Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
1994. október 4., kedd 9 Jászsági körkép Új országúton Új országút köti össze Jászkisért a Heves megyei Péllyel. A 10 kilométer és 300 méter hosszú út már készen van; akik már ismerik a járást, ezen közlekednek, bár hivatalosan az aszfaltcsíkon még nem mehetne a forgalom. A műszaki átadás október 10-én lesz, míg az autók 20-ától vehetik birtokba az utat. A legnagyobb munka már csak az útpadka elkészítése, de ki kell még helyezni a közelekedési táblákat is. Az út hozzávetőlegesen 200 millió forintba került. Az építés kora tavasszal kezdődött, és igen hamar „lezavarták”. Őszintén megmondva, az út Jászkisér felőli vége még nagyon rossz, de az korábban is épült, az a kivezető út volt a téesztelepre. Természetesen ezt is felújítják, így nagyon kényelmes úton lehet majd autózni. Most még zömében ilyen jármüvek az „uralkodók” az új úton Cső már van, gáz még nincs Hatalmas árkok éktelenkednek Jászszentandrás „testén”; mintha fedezéket építenének mindenfelé. De persze nem, csak a gázt vezetik a faluban. Október 31-éré teljesen kiépül a településen a gázhálózat - tudjuk meg Nagy Sándor polgármestertől. Minden háznak biztosítják a lecsatlakozást, ha valaki most nem köt rá a vezetékre, később különösebb akadály nélkül ezt megteheti, persze a kellő befizetés ellenében. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a falu teljesen ellátott lesz gázzal, minden lakóházhoz bekötik a korszerű energiát szállító csöveket. ' Az összesén 27 kilométer vezetéket a kivitelező, a Mátra Energiatransz Kft. hat hét alatt fektette le. Igen, nem tévedés, hat hét alatt. Gáz azonban a vezetékekben még nem lesz. A szerződések értelmében azonban 1995. április 30-áig már áramolnia kell a fűtőanyagnak a csövekben. A falu egyébként a Jászdózsától elágazó vezetékről kapja a gázt. Ez a cső még nincs kiépítve, bár a kivitelező - ugyancsak a már említette cég - október 15-ére készen lesz ezzel a a munkával. Jászdózsánál azonban még nincs meg a gázfogadó, amibe - információk szerint - a Nagy- fügedtől november 30-áig lefektetendő nagynyomású vezeték becsatlakozna. Becsatlakozna, ha volna gázfogadó. Csakhogy valami hiba csúszhatott a számításokba, későn került meghatározásra a műszaki tartalom, és emiatt várhatóan 3-4 hónapot igénybe vesz, míg a külföldről érkező egységeket összeszerelik. A polgármester azonban reménykedik, hogy az április végi határidő előtt a gázzal már fűteni tudnak a faluban, ahol jelenleg 550 igénylő van a 940 lakóházból. A családoknak 60 ezer forintot kell az év végéig fizetniük, hogy legyen gázuk. Hat hét alatt végeznek a csöfektetéssel Döccenőmentesen Aki már járt Jászárokszálláson, az tudja, milyen rossz volt a város főutcája. Most ez a helyzet megváltozik, mert a közúti igazgatóság (Kig) felújítja az utat. Most összesen 3,8 kilométer, a Kig kezelésében levő útra kerül új burkolat. Az utcák: az Ágóról bevezető Ságvári, valamint a főút, ami két nevet visel, a Rákóczi és a Széchenyi. Elkészült már a Ságvári és a Széchenyi, végül a Rákóczira került új aszfaltszőnyeg. Megújítják a központban levő buszmegállót is, ezt már a város pénzéből, 245 ezer forintból. Készül az új burkolat A magyar ember furcsa kívánsága A ház körül három hatalmas fóliasátor, mögötte karámban három ló. A ház csendes, úgy tűnik, nincsen idehaza senki, bár sarkig nyitva a kapu. A hangos, az esetleg harapós kutyát is kitapasztaló köszöntésre a házból kijön egy férfi. Paksi József Jászágóra bevándorló. A 44 éves férfi 1970 októberében jött át Jászdózsáról és telepedett le a békés faluban. A jól menő termelőszövetkezet csalogatta el, ahol előbb karbantartó, villanyszerelő, majd később már mindenes volt, még traktoron is ült. József 11 éve elhagyta azt a téeszt, amelyért eljött. Az ok: már akkor nem értett egyet a jövedelemfelosztással, annak ellenére, hogy vezetőségi tag is volt. Nem tudta elviselni, hogy a nyereséget tisztességtelenül osztották fel. Tanyasi gyerek volt, és csak azért tanulta ki a villanyszerelői szakmát, mert valahogy nem engedték meg, hogy Török- szentmiklósra menjen. Pedig nagyon szeretett volna a mező- gazdasági technikumban végezni. Csakhogy apja tette nyomta az ő vállát is, aki nem állt be a téeszbe, inkább elment az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalthoz, ahol József is dolgozott egy darabig. Az erőszakolt szakmaválasztásba beletörődött, és csak sikerült elérnie, hogy téeszben dolgozzon, igaz, mint villanyszerelő. Idővel megszerezte a mezőgazdaságigép-szerelői szakmát, majd a gyorsszárító műszakvezetői szakiskolát is. A kilépés után a főállás mellett - a helyi vízmű kezelője - gazdálkodott. Kicsiben háztájit vezetett: volt négy fejőstehene, 6-8 növendék marhája, egy lova, disznaja meg egyebek. Naponta 100 liter tejet adott le. Árokpartokat, kisebb bérelt területeket kaszálgatott. Később már tudott venni egy rossz tanyát egy hold területtel. Mindig azon törte a fejét, hogyan csinálhatná jobban azt, amit mindig szeretett volna: gazdálkodni. Nyert egy pályázatot, amit a holland mezőgazdasági minisztérium írt ki. Magyarországról majd’ húszán mehettek ki 4 éve a tulipánok országába. Két hétig egy népfőiskolára jártak. A kintlét akkora lendületet adott neki, hogy hazajövetele után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is elvégzett egy hasonló tanfolyamot. Paksi József- Utána az következett, hogy velem most már nem lehet hírni, tényleg azt tudom csinálni, amit akarok. Csakhogy akkor jött a leépülés, hogy az anyadisznót vágjuk le, meg hogy a teheneket adjuk el. Fél év alatt rá kellett jönnöm, ebből így nem tudok megélni. Még a munkahelyemen is felmondtam, hogy minden időmet a gazdaságra tudjam fordítani, aztán meg úgy kilincseltem magam vissza, hogy legyen valami biztos keresetem. Közben jöttek az átalakulások, amikor földhöz lehetett jutni. Józseféknek nem volt semmi földjük a szövetkezetben, de a tanya körül szeretett volna birtokhoz jutni. Ennek feltétele a részéről annyi volt - mivel a föld kárpótlási területbe esett -, hogy tanyáját élővé, lakottá tegye. Nosza, a leromlott épületet gyorsan felújították, rengeteg pénzt ráköltve. Sikerült is 15 hold földet licitálnia. Van benne legelő, erdő és szántó. Most ezen gazdálkodik.- Sajnos átestünk a ló túlsó oldalára. Eddig volt állatunk, de csak kicsi földünk volt a takarmány előteremtéséhez. Most volna föld meg termény, de most meg nincsen állat, mert nem éri meg tartani. De én a terményt sem adom el! Én nem adom 800 forintért a búzát, amikor egy mázsa korpa 850forint, ebből ugye megmarad a liszt, és akkor adják a kilós kenyeret 60 forintért! Szóval itt még mindig nagyon sok minden sántít. Én ezért beöntöttem a terményt a tanyán mindenbe, még a szobában is van belőle. Elvből nem adom oda! - mondja nagyon határozottan és elkeseredve. A korábbi 6-8 anyadisznó helyett ma már csak nyolc hízója van. Ennyit nem esznek meg, ha csak lehet, a felesleget értékesíti. Malacot sem érdemes nevelnie, drágának tartja. Igaz, hallani, hogy van már 150 forintos felvásárlási ár is.- Nekem elég volna 130 forint is, ha megbízható a felvásárló. Mert az az igazság, hogy az évek során az emberek a biztonságérzetüket is elvesztették. Soká fizettek a leadott disznóért. Ha ment az ember a pénze után, azt mondták, majd két hét múlva fizetnek. Megint ment két hét múlva, akkor meg azt kapta, hogy ne tessék már ennyiszer jönni, majd mi kiszólunk, ha jöhet a pénzért. Korrektnek kell lenni: mondják meg őszintén, hogy csak enyit tudunk fizetni. Itt az áru, itt a pénz. Ezt csak így lehet csinálni. Én ha bemegyek a boltba, 10 fillér híján nem szolgálnak ki. A tanyán van még tizenhét birkája, hogy az udvart rendben tartsák. Pecsenyebáránnyal is foglalkozott, csak abból kevés volt neki. Az olasz vevő az átvételkor, ott a kamion mellett fizetett, nem így, meg majd úgy, valamikor! A korábbi 100 liter tejet leadó férfi ma hordja, vagyis veszi a tejet, mert egyetlen tehene sincs! Három lova van, mindegyik magyar félvér. Papírforma szerint értékesek, mert egyébként ma nincs ára a lónak. Hobbija is a ló, ez lesz az az állat, amelyiktől - ha muszáj lesz - utoljára válik meg. Pedig az egyikért rengeteg pénzt kínáltak. Felesége - akinek József nagyon sokat köszönhet, főleg megértést - helybeli. Végzettsége pedagógus, jelenleg az óvoda vezetője. Két lányuk van, az idősebbik Szolnokra járt, a vízügyi szakközépiskolába. Most a megyeszékhely egyik testvérvárosában, Reutlingen- ben él egy éve. Az iskola után ugyanis nem tudott elhelyezkedni, ezért egy családhoz kiment Németországba' egy gyermekre vigyázni, közben pedig tanulja a nyelvet. A fiatalabbik lány Jászárokszálláson harmadikos gimnazista. Korábbi, Hollandiában „ráragadt” lelkesedése azért megmaradt. Bízik mindig, ha nem is lát előre. Teszi a dolgát, még akarata ellenére is. A maga ura, ami nem mindegy. Sok minden lehetne azért jobb. Itt a Jászságban nagy szükség lenne például öntözőberendezésre. Olvassa, hogy lehetne állami támogatással szélkerekes öntözőt venni. De mire a pénzt visszaigényeli, rengeteg idő elmegy. Azonnal kellene fizetni, nem kilincselni és utazgatni a pénzért. És végül egy alapvető nagy igazság. - A magyar embernek van egy nagyon rossz tulajdonsága. A barátai, a munkatársai sikereit nem tudja elfogadni. Ez nagyon hiányzik, ez nagyon mérgezi a kapcsolatokat a gazdaságban. Addig, amíg nyugaton egymás sikereinek örülnek, például egy árverésen megtapsolják a kollégát, aki nyert, ezzel szemben a magyar akkor örül, ha a szomszéd tehene megdöglött. Másik példa. Termesztünk paprikát. Hát nem tudjuk azt összehozni a faluban, hogy megrakjunk közösen egy kamiont, mert a láda tetején nagyon szép paprikák vannak, de annak olyannak kell lenni alul is! Olyat kell belerakni, amit mi is megennénk. És ezt sokan nem értik meg sajnos — mondja keserűen. Ezek a lovak nagyon szépek és okosak Kereskedni tudni kell Nem segített semmi Jászfényszaru polgármesteri hivatalában dr. Győriné Czeg- lédi Márta polgármester vendége a város és Pusztamonostor falugazdásza, Török Imre. A 36 éves fiatalember most érkezett vissza három társával - a jászsági falugazdászok vezetőjével, a jászfelsőszentgyörgyi és a jászberényi falugazdásszal - együtt hollandiai, belga és németországi kőrútról. Egyhetes élményeiről számolt be a város vezetőjének, aki egyben a jászsági önkormányzatok szövetségének elnöke is. A szakemberek a kiküldetés alatt tanulmányozták a zöldség, konkrétan a jászsági zöldség eladhatóságának lehetőségét. Termelni már úgy-ahogy tudunk, de kereskedni még nem. Azt kellene elérni, hogy a termelő ne éjszaka kereskedjen, nappal meg termeljen. Legyen egy szervezett hálózat, ami eladja a terményt. Jelenleg a kereskedelmet szolgálja az a zűrzavar, ami most van, nem pedig a termelőt. A tanulmányútra a Phare programban nyújtottak számukra lehetőséget és pénzt. A program további segítséget is ad. Alapvetően egy irodát kell létrehozniuk a Jászság területén, amely a gazdaságot figyeli, tulajdonképpen egy vállakózás- fejlesztési irodához hasonlóan. Ezen belül az egyik feladat lenne a zöldségkereskedelem szervezett kiépítése. A kis küldöttség útja során kereskedelmi, értékesítő szövetkezeteket keresett fel. Láthatták, hogy ezek magja egy hűtőház. A termelők ide hordják be terményeiket, amit az általuk megbízott emberek nagyon jó rendszerrel eladnak. A látogatók biztató eredméTörök Imre nyékét értek el. A németek azt mondták nekik, hogy szívesen vásárolnának magyar árut, mert a holland áru - ami elárasztja Németországot - műáru. A német piac megszerzésére azonban minimum egy hűtőház kell, ahol össze tudják gyűjteni az árut a termelők, akik egységes árut termelnek. Ennek viszont idehaza nagyon nehéz megteremteni a feltételeit. A megoldás egyszerű lenne: nem egymás fölé kellene nőniük, hanem egymást kellene segíteniük a gazdáknak. A legfontosabb tehát egy hűtőház felépítése, amit a Phare program támogatna. A programmenedzser - Török Imre - szeretné, ha a ház a városban épülne meg. Bízik benne, hogy a kormány is meglátja ebben a lehetőséget, és támogatja az elképzelést. A Phare-től 15-20 millió forintot remélnek, míg a beruházás összértéke 50 millió forint. Ha minden jól megy, jövőre már állnia kell a hűtőháznak. Tavasszal már beszámoltunk róla, hogy hamarosan megnyílik az újjáépített benzinkút Jászszentandráson. Telt, múlt az idő, de még mind a mai napig nem üzemel a kút, pedig már nyitásra kész állapotban található. Hogy miért áll az ügy, ezt kérdeztük Kácsor Ferenctől, a kút gyöngyösi tulajdonosától. Elkeseredett hangú választ kaptunk. A vállalkozó azt panaszolta, hogy belekötött a közúti igazgatóság és a közlekedésfelügyelet az építkezésbe, de úgy, hogy a köztársasági megbízott leállíttatta az építkezést. A 25 millió forintos beruházás megvalósítása 3-4 hónapot vesztegelt, pedig már a szezonra működtetni szerették volna a kutat. Azt a kutat, amely szinte nem is falusi környezetbe illik. Az 5 kút 10 fejjel az automata vezérléssel a legkorszerűbbnek mondható európai szinten is. Kompresszor és porszívó is található az állomáson, valamint két üzlet is megnyitható a kialakított helyiségekben, továbbá a kezelőépületben kisbolt is működhet. Mindenesetre az elképzelések tizedrésze valósult csak meg Kácsor úr állítása szerint. Hogy mikor nyitják meg a kutat? Talán már hamarosan. Minden szakhatósági engedély adott, csak a kedv már nem a régi. A sok hűhó a vállalkozó kedvét elvette. Azt gondolták, ez a kút mindenkinek tetszik majd, de fordítva sült el a dolog. A korábbi lelkesedés elfogyott, még az is lehet, hogy eladósorba kerül a kút. Hihetetlen, de Kácsor Ferenc cégét Help Kft.-nek hívják, ami magyarul segítséget jelent. És még mondják, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít... Hamarosan tankolni is leheti?) Az oldalt Tóth András készítette í
