Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

1994. október 13., csütörtök Sport 11 Atlétika, minimaraton országos bajnokság Fehérváron beérett a gyümölcs A Dunántúl egyik legfrek­ventáltabb városa, Székesfehér­vár adott otthont az idei mini­maraton országos bajnokság­nak, melyen a Szolnoki MÁV MTE legjobb hosszútávfutói is rajthoz álltak. Már az elindulás előtt volt valami a levegőben, mert edző, versenyző egyaránt bizonygatta: elérkezett az idő, hogy egy igazi, nagy huszárvá­gást hajtsanak végre a fiúk. Nos, szinte mindegyik korosz­tály csapatai az élmezőnyben végeztek, de legmesszebb a serdülő „A” korcsoportosok teamje jutott. A Szabó Imre, Oláh István, Muhari Gábor és Fehér Lajos összetételű gárda magyar baj­nok lett, ami ugyan papírforma eredmény, hiszen az előzetes várakozások szerint bennük volt a győzelem, de mint minden megméretés, így ez is tartoga­tott meglepetéseket. Történt, hogy a 15 kilométeres táv elején Fehér Lajos - aki már többször is bizonyította, ha kell egy lá­bon is végig halad a kitűzött úton - egy mélyedésbe lépett, és csak nagy fájdalmak köze­pette tudott tovább futni. - Igaz, megfordult a fejemben: fel­adom, de a csapatra gondoltam, ami elfeledtette kínjaimat - kommentálta Lajos az inter- mezzót. Szükség is volt az eredményére, hiszen ha kiesik, akkor hiába futnak emberfelettit a társak, nincs értékelhető telje­sítmény, mivel tartalék nélkül kényszerültek kiállni. Kik ők? Nos, Fehér Lajos mellett Mu­hari Gábor és Oláh István neve is jól cseng a „szakmában”, ám Szabó Imrét - aki a legjobb he­lyezést érte el az egyéniben ­csak most kezdik jegyezni. Alig három éve, hogy futásra adta fe­jét testnevelő tanára, Szecskó Alfréd noszogatásának köszön­hetően. A karcagi fiatalembert a legnagyobb tehetségek között tartják számon. Bízunk benne, lesz, aki az élet sorsdöntő pilla­nataiban is mellette áll. Remé­nyeinket alátámasztja: jelenlegi iskolája, a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépis­kola minden lehetségest megad, hogy ne csak ígéret maradjon a sportág számára. A szolnoki at­léták ezzel a sikerrel feltették az i-re a pontot, ugyanis a minima­raton országos bajnoksággal véget értek a 1994-es év kie­melkedő küzdelmei. Eredmények: Serdülő „B” korcsoport. Lányok. (Táv 8 km) 4. Molnár Enikő, Balázs Do­rottya, Barna Ágnes, Juhász Laura) összetételű csapat. Fiúk. (10 km) 2. Lipták Tamás, Barna József, Mádi Sándor, Molnár Boldizsár. Serdülő „A” korcso­port. Fiúk. (15 km) 1. Szabó Imre (4.), Oláh István (9.), Mu­hari Gábor (15.), Fehér Lajos (19.). Edzők: Szepesi Tibor, Retkes Tibor, Sipos Ferenc. Utánpótlás korosztály. (21 km) 4. Hoffer István (6.), Besenyei István, Csősz Róbert. Az „aranyos” fiúk (balról jobbra): Szabó Imre, Muhari Gábor, Fehér Lajos, Oláh István Vízilabda Sportiskolások a küzdőtéren OB I/B: OSC-Szolnoki Old Boys 11-3 Budapest, 100 n., v.: Székely Szolnok: Pintér - Mondi, Varga, Rekita, Hegyvári, Szendrei 2, Krasznai. Csere: Weither (k), Biki 1, dr. Vezse- nyi, Hegmann, dr. Boros, Kani­zsa. Edző: Rekita Albert. A múlt heti sátorépítés miatt csupán szárazföldi edzésekkel készült a Tisza-parti együttes. A vizes tréningek hiánya alaposan meglátszott teljesítményükön, így a nagy múltú orvosegyetemi gárda sok úszásos, korszerű já­tékkal megérdemelt győzelmet aratott. Az OSC hozzáállásán egyértelműen látszott, hogy vissza szeretne kerülni a leg­jobbak közé. OB II.: ELTE-BEAC­Szolnoki Old Boys II. 17-3 Budapest, 50 n., v.: Vajda A fiatal „csikókkal” felálló fővárosiak könnyed sikerét hozta a hét végi mérkőzés. * A hét végén a szolnoki után­pótláscsapatok is vízbe szálltak, a találkozók teljes hazai sikert hoztak. Gyermek: Szolnoki VSE- Kecskeméti Villanó Fókák 13-4 (4-0, 4-0, 3-2, 2-2). Serdülök: Szolnoki VSE- Tatabányai Bányász 8-5 (2-2, 2-1, 1-1,3-1). Ifjúságiak: Szolnoki VSE- Tatabányai Bányász 14-7 (2-1,4-1, 6-2,2-3). Röplabda SZVSI-Dunaújvárosi Volán 3:0 (1, 4, 7) SZVSI: Bosnyák, Pénzes Z., Aggod, Surányi, Pénzes L., Lovász. Csere: Kardos, Osz­mán, Nedbalek. Edző: Pénzes György Osztálykülönbség volt a két ifjúsági csapat között. A sport­iskolás csapat leiskolázta ellen­felét. Vértes Volán SE-SZVSI 3:0 SZVSI: Hajnal, Papp, Mezei, Oláh, Darák, Kiss. Csere: Ka- rakas, Gellér, Germann. Edző: Nagy Margit Sérülés és munkahelyi elfog­laltság miatt erősen tartalékosán állt fel a szolnoki csapat. A mérkőzés igen nehezen indult, és csak a harmadik játszmában mutatták meg, hogy valójában mit is tudnak. Hajnal Szilvi és Papp Anita - akik a felnőttmér­kőzésen is derekasan helytálltak - próbálták összefogni, vezé­nyelni a kevésbé tapasztalt, fia­tal csapattársakat, ám az ellen­fél most egységesebbnek, jobb­nak tűnt. Jók: Hajnal Szilvia, Papp Anita, Mezei Ildikó Labdarúgás SZVSI III.-Rákóczifalva 1-2 (1-1) Vezette: Karmazin SZVSI: Ulviczki-Adorján, Donkó, Sziráki, Holló, Sándor, Kóródi, Egyed, Kovács, Sápi, Nádházi. Edző: Gönczöl Fe­renc. Góllövő: Nádházi Jók: Ulviczki, Donkó, Nád­házi Az életkorban idősebb ven­dégcsapat ellen lelkesen és he­lyenként jól játszottak a sportis­kolások. Az első félidő alapján nem érdemeltek vereséget. Szolnok VSI-Füzesabony 2-0 (0-0) Véső út, v.: Bodránszki SZVSI: Fejes-Buczkó, Ács, Jeczó, Szabados (Fedor), Győré (Antal), Szalui, Zsemberi (Tóth T.), Herczeg, Dorcsák, Köblös (Tóth Cs.). Edző: Tari János Góllövők: Dorcsák, Fedor Jók: Fejes, Buczkó, Herczeg, Szalai. A mérkőzés második játékré­szében mutatott jobb játékukkal teljesen megérdemelten nyertek a szolnoki sportiskolások. Kispest Honvéd-SZVSI 4-1 (2-0) Budapest, v.: Palik SZVSI: Bozsó-Tősér, Sza­badi, Bakos, Dékány, Eszes (Fábián), Baran (Engel), Papp, László, Kodó (Lengyel), Kanyó. Edző: Papp Attila Góllövő: Engel Jók: Bozsó, Engel A fizikai fölényben lévő fő­városi csapat megérdemelten győzött. ATLÉTÁK KORMANYVONATON. Szerdán reggel ritkán látott szerelvény fékezett a szolnoki pályaudvar egyes vágányán. A kivételes alkalom annak köszönhető, hogy a különvonat a MÁV MTE magyar bajnok atlétáiért érkezett, akiket a Nyugati pályaud­var királyi várójában újabb meglepetés várt. A sportolók egész napos programjáról csütörtöki számunkban részletesen beszámolunk. (Fotó: Mészáros) Kosárlabda NB I. Alsók voltak az Aszok Soproni Ászok-Szolnoki Olaj KK 75-82 (44-40) Derekas helytállás Tegnap este előkészületi labdarúgó-mérkőzésen fogadta a magyar válogatott Németor­szág legjobbait a Népstadion­ban. Mészöly Kálmán hívó szavára - fia, Géza kivételével- valamennyi idegenlégiósunk hazatért, így a szövetségi kapi­tány által eltervezett tizenegy kezdhette a játékot Bertie Vogst megfiatalított - három újonccal felálló - gárdája ellen. Az előmérkőzés nem a leg­jobban sikerült számunkra, hi­szen a magyar olimpiai váloga­tott sima 3-0-s vereséget szen­vedett a Bozsik stadionban a. germánok hasonló csapatától. Klinsmann ijesztett rá elő­ször a nézőkre, a 6. percben harminc méterről célozta meg a bal sarkot, ám Petry a helyén volt. Nem sokkal később Köpke hozta rá a frászt társa- • ira, mikor a tizenhatoson kívül elcsúszott, és Kiprich elől alig tudott tisztázni. Áz első negye­dórában alig tudtuk átlépni a felezővonalat, jobbára csak a játék tördelésére futotta erőnk­ből. Húsz perc elteltével mintha lehiggadtak volna egy kicsit Lipcseiék, a fegyelme­zett védekezés mellett már a támadás építésére is futotta energiájukból. Igaz, a német együttes irányította változatla­nul a játékot, de Détári lövése és Kiprich remek kiugratás utáni alakítása nyílt színi tapsot kapott a félidő hajrájában. A fordulás után mindkét együttesben szóhoz jutottak a cserék, ezáltal lényegesen ki­egyenlítettebb lett a találkozó. Sőt, Lipcsei bombájánál Köpke minden tudására szükség volt, hogy megőrizze kapuját a gól­tól. Hosszas mezőnyjáték után előbb Strunz, majd Kohler próbálkozott a kapu bevételé­vel, ám előbbi célt tévesztett, utóbbi lövését Petry védte biz­tosan. Magyarország- Németország 0-0 Budapest, Népstadion, 25.000 néző, vezette: Zen-Ruf- finen (Salzgeber, Müchlebach- mindhárom svájci) Magyarország: Petry ­Lipcsei, Bánfi (Váczi), Lő- rincz - Kozma, Halmai (Bérczy), Détári (Véber), Ur- bán, Duró (Szlezák) - Kip­rich, Klausz (Lisztes). Németország: Köpke - Kohler, Matthäus (Reuter), D. Schuster - Strunz, Todt, Eilts (Wagner), Weber - Hässler, Klinsmann, Bobic (Marschall). Sárga lap: Urban (10.), Duró (30.), ill. Wagner (82.) Legközelebb Svédországban lép pályára nemzeti csapatunk, méghozzá Európa-bajnoki se­lejtező keretében. (géléi) Sopron, 2000 n„ v.: dr. Valo- vics, Král Soproni Ászok: Karagics 25/6, Turcsán 10/6, Jovano- vics 8, Farkas 4, Molnár Cs. 13. Csere: Szakáll 4/3, Ra- kolczai 2, Szlávik, Sterbenz 3/3, Molnár L. 6. Edző: Ster­benz László. Szolnoki Olaj KK: Varga 2, GÓBI 20, ALEXE 29/9, TA­KÁCS 13/6, Mérész. Csere: Katona 3/3, Tóth A., Ivkovics 15. Edző: Rezák László és Tóth Zoltán. A Soproni Ászok hosszú ideje „mumusnak” számít a szolnokiak szemében. Régen örülhettek utoljára győzelem­nek a soproni csarnokban Tóth Attiláék, a bizonyítás vágya is fűtötte tehát őket. Az nyugati határszélen tett „kiránduláson” a házigazda soproni együttes kezdett job­ban. Hamar vezetést szereztek Turcsánék, de Góbi révén két- pontnyira felzárkóztak a pi­ros-feketék. Turcsán és Kara- dzsics gyűjtögette az Ászok pontjait, ám Katona és Alexe triplákkal tartotta a lépést. Góbi zsákolt, Takács hintett laza csuklóval egy hárompontost, majd ismét a fiatal center kö­vetkezett, s máris vezettek a Ti- sza-partiak 19-18-ra. Molnár gyorsan fordított, aztán a biz­tonság kedvéért Turcsán is hármast dobott, ám a csereként beálló Ivkovics révén újra ega­lizált az Olaj. Góbi kitűnő dobóformát mu­tatott, kosarainak - no meg Budapest, Megyeri út, 50 n. V.: Bukta, Pázsitka. Tungsram: Bíró 11/3, Sztoj- kovics 12, BOUCHER 19, Karsch 13/9, Fűrész 6. Csere: HERBSTER 11, MOLNÁR 10, Goschi 2, Nagy 9, Hagara. Edző: Tursics Sándor. Szolnoki MÁV MTE: KU- RUCZ 18, Szavercsenko 10, Papp 8, Telepovszki 5/3, LŐ­CSEI 8. Csere: Cseh 2, Bene­dek, Miklós. Edző: Szalay Fe­renc. A nagy menetelés utolsó ál­lomásaként a Tungsram ottho­nába látogatott a MÁV MTE. A példátlan érdektelenség mellett lezajlott találkozón, melyet mindössze huszonhatan(l) tekin­tettek meg, alig akadt hadra fogható embere Szalay mester­nek. Tóth, Krasznai, Nagypál után az idegenlégiós Gailouma is lesérült. Ennek megfelelően nem ma­Alexe remek asszisztlabdáinak - köszönhetően hatpontos előnyhöz juttatta csapatát, ám Karadzsics és Molnár csökken­tette a dunántúliak hátrányát, sőt a félidő végére Sterbenz László tanítványai megfordítot­ták az állást. Jovanovics kosa­rával indult a második játék­rész, amire két szolnoki tripla érkezett válaszul Takács, vala­mint Alexe révén. Molnár Cs. tempója még a hazaiakat juttatta előnyhöz, ám a soproni közön­ség rövid ideig nem láthatott pontot kedvenceitől. Ekkor ugyanis a román idegenlégiós vezérletével káprázatos öt per­cet mutatott a Rezák-legénység, és a félidő derekára 12 pontos előnyt szerzett. A soproni kosárínséget Sterbernz triplája törte meg, ám az első félidőben halványan játszó Ivkovics révén újra 10 pontra nőtt a Tisza-par- tiak előnye. Takács percei kö­vetkeztek, aki kettő perc alatt hét pontot szórt a hazai gyű­rűbe, válaszként Karadzsics triplázott, majd Molnár Csaba próbálta csökkenteni a hátrányt. A hajrára 11 pontos vendége­lőnnyel érkeztek a csapatok, amikor a szolnoki gárda nagyon taktikusan, szinte minden táma­dóidőt nullára játszott. Ezt a soproniak taktikai faultokkal próbálták megakadályozni, ám a vendégek javára megítélt bün­tetőket Ivkovics és Alexe nem hibázta el, így megérdemelt szolnoki győzelem született. A tudósítás Westel telefo­non érkezett. radt esély még a tisztes helytál­lásra sem, pedig az igazán fon­tos mérkőzések csak most kö­vetkeznek. A találkozó ennek megfelelően egyoldalúan kez­dődött, pillanatok alatt, meglé­pett a Tungi. Tursics edző, lát­ván az egyoldalú küzdelmet, a cseréknek is lehetőséget adott, akik ott folytatták, ahol elődeik abbahagyták. A második szolnoki időkérés után is poraiban hevert a Ti­sza-parti együttes, 16. perc, 48-10. A félidei eredmény po­koli vereséget sejtetett, melyet a második felvonás tovább táplált, ám kevésbé megalázóan. A budapestiek kedvük szerint „mixelhették” soraikat, tehették, mivel tíz közel azonos képes­ségű játékossal rendelkeztek. A mérkőzés végére valamelyest kiegyenlítettebbé vált az össze­csapás, de a kiütéses vereséget már nem lehetett elkerülni. Tungsram SC-Sz. MÁV MTE 93-51 (66-18) Magyar Kupával indul a hokiszezon Jégbarázdákat szántanak a lehelesek Már kora reggel szántóföld­höz hasonlított az Álba Volán jégpályája, ahol a Lehel HC ko­rongosainak pengenyoma arról tanúskodott, hogy aki időben szánt, vet, az jó aratásra számít­hat, persze akkor, ha előtte mindent jól elboronált. Szükség is lesz rá, hiszen a tavalyi ötödik hely arra kötelezi a társaságot, hogy az idei baj­nokságban ne csupán megcél­zott vágyálom legyen a döntőbe kerülés, hanem győztes mécs­esek sorozatával övezett mene­telés. Kereső Csaba és Alek- szandr Vlaszov, az évek során összeszokott edzőpáros jól tudja, mi kell a fiúknak ahhoz, hogy a pakk minél többször az ellenfelek kapujában landoljon, s hogy a bocik sek elől miként lehet kitérni. - Ilyen korán soha nem tudtunk jégre kerülni, mint az idén - újságolta örömmel Kereső mester a szikrázó fog­lalkozás közepette. - Nem kö­vethetjük el a tavalyi hibát, idő­ben kezdtük a jeges edzéseket. Húsz játékossal napi két alka­lommal gyakorolunk, délelőtt elsősorban technikai, taktikai elemek sulykolására helyezzük a hangsúlyt, délutánonként pe­dig kimondottan a csapatrészek, helyesebben a sorok kialakítása, összeszoktatása folyik. A trénertől megtudtuk, hogy két, Gorkijból érkezett játékos­sal frissít a kék-fehér együttes. Mindketten a támadójáték haté­konyságát próbálják javítani, Dmitrij Gyurin (22 éves) cen­terben, Zsena Kugyimov (29) a szélről szeretné riogtatni a ma­gyar OB I. kapusait. A sokszor szabad szemmel alig követhető korong bizony jó néhányszor kipúposította Mihonyik és Lajkó A. hálóját, a derék portá­sok késő hajnali spárgákkal sem mindig tudták kikapni a fekete tömör gumit a sarkokból. Külö­nösen az Antal, Csata, Bálint támadósor volt igazán elemé- ban. Nem csoda, hiszen ők gye­rekkorukban a Gyergyószent- miklós csapatában ugyanebben az összetételben kergették őrü­letbe a hátvédeket. Nagy Zoli­val és Batóval a hátjak mögött ők alkothatják az eláo sort, míg a másikat Davidov, Borsos és a Gyurin, Kugyimov kettősből valamelyik, hátvédekként Bállá és Vargyas jön szóba. Utóbbi éppen látogatásunkkor érkezett ferencvárosi küldetéséből. - Mindent megtettem azért, hogy a zöldek továbbjussanak a BEK-selejtezőn, sajnos nem si­került. Úgy érzem, nem okoztam csalódást, amit a fradisták is kinyilvánítottak. Mostantól tel­jes energiámmal saját klubom érdekeit próbálom szolgálni abban a reményben, hogy a ta­valyi balsikeres esztendő nem ismétlődik meg. A feledtetést szem előtt tartva a helyi Volánnal kétszer talál­koztak Vargyasék, a februári 6-3-as sorsdöntő vereségért két­szer vettek elégtételt, először 6-2-re, majd 4-2-re nyert a Le­hel. Nyilvánvaló, az edzőmér­kőzés tétje egy-két jottányival kisebb a bajnoki találkozóénál, de a csapat lelki egyensúlyának helyrebillenéséhez elengedhe­tetlenek a hasonló apró kis győ­zelmek. A hét végeztével haza­jönnek a jászberényiek, ám hét­főn Szlovákiába indulnak né­hány napra, hogy élesben is ki­próbálják az eddig „tanultakat”. Ha az idő megfelelően alakul, akkor megvalósulhat Csillag Györgynek, a herényi jégpálya létesítményvezetőjének ígérete, mely szerint húszadikától saját (jég-) barlangjukban edzhetnek a hazaiak. Ha mégsem, akkor ismét Fehérvár következik, ahol a Lehel HC „bevárja” az októ­ber 28-án kezdődő háromnapos MK-sorozatot. Párosítás: a ki­emelt FTC a Dunaferr-NSZE győztesével játszik, UTE-18 éves válogatott, Sz. Volán-Le­hel HC. (ni)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom