Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
1994. október 27., csütörtök Kultúra — interjú 5 A Világfigyelő Intézet helyzetjelentése Október 31.: a reformáció ünnepe Könyv a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatokról A washingtoni Világfigyelő Intézet könyv alakba szerkesztett éves jelentései ötödik éve, hogy rendszeresen kiadásra kerülnek magyar nyelven is. A több mint 200 oldalas kiadvány azokkal a környezeti problémákkal szembesíti az olvasót, amelyekkel mindennap találkozunk, jóllehet a „túlélésért folytatott hajszában” látszólag nem tulajdonítunk ezeknek különösebb jelentőséget. Pedig a Föld fenntartóképessége véges. A növekvő környezeti feszültségek - a természetes vizek, tengerek katasztrofális elszennyeződése, a századunkban felgyorsult óriási mértékű erdőpusztítások, a halmozódó közlekedési problémák, a vegyi szennyezések és a nukleáris fenyegetettség -, amint ez kiderül a könyvből, csak megerősítik ezt az állítást. A fenntartóképesség a fajoknak - így az embernek is - azt a legnagyobb egyedszámát jelenti, amelyet egy élettér végtelen időkig el tud tartani. Mi történik, ha megsértik ezt az alapvető fontosságú törvényt? AvOág helyzete Lester R. Brown Alan Dttrnlnjf Christoph« PUrvin Hikry French Nfcfeoto» littws«! Marcia Lowe Ana Misch Sandra Potfd Michael Sentier Ltod* Stute Peter Weber dobnfeung Wwht&fsteh bu&tute jtbs'ivhim r, {knrMrthi&üi&'Srtdäfolithcx futyofmtrü *■ ;|J* V.«».- ■» »WMn Megdöbbentő példát hoz a könyv: 1944-ben 29 rénszarvast telepítettek egy Bering-tengeri szigetre. A csorda száma 1963-ra 6000-re szaporodott. Összeomlott a populáció, és alig 50-en maradtak életben. Az ok: a sziget zuzmóinak túllege- lése miatt szűkös táplálék állt az állatok rendelkezésére, s a kemény télben „vérre menően”, kegyetlenül meg kellett ezért is küzdeniük egymással. Az emberi faj vonatkozásában is borús jövő elé nézhetünk, ugyanis az elsődleges élelmiszer-termelő ágazatokban felbukkanó korlátozó tényezők miatt a világ a lassuló általános gazdasági növekedés szakaszába érhet. Az egy főre jutó élelmiszer-mennyiségben az 1984-es év számított történelmi csúcsnak. Azóta a hal és a gabonafélék mennyisége nagymértékben visszaesett. Mindez akkor, amikor az utóbbi 40 évben az emberiség lélekszáma 2,5 milliárd- ról 5,3 milliárdra nőtt, ám ez a növekedés egyre csak gyorsul. A 2030-as évre majdnem a megduplázódása várható e számnak. Előrejelzés szerint 8,9 milliárdnyian leszünk ekkor emberek a Földön. Miközben a Múzsák Kiadó nyomdájában készült könyv nyersen szembesíti a globális világproblémák veszélyeivel az olvasót, arra is figyelmeztet: a fenntartható társadalom érdekében tett mai erőfeszítések már a következő emberi generáció - közvetlen utódaink - számára is felbecsülhetetlen értékű „mentőövet” jelenthetnek. -scsjLeonard Hardy forradalmasította az angol nyelv elsajátítását Emberek ezrei tanulnak speciális módszere alapján Abonyi barátainál találkoztam Leonard Hardy\al, aki egy rendkívül érdekes, humoros angolnyelv-könyvet adott ki „Top Secret! - Szigorúan titkos! - 1-2.” címmel. A könyv és a hozzá kapcsolódó öt hangkazetta visszhangja, kritikája Kanadában és Magyarországon is kiváló. Leonard Hardy a Békés megyei Szeghalmon született Hajdú Imreként. A Közgazda- sági Egyetem harmadéves an- gol-spanyol-külker szakos hallgatójaként ' 26 évesen vágott Úeki a nagyvilágnak. Ekkor 1988-at írtunk. Kanada, ezen belül is Toronto lett választott hazája. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy megelégedetten és boldogan éljen, amit mára elért, miközben háta mögött tudhat mindenféle változatos munkát.- Egy marketingcégnél dolgoztam, amikor a magyar ügyfelekkel való foglalkozás során azt tapasztaltam, milyen nagy gondot okoz számukra az angol nyelv, még akkor is, ha 5-20 éve már kint élnek. 30 év után sem lesz perfekt szinte senki, aki nem oda született. Negyvenezer magyar él Torontóban, de közülük sokan nem tudták megtanulni a nyelvet. Ezért elindítottam egy nyelvtan- folyamot kizárólag magyaroknak. Az volt a célom, hogy saját anyanyelvükön keresztül sajátítsák el az angol nyelvet. Telt ház mellett nyitottam nyelviskolát 1991-ben. Szükség volt könyvre, amelyből otthon is tanulhattak, azonban amerikai angolkönyvet nem lehetett kapni. Ez az első teljes anyag, amelyet én írtam. Magyarországon három évig tanítottam angolt, s Torontóban döbbentem rá, hogy az emberek nem azt a nyelvet beszélik, amelyet a könyvek tanítottak. Legalább 30 féle könyvből tanítottam, hogy magam is tanuljak belőlük. Szinte mindent át kellett alakítani a fejemben, hogy ne magyarosan gondolkodjam. Megoldásnak az látszott, hogy megírom a tanítványaimat segítő saját nyelvkönyvemet. Praktikusat, jól használhatót, mert tanítványaim naponta „élesben” használják a nyelvet. Azt tapasztaltam, nagyon jól haladtak a könyveimből. Ezt a „kéziratot” egy éve jelentettem meg teljesebb formában, s azóta ezrek sajátították el módszerem alapján az angol nyelvet. Százhúsz olyan hétköznapi helyzetet dolgoztam fel a könyvben, amikor muszáj megszólalni és megérteni, mit mondanak: ilyen az ismerkedés, utazás, munka, étterem, bank, orvos, telefonálás és még folytathatnám a sort. Nemcsak Kanadában élőknek segít a könyv, hanem turistáknak is. Top Secret! című könyvemet egy éve jelentettem meg Kanadában, de közel fél éve Magyarországon is kapható - Budapest és Pécs után már Abonyban is. A tanfolyamok ára csillagászati, ráadásul az emberek többségének ideje sincs ezekre eljárni. E könyv segítségével, a hangkazetták gyakori hallgatásával nagyon gyorsan és gyakorlatias formában megtanulhatják az amerikai angol nyelvet azok, akik ez iránt érdeklődnek.- Nyelvvizsgákon sikeresen vizsgázhatnak-e az Ön könyve alapján?- Aki igazán sikeresen akar vizsgázni, annak nyugodt lelkiismerettel ajánlom ezt a könyvet. Az elmúlt négy év alatt eredeti nyelvkömyezetben, élesben próbáltuk ki ezeket. Nyelvvizsgákra kimondottan tudom ajánlani, mert ott a vizsga legkeményebb része a szóbeli. Könyvem abszolút praktikus, egyszerű mondatokból építkezik. Nagyon jó középfokú tudást biztosít ez az egész anyag, s negyven nap alatt elsajátítható!- Tervei?- Most kezdtem el járni azt az utat, amelyet mindig is szerettem volna: könyvírással és tanítással foglalkozni. A későbbiekben a két hivatás közül elsősorban az írást szeretném fejleszteni. Minden könyvem honfitársaimnak írom, Magyarországra szánom. Egyébként a „Magyar Elet” című, Kanadában megjelenő újság egyik rovatát vezetem. Korábban verseket is írtam, a jövőben kalandregényeket írok magyar nyelven, majd angolul. Szeretném a Kanadában megélt hét év tapasztalatait is összegezni, természetesen Észak-Amerika, Kanada bemutatása révén. Bálint Zsuzsa Zwingli Ulrich, a reformátor M ódos, földmíves családból született 1484 újesztendő napján Ammanns Ulrich Zwingli és Margareta Brugman harmadik gyermekeként, a Toggenburg grófság Wildhaus nevű falujában. A család havasi legelőkön gazdálkodott, s a nagy reformátor egyszerű származását soha nem tagadta meg. Sokat köszönhet a tehetséges ifjú a nagybátyjának, Bartholomäus Zwingli veeseni lelkésznek, aki hatéves korában magához vette. Korán elkezdte olvasni a klasszikusokat, megalapozva ezzel humanista műveltségét. Két évig Bécsben tanult. Nem teljesen tisztázott a bécsi egyetem anyakönyvében Zwingli neve mellett a bejegyzés, amely az egyetemről való kizárására utal. Talán későbbi hamisítás ez? Ismerős előttünk olyan forrás, amely párizsi tanulmányairól ad hírt. Ezt azonban más források nem erősítik meg. 1502-ben Bázelban a szabad művészetek mestere lesz. Zwingli nem úgy indult, mint a világtól elfordult és cellájában a világtól elidegenedett szerzetes, hanem mint életvidám humanista, mint világi szolgálatot betöltő lelkész, mint tábori pap, mint messze tekintő reálpolitikus. Belső fejlődése nem vezetett meghasonlásokon és megrendüléseken át. Életét nem határozták meg misztikus élmények. Szemléletének, nézeteinek kialakulásában viszont döntő szerepe volt a szorgalmas tanulásnak, később pedig Rotterdami Erasmus hatásának. Amíg Luther a hit dolgaiban lenézte az emberi értelmet, Zwingli a problémákat mindig ésszerűen igyekezett megközelíteni. Eszméit, elgondolásait követte nyugodtan, minden félelem nélkül, életének utolsó percéig. Luther fő törekvése bensőséges, világtól elvonatkoztatott: hogyan találhatni a kegyelmes Istenre. Zwingli törekvése ezzel szemben gyakorlatias, mondhatnám azt, hogy praktikus: az egyházi élet újjászervezése az újból felfedezett evangélium alapján. Kálvin ebben a tekintetben a Zwingli által lefektetett alapokra épített. A református protestantizmusban erőteljesen ható etikus szemlélet Zwinglire vezethető vissza. Hála az elmélyült Zwingli-kutatásnak, ma őt olyannak látjuk - meggyőződésem szerint -, mint amilyen valójában volt. Isten által vezérelt prófétai lélek, akit nem elégített ki a kegyesség szép látszata. Rendkívül képzett volt, aki ennek ellenére nem szűnt meg az igéből újra és újat tanulni. Zwingli reformációja sokkal több volt, mint az egyház- történetnek egy lélegzetelállító fejezete. Egy olyan jelentős és önálló akkord volt a reformáció nagy szimfóniájában - amely akár akarjuk azt hallani, akár pedig nem - mégis máig visszhangzik. Zwingli kifejezést adott annak a nézetének, hogy általában véve a háború az evangéliummal össze nem férő igazságtalanság. Ez természetesen nincs ellentétben azzal, hogy amikor nem volt más választása, akkor fegyverrel is kész volt a védelmére kelni az evangélium szabadságának. A keresztény békevágy először kapott hangot általa. A navarrai és a ma- rignanoi véres csatákban, melyekben részt vett, s ahol idegen érdekek szolgálatában látott elveszni ifjú életeket, a haldoklók, a súlyos sebesültek nyögései közt megismerte Isten ítéletét a maga megrázó valóságában. 1522-ben írt intésében arról szól, hogy a zsoldos háborúkkal Isten haragját vonták magukra. Sorait ma is úgy tartják számon, mint az első keresztény felhívást a leszerelésre s a békés egymás mellett élésre. Ha Zwingli írásait olvassuk, valami meleg hit árad azoknak minden sorából felénk. Ez a darabos, svájci tábori lelkész aranyszájú próféta. Stílusa nem mesterkélt, hanem nagy látások mélyéből felhozott drága gyöngy. Sokszor olyan tömör, hogy alig lehet lefordítani, máskor olyan egyszerű, mintha az ember a hegyi beszédet olvasná. 1519 elején hívták meg a Grossmünster káptalanjának a lelkészéül, ahol Máté evangéliumát magyarázta folytatólagosan. Zürich reformációját úgy tekinthetjük, mint Zwingli igehirdetésének a gyümölcsét. 1519-ben tört be a pestis Zürichbe. Csaknem minden negyedik ember a ragály áldozatául esett. Zwingli önmagát nem kímélve, igazi lelki gondozója népének a nehéz napokban. A ragály szeptember közepén őt is megbetegítette. Lassan tért vissza belé a lélek. Ekkor írta megrázó énekeit, amelyekben Istenre bízta magát. Légy Krisztusom én mellettem IS hozz enyhülést nagy terhemben / Akarod, hogy én / éltem delén / halálom érjen el, I így lesz ez jó nekem. I Akartad: tedd, / harcom veled I úgysem lehet. / Edényedet, én telkemet / vedd - hisz tied -1 e földről el. Zsúfolásig megtelt a katedrális, amikor Zwingli prédikált. 1520-ban Zürichből öt hallgató tanult Wittenbergben az egyetemen. Az ige jó földbe hullott. Hamarosan követték ezt a liturgiában végrehajtott kisebb reformok és szociális síkon is gyümölcsök teremtek, például a zürichi kórház javára tett intézkedésekben. Létrejött a reformáció korára jellemző szövetség, a világi fel- sőbbség és az egyház reformátort szervezete között. Ez a szövetség Zürichben éppen olyan felhőtlen volt, mint akár Genfben vagy akár Wittenbergben. E szövetség teremtett törvényes alapot a reformáció kibontakoztatásához. Az evangélium hirdetőivel és hallgatóival szolidaritást vállalt a világi hatóság és relatív védelmet nyújtott az üldözésekkel szemben. Volt azonban egy figyelemre méltó különbség is. Zürichben, akárcsak Genfben, nem a fejedelem vagy az uralkodó hozta a döntéseket, hanem egy reprezentatív, illetékes testület (grémium), többségi határozatával. Zwingli gyülekezetének igét hallgató, politikailag aktív tagjai voltak azok, akik a döntő szót kimondták a teológusok vitájában. A reformált egyház gyülekezeti elvének a gyökeréhez érkeztünk el. Kialakult a gyakorlat, amely szerint a keresztény polgárság teológiai kérdésekben illetékesnek volt tekinthető, és ez nagyon figyelemreméltó. 1524 pünkösdjén kezdődtek a reformok. 1525 nagycsütörtökjén volt először úrvacsoraosztás a Grosmünster templomban. A hagyományos kultuszt ceremóniáival együtt és a képekkel elvetették. Mindenütt az egyszerű formák váltak uralkodóvá. 1525-ben bibliaiskola kezdődött Zürichben. Ez nem kisebb jelentőségű, mint a Zürcher Bibel első kiadása. (Az én zürichi Bibliámat 1947-ben nyomtatták, az volt akkor a 61. kiadása e könyvnek.) Köztudott, hogy hazánkban Bódog Józsa, azaz Pesti Macarius József, Wittenbergben tanuló sti- pendista volt az első, aki alaposabban megismerkedett Zwingli tanításával. Legnevesebb magyar követője a nagy reformátornak: Kálmáncsehi Sánta Márton. Vitatott, hogy Szegedi Kis István, Szolnok reformátora milyen mértékben volt neki elkötelezve, de nem lehet véletlen az, hogy fiát Bázelbe küldte tanulni. Magyar- országi hatás a II. Helvét Hitvallás elfogadásában tetőződik. Zwingli a református reformáció atyái közé tartozik. Nélküle Svájcban nehezebben jutott volna érvényre a reformáció, és nélküle a protestantizmus református jellege sokkal szegényebb volna. Kétségkívül bonyolult volt a kapcsolat Zwingli és Luther között, nem nélkülözte a tragikus vonást, és egy ponton még ma is fájdalmas. 1529 októberében Fü- löp hesseni gróf kezdeményezére összeült a marburgi disputa. Azóta is sokat emlegetjük, 14 pontban valóban teljes megegyezésre jutottak. A 15. pontban Zwingli és Oekolompad más véleményen voltak. A marburgi kollokvium terhes örökségének egyházainkat szétválasztó, a kappeli csatavesztést, Zwingli halálát előidéző következményei lettek. Zwingli tanítása nem tartja magát távol a társadalom problémáitól, figyelme nem irányul kizárólag a túlvilági életre. A társadalmi kérdések iránti érzékenység Zwingli beszédeinek prófétai veretét ad. Meggyőződésem szerint Zwingli örökségéből merítettek olyan formátumú emberek, mint Hermann Kutter (1863-1931) és Leonard Ragaz (1868-1948), akiket vallásos szocialistáknak nevezünk. Zwingli politikai érzékenységét jelzik intézkedései, amelyek együtt jártak a zürichi reformációval. Rendszeressé vált a szegénygondozás. Zwingli megvetette ennek is alapjait. N égy évvel Zwingli halála után, 1535 tavaszán Kálvin az ifjú, nagyra hivatott tudós lépett Svájc földjére. Amikor Bázelben, melyet Svájc aranykapujának is neveznek, letelepedett és tudós munkáján az Institution dolgozott, figyelemmel olvasta reformátor elődjének a Commentariusát. A zürichi reformáció gyakorlati életet átható szelleme megragadta lelkét, s ezt a szellemet igyekezett kibontakoztatni előbb Genfben, majd az egész világon. Szalay Pál Egy drogcsempész vallomása Kény szer ített a maffia! R övid hír jelent meg akkor a sajtóban: 1994. augusztus 13-án 8.15 órakor Ahmeti Hafiz, jugoszláv állampolgárt feltartóztatták a nagylaki határállomáson, mert egy hamisított, fényképcserés bolgár útlevelet adott át a határőrnek. Ezt követően vizsgálták meg alaposabban a gépkocsiját, s abban először a hátsó ülés mögötti lehegesztett üregben több mint húsz csomagban „heroingyanús” fehér port találtak. A férfit őrizetbe vették, a csomagok tartalmát szakértő vizsgálta meg. Bebizonyosodott: a 21,42 kilogramm fehér por nagy tisztaságú heroin, s az albán nemzetiségű Ahmeti Ha- fizt (később előkerült a gépkocsiból a saját nevére kiállított jugoszláv útlevele) jelentős mennyiségű drog csempészésén érték tetten, s ezért megindították ellene a büntetőeljárást. Nem lehet rajta csodálkozni: első alkalommal a drogcsempész kihallgatásán rögzített jegyzőkönyvek semmilyen részletet nem tartalmaztak a heroin eredetére vonatkozóan. Ahmeti Hafiznak „fogalma sem volt”, hogy mi van a kocsiban, csak az volt a feladata: „vigye el a járművet Németországba”. Később változott a helyzet, a férfi beszédesebb lett. Az Interpol nyilvántartásából kiderült ugyanis, hogy 1989 februárjában az osztrák rendőrök elfogták, egy kilogramm heroint találtak nála, s ezért 3 év 6 hónap börtönre ítélték. Nagy részét leülte, s amikor kiszabadult, Szófiában élő feleségéhez ment. A kábítószercsempészek nem szeretik az újságírókat, a sajtó nyilvánosságát. Félnek a megbízók haragjától, bosszújától. Ahmeti Hafiz bár vérbeli, komoly múlttal és nagy tapasztalattal rendelkező drogcsempésznek számít, kivétel. Hozzájárult ahhoz, hogy Szegeden, a rendőrségen vele folytatott beszélgetés megjelenjen a lapokban, tudósíthassak sorsáról, tragédiájáról.- Elmondaná, miért vállalkozott egy ilyen kockázatos feladatra?- Nem jószántamból tettem.- Mégis, hogyan?- Bulgáriában az egész országot behálózó maffia hatalma igen nagy. S miután megtudták, hogy Ausztriában már ültem három évet ilyen tevékenységért, megkerestek, hogy álljak a szolgálatukba. Először gépkocsi csempészésére akartak rávenni, de visszautasítottam az ajánlatot. Nagyon megvertek. Akkor jöttek a kábítószerrel. Kereken megmondták, ha nem vállalom, kinyírnak. Féltem, beadtam a derekam.- Ezek szerint tagja a maffiának. Vagy esetleg az alkalmazottja?- Nem, nem tartozom hozzájuk, csak kihasználtak. Nem mehettem sehova, hogy ne tudjanak róla. Bárhova mentem is, be kellett jelentenem az összekötőnek.- Mi volt a mostani feladat?- Átadták a kocsit, a hamis útlevelet. Az volt a feladatom, hogy vigyem el a drogot Németországba, s ott adjam át valakinek, akit nem ismerek.- Mennyi pénzt ígértek a munkáért?- Semmit nem ígértek, csak verést. Pénzt egyáltalán nem ajánlottak fel.- Lehet, hogy ön az egyetlen ember a világon, aki ilyen veszélyes és nehéz munkát pénz nélkül elvállalt?- Tudom, hihetetlen, de azért vállaltam a drogcsempészést, hogy az életemet mentsem.- Úgy gondolja, hogy a bolgár maffia Bulgárián kívül, más országban is utol tudja érni?- Igen, utolérnek bárhol, ha akarnak. Ezért az egyetlen menekülési utam, ha letöltőm a büntetésem, hogy Albániában telepedjek le.- Albán maffia nincs?- Azoktól nem félek. Nem tartozom közéjük.- Tudomása van a bolgár maffiának arról, hogy elfogták a magyarok, s hogy elveszett a 21 kilogramm heroin?- Biztosan. Nem jelentkeztem időben a megadott helyen, sehol nincs a kocsi, és eltűnt a heroin. Persze lehet, hogy kutattak utánam, és feltételezhetik, hogy bujkálok, és bosszúból megölhetik a feleségemet meg a gyerekemet is.- Amikor megtalálták a kábítószert a kocsiban, egy csomag, ha úgy tetszik, a 21. kilogramm, nem a lehegesztett rejtekhelyen volt mint a többi 20, hanem a kalaptartó mögött eldugva. Nos, ez a bizonyos csomag miért nem ott volt, ahol a többi? Miért volt külön?- Erre a kérdésre nem válaszolok. Nem mondhatom meg a vizsgálótisztnek sem. Csak a bíróságon vagyok hajlandó ezzel kapcsolatban nyilatkozni. Ha a kérdésre adott válaszom megjelenik az újságban, nagy bajba kerülhetek.- Feltételezem, hogy az ön számára nagyon fontosak lehetnek az egy kilogramm heroin elrejtésének a körülményei, a bíróság számára viszont aligha bír ekkora jelentőséggel a dolog. A cselekménye megítélésének szempontjából teljesen mindegy, hogy 20 vagy 21 kilogramm heroint csempészett be Magyarországra. Lehet, hogy ez az egy kilogramm heroin nem a maffiáé, hanem a saját tulajdona volt, és maga azt később rejtette el a kocsiban?- Élénk a fantáziája, de nem válaszolok. A tárgyaláson majd eldöntőm, hogy válaszolok-e egy ilyen kérdésre vagy sem.- Mire számít most?- Én a halált várom.- Nálunk nincs halálbüntetés. Biztos, hogy nem fogják kivégezni.- Függetlenül attól, hogy milyen büntetést kapok, én végzek magammal. Úgy érzem, nincs jövőm. Sok lehetősége van a maffiának, hogy eltegyen láb alól. A halál fia vagyok. Már csak egyedül az Istenben hiszek, mert hívő ember vagyok.- Milyen vallású?- Muzulmán vagyok.- Szabad a muzulmánoknak öngyilkosságot elkövetni?- Szabad. Minden ember ura a saját életének. A kiszabott börtönbüntetés után már nem lehet számomra békesség. Halász K. (Atlantic Press)