Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-28 / 254. szám

1994. október 28., péntek Hazat tükör 3 Észrevételek egy eladáshoz Potom áron kelt el a Kunság Füszért (Folytatás az 1. oldalról) szállítói és egyéb tartozásait. A korábbi Rt. vezetősége elkészí­tette az új vezetőség részére a pénzügyi egyensúly helyreállí­tására a részletes operatív ter­vet. Nincs tudomásom arról, hogy a rövid időn belül kilá­tásba helyezett (50-180 és 85, összesen) 315 millió forint hi­telből az APEH részére biztosí­tott 20 millió forinton felül fel­vételre kerüit-e. Az viszont ismertté vált, hogy a több mint 100 millió fo­rint értékű, Budapesten működő C+C áruházunkat a Julius Meinl cég megvásárolta. Tudomásom szerint a szállí­tóinknál fennálló tartozások rendezésére - egypár kivételé­vel - nem került sor. Emiatt a részvénytársaságnál nem javul­hatott a helyzet, sőt tovább rom­lott a tervezett intézkedések el­maradása miatt. E tényeken az sem változtatott, hogy egy-két alkalommal a Julius Meinl cég­től, tehát a szállítóink megkerü­lésével vásárolt áruk értékesí­tése lökésszerű és átmeneti for­galomnövekedést eredménye­zett. Miután ismeretlen okok miatt elmaradtak a tervezett hitelfel­vételek, így a jöyőben már csak a meghirdetett további ingatlanértékesítésekből, az időközben megszüntetett kar­cagi és orosházi áruraktárházak és a Szolnokon lévő központi irodaház (volt Nemzeti) értéke­sítéséből eredő bevételekből tudják a szállítói és egyéb tarto­zások fedezetét megteremteni. Tartalékként még a szövetkeze­tektől a tartozások fejébe átvett C+C áruházak és egyéb objek­tumok is rendelkezésre állnak. Azokból nem csupán a tartozá­sok rendezésére telik, hanem a felvett hitelek jó részének kiik­tatására is. Ilyen helyzetben súlyos hibá­nak tartom; hogy a Kunság Rt. nem állapodik meg szállítóival az adósságának rendezési idejé­ről, és tág teret ad arra, hogy a Miskolcon működő „Améte Kft.” ajánlatot tegyen szállítói­nál fennálló tartozásának 50-80 százalékos áron történő megvá­sárlására. Ez az eljárás csőd in­dítása nélkül is hosszú időre akadályozza az rt. szállítói kap­csolatának normális rendezését, és nem fejezi ki a rendezési szándékát. Egyben az ilyen módszer pénzügyi manipulálási célra is alkalmas. Sajnos a kifogásolt cikk első lépésként a létszám leépítését, nem pedig a forgalom, a mun­kaerők gazdaságos foglalkozta­tásához szükséges feltételek megteremtését tűzi célul. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a Kunság Füszért Rt. a szakmai vállalatok közül a legsúlyosabb vesztesé­geket kényszerült tudomásul venni, viszont élni is tudott a pi­aci viszonylatok által teremtett lehetőségekkel is.- Alighogy befejeztük 1986-89 között mintegy 100 millió forint beruházással létre­hozott tizennyolc saját ABC-áruházlánc és ötven házi­bolt nyolc-tíz megyére kiterjedő szervezését, megjelent az előp- rivatizálás. Valamennyi kiske­reskedelmi egységünk belee­sett. Elvesztettük a teljes beru­házási összeget, és évi 700 mil­lió forint forgalmat.- A tranzitszállítási lehetőség megszűnésével több mint 10 000 vagon áru értékesítést (2,5 milliárd forintot),- a konkurencia kialakulása által további kétmilliárd forint forgalmat vesztettünk el.- A legnagyobb veszteség azáltal keletkezett, hogy főleg a Békés megyei áfészek igen nagy összegű vásárlásaikat nem tudták kiegyenlíteni. Több mint 650 millió forint határidőn túli kinnlevőségünk keletkezett. Ez az összeg jelenleg 550 millió forintra csökkent, csak azért, mert 100 millió forint értékben csődeljárás keretében három nagy ABC-áruházat követelé­sünk egy részének teljesítése­ként átvettünk az áfészektől (Mezőtúron, Mezőberényben és Békéscsabán). A vevőinknél kint lévő követeléseink realizá­lása a teljes hitel-igénybevéte­lünket ' kiküszöbölhetné, * ‘ Eire nincs reális lehetőség. ÁZ említett Veszteségek 4-5 közepes nagyságú vállalat tönk- remenéséhez is elegendőek len­nének. De kollektívánk alig há­rom év alatt óriási erőfeszítése­ket tett a piaci viszonyok válto­zásából eredő veszteségek pót­lására, s egyben a jobb áruellá­tás, a versenyképesség elősegí­tése céljából olyan élenjáró ke­reskedelmi módszerek beveze­tésére, amelyeket a lakosság nagy örömmel fogadott. Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár részvényeink értékesí­tésével több mint 100 millió fo­rint nyereségre tettünk szert, amelynek segítségével 6 me­gyében és Budapesten 25 C+C áruházat hoztunk létre, több mint 20 ezer négyzetméter alap­területtel és átlagon felüli szín­vonallal. Elértük 1993. évben, hogy a forgalmunk 50 százalékát több mint 2 milliárd forintot az újon­nan szervezett kiskereskedelmi hálózatunkban bonyolítottuk - az átmeneti, a jelzett okok miatt bekövetkezett veszteség elle­nére 1994. évre már a forgal­munk 75-80 százalékkal kiske­reskedelmi forgalomból tervez­tük, és további 8 C+C áruház beüzemelésével jelentős nyere­séget irányoztunk elő. E célunk realizálását azonban a privati­záció, illetve a kollektívánk a pályázatból való kizárása aka­dályozta meg. Az elmúlt három évben az elveszített pozíciónk ellenére létszámleépítést nem kellett végrehajtani, bár az elmúlt két évben a bekövetkezett forga­lomcsökkenés miatt vesztesé­ges volt a cégünk. Tehát a jelzett nehézségeink ellenére és bátor vállalkozása­ink eredményeként 1993. évig- megteremtettük négy év alatt kedvező beruházásokkal elveszített eszközeink pótlását, és a mostani helyzetben a tőke átcsoportosításához szükséges feltételeket,- mindezt nem létszámleépí­téssel, hanem létszám-átcsopor­tosítással és létszámnöveléssel értük el. Ilyen helyzetben megalapo­zatlannak tartom az olyan hely­zetelemzés ismertetését, amely­ben felvetődhet az rt. megszű­nése. Azt hiszem, sikerült a je­let! helyzetet reálisan bemu­tatni, és bizonyítani, hogy még a legkisebb ok sincs a cég meg­szüntetésére. Feltételezésem szerint a le­vont következtetés téves infor­mációból keletkezhetett, vagy pedig szándékos előkészítése a megalapozatlan felszámolás­nak. Bízom abban, hogy az első feltételezés felel meg a való­ságnak. Dr. Csikós Sándor volt vezérigazgató Az Émásznál Ötszázmilliós hiányt terveznek Legkevesebb 60-70 száza­lékos áremelésre lenne szük­ség ahhoz, hogy az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság fenn tudja tartani a villamosenergia-szol- gáltatás színvonalát a hozzá tartozó területen. Ezt Spala János, a cég fejlesztési igazga­tója mondta azon a konferen­cián, amelyet az észak-ma­gyarországi áramszolgáltatás megkezdésének 100. évfordu­lója alkalmából rendeztek teg­nap Egerben. A régióban egy évszázaddal ezelőtt, november 3-án Eger­ben indult meg az elektromos energia szolgáltatása. Akkor 48 fogyasztót kap­csoltak rá a hálózatra, ma már pedig öt megyében 16 ezer négyzetkilométernyi területen 700 ezer lakást és gazdálkodót lát el a cég. Ebben az évben mintegy öt- százmillió forint veszteségre számít a vállalat, ami azt je­lenti, hogy nemcsak korszerű­sítésre, hanem a hálózat kar­bantartására sem jut pénz, így csak a bekövetkező üzemzava­rokat tudják elhárítani. A tanácskozáson bejelentet­ték, 1996-ra fejeződik be an­nak a telemechanikai hang- frekvenciás körvezérlő rendszernek a kiépítése, amely lehetővé teszi az áramszolgál­tató számára, hogy gazdaságo­sabban oldja meg az áram el­osztását. Az APUSZ véleménye Adózási alkotmányt sürget az APEH Üldözöttéinek Szövetsége - mondta Róth Miklós, a szerve­zet tegnapi sajtótájékoztatóján. Az APÚSZ szerint a készülő al­kotmányban szerepelnie kellene az adózás kérdésének. Ki kellene mondani, hogy az adórendszer nem válhat a vagyonelkobzás rendszerévé, nem jelenthet olyan elvonást, amelyet a folyó jöve­delmekből nem lehet fizetni. Az alkotmány megszavazása olyan ritka alkalom, amikor a nép bele­szólhat az adóztatás kérdésébe. Lakossági megtakarítások Szeptemberben a lakossági megtakarítások 21,9 milliárd fo­rinttal növekedtek. Az év első 9 hónapjában a lakosság megtaka­rított pénze 242,1 milliárd forint­tal lett több. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta teg­nap az MTI-t. A tájékoztatás szerint: a meg­takarítások teljes összege már el­éri az 1620,4 milliárd forintot, ebből 1349,2 milliárd forintban, 271,2 milliárd pedig devizában van. Ez utóbbi közel 2,5 milliárd dollárnak felel meg. A forintmegtakarítások egy hónap alatt 18,4 milliárd forinttal emelkedtek, míg a lakosság szep­temberben 3,5 milliárd forinttal több devizát helyezett el ban­koknál. A forintmegtakarítások 9 hónap alatt 175,6 milliárd forint­tal növekedtek, míg a deviza­megtakarítások többlete ebben az időszakban 66,5 milliárd forint volt. A megtakarításokon belül 4,9 milliárd forinttal növekedett szeptemberben a forintbetétek összege, csökkent viszont 1,4 milliárd forinttal a pénzintézeti értékpapírok állománya. A la­kosság, ha már értékpapírba kí­ván fektetni, akkor nem a pénzin­tézetek konstrukcióit választja, hanem állampapírokat. A nem pénzintézeti értékpapír-állomány szeptemberben 4,7 milliárd fo­rinttal növekedett. A lakosság 308,4 milliárd fo­rint értékű hitellel tartozik a ban­koknak, illetve a munkáltatók­nak. Szeptemberben a lakosság eladósodása viszonylag nagy­mértékben 10,2 milliárd forinttal növekedett. A 9 havi növekmény viszonylag mérsékelt, 25,6 milli­árd forint. A privatizáció kényszere és örömtelensége Szinte alig van olyan nap, mikor ne olvasnánk a privatizáció­val (vagyis közhasználatú kifejezéssé minden erőfeszítés elle­nére sem vált magánosítással) összefüggő kisebb-nagyobb bot­rányokról. Még ha eleinte nem is volt vele túlságosan nagy baj (hiszen a nemzetközi gazdasági közvélemény az államszocia­lizmus átalakulásának fontos mutatójaként kezelte), a vissza­élések nemhogy csökkentek volna, sokkal inkább szaporodtak. Azzal párhuzamosan, ahogyan a privatizáció kezdte elveszíteni piaci jellegét, illetve amilyen mértékben az ebből származó be­vételek radikálisan csökkentek. Jóllehet az úgynevezett spontán privatizáció köre nyilvánvalóan szűkült (a volt vállalatvezetők közül egyre kevesebben jutnak megalázóan kevés költségen je­lentős vagyonhoz), az állami tulajdon viszont folyamatosan le­értékelődik. Éppen a privatizáció elhúzódása folytán. Mérték­adó gazdasági számítások szerint ebben az évben legfeljebb már csak a felét éri, mint 1990-ben. Míg az egyik oldalon a szo- ciálliberális kormányzat is a privatizáció kényszerével szembe­sül (a magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer követelmé­nyei mégsem vethetők el), addig az állampolgárok többsége a magánosítás hátrányait érzékeli. S ha ehhez azt is hozzávesz- szük, hogy a tartós bizonytalanságba sodort vállalatok egysze­rűen képtelenek hosszabb távra tervezni, végső soron a munka- vállalók viselik mindennek káros következményeit. Csalóka ábránd ugyanis abban hinni, hogy a külföldi tőke részaránya egyik napról a másikra növekedni fog. Ha eddig sem érte el az öt százalékot (noha az elmúlt fél évtizedben a legin­kább mozgósíthatónak és életképesnek látszó állami vagyont vették meg), az ország kiárusításától aligha kell tartani. Még akkor sem, ha a privatizálandó állami vagyonnal szemben rend­kívül csekély belföldi vásárlóerő áll. Megint csak abból ere­dően, hogy akik tőkével rendelkeztek, már korábban részt vet­tek a privatizációban. Legalábbis erre lehet következtetni abból is, hogy a múlt évben volt, akinek csupán a személyi jövedelemadója meghaladta a 110 millió forintot. S mennyien vannak még, akiknek a vagyona több százmilliót ér! Velük szemben pedig a társadalmi többség, melynek tagjai valamilyen mértékben mindenképp hozzájárultak ahhoz, hogy a privatizá­ció örömét mások éljék át. Mert az nyilvánvaló, hogy a privati­záció - ha mégoly szigorú törvények is szabályozzák - mindig igazságtalan. Legfeljebb örömtelenségében osztozhatunk igaz­ságosan. Kerékgyártó T. István Kiegyensúlyozott piacot teremt Energiarendszerek összekapcsolása Az Európai Unió felismerte, hogy a közép-kelet-eurófiai és á FAK-országokkal kialakított energetikai együttműködés po­litikai és gazdasági szempont­ból egyaránt fontos mindkét ol­dal számára. Az energetikai rendszerek együttműködése ki­egyensúlyozott energiapiacot teremt, amely hatással van a munkaerőpiacra, a műszaki fej­lődésre, a környezetvédelemre, ugyanakkor megteremti az ellá­tás biztonságát is. A keleti és nyugati együtt­működés, illetve a gáz- és elekt­romos rendszerek összekapcso­lásának témájában tegnap két­napos nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten. A ta­nácskozást az Európai Bizottság Energiaügyi Vezérigazgatósága szervezte a Nemzetközi Ener­gia-együttműködés program ke­retében. A konferencia célja, hogy élőségítsé áz ehergiaipari kapcsolatok létesítését, átte­kintse annak finanszírozási kér­déseit. A tanácskozáson várha­tóan több együttműködési kez­deményezés születik új energiaprojektekről. A konfe­rencián 40 ország energiaügyi szakértői vesznek részt. A konferencián Pál László ipari és kereskedelmi miniszter köszöntőjében kitért arra, hogy hazánk számára különösen fon­tos a nyugat—európai energia- rendszerekhez való csatlakozás, mivel belső energiatartalékaink fogyóban vannak, ugyanakkor a következő években az igény várhatóan nőni fog. Magyaror­szág tehát rászorul arra, hogy nemzetközi egyezményekben biztosítsa az energiaellátást. Ismeretes, hogy Magyarország már megtette az első lépéseket a Nyugat-európai Villamosener- gia-rendszerhez (UCPTE) való csatlakozáshoz. Constantinos Maniatopoulos, az EB energiaügyi vezérigazga­tója előadásában elmondta: az európai rendszerek fejlődésé­nek útja az együttműködés. A kontinens gázfogyasztásának 60 százaléka jelenleg is térsé­gen kívülről érkezik, és a gáz szerepe az ellátásban tovább nő. Ezért szükséges, hogy újabb or­szágok kapcsolódjanak be a rendszerbe, és megvalósuljanak az infrastrukturális fejlesztések. Európa gázfelhasználása jelen­leg évi 410 milliárd köbméter, amely a következő évezred ele­jére 700 milliárd köbméterre nő. Ebből 150-200 milliárd köbméter ma még nem biztosí­tott. (MTI) Konferencia az időskorúak gondozásáról Az időskorúak gondozása Ke­let-Európábán címmel háromnapos konferenciát rendez november 3-5. között Budapesten a Szent István Szeretet és Egészségügyi Alapít­vány, valamint a Magyar Szociális Szervezői Kamara. A rendez­vényre 26 országból mintegy 260 szakember érkezik, hogy megvi­tassa: a jelenlegi anyagi lehetősé­gek között hogyan fejleszthető a térségben az idősek intézményes, illetve otthoni ellátása - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Kunhegyesen szunoben a sár és a por Már csak hét kilométer a belterületi földút Kunhegyesnek közel száz utcája van, és eddig az jelle­mezte a települést, hogy az ut­cák a fele sem volt portalaní- tott. A télen saras, nyáron po­ros belterületi szakaszok az utóbbi években alaposan meg­fogyatkoztak. Segített ebben az önkormányzat, de a lako­soknak is a pénztárcájukba kel­lett nyúlniuk. 1990-ben még kevesebbe került a hozzájárulás, hiszen akkor egy tonna kohósalakért tizenöt forintot kértek, most meg százötvenet. Jelenleg a településen, ha szilárd út épül az utcában, a portánkénti hoz­zájárulás harmincezer forint. Az összefogás eredménye­képpen mára már csak mintegy hét kilométernyi belterületi földút maradt. Igaz, van még vagy tíz kilométer hosszúságú, több utcát magába foglaló, ko­hósalakkal borított alap, ame­lyik egy része jövőre aszfaltré­teget kap. Összességében akad még huszonhét, túlnyomórészt zug, féloldalas utca, rövid köz, amelyben változatlanul a sár az úr. Portalanításukat bonyolítja, hogy egy részük olyan kes­keny, hogy az útépítő gépek be sem fémének, fgy aligha lehet más választás, mint a kézi erő­vel történő útépítés. Feltéve, ha az ott lakók többsége ezt vállalja... FOTOTECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ÉS SZAKVÁSÁR. Szombat estig tart nyitva a Profocus ’94 fototechnikai kiállítás és szakvásár, mely Budapesten a Stefánia Palotában lát­ható. Magyar és külföldi gyártók, képviseletek mutatják be a foto,- film- és video­technika újdonságait. -Mészáros­Környezetbarát tetőfedő lemezek Új, környezetbarát tetőfedő lemezeket hozott forgalomba az Eternit Osztrák-Magyar Építő­anyagipari Kft. - jelentették be a cég vezetői tegnap sajtótájékoz­tatón. A társaság a jövő évtől már csak az Etemova védjeggyel ellátott, azbesztmentes palát fogja gyártani és forgalmazni. Az Éternit Kft. 1988 óta mű­ködik vegyes vállalatként, a 200 millió forint alaptőkével létreho­zott társaságból 51 százaléknyi tulajdonrész az osztrák Eternit Werke Ludwig Hatschek ÁG tulajdona, 30 százalékkal a ma­gyar Etemitgyár, 10 százalékkal a Varimpex osztrák külkeres­kedő cég részesedik. A cég forgalma az idén közel 1 milliárd forint lesz, ebből 500 millió forint a sík tetőfedő lapok gyártásából, 400 millió forint a hullámlemezekből származik. Egyéb termékeket - csőidomo­kat, virágedényeket - 100 millió forint értékben gyárt, ezek ki­lencven százalékát Ausztriába exportálja az anyavállalaton ke­resztül. A társaság kivitelét 1995-ben duplájára kívánja emelni. A nyergesújfalui vállalat az utóbbi öt év alatt évi mintegy 100 millió forintot, összesen 460 millió forintot fordított fejleszté­sekre. Ennek kétharmada kör­nyezetvédelmi beruházás, egy- harmada termékfejlesztésre szánt pénz volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom