Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

1994. október 18., kedd Hazai tükör 3 Gyógynövény Terméktanács Terméktanáccsá kíván válni a két éve alakult Gyógynövény Szövetség, hogy a földművelés- ügyi tárca partnereként a ko­rábbinál erőteljesebben képvi­selhesse a szakma érdekeit. Fo- garasi József, a szövetség el­nöke elmondta, hogy a leendő terméktanácsba eddig 98, ter­meléssel és értékesítéssel fog­lalkozó cég jelentkezett. Ezek a vállalatok a hazai legális forga­lom 55-60 százalékát adják. A várhatóan december végére megalakuló terméktanács részt kíván venni mindazon döntések előkészítésében, amelyek a gyógynövény-termeltetést, -fel­dolgozást vagy -kereskedelemet érintik. Javaslataik vannak ahhoz, hogy milyen feltételekkel lehes­sen gyógynövény alapú termé­keket az országba behozni, il­letve azt árulni. Jelenleg a ké­szítmények felét a feketegazda­ságban forgalmazzák, gyakorla­tilag mindenféle ellenőrzés nélkül. (MTI) SZÜRETI BÁL RÁKÓCZIFALVÁN. A hét végén lovas felvonulással, ostorpattogtatás- sal kezdődött az idei szüreti mulatság, este pedig az első születésnapjára készülő tornacsarnokban gyűlt össze a falu táncos kedvű lakossága. A bevételből, no meg a segítőkész helyi vállalkozók támogatásából a tornacsarnok bútorzatát bővítik majd a szervezők. 1996júniusában Európai idősek találkozója Európai idősek találkozóját tervez 1996-ra a Nyugdíjas Klu­bok és Idősek Országos Szövetsége. A találkozó szervezését már idén elkezdik, mert szeretnék, ha a külföldi országok nyugdíjasai kellő időben értesülnének a rendezvényről. A budapesti rendez­vényekhez vidéki népművészeti programok és az 1100 éves tör­ténelmi események kiállításai is kapcsolódnának. Gazdasági-társadalmi paktum Hol tartanak a tárgyalások? Az év első nyolc hónapjában Nőtt a keresetek reálértéke A lakosság nettó megtakarí­tásai augusztus végéig mintegy 200 milliárd forintot tettek ki, ez körülbelül 78 milliárd forint­tal nagyobb a tavalyi azonos időszakban mért összegnél. Mindez a Pénzügyminisztérium tájékoztatójából derül ki. A lakosságra vonatkozó in­formációk a jelentés szerint azt mutatják, hogy a reálkeresetek­ben tapasztalható emelkedés döntő részben a megtakarítá­sokban jelentkezik, de az év egészére vonatkozóan valószí­nűsíthető a fogyasztás 1-2 szá­zalékos növekedése is. Az év első hét hónapja alatt a nettó ke­resetek nominálértéke több mint 25 százalékkal, reálértéke mint­egy 6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszaká­ban mért szintet. A fogyasztói árak az első nyolc hónap alatt 18,1 száza­lékkal emelkedtek, az év egé­szében várhatóan a korábban prognosztizált 18-20 százalékos sávban maradnak, mivel az energiaárak és a forgalmi- adó-kulcs emelésére csak a jövő évtől kerül sor. Az ipari terme­lői árak héthavi átlagos növeke­dése 8,7 százalékot ért el. Az év egészét tekintve valószínűleg 13-14 százalékos áremelkedés következik be az ipari termelői áraknál a korábban előre jelzett 10-12 százalékkal szemben, mivel az előzőleg számításba vettnél nagyobb mértékű forint- leértékelés elsősorban az ipari árakat érinti. A mezőgazdasági felvásárlási árak körülbelül 23 százalékkal nőttek az első nyolc hónap során. (MTI) A fejlett európai államok­ban a piaci hatások és szociá­lis érdekek kibékítésében je­lentős szerepet játszik a szoci­ális partnerség rendszere. A Horn-kormány hivatalba lé­pését követően megállapodást ajánlott a szakszervezeteknek és a munkaadói szervezetek­nek, s meg is kezdődtek a tár­gyalások.- Van reális esélye annak, hogy még az idén létrejöjjön a közmegegyezés a gazdasági és a szociális ügyekről? - kérdez­tük Nagy Sándortól, az MSZOSZ elnökétől.- Nem az idő függvénye, hogy sikerül-e a megállapodni. Sokkal inkább az dönti el, hogy a három partner - a kormány, a munkavállalók és a munkaadók - ki tudja-e emelni a javaslat- dzsungelból azokat a legfonto­Adásszünet Az Antenna Hungária Rt. adó-karbantartási munkákat végez október 20-án 12 és 16 óra között, ezért ebben az időszakban nem sugároz műsort az aggteleki, a győri, a budapesti és a tokaji tv-adó. Fogadóórán a ladányi falugazdásznál A falugazdász-hálózat ter­vezésekor az alsó-jászsági te­rületeken két körzetet szándé­koztak létrehozni - Jászkisért és Jászboldogházát tekintve központnak ahol egy-egy szakember segítette volna a mezőgazdasági kistermelők, vállalkozók és káefték munká­ját. Jászladány a kiséri, Jász- alsószentgyörgy a boldoghá­zai körzethez tartozott az ere­deti tervek szerint. A terület nagysága és a települések kö­zötti távolságok azonban há­rom körzet kialakítását tették szükségessé, így lett Szatmári Géza Jászalsószentgyörgy és Jászladány falugazdásza. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Ka­rán 1988-ban növénytermesztési szakon kapott diplomát. Gya­korlati ismereteket a jászalsó­szentgyörgy i Petőfi Tsz-ben el­töltött három év alatt szerzett. Mostani munkakörében jól tudja kamatoztatni azokat a jogi, köz- gazdasági ismereteket is, ame­lyekhez mezőgazdasági ügyin­téző beosztásban a polgármes­teri hivatalban eltöltött két év során jutott. A földkiadó bizott­ság helyi elnökeként még ma is akad tennivalója. A falugazdászt a gazdák a polgármesteri hivatalban keres­hetik fel, hétfőn és kedden Jász­ladány on, a hét további három napján pedig Jászalsószent- györgyön. Mint megtudjuk, a körzethez tartozó szántóföld nagysága majdnem 13 ezer hektár. A terü­let megoszlása a nagyobb gaz­dálkodók - kft.-k és szövetkeze­tek - és a magángazdák között 8 ezer, illetve 5 ezer hektár. Jászalsószentgyörgyre a ki­sebb - 5-15 ha - birtoknagyság, a jobb gépi ellátottság, a na­gyobb ráfordítást igénylő kultú­rák (mák, vöröshagyma, fok­hagyma, bugás köles) termesz­tése a jellemző. A Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap pályázatá­nak keretében itt 18 gépvásár­lásra került sor. A közel 500 termelő - akik közül 55 fő mezőgazdasági vál­lalkozó, vagyis adószámmal rendelkezik - 85-90 százaléka már megfordult az irodájában, helyesebben nemcsak az irodá­jában keresik meg, hanem - mi­vel szentgyörgyi - az ABC-ben, az utcán és a lakásán is „elkap­ják” az érdeklődők. Jászladány- ban a 300 magángazda 70 száza­léka kereste már meg, és 15 MFA gépvásárlási pályázat megszületésénél „bábáskodott”. A beszélgetés szűk két órája alatt 8 ladányi gazda kopogtatott a fiatal szakember ajtaján. A következő kérdések merültek fel leggyakrabban: hol, mennyiért és milyen búzavetőmag kap­ható; kikkel lehetne társulni a vetőmag házhoz szállításánál; mikor fizetik a vetési támoga­tást, milyen bizonylatokat kell ehhez leadni; milyen tendenciák mutatkoznak a gabonapiacon; mely felvásárlókról rendelkezik megbízható referenciával; kifi­zetődne-e a sertésállomány nö­velése - és ha igen -, mibe kerül egy jó tenyészkoca? Kellemes volt hallgatni a fel­tett kérdésekre adott világos, sabb ügyeket, amelyekben re­mény van a megegyezésre.- A szakszervezetek szerint melyek a kiemelendő kérdések?- Első helyen említeném a legnehezebb szociális helyzet­ben élők támogatását. Ezt kö­veti a foglalkoztatás, a munka- nélküliség kérdése, majd a jövő évi béremelési lehetőségek. De a készülő paktum keretében kell tisztázni az érdekegyeztetés törvényi garanciáit, a gondok orvoslására fordítható anyagi kereteket. Ugyanilyen fontos számunkra, hogy a privatizációs elképzelések is bekerüljenek a megállapodásba, mert eddig ez számtalan konfliktus forrása volt. Végül, de nem utolsósor­ban említem: a szakszervezetek működési feltételeit, jogait is e tárgyalássorozat keretében kell rendezni végre. Ferenczy Europress Keddi jegyzet £» Nadrágszíj Úgy néz ki, hogy megint meg kellene szorítani. Ponto­sabban: húzni rajta egyet. Még egyet. Pedig eddig is elég feszes volt már. Arról a bizonyos „nadrágszíjról” van szó. Nem új keletű a dolog, lassan hozzászokunk már, amennyiben ehhez -hozzá lehet szokni. Valahányszor ár­emelést helyeznek kilátásba, olyan megszorítások lépnek életbe, amelyeknek következtében érezhetően alacsonyabb lesz az életszínvonalunk, mindig eszünkbe jut, és juttatják, vagy ki is mondják, hogy szorítani kell azon a bizonyos „nadrágszíjon”, összébb kell húzni. Amikor mindezt „na­gyon kedvesen” akarják tenni, akkor még a megértésünket és a türelmünket is kérik. Ez persze a lényegen nem változ­tat semmit, legfeljebb a bejelentést próbálják emberi hang­nembe csomagolni. Most megint olyan időszak elé nézünk, amikor még egy lyukkal „beljebb kellene húzni” azt a bizonyos nadrágszí­jat. A béremelés maximálásával és a családi pótlék adózta­tásával kapcsolatos elképzelések megint nagyon sok em­bert sújtanak. Ez idáig el lehetett mondani, hogy a családi pótlék összegéből kifutja egy gyerekcipőre, de ezentúl ennyire sem telik, a tervezett adóztatás után bizony egy egész gyereklábbelit sem ér majd ez az összeg. Egyvalamit azonban hiányolok a számítgatásokból. Amikor az infláció kiszámításánál tartunk, hozzá kellene gondolni olyan terheket is, amelyekről bizony elfeledke­zünk. Arról például, hogy a kenyér, a sajt, a tej, a hús nem annyival lesz drágább, amennyit hivatalosan elismernek. Az infláció ugyanis önmagát „gerjeszti”. Megvesszük az X forinttal drágább sajtot, hazavisszük, és másnapra megpe- nészedik a hűtőszekrényben. Akkor mennyivel is vettük drágábban azt a sajtot? Amelyiket másnap ki kell dobni? A tejet, amelyiknek lejárt a határideje? A krinolint, amelyik a boltban már megnyálkásodott, de ecetes vízzel leforrázva eladhatóvá „varázsolták”? Az őszibarackot, amelyik csak addig „mutat”, amíg hazavisszük, másnapra lottyadt és megbámul? Igen, általánosan ismert kereskedői fogások ezek. Az egyre emelkedő árak miatt egyre kevesebbet vásárol a vevő, és a megrendelt sajt, hús, tej az ideálisnál több időt vár a boltban, amíg a vevőhöz jut. És sokszor már csak az az egy-két nap hiányzik a megromláshoz, amikor hazavisz- szük... Erre bizonyára azt mondanák a közgazdasági szakembe­rek, hogy ez nem számítható inflációnak. Hát „klasszikus értelemben,, valóban nem is, csak abban az értelemben, hogy a hivatalosan is bejelentett árnál mégiscsak drágáb­ban vesszük a „pillanatok alatt” megromló sajtot, tejet, gyümölcsöt, az ecetes vízzel kezelt krinolint, a másnap megzöldülő párizsit. Hogy számunkra, vásárlók számára ez mégiscsak infláció, mert a bejelentett árnál többet fizetünk húsz deka ehető sajtért, párizsiért, egy kiló ehető ősziba­rackért. Legfeljebb ez afféle „bújtatott” infláció. Amelyet azért jó volna valahol figyelembe venni, beszámítani, „leírni”. Mert akkor kiderülne, hogy fölösleges adóztatni a csa­ládi pótlékot, meg a béremelést maximálni, a fogyasztá­sunk - kényszerűen - már így is éppen eléggé vissza van szorítva. Paulina Éva Az időpont: december 11. Mit kell tudni az önkormányzati választásokról? A napokban módosított választási törvény értelmében vala­mennyi településen önkormányzatot, polgármestert és megyei önkormányzatot választanak. A köztársasági elnök pedig de­cember 11-re írta ki a választásokat. szakszerű tájékoztatást. Ha több választási lehetőség adódik, ak­kor elvégzi az elemzést és az összehasonlításokat, de a végső szó kimondása, a döntés meg­hozatala a gazdálkodóra vár. Több olyan ügyfél is akadt, aki azzal kezdte a társalgást, hogy „csak úgy benéztem”. Ezen egy kicsit elgondolkodom, majd ké­sőbb rákérdezek az ifjú gaz- dászra. Amikor a rendszeresen visszatérő ügyfelekre utalok, szerényen csak annyit mond: kezdenek elfogadni. A falugaz­dász szerepének lényegét így fogalmazza meg: információ- közvetítő. A gazdálkodókat leginkább a termény biztonságos értékesíté­sének lehetőségei foglalkoztat­ják. Amikor a terményértékesí­tésről esik szó - bár tud konkrét ajánlattal és referenciával is szolgálni -, elsősorban a bukta­tókra hívja fel a figyelmet.- Ismeretlen cégek gyanúsan magas felvásárlási árainak - he­lyesebben árígéreteinek - ne dőljenek be. Törekedjenek arra, hogy a felvásárló a helyszínen készpénzzel fizessen, ha ez mégsem megoldható, akkor cél­szerű alaposan tájékozódni a felvásárló fizetőképességéről, hajlandóságáról, és csak ezek után érdemes üzletet kötni, fi­gyelmezteti a gazdákat. A beszélgetés végén a falu­gazdász-hálózat jövőjéről kér­dezem. Erről szűkszavúan nyi­latkozik: bízik abban, ahol eredményesnek bizonyul tevé­kenységük, ott jövőre is lesz ki­hez fordulnia a parasztember­nek. Fekete Gergely Jelölt az lehet, akit a válasz­tópolgárok 3 százaléka ajánl. A gyűjtőíven szerepelnie kell az ajánló személyazonossági- igazolvány-számának, lakás­címének és aláírásának. Ha va­laki titkosan kíván ajánlani képviselőt, megteheti, ha a polgármesteri hivatalban kihe­lyezett szavazóládába dobja be javaslatát. A polgármesterjelölteknek a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a választó- polgárok öt százalékának, 10 ezer és 100 ezer lélekszám kö­zött a választópolgárok három százalékának, az ennél na­gyobb településeken két száza­lékának ajánlását kell össze- gyűjteniük. A megválasztandó önkor­mányzati testületek száma a települések lélekszámától függ. A legkisebb települése­ken, a 100 lakosnál nem na­gyobb falvakban csak 3 tagú lesz az önkormányzat, míg a megyei önkormányzatok tag­jainak száma - szintén a me­gye nagyságától függően — akár meg is haladhatja a fél­százat. A választás módja több te­kintetben eltér a tavaszi képvi­selő-választás gyakorlatától. Újdonság, hogy a 10 ezer la­kosnál kisebb településeken úgynevezett kislistás szavazást tartanak: a szavazólapon fel­tüntetett képviselők közül nem csak egy személy neve mellé tehet a választó egy X-et, ha­nem annyi mellé, ahány kép­viselője lehet ugyanis az ön- kormányzatnak. Ezt az újítást azért vezették be, mert a kis te­lepüléseken mindenki ismeri egymást, s így várhatóan a legalkalmasabb jelöltek kerül­nek ki győztesként. A választási körzetek sza­vazóhelyiségei ugyanott lesz­nek, ahol az országos válasz­tásokon voltak. Az állampol­gároknak magukkal kell vin­niük azt az értesítőt, amely igazolja, hogy szerepelnek a választói listán, és be kell mu­tatniuk a személyi igazolvá­nyukat is. A szavazólapok száma a te­lepülés jellegétől függ. A leg­kisebb településeken az első szavazólappal a polgármes­terre, a kislistás szavazólappal az önkormányzati testület tag­jaira, a harmadikkal a megyei közgyűlés pártlistájára, ha van kisebbségi önkormányzati vá­lasztás, akkor a negyedik sza­vazólapon annak jelöltjeire adhatják le voksukat a polgá­rok. A 10 ezres létszámot meg­haladó településeken is három vagy négy szavazólap kerül forgalomba. Egyikkel a pol­gármesterre, a másikkal a vá­lasztókerület egyéni képvise­lőjére, a harmadikkal a megyei közgyűlés pártlistájára sza­vaznak, a negyedik ott is a ki­sebbségi önkormányzat meg­választását szolgálja. A megyei jogú városok pol­gárai a megyei listákra nem szavaznak, legfeljebb három szavazólapot kell kitölteniük: az elsővel polgármestert, a másodikkal a választókörzet egyéni jelöltjét, a harmadikkal - ha erre szükség van - ki­sebbségi önkormányzatot vá­lasztanak. A fővárosban legfeljebb öt szavazólapot kell betenni a bo­rítékokba, mert az ott lakók főpolgármestert is választanak a fővárosi közgyűlés, a kerü­leti polgármester és a válasz­tókerület egyéni képviselője, illetve a kisebbségi jelölt sze­mélye mellett. Magának a szavazásnak a módja nem változik: ha meg­kaptuk a szavazólapokat és a borítékot, a fülkében a megfe­lelő nevek mellé berajzoljuk az egymást keresztező két vo­nalat, borítékba tesszük a sza­vazólapokat, és bedobjuk a bi­zottság előtt lévő urnába. A szavazatszedő bizottság min­denütt három tagból áll, akiket az önkormányzati testület ne­vez ki. Munkájukban segéd­kezhetnek a pártok, adott eset­ben a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek megbízottjai is. December 11 -én este 19 órakor a bizottságok felbont­ják az urnákat, megszámlálják a szavazatokat, és arról jegy­zőkönyvet vesznek fel. A vég­eredményt azonnal elküldik a polgármesteri hivatalba. Itt a helyi választási bizottság az összes befutott jegyzőkönyv­ből megállapítja, ki lett a pol­gármester, kiket választottak meg a képviselő-testület tagja­ivá és létrejött-e a kisebbségi önkormányzat? Számítógépen rögzítik a befutó adatokat, majd elküldik az országos központba. A fővárosban egy főpol­gármestert, vidéken 3200 pol­gármestert, 3200 önkormány­zati testületet, 19 megyei és 1 fővárosi közgyűlést választa­nak. A képviselőjelöltek száma meghaladja a 110 ezret, közü­lük 24 ezer kaphat mandátu­mot. (koós) Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom