Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-25 / 251. szám

1994. október 25., kedd Hazai körkép 9 A veszélyeztetettség lavinája Csaknem öt év alatt a veszé­lyeztetett fiatalok száma meg­háromszorozódott a megyé­ben. Míg 1989-ben a statiszti­kai mutatók szerint 5841 főt tartottak nyilván, addig 1993-ban már közel 16 ezret, s ebben az évben a létszámuk talán a 18 ezret is elérheti. Akárhogy nézzük, az emelke­dés több mint 170 százalékos. Van ebben valami szomorú és kétség­beejtő: még akkor is, ha nem meg­fellebbezhetetlen érvényű adatok­ról van szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a veszélyeztetettség fogalma roppant képlékeny. Nehéz egyér­telműen meghatározni, s még ne­hezebb a veszélyeztetettséggel járó sérüléseket, hátrányokat akár érzékeltetni is. Ha például abból indulunk ki, hogy a kiskorú sértet­tek száma a múlt évben is majd­nem meghaladta a 350-et, a tény önmagáért beszél. Épp így az is, hogy folyamatosan változik azok­nak a családoknak az aránya, ame­lyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek. így 1993-ban - bármilyen óvatosan kezeljük is az adatokat - 6400 volt. S ezek a jelzőszámok koránt­sem teljesek. Kivált azért sem, mert a veszélyeztetettség kiváltó okai nagyobbrészt ismeretlenek. Még ha nehéz is pontosan össze­vetni a bűnöző családi környezet­ben élő kiskorúak helyzetét azo- kéval, akik önhibájukon kívül süllyedtek a nélkülözés és az ínség állapotába, a következmények kí­sérteties hasonlóságot mutatnak. A korai gyermekkor fogékony éveiben fellépő zavarok végül is sajátos hiányállapotot jelölnek, melynek következményei részben fordíthatók vissza. Ha ugyanis ké­sőbbi életük során olyan helyzetbe kerülnek, amelyben a környezetük által támasztott igények és a ben­nük rejlő lehetőségek, alkalmaz­kodási képességek között konflik­tus keletkezik, illetve ha a saját szeretetigényük és a környezetük által nyújtott szeretet mértéke kö­zött ellentmondás jön létre, akkor bármelyik devianciaforma (alko­holizmus, bűnözés, öngyilkosság, mentális betegség) felléphet. Mert a megyei statisztikai adatokból arra is következtethetünk, hogy a veszélyeztetett gyermekek eleve nem rendelkeznek azokkal a meg­oldási stratégiákkal, melyek lehe­tővé tennék szaporodó konfliktu­saik konstruktív meghaladását. A bűnözői életút mindennél meggyőzőbben utalhat erre. De még inkább az a tény, hogy a nö­vekvő társadalmi krízishelyzetek miatt védtelenné válnak. Felnőtt­korukban - épp hiányos iskolai végzettségük, fejletlen kulturális és pszichoszociális készségeik következtében - jóval hamarabb lesznek munkanélküliek, mint mások. Már az elmúlt évben is a húsz évnél fiatalabb munkanélküliek száma közel négyezer volt. De azon sem csodálkozhatunk túlsá­gosan, hogy a több mint 36 ezer munkanélküli közül majdnem 17 ezren nyolc vagy ennél kevesebb osztályt végeztek el. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az át­lagos havi segély nem éri el a tíz­ezer forintot, a munka nélküli családokban élő gyermekek nagy része óhatatlanul ki van téve a ve­szélyeztetettségnek. Ráadásul - ugyancsak a rendelkezésre álló statisztikai elemzésekből merítve - a megyében 1989-hez képest 1993-ban csak huszadannyi kisko­rút tudtak védő-óvó intézkedés keretében munkába állítani. Mi­ként az állami nevelésbe vétel is a felére csökkent. Megint csak a bi­zakodást kizáró és a tehetetlen se­gíteni akarást felidéző tényekről van szó. S a zavar abból is szár­mazik, hogy a segítési módok szemmel láthatóan korlátozottak. A havi pár ezer forint nevelési se­gély alig futja valamire: többnyire a gyermekek rendszeres étkezé­sére sem elegendő. Ám az állami intézmények és az önkormányzatok is tehetetlen­ségre vannak kárhoztatva. Többek között abból eredően, hogy a ne­velőotthonban eltöltött idő csupán pillanatnyi védettséget jelent. On­nan kikerülve a fiatalkorúak leg­feljebb a hajléktalanok létszámát gyarapíthatják. Ugyanakkor a gyámügy sem képes jelentős se­gítséget nyújtani, mert a veszé­lyeztetettség mérséklése a legop­timálisabb esetben sem merülhet ki az intézményi gondoskodásban. A segítés mellett legalább annyira szükség volna az önsegítés tech­nikáira. Vagyis olyan készségekre, is­meretekre, melyek nem próba-szerencse elv alapján mű­ködnek. De amíg hiányzik a mi­nimális anyagi biztonság, amíg hónapról hónapra a családok so­kasága egyre reménytelenebbül tudja életét irányítani, a napi gon­dok szorítása miatt a veszélyezte­tettség aligha szűnik meg. Akár azt is mondhatnánk: a gyermek- és ifjúságvédelem olyan kényszerpá­lyára került, melyről egyre nehe­zebb lelépni. Évtizedek mulasztásait érzé­kelhetjük, s ebben cseppet sem vi­gasztaló körülmény, hogy orszá­gosan is hasonló folyamatok ér­vényesülnek. Mert gyermekek életsorsáról van szó. S aki bűnöző lesz - ennek esélye mindenképp megvan -, arra a teljes felelőssé­get korántsem lehet ráhárítani. De nem lehet a rendszerváltás­sal összefüggő körülményekre sem, melyek vitathatatlanul fel­erősítették a hátrányos helyzetek újratermelődésének folyamatát. Más kérdés persze, hogy a gazda­sági, kulturális szempontból több­szörösen hátrányos megyében kik és milyen szinten foglalkoznak a gyermekvédelemmel. Kétségtele­nül a legtisztább szándék is meg­bukhat azon, ha bárki is egyedül üdvözítő megoldásokban gondol­kozik. De ennél sokkal nagyobb baj az, hogy a veszélyeztetettség lavi­nája egyre erősödik, s néhány év múlva a megyében élő fiatalok igen tekintélyes hányada, akár egyharmada is veszélyeztetett helyzetű lehet. Kerékgyártó T. István Kiskorú bűnelkövetők száma az elkövetés okai és egyéb adatok szerint 1990 1991 1992 1993 Kiskorúak száma 789 707 884 776 Rossz baráti környezet 429 350 428 358 Családi probléma 72 66 74 65 Nevelés 36 35 57 40 Bűnöző családi környezet Bűnelkövetők közül veszélyez­42 38 53 61 tetettként nyilvántartott Bűnelkövetők közül • 156 193 234 158 teljes családban élők 515 479 641 527 Kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények 1990 1991 1992 1993 Ismertté vált bűncselekmények 350 348 353 348 Kiskorú sértettek száma a megyében 347 356 353 338 Személy elleni 50 42 53 49- emberölés 1 1 0 1- emberölés kísérlet 1 0 0 2- súlyos testi sértés 18 15 23 24- életveszélyt okozó 1 0 0 2- halált okozó 0 0 0 0 Házasság, ifj. nemi erk. ell. 52 40 34 47- erőszakos közösülés 4 12 10 8 Kiskorú sértettek száma országosan 7492 8603 9137 9665 Veszélyeztetett kiskorúak Okok szerinti bontásban 1989 év 1993 év Növekedés (%)- környezeti» ( 2534 2571 1,5 .. s» magatartási 750 1071 42,8- anyagi 2493 11980 380,5- egyéb 64 205 310.0 Összesen: 5841 15827 271,0 Ebből- alkoholizmus miatt is 531 1454 173,7- lakáskörümények miatt is 486 01339 175,5 Családok száma, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek 2315 6435 178,0 Rendszeres nevelési segélyben részesítet kiskorúak 3425 7473 118,0 Konfliktusok pedig vannak! A konfliktus, szótári meghatá­rozása szerint a latin conflictus, azaz összecsapni szóból szárma­zik. Szinonimái: nézeteltérés, há­ború, harc, összeütközés. Mivel az emberek többségének élete családi keretek között zajlik, az ott szerzett hatások végigkísé­rik az életét. A konfliktusfeldol­gozás bizonyos döntések megho­zatalával jár. Rózsay Ernöné, aki maga is konfliktus pedagógiá­val foglalkozik, felmérést vég­zett a karcagi Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Gimnáziumban, ahol arra volt kíváncsi, ki hozza a gyerekeknél a családban a döntéseket, születik-e kompro­misszum, hogyan hat a szülők döntése a gyerekekre. Tapaszta­latait egy tanulmányban össze­gezte. A vizsgálatot 24 tanuló - fele első-, fele harmadéves - és családja körében végezte, ahol 22-nél volt ép, rendezett a csa­ládi háttér, 2 családban az éde­sanya egyedül nevelte gyerme­két. Az első kérdőív a családok gazdasági döntéseit vizsgálta. A férj a családok 40 százalékában dönt az autóvásárlásról, míg 55 százalékban a feleség szava a döntő az élelmiszerbeszerzé­seknél. Ugyanezt a diákok ki­csit másképp látták, ők a kérdé­sek 40 százalékában közös dön­tést ítéltek. A szülőknek szóló kérdőívvel azt vizsgálta, ki dönt a családban a gyerek program­járól, kívánságairól, s ugyanezt megkérdezte a diákoktól is. A kapott eredmények alapján a szülők döntése 67 százalékban közös, 25 százalékban az anya, 8 százalékban az apa dönt. A gyerekek a felvetett problé­mákra 27 százalékban anyai, 18 százalékban apai és 55 száza­lékban közös döntéshozatalt várnak. A harmadéveseknél a szülők a döntések 70 százalékát közö­sen hozzák, s csak 10 százalék­ban várnak a családfőtől meg­oldást a problémára. A megkérdezettek v'égül egy 30 kérdésből álló kérdőívre vá­laszoltak, amiből kiderült, hogy a diákok több időt szentelnek a problémák megvitatására mint amennyit megérdemelne, s a kompromisszumra törekvés és az alkalmazkodás kisebb náluk. A felmérésből is kitűnt, hogy érzékenyek a felnőtt világ prob­lémáira, gyakran magukkal hozzák családjuk gondjait, szembekerülnek egymással s a felnőttekkel. Miután konfliktu­sok alakulnak ki a családon be­lül is, fontos, hogy a gyereket megtanítsuk arra, hogyan keres­senek utat, módot problémájuk megoldására. A fiatalokat erre felkészíteni csak a pedagógus és a család közös erőfeszítésével lehet. A felmérésből az is kide­rült, hogy a 14-16 évesek a leg­több esetben igénylik ezt a se­gítséget. - de ­„Árokszállás igazán gazdag, színes várossá válhat 10-15 éven belül” Beszélgetés a polgármesterrel Az utóbbi években nagyon sok település pályázta meg a vá­rosi címet. A cím mellé azonban az igazi városias megjelenés, a gazdagabb kassza nemigen járt. Jászárokszállás 1991 óta város ismét, bár a polgármester, Szikra Ferenc azt mondja, igazából 10-15 év kell még ahhoz, hogy a városi rang valóban látszódjon. Az elmúlt 4 év során sok minden történt e városban. Talán több, mint az előző negyvenben. Ez persze nem zajlott le összezörre- nések nélkül. Az önkormányzatban sok vita árán születtek meg a döntések. Szikra Ferenccel az elmúlt 4 év sikereiről és kudar­cairól beszélgettünk.- Ha az eredményeinket ve­szem sorba, elsőként azt kell említenem, hogy az intézmé­nyeink működőképesek marad­tak. Nem kellett egyet sem be­zárni. Az intézmények dolgozó­inak létszámában sem történt nagy változás. A költségvetési üzem átszervezése kapcsán volt kisebb leépítés. Én úgy ítélem meg, hogy az intézményekben a korábbi színvonalat is sikerült megőrizni. A fejlesztések terén hosszú listát sorolhatnék. Bő­vült a szennyvízhálózatunk hét kilométerrel, de ezzel együtt nagyon csekély még a kiépített­sége. A szennyvíztisztító művet 100 milliós beruházással hoztuk létre, mely olyan korszerű és kapacitású, hogy az egész város majdan kiépülő szennyvízter­melését kezelni tudja. Gyö­nyörű szép tornatermet építet­tünk 42 millióból. Készültek útalapok, utak, ott, ahol a soros közműfejlesztések már megtör­téntek. Városunknak jelenleg 300 milliós a költségvetése, s emellett a 4 év során fejlesz­tésre 170 milliót költöttünk. Ezt úgy tettük, hogy a városnak egy fillér hitele sem volt.- Most viszont úgy tudom, hogy vettek fel hitelt a gázfej­lesztésre, és emiatt sokan kriti­zálják is az önkormányzatot.- Igen, szeptember 1-jén 78 milliós hitelt vettünk fel hat évre, azért, hogy a gázberuhá­zás városunkban megvalósul­hasson. Erre azért volt szükség, mert a gázt igénylők aránya ed­dig alig 20 százalékos. Márpe­dig ha kiépítjük a gázhálózatot, akkor most, a létesítéskor kell biztosítani, hogy később rácsat­lakozhasson a többi család is. Jelenleg egy csatlakozás 60 ezer forintba kerül, de tavaly csak 40 ezer volt. Ehhez az önkormány­zat még további 100 ezer forin­tot hozzátesz.- A gázberuházás esetében kizárólag az önkormányzatok a beruházók? Szikra Ferenc- A telefonnal ellentétben, ahol jelentős külföldi tőkebe­fektetés révén a csatlakozóknak csak 15 ezer forintot kell fi­zetni, a gázfejlesztés kizárólag a lakosok és az önkormányzatok összefogásával létesül. Ezért kell hitelt biztosítani nekünk. Úgy gondolom, hogy a város költségvetése elfogja bírni a hi­tel visszafizetésének terheit. A gázfejlesztés azért is rendkívül fontos, mert az infrastruktúra hiánya miatt a vállalkozások nem települnek Árokszállásra.- Mikorra valósul meg?- A Mól Rt. építi Jászdózsán a gázátadó állomást. 1995. ápri­lis 30. a határidő. A munkálatok mind a gerincvezeték, mind a települési belső hálózatok vo­natkozásában jó ütemben ha­ladnak, és szépen szaporodnak a lakossági csatlakozások 60 ezer forintjai is. Tehát a gáz fi­nanszírozási oldalról rendben van. A telefon is napirenden van. Ez már sem az önkor­mányzatnak, sem a lakosoknak nem kerül egy fillérbe sem, ta­vasszal, nyár elején meglesz.- A sikerek mellett voltak-e nehéz pillanatai a polgármester úrnak ez alatt a négy év alatt?- Hát, sajnos voltak. Itt az infrastruktúra hiányára kell visszautalnom. Rengeteg vál­lalkozóval tárgyaltunk, akik va­lamilyen üzemet szerettek volna itt létesíteni. Tucatjával tudnám sorolni azokat, akik Hevesre, Fényszarura, Gyöngyösre, Hat­vanba mentek, s ott csinálták meg az üzletet. Hiába alakítot­tuk ki 1990-ben az ipari öveze­tet, ahol 19 vállalkozásnak biz­tosítottunk volna letelepedési lehetőséget. Mindösszesen egy települt ide, s az sem működik a tervezett dolgozói létszámmal. Tehát a vállalkozások fejlesz­tése s ezzel összefüggően a fog­lalkoztatás kérdése az, ahol ku­darcok értek. S mindez az inf­rastruktúra hiányára vezethető vissza. A munkanélküliség ke­zelésére pedig az önkormányza­toknál nincs igazán jó módszer. Minden jó ötlet mellé odaáll- tunk. Támogattuk a cigányok tanfolyamát, a képzését, minden kezdeményezésüket. Nem raj­tunk múlott, hogy nem sikerült. A munkanélküliek foglalkozta­tásában minden új lehetőséget megragadtunk, közhasznú munkára alkalmaztunk sokakat.- Ez a négy év tulajdonkép­pen a mag elvetésére volt jó. Ez a mag most fog virágba szök­kenni, beérni.- Egyetértek magával, való­ban így van. Hadd említsem meg azért a gondok mellett, hogy a mi városunk aktivitása, szellemi ereje mindig túllendí­tette az itt élőket a holtponton. És azért ez bizakodásra ad okot. Számomra nagyon fontos, hogy a civil szféra itt nagyon erős. Je­lenleg 19 egyesület működik, felelevenítették a régi hagyo­mányokat. A szellemi élet na­gyon sokat fejlődött, és rendkí­vül sokszínűvé vált. Öt éve van helyi újságunk, egy irodalmi magazin is megjelenik, és könyveket adtunk ki. Nagy öröm számomra, hogy a kábel- televízió is megjelent váro­sunkban, már 200 lakásban ott van. Sőt, a helyi kísérleti adás is fogható már a 4-es csatornán. Nem tagadom, az elmúlt négy év sok vitával, harccal telt eí. Az érdekek ütközése ezzel jár. Mindez azonban eredményre vezetett. Úgy gondolom, hogy Árokszállás igazán gazdag, szí­nes várossá lesz 10-15 éven be­lül. A csatornahálózatnak s ezt követően az úthálózatnak kell jó színvonalon kiépülni, és bein­dulni azoknak a vállalkozások­nak, amelyeket annyira óhaj­tunk. Ezzel a foglalkoztatási problémák is enyhülnek majd. Kiss Erika Megyénk középiskoláinak igazgatói, fenntartói tanácskoztak „Megtervezték” a következő tanévet- Az 1994—95-ös tanévben 5 ezer 600 gyermek fejezi be álta­lános iskolai tanulmányait, s je­lentkezik valamely középfokú oktatási intézménybe - hangzott el tegnap Szolnokon a megye­házán, azon az értekezleten, me­lyen megyénk középfokú in­tézményeinek igazgatói, fenn­tartói döntöttek a középfokú be­iskolázási rendről. Elhangzott az is, hogy jövőre várható az osztályok létszámá­nak csökkenése, hiszen me­gyénkben nagyobb mértékű az óvodások, kisiskolások számá­nak csökkenése, mint az orszá­gos átlag. A következő tanévben több mint negyven gimnáziumi és több mint hetven szakközépis­kolai első osztályt indítanak a megye hatvannégy középfokú intézményében. Munka nélküli pályakezdők A megyei munkaügyi köz­pont I. félévi adatai szerint tar­tósan magas szinten alakult a pályakezdő munkanélküliek száma. A regisztrált fiatalok ál­lománya hónapról hónapra fo­lyamatosan mérséklődött ugyan, de a munkanélküliek tel­jes létszámán belüli arányuk az elmúlt év azonos időszakához képest 6,7-ről 7,9 százalékra emelkedett. Ez az adat a fiatalok munkaerő-piaci pozíciójának romlását jelzi. Lelassult az új cégek, egyéni vállalkozások alapítása is, így elsősorban szezonális munkára várják a fiatalokat, például a ba- romfi-feldogozásban, csatorna- építésben, gázvezetéképítés­ben stb. Noha változatlanul ala­csony a felvevőpiac, vannak tar­tósan betöltetlen munkahelyek, például varrónői, cipőfelső­rész-készítői állások. Eredményes volt az „Adj esélyt!” A pályakezdők iránti érdek­lődés nem változott, bár az „Adj esélyt!” nap élénkítette az igé­nyeket, így ezen a napon a kö­rülbelül 300 álláshelyből 100-at sikerült betölteni. A pályakezdő munkanélkü­liek magasabb arányban rendel­keznek szakképesítéssel, mint a többi munkanélküli: a pálya­kezdők 80 százaléka szakkép­zett, míg az összes munkanélkü­lieknek csupán 47 százaléka. Az idén 6034 pályakezdő végzett középfokú intézmény­ben: egyharmaduk továbbta­nult, kétezren viszont már jelez­ték, hogy nem tudnak elhelyez­kedni. Rendkívül kedvezőtlen az elhelyezkedés a bútoraszta­los, fodrász, növénytermesztő, épületvillamossági szerelő, szűcs, szőrmekészítő stb. szak­mákban, ugyanakkor szinte 100 százalékos az elhelyezkedési arány általános ápolónak, cuk­rásznak és kovácsnak. Alacsony a felvevőpiac A megyei munkaügyi köz­pont adatainak ismertetése után a megyei értekezlet döntött a középfokú iskolai továbbtanu­lásra jelentkezés és felvételi el­járás rendjéről. A Magyar Hon­védség középiskolái és a művé­szeti szakközépiskolák esetében előzetes felvételi eljárás van, így a jelentkezési lapok beadá­sának határideje december 20., illetve 1995. január 11. A minisztériumi rendelet meghatározza, hogy minden ta­nulóról csak egy jelentkezési lap tölthető ki, s azon három is­kola tüntethető fel. A tanulók felvételéről a kö­zépfokú iskolák igazgatói 1995. április 10-ig döntenek. Felvételi eljárásról, fellebbezésről Amennyiben a jelentkezési lapon szereplő iskola - vagy is­kolák - elutasítja a tanuló felvé­telét, abban az esetben az utolsó helyen megjelölt iskola eluta­sító határozatban értesíti a szü­lőt április 15-ig, hogy bármely iskola döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhessen. Az eljárást megindító kérelmet ahhoz az iskolához kell benyúj­tani, amelynek döntésével a ta­nuló - szülő - nem ért egyet. A fellebbezési kérelemhez csa­tolni kell a jelentkezési lapot is. Az értekezleten döntöttek az általános felvételi eljárásnál a felvételi döntések szakaszolásá­ról, illetve elfogadták, hogy a megye középfokú intézményei a felvételi döntésnél figyelembe veszik a Bolyai János Matema­tikai Társulat országos matema­tikai versenyének eredményeit. Vagyis: felvételi eljárás nélkül veszik fel a megyei forduló első 5-5 helyezettjét a tagozatos és nem tagozatos kategóriában. Az értekezleten elhangzott, hogy az általános iskolásoknak szóló pályaválasztási tanácsadó megjelenése november 15-30. között várható.-csr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom