Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-27 / 253. szám

1994. október 27., csütörtök Kultúra — interjú 5 A Világfigyelő Intézet helyzetjelentése Október 31.: a reformáció ünnepe Könyv a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatokról A washingtoni Világfigyelő Intézet könyv alakba szer­kesztett éves jelentései ötödik éve, hogy rendszeresen ki­adásra kerülnek magyar nyelven is. A több mint 200 oldalas kiadvány azokkal a környezeti problémákkal szembesíti az olvasót, ame­lyekkel mindennap találko­zunk, jóllehet a „túlélésért folytatott hajszában” látszó­lag nem tulajdonítunk ezek­nek különösebb jelentőséget. Pedig a Föld fenntartóképes­sége véges. A növekvő környe­zeti feszültségek - a természe­tes vizek, tengerek katasztrofá­lis elszennyeződése, a száza­dunkban felgyorsult óriási mér­tékű erdőpusztítások, a halmo­zódó közlekedési problémák, a vegyi szennyezések és a nukleá­ris fenyegetettség -, amint ez kiderül a könyvből, csak meg­erősítik ezt az állítást. A fenntartóképesség a fajok­nak - így az embernek is - azt a legnagyobb egyedszámát je­lenti, amelyet egy élettér végte­len időkig el tud tartani. Mi tör­ténik, ha megsértik ezt az alap­vető fontosságú törvényt? AvOág helyzete Lester R. Brown Alan Dttrnlnjf Christoph« PUrvin Hikry French Nfcfeoto» littws«! Marcia Lowe Ana Misch Sandra Potfd Michael Sentier Ltod* Stute Peter Weber dobnfeung Wwht&fsteh bu&tute jtbs'ivhim r, {knrMrthi&üi&'Srtdäfolithcx futyofmtrü *■ ;|J* V.«».- ■» »WMn Megdöbbentő példát hoz a könyv: 1944-ben 29 rénszarvast telepítettek egy Bering-tengeri szigetre. A csorda száma 1963-ra 6000-re szaporodott. Összeomlott a populáció, és alig 50-en maradtak életben. Az ok: a sziget zuzmóinak túllege- lése miatt szűkös táplálék állt az állatok rendelkezésére, s a ke­mény télben „vérre menően”, kegyetlenül meg kellett ezért is küzdeniük egymással. Az emberi faj vonatkozásá­ban is borús jövő elé nézhetünk, ugyanis az elsődleges élelmi­szer-termelő ágazatokban fel­bukkanó korlátozó tényezők miatt a világ a lassuló általános gazdasági növekedés szaka­szába érhet. Az egy főre jutó élelmi­szer-mennyiségben az 1984-es év számított történelmi csúcs­nak. Azóta a hal és a gabonafé­lék mennyisége nagymértékben visszaesett. Mindez akkor, ami­kor az utóbbi 40 évben az em­beriség lélekszáma 2,5 milliárd- ról 5,3 milliárdra nőtt, ám ez a növekedés egyre csak gyorsul. A 2030-as évre majdnem a megduplázódása várható e számnak. Előrejelzés szerint 8,9 milliárdnyian leszünk ekkor emberek a Földön. Miközben a Múzsák Kiadó nyomdájában készült könyv nyersen szembesíti a globális világproblémák veszélyeivel az olvasót, arra is figyelmeztet: a fenntartható társadalom érde­kében tett mai erőfeszítések már a következő emberi generáció - közvetlen utódaink - számára is felbecsülhetetlen értékű „men­tőövet” jelenthetnek. -scsj­Leonard Hardy forradalmasította az angol nyelv elsajátítását Emberek ezrei tanulnak speciális módszere alapján Abonyi barátainál találkoztam Leonard Hardy\al, aki egy rendkívül érdekes, humoros angolnyelv-könyvet adott ki „Top Secret! - Szigorúan titkos! - 1-2.” címmel. A könyv és a hozzá kapcsolódó öt hangkazetta visszhangja, kritikája Kanadában és Magyarországon is kiváló. Leonard Hardy a Békés me­gyei Szeghalmon született Hajdú Imreként. A Közgazda- sági Egyetem harmadéves an- gol-spanyol-külker szakos hall­gatójaként ' 26 évesen vágott Úeki a nagyvilágnak. Ekkor 1988-at írtunk. Kanada, ezen be­lül is Toronto lett választott ha­zája. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy megelégedetten és boldogan éljen, amit mára elért, miközben háta mögött tudhat mindenféle változatos munkát.- Egy marketingcégnél dol­goztam, amikor a magyar ügyfe­lekkel való foglalkozás során azt tapasztaltam, milyen nagy gondot okoz számukra az angol nyelv, még akkor is, ha 5-20 éve már kint élnek. 30 év után sem lesz perfekt szinte senki, aki nem oda született. Negyvenezer magyar él To­rontóban, de közülük sokan nem tudták megtanulni a nyelvet. Ezért elindítottam egy nyelvtan- folyamot kizárólag magyarok­nak. Az volt a célom, hogy saját anyanyelvükön keresztül sajátít­sák el az angol nyelvet. Telt ház mellett nyitottam nyelviskolát 1991-ben. Szükség volt könyvre, amelyből otthon is ta­nulhattak, azonban amerikai an­golkönyvet nem lehetett kapni. Ez az első teljes anyag, amelyet én írtam. Magyarországon há­rom évig tanítottam angolt, s Torontóban döbbentem rá, hogy az emberek nem azt a nyelvet beszélik, amelyet a könyvek ta­nítottak. Legalább 30 féle könyvből tanítottam, hogy ma­gam is tanuljak belőlük. Szinte mindent át kellett ala­kítani a fejemben, hogy ne ma­gyarosan gondolkodjam. Meg­oldásnak az látszott, hogy meg­írom a tanítványaimat segítő sa­ját nyelvkönyvemet. Praktiku­sat, jól használhatót, mert tanít­ványaim naponta „élesben” használják a nyelvet. Azt tapasz­taltam, nagyon jól haladtak a könyveimből. Ezt a „kéziratot” egy éve jelentettem meg telje­sebb formában, s azóta ezrek sa­játították el módszerem alapján az angol nyelvet. Százhúsz olyan hétköznapi helyzetet dolgoztam fel a könyvben, amikor muszáj meg­szólalni és megérteni, mit mon­danak: ilyen az ismerkedés, uta­zás, munka, étterem, bank, or­vos, telefonálás és még folytat­hatnám a sort. Nemcsak Kanadában élőknek segít a könyv, hanem turisták­nak is. Top Secret! című köny­vemet egy éve jelentettem meg Kanadában, de közel fél éve Magyarországon is kapható - Budapest és Pécs után már Abonyban is. A tanfolyamok ára csillagá­szati, ráadásul az emberek több­ségének ideje sincs ezekre el­járni. E könyv segítségével, a hangkazetták gyakori hallgatá­sával nagyon gyorsan és gyakor­latias formában megtanulhatják az amerikai angol nyelvet azok, akik ez iránt érdeklődnek.- Nyelvvizsgákon sikeresen vizsgázhatnak-e az Ön könyve alapján?- Aki igazán sikeresen akar vizsgázni, annak nyugodt lelki­ismerettel ajánlom ezt a köny­vet. Az elmúlt négy év alatt ere­deti nyelvkömyezetben, élesben próbáltuk ki ezeket. Nyelvvizs­gákra kimondottan tudom aján­lani, mert ott a vizsga legkemé­nyebb része a szóbeli. Köny­vem abszolút praktikus, egy­szerű mondatokból építkezik. Nagyon jó középfokú tudást biztosít ez az egész anyag, s negyven nap alatt elsajátítható!- Tervei?- Most kezdtem el járni azt az utat, amelyet mindig is sze­rettem volna: könyvírással és tanítással foglalkozni. A későb­biekben a két hivatás közül el­sősorban az írást szeretném fej­leszteni. Minden könyvem hon­fitársaimnak írom, Magyaror­szágra szánom. Egyébként a „Magyar Elet” című, Kanadá­ban megjelenő újság egyik ro­vatát vezetem. Korábban verse­ket is írtam, a jövőben kaland­regényeket írok magyar nyel­ven, majd angolul. Szeretném a Kanadában megélt hét év ta­pasztalatait is összegezni, ter­mészetesen Észak-Amerika, Kanada bemutatása révén. Bálint Zsuzsa Zwingli Ulrich, a reformátor M ódos, földmíves család­ból született 1484 újesz­tendő napján Ammanns Ulrich Zwingli és Margareta Brugman harmadik gyermeke­ként, a Toggenburg grófság Wildhaus nevű falujában. A csa­lád havasi legelőkön gazdálko­dott, s a nagy reformátor egyszerű származását soha nem tagadta meg. Sokat köszönhet a tehetsé­ges ifjú a nagybátyjának, Bartho­lomäus Zwingli veeseni lelkész­nek, aki hatéves korában magá­hoz vette. Korán elkezdte olvasni a klasszikusokat, megalapozva ezzel humanista műveltségét. Két évig Bécsben tanult. Nem teljesen tisztázott a bécsi egyetem anya­könyvében Zwingli neve mellett a bejegyzés, amely az egyetemről való kizárására utal. Talán ké­sőbbi hamisítás ez? Ismerős előt­tünk olyan forrás, amely párizsi tanulmányairól ad hírt. Ezt azon­ban más források nem erősítik meg. 1502-ben Bázelban a szabad művészetek mestere lesz. Zwingli nem úgy indult, mint a világtól elfordult és cellájában a világtól elidegenedett szerzetes, hanem mint életvidám humanista, mint világi szolgálatot betöltő lelkész, mint tábori pap, mint messze tekintő reálpolitikus. Belső fejlődése nem vezetett meghasonlásokon és megrendülé­seken át. Életét nem határozták meg misztikus élmények. Szemlé­letének, nézeteinek kialakulásá­ban viszont döntő szerepe volt a szorgalmas tanulásnak, később pedig Rotterdami Erasmus hatá­sának. Amíg Luther a hit dolgai­ban lenézte az emberi értelmet, Zwingli a problémákat mindig ésszerűen igyekezett megközelí­teni. Eszméit, elgondolásait kö­vette nyugodtan, minden félelem nélkül, életének utolsó percéig. Luther fő törekvése bensősé­ges, világtól elvonatkoztatott: ho­gyan találhatni a kegyelmes Is­tenre. Zwingli törekvése ezzel szemben gyakorlatias, mondhat­nám azt, hogy praktikus: az egy­házi élet újjászervezése az újból felfedezett evangélium alapján. Kálvin ebben a tekintetben a Zwingli által lefektetett alapokra épített. A református protestan­tizmusban erőteljesen ható etikus szemlélet Zwinglire vezethető vissza. Hála az elmélyült Zwingli-kutatásnak, ma őt olyan­nak látjuk - meggyőződésem sze­rint -, mint amilyen valójában volt. Isten által vezérelt prófétai lélek, akit nem elégített ki a ke­gyesség szép látszata. Rendkívül képzett volt, aki ennek ellenére nem szűnt meg az igéből újra és újat tanulni. Zwingli reformációja sokkal több volt, mint az egyház- történetnek egy lélegzetelállító fejezete. Egy olyan jelentős és önálló akkord volt a reformáció nagy szimfóniájában - amely akár akarjuk azt hallani, akár pedig nem - mégis máig visszhangzik. Zwingli kifejezést adott annak a nézetének, hogy általában véve a háború az evangéliummal össze nem férő igazságtalanság. Ez természetesen nincs ellentétben azzal, hogy amikor nem volt más választása, akkor fegyverrel is kész volt a védelmére kelni az evangélium szabadságának. A ke­resztény békevágy először kapott hangot általa. A navarrai és a ma- rignanoi véres csatákban, me­lyekben részt vett, s ahol idegen érdekek szolgálatában látott el­veszni ifjú életeket, a haldoklók, a súlyos sebesültek nyögései közt megismerte Isten ítéletét a maga megrázó valóságában. 1522-ben írt intésében arról szól, hogy a zsoldos háborúkkal Isten haragját vonták magukra. Sorait ma is úgy tartják számon, mint az első ke­resztény felhívást a leszerelésre s a békés egymás mellett élésre. Ha Zwingli írásait olvassuk, valami meleg hit árad azoknak minden sorából felénk. Ez a dara­bos, svájci tábori lelkész arany­szájú próféta. Stílusa nem mes­terkélt, hanem nagy látások mé­lyéből felhozott drága gyöngy. Sokszor olyan tömör, hogy alig lehet lefordítani, máskor olyan egyszerű, mintha az ember a he­gyi beszédet olvasná. 1519 elején hívták meg a Grossmünster káptalanjának a lelkészéül, ahol Máté evangéliu­mát magyarázta folytatólagosan. Zürich reformációját úgy tekint­hetjük, mint Zwingli igehirdeté­sének a gyümölcsét. 1519-ben tört be a pestis Zü­richbe. Csaknem minden negye­dik ember a ragály áldozatául esett. Zwingli önmagát nem kí­mélve, igazi lelki gondozója né­pének a nehéz napokban. A ra­gály szeptember közepén őt is megbetegítette. Lassan tért vissza belé a lélek. Ekkor írta megrázó énekeit, amelyekben Istenre bízta magát. Légy Krisztusom én mellettem IS hozz enyhülést nagy terhemben / Akarod, hogy én / éltem delén / halálom érjen el, I így lesz ez jó nekem. I Akartad: tedd, / harcom veled I úgysem lehet. / Edényedet, én telkemet / vedd - hisz tied -1 e földről el. Zsúfolásig megtelt a katedrális, amikor Zwingli prédikált. 1520-ban Zürichből öt hallgató tanult Wittenbergben az egyete­men. Az ige jó földbe hullott. Hamarosan követték ezt a liturgi­ában végrehajtott kisebb refor­mok és szociális síkon is gyümöl­csök teremtek, például a zürichi kórház javára tett intézkedések­ben. Létrejött a reformáció korára jellemző szövetség, a világi fel- sőbbség és az egyház reformátort szervezete között. Ez a szövetség Zürichben éppen olyan felhőtlen volt, mint akár Genfben vagy akár Wittenbergben. E szövetség te­remtett törvényes alapot a refor­máció kibontakoztatásához. Az evangélium hirdetőivel és hallga­tóival szolidaritást vállalt a világi hatóság és relatív védelmet nyúj­tott az üldözésekkel szemben. Volt azonban egy figyelemre méltó különbség is. Zürichben, akárcsak Genfben, nem a fejede­lem vagy az uralkodó hozta a dön­téseket, hanem egy reprezentatív, illetékes testület (grémium), több­ségi határozatával. Zwingli gyü­lekezetének igét hallgató, politi­kailag aktív tagjai voltak azok, akik a döntő szót kimondták a teo­lógusok vitájában. A reformált egyház gyülekezeti elvének a gyökeréhez érkeztünk el. Kialakult a gyakorlat, amely szerint a keresztény polgárság te­ológiai kérdésekben illetékesnek volt tekinthető, és ez nagyon fi­gyelemreméltó. 1524 pünkösdjén kezdődtek a reformok. 1525 nagycsütörtökjén volt először úr­vacsoraosztás a Grosmünster templomban. A hagyományos kultuszt ceremóniáival együtt és a képekkel elvetették. Mindenütt az egyszerű formák váltak uralko­dóvá. 1525-ben bibliaiskola kez­dődött Zürichben. Ez nem kisebb jelentőségű, mint a Zürcher Bibel első kiadása. (Az én zürichi Bib­liámat 1947-ben nyomtatták, az volt akkor a 61. kiadása e könyv­nek.) Köztudott, hogy hazánkban Bódog Józsa, azaz Pesti Macarius József, Wittenbergben tanuló sti- pendista volt az első, aki alapo­sabban megismerkedett Zwingli tanításával. Legnevesebb magyar követője a nagy reformátornak: Kálmáncsehi Sánta Márton. Vita­tott, hogy Szegedi Kis István, Szolnok reformátora milyen mér­tékben volt neki elkötelezve, de nem lehet véletlen az, hogy fiát Bázelbe küldte tanulni. Magyar- országi hatás a II. Helvét Hitval­lás elfogadásában tetőződik. Zwingli a református reformáció atyái közé tartozik. Nélküle Svájcban nehezebben jutott volna érvényre a reformáció, és nélküle a protestantizmus református jel­lege sokkal szegényebb volna. Kétségkívül bonyolult volt a kapcsolat Zwingli és Luther kö­zött, nem nélkülözte a tragikus vonást, és egy ponton még ma is fájdalmas. 1529 októberében Fü- löp hesseni gróf kezdeményezére összeült a marburgi disputa. Az­óta is sokat emlegetjük, 14 pont­ban valóban teljes megegyezésre jutottak. A 15. pontban Zwingli és Oekolompad más véleményen voltak. A marburgi kollokvium terhes örökségének egyházainkat szétválasztó, a kappeli csatavesz­tést, Zwingli halálát előidéző következményei lettek. Zwingli tanítása nem tartja ma­gát távol a társadalom problémái­tól, figyelme nem irányul kizáró­lag a túlvilági életre. A társadalmi kérdések iránti érzékenység Zwingli beszédeinek prófétai ve­retét ad. Meggyőződésem szerint Zwingli örökségéből merítettek olyan formátumú emberek, mint Hermann Kutter (1863-1931) és Leonard Ragaz (1868-1948), aki­ket vallásos szocialistáknak neve­zünk. Zwingli politikai érzékenysé­gét jelzik intézkedései, amelyek együtt jártak a zürichi reformáci­óval. Rendszeressé vált a sze­génygondozás. Zwingli megve­tette ennek is alapjait. N égy évvel Zwingli halála után, 1535 tavaszán Kál­vin az ifjú, nagyra hivatott tudós lépett Svájc földjére. Ami­kor Bázelben, melyet Svájc aranykapujának is neveznek, lete­lepedett és tudós munkáján az Ins­titution dolgozott, figyelemmel olvasta reformátor elődjének a Commentariusát. A zürichi re­formáció gyakorlati életet átható szelleme megragadta lelkét, s ezt a szellemet igyekezett kibonta­koztatni előbb Genfben, majd az egész világon. Szalay Pál Egy drogcsempész vallomása Kény szer ített a maffia! R övid hír jelent meg akkor a sajtóban: 1994. au­gusztus 13-án 8.15 óra­kor Ahmeti Hafiz, jugoszláv ál­lampolgárt feltartóztatták a nagylaki határállomáson, mert egy hamisított, fényképcserés bolgár útlevelet adott át a hatá­rőrnek. Ezt követően vizsgálták meg alaposabban a gépkocsiját, s abban először a hátsó ülés mö­götti lehegesztett üregben több mint húsz csomagban „heroin­gyanús” fehér port találtak. A férfit őrizetbe vették, a csomagok tartalmát szakértő vizsgálta meg. Bebizonyoso­dott: a 21,42 kilogramm fehér por nagy tisztaságú heroin, s az albán nemzetiségű Ahmeti Ha- fizt (később előkerült a gépko­csiból a saját nevére kiállított jugoszláv útlevele) jelentős mennyiségű drog csempészésén érték tetten, s ezért megindítot­ták ellene a büntetőeljárást. Nem lehet rajta csodálkozni: első alkalommal a drogcsem­pész kihallgatásán rögzített jegyzőkönyvek semmilyen rész­letet nem tartalmaztak a heroin eredetére vonatkozóan. Ahmeti Hafiznak „fogalma sem volt”, hogy mi van a kocsiban, csak az volt a feladata: „vigye el a jár­művet Németországba”. Később változott a helyzet, a férfi beszédesebb lett. Az Inter­pol nyilvántartásából kiderült ugyanis, hogy 1989 februárjá­ban az osztrák rendőrök elfog­ták, egy kilogramm heroint ta­láltak nála, s ezért 3 év 6 hónap börtönre ítélték. Nagy részét le­ülte, s amikor kiszabadult, Szó­fiában élő feleségéhez ment. A kábítószercsempészek nem szeretik az újságírókat, a sajtó nyilvánosságát. Félnek a megbí­zók haragjától, bosszújától. Ahmeti Hafiz bár vérbeli, ko­moly múlttal és nagy tapaszta­lattal rendelkező drogcsem­pésznek számít, kivétel. Hozzá­járult ahhoz, hogy Szegeden, a rendőrségen vele folytatott be­szélgetés megjelenjen a lapok­ban, tudósíthassak sorsáról, tra­gédiájáról.- Elmondaná, miért vállalko­zott egy ilyen kockázatos fel­adatra?- Nem jószántamból tettem.- Mégis, hogyan?- Bulgáriában az egész or­szágot behálózó maffia hatalma igen nagy. S miután megtudták, hogy Ausztriában már ültem há­rom évet ilyen tevékenységért, megkerestek, hogy álljak a szol­gálatukba. Először gépkocsi csempészésére akartak rávenni, de visszautasítottam az ajánla­tot. Nagyon megvertek. Akkor jöttek a kábítószerrel. Kereken megmondták, ha nem vállalom, kinyírnak. Féltem, beadtam a derekam.- Ezek szerint tagja a maffiá­nak. Vagy esetleg az alkalma­zottja?- Nem, nem tartozom hozzá­juk, csak kihasználtak. Nem mehettem sehova, hogy ne tud­janak róla. Bárhova mentem is, be kellett jelentenem az össze­kötőnek.- Mi volt a mostani feladat?- Átadták a kocsit, a hamis út­levelet. Az volt a feladatom, hogy vigyem el a drogot Né­metországba, s ott adjam át va­lakinek, akit nem ismerek.- Mennyi pénzt ígértek a munkáért?- Semmit nem ígértek, csak verést. Pénzt egyáltalán nem ajánlottak fel.- Lehet, hogy ön az egyetlen ember a világon, aki ilyen veszé­lyes és nehéz munkát pénz nélkül elvállalt?- Tudom, hihetetlen, de azért vállaltam a drogcsempészést, hogy az életemet mentsem.- Úgy gondolja, hogy a bol­gár maffia Bulgárián kívül, más országban is utol tudja érni?- Igen, utolérnek bárhol, ha akarnak. Ezért az egyetlen me­nekülési utam, ha letöltőm a büntetésem, hogy Albániában telepedjek le.- Albán maffia nincs?- Azoktól nem félek. Nem tartozom közéjük.- Tudomása van a bolgár maffiának arról, hogy elfogták a magyarok, s hogy elveszett a 21 kilogramm heroin?- Biztosan. Nem jelentkeztem időben a megadott helyen, sehol nincs a kocsi, és eltűnt a heroin. Persze lehet, hogy kutattak utá­nam, és feltételezhetik, hogy bujkálok, és bosszúból megölhe­tik a feleségemet meg a gyere­kemet is.- Amikor megtalálták a kábí­tószert a kocsiban, egy csomag, ha úgy tetszik, a 21. kilogramm, nem a lehegesztett rejtekhelyen volt mint a többi 20, hanem a kalaptartó mögött eldugva. Nos, ez a bizonyos csomag miért nem ott volt, ahol a többi? Miért volt külön?- Erre a kérdésre nem vála­szolok. Nem mondhatom meg a vizsgálótisztnek sem. Csak a bí­róságon vagyok hajlandó ezzel kapcsolatban nyilatkozni. Ha a kérdésre adott válaszom megje­lenik az újságban, nagy bajba kerülhetek.- Feltételezem, hogy az ön számára nagyon fontosak lehet­nek az egy kilogramm heroin el­rejtésének a körülményei, a bí­róság számára viszont aligha bír ekkora jelentőséggel a do­log. A cselekménye megítélésé­nek szempontjából teljesen mindegy, hogy 20 vagy 21 kilo­gramm heroint csempészett be Magyarországra. Lehet, hogy ez az egy kilogramm heroin nem a maffiáé, hanem a saját tulaj­dona volt, és maga azt később rejtette el a kocsiban?- Élénk a fantáziája, de nem válaszolok. A tárgyaláson majd eldöntőm, hogy válaszolok-e egy ilyen kérdésre vagy sem.- Mire számít most?- Én a halált várom.- Nálunk nincs halálbüntetés. Biztos, hogy nem fogják kivé­gezni.- Függetlenül attól, hogy mi­lyen büntetést kapok, én végzek magammal. Úgy érzem, nincs jövőm. Sok lehetősége van a maffiának, hogy eltegyen láb alól. A halál fia vagyok. Már csak egyedül az Istenben hiszek, mert hívő ember vagyok.- Milyen vallású?- Muzulmán vagyok.- Szabad a muzulmánoknak öngyilkosságot elkövetni?- Szabad. Minden ember ura a saját életének. A kiszabott bör­tönbüntetés után már nem lehet számomra békesség. Halász K. (Atlantic Press)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom