadék, az átme­neti járadék és a vakok rendsze­res szociális segélye, az egész­ségkárosodási járulék, a köz­ponti szociális segély. A rendszeres szociális jára­dékban részesülők december­Tegnap rendezték meg a szolnoki Tisza Szállóban az első megyei gyermekgyó­gyász-találkozót, amelyet a me­gyei kórház gyermekosztálya és gyermek-fertőzőrészlege szer­vezett. A tapasztalatcserén kí­vül fórumot teremtenek az or­vosoknak szakmai előadások tartására, egymás munkájának megismerésére. A találkozót dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvos nyitotta meg. Elmondta, hogy az orvo­sok álláspontja szerint a beteg­ségek túlnyomó többsége gyó­gyítható, különösen a gyerekek esetében, hiszen rendkívüli re­generálóképességük miatt a na­gyon súlyos betegségekből is gyakran teljes a gyógyulásuk. Az első előadást dr. Horányi Mária, a megyei kórház gyer­mek-fertőzőrészlegének vezető főorvosa tartotta „A gyermek- gasztroenterológia lehetőségei és korlátái 1994-ben a szolnoki kórházban” címmel. Előadásá­Tegnap a karcagi Déryné Mű­velődési Központba várták azo­kat, akik a járulékfizetési kötele­zettségekről és a nyugdíjjogo­sultságról akartak kérdezni a szakemberektől. Kovács János, a megyei nyugdíj-biztosítási igaz­gatóság osztályvezetője ismer­tette a biztosítottak körét, szólt a járulékfizetési kötelezettségek­ről. Elmondta, hogy a járulékel­számolási lapokat a munkálta­tóknak hogyan kell vezetnie, ho­gyan és mikor kell beküldenie az igazgatóságnak. Az egyéni vál­lalkozók járulékfizetése a me­gyei egészségbiztosítási pénztár hatáskörébe tartozik. Fehívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalónak a bejelentési jegyzéken, melyet a munkáltató havonta beküld az egészségbiz­tosítási pénztárhoz, aláírásával kell elismerni, hogy azt a pénzt felvette. Szilágyi Andrásáé, a nyugellá­tási osztály vezetője megnyug­tatta a jelenlévőket, hogy ’95-ben a jelenlegi törvény sze­rint, 55 éves korukban mehetnek nyugdíjba a nők. Szólt a szolgá­lati időről, amely 20 évre emel­kedett az öregségi nyugdíj eseté­ben, ismertette a nyugdíj össze­ben ezerkétszáz forint egy ösz- szegű kiegészítésre jogosultak. Ekkor kapnak még további 2 ezer 400 forintot, tehát összesen 3 ezer 600 forintot. A hozzátartozói ellátások kö­zül azokat emelik, amelyeket 1994. szeptember 1. előtti idő­ponttól állapítottak meg. Az öz­vegyi és a szülői nyugdíj emelé­sének összege 8 százalék, ma­ximum havi 1500 forint lehet. Árvaellátásnál pedig gyerme­kenként legfeljebb havi ezer fo­rint lehet az emelés összege. Az emelést nem kell kérni, azt a nyugdíjfolyósító szervek ban elmondta, hogy a gyermek- gasztroenterológia 15 évvel ez­előtt különült el a gyermekbel­gyógyászaton belül. A gyerme­kek fertőző betegségeivel fog­lalkozó orvosok számára a terü­let felé szinte kijelölték az utat a hasmenéses betegségek. Jelen­leg 129 gasztroenterológiai be­tegük van, köztük 102 tejaller­giában szenved. A részlegen dolgozók számára a korlátokat csak az eszközök hiánya jelent. Elmondta azt is, hogy több ilyen jellegű betegség fordul elő a gyerekek körében is, csak nem jutnak el az osztályra. A gyermekgyógyász-találko­zón 21 előadás hangzott el. Szó volt többek között az allergiás betegségekről, a nagyothalló gyerekek gondozásáról, a gyermek-serdülő pszcihiátriai részleg tevékenységéről. A rendezvényt támogatta a Milupa, az Upjohn, a Merck, a Lilly, a Pfizer gyógy- és táp­szergyár. P. E. gének a kiszámítási módját. Aki 50 százalékos csökkent munka- képességű, az az átmeneti jára­dékra vagy a rendszeres szociális járadékra jogosult. Ennek külön feltételeiről is szólt. Az özvegyi nyugdíj is változott tavaly, így most ha például a túlélő házas­társ nyugdíja 14 ezer, a meghalté 18 ezer, akkor egy évig a túlélő a saját, 14 ezer forintja mellett az elhunyt nyugdíjának felét, azaz 9 ezer forintot is kap, s egy év után választhat a saját jogú vagy az özvegyi nyugdíj közül. Ez ösz- szevonható, ha a kettő nem ha­ladja meg a 13.100 forintot. A kérdezők még arról érdek­lődtek, hogy a nyugdíj számítá­sánál a bruttó fizetést veszik-e alapul. Nem, csak az szja-val csökkentettet. Ki mehet koren­gedményes nyugdíjba? Az, aki nőknél 25, férfiaknál 30 év szol­gálati idővel rendelkezik, s a munkáltatója vállalja, hogy a korhatár betöltéséig átutalja nyugdíját a tb-nek. Az előnyug­díjnál pedig hat hónapi munka nélküli idő, és nőknél 52, férfi­aknál 57 év szükséges a szolgá­lati időn túl - tudtuk meg a teg­napi fórumon.-de­Akadémiai Kiadó Kötvénykibocsátás Tegnap jóval a kéthetes jegyzési határidő letelte előtt elkeltek az Akadémiai Kiadó és a Nyomda Kft. által szep­tember 30-án 250 millió forint össznévértékben kibocsátott Akadémiai Kiadó kötvények. A kötvényjegyzők mintegy fele lakossági kisbefektető - nyilatkozta az MTl-nek Si­monná Mészáros Jolán, a ki­adó gazdasági igazgatója. A vártnál nagyobb érdeklő­dés titkának az Ákadémiai Ki­adó patinás nevét, a kedvező, másfél éves futamidő alatti évi fix 32 százalékos kamatot, a jó propagandát tartja, többek kö­zött rámutatott: a kötvényki­bocsátás kereskedelempoliti­kai célja az, hogy a „haldokló” nagykereskedelmi könyvter­jesztés kiiktatásával a kiadó országszerte saját tulajdonú vagy bérelt helyiségekben - az eddig meglévő hat mellett - új könyvesboltokat létesítsen. (MTI) Budatranspack, Printexpo A Hungexpo Rt. Invest stúdiója október 11-e és 15-e között rendezi meg a Buda­transpack és a Printexpo kiállításokat a Kőbányai Vásárváros területén - je­lentették be a társaság teg­napi sajtótájékoztatóján. A Budatranspack nemzet­közi anyaggazdálkodási és csomagolási szakkiállítás két­évente kap helyet a BNV-n, s az idei immár a 13. a sorban. Ezúttal 1125 kiállító mutatko­zik be, ám a külföldi cégek száma némileg kevesebb, mint legutóbb volt. A mintegy 30 külhoni vál­lalkozó 10 országból érkezik. A legtöbb résztvevő Ausztriá­ból, Németországból és Fran­ciaországból hozza el termé­keit. A csaknem 100 hazai cég a külföldi résztvevőkkel együtt mintegy négyezer négyzetmé­teres területen mutatja be kí­nálatát. A Printexpo nyomdaipari seregszemlét ugyancsak októ­ber 11-e és 15-e között rende­zik meg, s tematikáját négy főcsoportra osztották. Helyet kapnak a nyomdaipari anya­gok és segédanyagok, az iro­daszerek, a nyomtatványok, a gépek és berendezések, to­vábbá maga a nyomdaipari te­vékenység. A tavalyihoz hasonló számban, de ezúttal nagyobb területen mutatkoznak be a ki­állítók. A száz résztvevő döntő többsége magyar cég. A külföldiek kilenc országból érkeztek, az európai kiállítók mellett egyebek közt az USA-ból, valamint Kanadá­ból. Monaco első ízben állít ki a Printexpón. Remélhetőleg a következő önkormányzat is teret enged majd hasonló kezdeményezés­nek, mint a most véget ért me­gyei fejlesztési napok - mon­dotta Erdei András tanácsnok a rendezvénysorozat utolsó - „Vállalkozás - befektetés - pri­vatizáció” címmel tartott - ta­nácskozásán tegnap Szolnokon, a Technika Házában. Szó esett a megyei vállalko­zásfejlesztésről, arról, hogy fo­lyamatban van két projekt vég­rehajtása. Az idegenforgalmi és a mezőgazdasági fejlesztések­hez a „pénzkeresés” időszaka tart, a tőkebefektetőket kutatják - mondta Fügedi László ügyve­zető igazgató. Várhatóan to­vábbi jó hírrel szolgál majd a vállalkozóknak, hogy rövidesen lesz 30 millió forintos alap a mikrohitelezés számára, vala­mint pályázatot nyújtottak be egyéb hitelek folyósítására kü­lönböző nyugati kormányok­hoz. A Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Rt. 730 millió forintos alaptőkével működik a 4-es fő­úttól délre, fő profilja a kocká­zati tőkekihelyezés. Mint Kiss Sándor ügyvezető igazgató el­mondta, az eddig hozzájuk for­dult 2500 ügyfél közül hét nyerte el bizalmukat, összesen 74 millió forintot helyeztek ki. Az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. már­ciusban alakult meg, tapasztala­tokkal még nem rendelkezik. A megyében jelenleg egy saját termelési bázisú élelmiszer-fel­dolgozó vállalkozás tőkeinjek­ciója áll előkészítés alatt. Ä megye privatizációs hely­zetéről - melyet múlt pénteki lapszámunkban ismertettünk -, valamint a megyei közüzemi vállalatok átalakításáról is tájé­koztatást kaptak az érdeklődők. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Spanyol-marokkói viszály Az elmúlt hetekben felerősödött a spanyol­marokkói diplomáciai viszály, Ceuta és Melilla (a két, észak-afrikai parton fekvő spanyol város) függetlensége kapcsán. A két országban történt legutóbbi politikai események felélesztették a több évtizedes vitát. Ceuta (20 négyzetkilométer, 70000 lakos) 1640-ben, két évszázados portugál fennhatóság után lett a spanyol királyság része. Melillát (13 négyzetkilométer, 60000 lakos) 1497-ben hódí­tották meg a spanyolok, szintén helyőrség volt. Földrajzilag a két város közelebb van Rabathoz, mint Madridhoz. Mindkettőben nyolcezer spa­nyol katona állomásozik. Az elmúlt hónap 29-én a marokkói miniszter- elnök, Abdellatif Filali arra kérte az ENSZ Köz­gyűlésének 49. ülésszakát: hozzon határozatot arra vonatkozóan, hogy a két város kerüljön olyan státusba, mint Hongkong és Makao. Más­nap a spanyol külügyminiszter, Javier Solana erősen kritizálta azt a „gyarmatosítási anakro­nizmust”, melynek értelmében a Gibraltári-szo- ros még mindig az angol koronához tartozik. 1704-ben foglalta el az angol-holland flotta. A marokkói és spanyol külügyminiszter ösz- szeszólalkozása alig egy héttel azután történt, hogy bejelentették. Marokkó „diplomáciai of- fenzívába” kezd, hogy tiltakozzék Ceuta és Me­lilla autonóm köztársasággá válása miatt, mely­nek alapján a két város majdnem ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a többi spanyol vá­ros. Ceuta és Melilla lakói persze sokkal szíve­sebben élnek spanyol városban, mint marokkói­ban. Számukra az, hogy a spanyol autonóm köz­társaságok más városaival egyenlő jogokat él­vezhetnek, az egyetlen garancia arra, hogy ne kerüljenek marokkói „karmok” közé. Az 1981-es, külföldiekre vonatkozó spanyol törvények alapján a két város muzulmán lakosa­inak többsége spanyol állampolgársághoz jutott. Azóta a két város muzulmán lakossága rendkí­vül megszaporodott, és ez az ottani spanyolokat aggodalommal tölti el (bár a legutóbbi választá­sokon a muzulmán párt csak 500 szavazatot ka­pott). Mellesleg, mióta Spanyolország belépett az Európai Közösségbe, a két város gazdasága egyre nehezebb helyzetbe került, és kereske­delmével azóta megint Marokkó felé kénytelen orientálódni, ahová exportja 80 százaléka irá­nyul. Ceuta és Melilla reklamálásával Marokkó ta­lán azt akarja elérni, hogy Butrosz Gáli kevésbé ítélhesse el őket a marokkói demokrácia hiá­nyosságai miatt, és elterelje a figyelmet a Szaha­rával kapcsolatos népszavazás szükségességé­ről. Már több olyan értelmű határozatot fogad­tak el, amelyek szerint a két város lakossága maga döntsön jövőjéről. A konfliktust az is sú­lyosbítja, hogy még a választásra jogosultak lis­táját sem sikerül elkészíteni. Marokkó egyéb­ként azzal is fenyegetőzött, hogy bojkottálja a Világbank és a Valutaalap madridi közgyűlését. Xantus Judit számolják ki. P. E. Tanácskoztak a gyermekorvosok A gyerekek könnyebben gyógyulnak Karcagon rendezték Fórum munkáltatóknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom