Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-11 / 239. szám

1994. október 11., kedd Hazai tükör 3 Új pedagógus­szakdiploma Szociálpedagógus szakdip­lomát adó felsőfokú oktatás in­dul a jövő év február elsejétől Kiskunhalason. Az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főis­kola, a Kiskunhalasi Polgármes­teri Hivatal, valamint a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara által közösen szervezett képzés enyhítheti a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek országosan tapasztalható hiá­nyát. A másoddiplomát adó, 5 féléves időtartamú levelező ta­gozatos tanulmányok befejez­tével a hallgatók szociálpeda- gógusi, gyermek- és ifjúságvé­delmi nevelőtanári diplomát kapnak. A jelentkezési lapokat - a már megszerzett diploma fénymásolatával, önéletrajzzal, továbbá a munkahelyi hozzájá­rulással - november 15-ig kell a Kiskunhalasi Polgármesteri Hi­vatal (6401 Kiskunhalas, Pf. 66.) címére megküldeni. (MTI) AJTÓK, ABLAKOK BÁNHALMÁRÓL. A bánhalmai Fa- és Asztalosipari Kft. régóta gyárt beltéri ajtókat és ablakokat, azonban a két éve kifejlesztett kazettás változatok iránt nagyon nagy kereslet mutatkozik. Felvételünkön egy kazettás ablak összesze­relése látható. -Mészáros­Elvitték a hízókat, pénz meg sehol A gazdák futnak a járandóságuk után (Folytatás az 1. oldalról) és elkezdődött a hitegetésük, félrevezetésük. Először arra kérték őket, várják már meg au­gusztus elejét, mert akkor jár le a felvásárló szabadsága. Másnaponként keresték a szenttamási húsüzemet, re­ménykedve, hogy végre-vala- hára megkapják megérdemelt járandóságukat. Beköszöntött augusztus is, visszaérkezett a felvásárló, és közölte velük, nem tud fizetni. Megkérdezték tőle, hol van a pénz, amit a te­mérdek hízóért kaptak, amelyre az volt a válasz, hogy semmi közük hozzá. Ezzel olajat öntött a tűzre, és csak úgy tudott a sok haragos, dühös embertől meg­szabadulni, hogy két nap hala- dékotkért. Ekkor már sejtették.« zömé­ben kiskeresetű, alacsony nyugdíjas hizlalók, hogy baj van. Felhívták a figyelmét arra is, hogy meg ne lépjen, mert többel toldja, bár az érintett az­óta nem nagyon mutatkozott. Mit tehettek ebben áz esetben a pórul jártak? Feljelentést tet­tek a Tofa Kft. ellen a rendőrsé­gen. Ez a cég budapesti illető­ségű, amelynek a vezetője mennyire szabályos, mennyire szabálytalan úton - ezt majd a rendőrségi nyomozás kideríti - kiadta Aszódinak ezt a telepet. Bélyegző is volt, így semmi akadálya annak, hogy hiteles­nek tűnjék minden, sőt magya­rázatok is társultak az egészhez. A bélyegző, az egyik változat szerint, a haszon felének fejé­ben cserében maradt Aszódinál, a másik variáció szerint a kft. vezetője felejtette itt. Akárhogy is van, a kistermelők a Tofa Kft. nevére adták le a sertéseket. Ar­ról nem is beszélve, hogy az ér­tük járó szép kis összeg eddig adómentesen vándorolt, vándo­rol néhány ember zsebébe. Az ügyben az az új fejle­mény, hogy többen fővárosi ügyvédet fogadtak pénzük kifi­zetéséhez, mert sok, nagyon sok hizlalónak ebből lenne a téli tü­zelője, törlesztené az OTP-rész- letét, vagy egyszerűen napi megélhetését segítené. Azt is sérelmezik, hogy panaszukra néhány hivataltól fura válaszok,, érkeztek: mondván, ilyen a pi­acgazdaság, tanuljanak meg vele élni. Ezt aztán végképp nem értik ezek a vidéki embe­rek, miféle piacgazdaság az, amelyik a zavarosban halászo­kat segíti, a rászedetteket meg okítja, tanuljanak a kárukon. Az ügyben kiterjedt nyomo­zást folytat a Törökszentmiklósi Városi Rendőrkapitányság. Ott- jártunkkor a kárérték 1 millió 837 ezer 540 forint volt, de minden bizonnyal nem ez a végösszeg. Közben az is kide­rült, a Tofa Kft. is feljelentette felvásárlóját, Aszódit, akitől ő is követel potom 2,7 milliót. Az ügy érdekessége, hogy a bi­zonylatokon az szerepel, hogy az illetők átvették a pénzüket, holott ez nem igaz. Igaz, látsza­nak aláírások, csak éppen az emberek nem tudták, hová ka- nyarintották a nevüket. Még csak annyit, hogy a miklósi vá­rosi kapitányság ezúton kér mindenkit, akiktől a Tofa Kft. vagy Aszódi Tibor, vagy más felvásárló a kft. nevére sertése­ket vitt el, és eleddig egy fityin- get sem kaptak, jelentkezzenek a kapitányságon, mert ez a szám sajnos jószerével szinte mindig nő. Szerettük volna Aszódi urat is meginterjúvolni minderről, de sajnos kertes házának kapu­ján hiába zörgettünk a nap kü­lönböző szakában. Néhányan agyonütéssel, agyonveréssel fe­nyegették, és egyéb, nem éppen kellemes törlesztéseket is kilá­tásba helyezetek. Érthető az emberek mélységes elkesere­dése, mert kopogtat a hideg, ide is, oda is kellene fizetni, és aho­gyan a szólásmondás vallja: se pénz, se posztó. Ugyanakkor nem javallható az önbíráskodás, hiszen ez aligha vinné előre az ügyet, nem beszélve arról, vádlóból könnyen vádlottá válna a botos, nagykéses ember. A rendőrsé­gen elmondták, amilyen gyor­san lehet, szeretnének pontot tenni az ügy végére. A fejleményekre visszaté­rünk, hiszen a július 4-én kért két hétből már eddig három hó­nap lett. D. Szabó Miklós Felújítják a fogaskerekűt A fogaskerekű vasúton nem emelkednek a menetdíjak az ok­tóber 18-ától november 15-éig tartó felújítási munkák után sem - tájékoztatta az MTI-t Gróh László, a Hegyi vasút- és Kötél­pálya Üzemek vezetője. Hang­súlyozta: az Európában máso­dikként indított hegyi vasút olyan színfoltja Budapestnek, amely üzemeltetésénél nem szabad kizárólag gazdasági szempontokat figyelembe venni. A rekonstrukció kereté­ben elsősorban a fogaskerekű pálya íveit újítják fel, valamint a felső vezetékek egy részét cserélik ki. Gróh László ki­emelte, hogy a Városmajor és a Széchenyi-hegy között közle­kedő szerelvény kocsijai ma is a legszebbeknek számítanak a BKV járművei közül, annak el­lenére, hogy húsz éve üzembe helyezték őket. (MTI) Keddi jegyzet Mindent a vevőért? A hét végén igen rövid időre másodállást vállaltam szándé­kaim ellenére. Ráadásul a fizetség még a „köszönöm szépen” vagy az „Isten fizesse meg”-ig sem terjedt. Történt ugyanis, hogy - mint általában sokan - hétvégi bevá­sárlást szerveztünk kis családommal. Ilyenkor eljutunk az ép­pen nyitva tartó, Szolnok peremén lévő, a bútorraktár melletti diszkontba is, hogy a következő hétre kissé olcsóbban vegyük meg a szükséges dolgokat. Szeretünk is ide jönni, mivel másfél éves lányom a bevásárlókocsiban kialakított ülésben jól elnéze­lődik, nem tud kiugrani, nem rámolja le a teljes áruválasztékot, így történt ez a hétvégén is. Egész ügyesen sikerült megoldani a bevásárlást, egészen ad­dig, míg az édességekkel, csokoládékkal tömött polcokig nem értünk. Annyit ugyanis már ő is tud, hogy melyik csomaglás mit rejt, hiszen még az esti mese előtt, alatt, közben is ömlenek a reklámok* Nagy nehezen elértük feleségemmel azt is, hogy csokoládék helyett keksszel megelégedett a kis kiabálós. Azt viszont még nem tudtuk számára teljesen egyértelművé tenni, hogy amíg nincs kifizetve, addig ne bontsa fel, és ne egye meg. Addig ügyeskedett, míg a zacskót feltépte, s természetdsen a feje tetejére állítva ki is szórta a tasak tartalmának egy részét a földre. Én, mint jól nevelt vásárló, az egyik eladóhoz fordultam: „Elnézést kérek, a lányom kiszórta a földre a kekszet.” Mindezt abból a megfontolásból tettem, hogy a majdani takarításnál ne legyen annyi munkájuk, hiszen addig széttapossák és széthord­ják a vásárlók szinte az egész helyiségben. A válasz gyors volt, s felért egy hideg zuhannyal. „Kinn, az udvaron van seprű és lapát” - mondotta a hölgy kissé ingerülten, ám annál hangosabban. Rövid ideig néztem rá, mint egy borjú, hogy esetleg rosszul értem. De további magya­rázat nem érkezett, egyértelművé téve a helyzetet. így aztán kiballagtam az „udvarra”, megkerestem a seprűt és a lapátot, majd a többi vásárló mosolygása mellett visszaérkez­tem a „tett színhelyére”. Útközben - kezemben a seprűvel és a lapáttal - elhaladtam a hölgy mellett is... számítva arra a mondatra, hogy „adja ide, kérem, ezt mi elintézzük”. Semmi ilyen. Semmi. Szépen, ahogy azt otthon, a feleségem megbízásából szok­tam, összesöpörtem a lányom által okozott szemetet. A seprege- tés alatt fel-fel tekintettem, hátha megérkezik a „segítség”. De nem érkezett meg. így az összesöpört kekszhalmazt a lapáttal és a seprűvel együtt - mint aki jól végezte dolgát - kivittem az ud­varra. Időközben a sor is haladt, s már mi következtünk a pénztárnál, ahol az említett hölgy segített pénztáros kolleginájának. Vártam volna valamiféle köszönömöt, de úgy látszik, ez sem járt ki. El­végre én, avagy mi voltunk a bűnösök. Arról nem is beszélve, hogy félhangosan - halljam én is - megjegyezte a hölgy: „Elké­nyeztetettek ezek a mai gyerekek.” Hát igen. Lehet, hogy azok. Csak közben az jutott eszembe: a maszeknál ilyen eset elkép­zelhetetlen, mert ő tudja, hogy a vásárlókból él. Viszont úgy tű­nik, ebben a diszkontban vannak, akik még nem tudják, hogy ők is a vásárlókból élnek. Mindenesetre meggondolom, hogy mikor menjek legközelebb oda. Azért is, mert az őszi esős, saras idő következik, s lehet, hogy majd eleve vizesvödörrel és felmosóronggyal fogadnak. Vági E. Zoltán Új múzeumi szerzemény: múlt századi cifraszűr Új kuriózummal, gyapjú szűrposztóból, nemes techniká­val készült cifraszűrrel gyara­podott a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Gyűj­teménytára. Az új szerzemény a legré­gebbi az eddig megvásároltak közül. „Életrajza szerint” 1880 körül kisújszállási mester­ember keze munkájával szüle­tett a helyi nászára készülő Po­csai Elek megrendelésére. Jel­legzetessége, hogy az ünnepi viseleti tárgy szürkeposztóból készült, nagyon szép ornamen­tikával díszített, a gallérján, a szűr elején többszínű motívu­mok láthatók. A már régen el­hunyt Pocsai Elek utódai mindmáig féltve őrizték, csupán néhány hortobágyi hídi vásáron, szüreti mulatságon mutatták be. A ritka nagykunsági cifra­szűrt őrző, öröklő unoka, Pocsai Károly is elhunyt, hagyatéka­ként így került a múzeumi gyűj­temények közé az egyedi darab. Mivel a Damjanich János Mú­zeum még a felújítás időszakát éli, az új szerzemény egyelőre raktáron van. Amint lehetőség nyílik rá, „A hónap műtárgya” korábban elindított sorozat ke­retében bemutatják a nagykö­zönségnek. -es­Akiknek eljött a világ vége A Kereszt és a Rózsa nevében - 48 halott Két svájci falucskában, ösz- szesen három helyszínen, há­rom kiégett házban 48 halottat számoltak össze a megdöbbent hatóságok. Gyerekek, felnőttek, asszonyok és aggok együtt kö­vettek el öngyilkosságot!?), va­lamilyen titokzatos eszme je­gyében. A halottak mindany- nyian a Nap Templom rend, il­letőleg a Kereszt és a Rózsa szekta követői voltak. Szemlátomást tűzgolyó for­májában kívánták együtt el­hagyni földi porhüvelyüket: a házakban keresztül-kasul gáz­tartályok, benzinkannák bonyo­lult szövedékét találták, ame­lyek mind-mind különféle idő­zítőszerkezetekhez - például a telefonhoz - voltak kötve. Az egyik helyszín, Cheiry, aprócska „képeslapfalu” 270 lakossal, Génitől úgy 60 kilo­méterre. Most a világ szinte minden újságjának a címlapján olvasható. A 35 éves Pierre Torche volt az első a tűzoltók között (egyébként „civilben” a falu polgármestere!), aki felfedezte a füstölgő házban, hogy hullák is vannak. „19 holttestet az egyik ház titkos szobájában ta­láltuk meg, amely a garázsból egy rejtekajtón át nyílt. Rajzok a falon (egy Jézus-szerű embert ábrázoló kép), a földön kö­rös-körbe rituális fehér, vörös leplekbe öltözött emberek hul­lája. Egy ember fekete köpö­nyegben, ő lehetett a nagymes­ter.” Ám az igazi nagymesterről egyelőre semmi hír. Pedig ő is­mert ember, vagy inkább hír­hedt ember. Luc Jouret-nak hívják, 46 éves, kanadai állampolgár, ter­mészetgyógyász orvos is, amel­lett hogy gyakran új-Jézusnak aposztrofálja magát. S nagy volt a hatóságok meglepetése, ami­kor kiderült, hogy a lángra lob­bant svájci házak tulajdonosa Luc Jouret. Ő a „kanadai kap­csolat” - aki egyszerre két szél­sőséges szektának is az atya­mestere, az egyik a Kereszt és a Rózsa, a másik a Nap Templom rendjéé. Bár a holttestek mind­egyikét ez ideig nem sikerült azonosítani, a hatóságok szerint Jouret nincs közöttük. A kanadai Quebecben jól is­merik Jouret-t és a Nap Temp­lom rendjét, amely ellen nyo­mozást folytattak, sőt több tag­ját is letartóztatták korábban - fegyverek birtoklásáért. Jouret úr ellen is ezért adtak ki tavaly elfogatóparancsot, de ő 1993-ban Svájcba szökött. Egy kanadai nyomozó, bizonyos Jean-Claude Boyer részletes felvilágosítást adott e szekták­ról: „Ezek az emberek felsőbb- rendűeknek hitték magukat, akik meg voltak győződve ar­ról, hogy az emberiség meg­mentésére hivatottak” - ám hogy ez az „ideológia” miként vezetett kollektív, brutális ön- gyilkossághoz, erre egyelőre nincs válasz. Egy közismert svájci „szekto- lógus”, Jean-Francois Mayer két nappal a szörnyűségek után kapott egy autentikusnak tűnő levelet, amely szerint valóban kollektív öngyilkosság történt. („Elhagyjuk ezt a hipokrita és elnyomással teli földet, hogy az igazság és az Abszolútum új dimenziójába érkezzünk...”) *- Működik Magyarországon a Nap Templomának rendje? - kérdeztük Dr. Szalay Lászlót, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium egyházi kapcsola­tok főosztályának helyettes ve­zetőjét.- Nem tudunk róla, legalább­is nálunk nincsenek beje­gyezve. A különféle vallási szervezetekről hivatalosan csak akkor szerzünk tudomást, ami­kor állami támogatást igényel­nek. Ennek ellenére valószínű­leg nincs ilyen szekta Magyar- országon. Érdeklődtünk az Országos Rendőr-főkapitányság illetéke­seinél is: tudnak-e arról, hogy az öngyilkos szektának vannak hazai követői? A szóvivő meg­nyugtatott: ismereteik szerint nincsenek. Ferenczy Europress Balettosok jubileuma A Győri Balett fennállásának 15. évfordulója alkalmából jubi­leumi előadást tart október 26-án és 27-én a Budapest Sportcsarnokban. Kiss János balettigazgató a sajtónak el­mondta: a Bábel című kétfelvo- násos, egész estét betöltő tánc­drámát mutatják be. A monu­mentális produkció koreográfiá­ját Bombicz Barbara, a győri együttes szólótáncosa készí­tette, a zenét Tolcsvay László komponálta. A libretto a kore­ográfus és a zeneszerző, to­vábbá Gombár Judit jelmez- és díszlettervező, valamint Kapo- nya Judit festőművész közös munkája. A táncjáték első része a bibliai időket idézi. A máso­dik felvonás korunk bábeli zűr­zavarában játszódik, amikor az emberek már nem a soknyelvű­ség okán nem értik meg egy­mást. Az együttes győri közönsé­gével november 18-án ünnepli a jubileumot, akkor mutatják be a Monarchia, monarchia című produkciót Gombár Judit szö­vegkönyve alapján az Ausztriá­ban élő komponista, Andreas Baksa zenéjére. A koreográfiát William Fo­min és Kiss János készítették, a táncdráma középpontjában Fe­renc József hitvese Erzsébet, Ausztria császárnéja és Ma­gyarország királynéja áll. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom