Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

1994. október 10., hétfő Hazai tükör 3 Az ügyészség döntött, ám nincs béke Karcag határában A harc a bíróságon folytatódik Az idén nyáron, július S-én Karcag határában az 52-es táb­lán licitált 12 hektárnyi földterületen igazi „földfoglalás” zaj­lott. A terület, melyen a két ellenséges csapat harci eszközei sorakoztak, Kábái Nagy Lajos tulajdona. A tulajdonos elmondása szerint, a vele szemben álló és úgymond búzájáért harcoló karcagi Kunmező Mezőgazda- sági Szövetkezet már ’92. ja­nuár 20-án, - miután a Magyar Közlönyben is megjelent az árverésre kerülő földterületek helyrajzi száma - tökéletesen tisztában kellett hogy legyen ennek következményével - vagyis a tulajdonosváltással, — ám mindezek ellenére még abban az évben elvetette búzá­ját, majd annak rendje és módja szerint le is aratta. Az ezt követő évben ismét elvetett, arra való hivatkozás­sal, hogy „aki vet, az arat”. Ez­zel, úgymond, teljesen törvé­nyesen látott hozzá - az akkor már Kábái Nagy Lajos tulaj­donát képező területről - „sa­ját” búzájának betakarításá­hoz. Ennek előzményeként a tu­lajdonos többször megpróbálta a szövetkezetnek kifizetni a mezei leltárt, vagyis a vetőma­got és a talajelőkészítést, ám a szövetkezet mindannyiszor el­utasította. A búzaföld új birtokosa jú­lius ötödikén egyetlen kom­bájnjával nekilátott az aratás­hoz, de mindössze három hek­tárt vághatott le, ugyanis a Kunmező Mezőgazdasági Szövetkezet ezt látván, csata­sorba állította saját gépeit. A látványos felvonulás, utó­lag derűre adhat okot, ám akkor véresen komoly volt - mondja a kárvallott, - olyannyira, hogy még a rend őreinek is a hely­színre kellett vonulniuk, meg­akadályozandó egy nagyobb fajta csata kezdetét. A kivonu­lásnak, ha úgy tetszik erőde- rhoifsMcionak. mélyen a sző*' vetkezetet többen képviselték, a tulajdonos szerint - nem titkolt célja a megfélemlítés volt. A vadnyugati stílusú hajsza - folytatja - abban nyilvánult meg, hogy a szövetkezet kom- bájnai üldözőbe vették, és meg­próbálták leszorítani a tulajdo­nost és egyetlen gépét saját bú­zaföldjéről. A meglehetősen furcsa há­ború végén a szövetkezet egyik vezetője, Kábái Nagy Lajos szerint, az ő bilincsbe veretését követelte. A rendőrség lépett közbe Szerencsére a rendőrség mu­tatkozott a legjózanabbnak, a lehető legkorrektebb módon rö­vidre zárta az ügyet, és véget vetett az ütközetnek, melyben a szövetkezet bizonyult erősebb­nek. Ugyanis a tizenkét hektá­ros területből kilenc hektárról takarította be a termést. A szö­vetkezet - a tulajdonos által „el­lopott” - 140 mázsa búza visz- szaszerzéséért az ügyészségen tett feljelentést, amit későbbi fellebezésükkel együtt elutasí­tottak. Állásfoglalásuk értelmé­ben a termés betakarításával lo­pás nem történt, mivel az árve­rést követően a licitáló a földte­rület tulajdonjogát azonnal megszerzi. Ezért megszüntették a Kábái Nagy Lajos elleni foly­tatott nyomozást. A tulajdonos elmondása sze­rint a gazdálkodók közül többen is szerették volna kifizetni a mezei leltárt. Az is igaz, hogy az elutasító választ követően, szinte mindenki elfogadta a szövetkezet elnökének érvelé­sét. Hogy miért? Mert - mint Kábái Nagy Lajos mondta - az embereket megtanították félni. Malmi egyes helyett takarmánybúza De ez csupán a dolog egyik oldala. A 140 mázsa búzából vett minta előzőleg malmi egyes minősítést kapott, vagyis a legjobbat. Ám a teljes meny- nyiség vizsgálatakor már csak takarmánybúzaként szerepelt. A gazdálkodó ezt nem hitte el, ezért búzáját Hajdúszoboszlóra vitte bevizsgáltatni, ahol malmi egyes minősítést kapott. Hogy hányán járhattak így? Nagyon sokan - mondja. A további vitát elkerülendő, megoldást jelen­tene egy 1 millió 600 ezer forint értékű berendezésnek a megvá­sárlása, amellyel a búzát és egyéb gabonaféléket nemzet­közi hitelesítéssel bíró vizsgá­latnak lehet alávetni. De van másik probléma is - folytatja - mégpedig a karcagi malom privatizációjával kap­csolatban, amely jelenleg az Alföldi Gabonaforgalmi és Malomipari Váliallat tulaj­dona. A 67 ezer katasztrális holdnyi határban a malom mo­nopolhelyzetben van. Többen attól tartanak, hogy a hatalmas kapacitású malom és tároló- egység tulajdonjogát illetően, különböző külföldi érdekeltsé­gek meghatározó helyet kap­nak, ami a későbbiekben meg­pecsételheti a malom sorsát. A karcagi Kunmező Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke, Nagy János, csupáa a történet egyik felét minősíti hitelesnek. Egyértelműen Kábái Nagy la- jos fantáziájának tudja be a bi­lincsbe veretés szándékáról és a kombájnüldőzéses harcról szóló történetet. Való igaz - mondja - hogy a szövetkezet gépei is megjelentek a helyszí­nen, de céljuk csupán az aratás volt, nem pedig kombájncsata kirobbantása. A szövetkezet főagronómusa pedig - foly­tatja - sokkal józanabb és megfontoltabb, mintsem a ki­vonuló rendőrségtől Kábái Nagy Lajos bilincsbe veretését követelte volna. Azt viszont egyáltalán nem cáfolta az el­nök, miszerint többen próbál­koztak a mezei leltár kifizeté­sével. A szövetkezet elnöke cáfol Amint azt a szövetkezet el­nöke elmondta, ők csupán kor­mányrendelet adta lehetősé­gükkel éltek, amikor learatták más földjéről a búzát. A rende­let szerint ugyanis - tette hozzá - aki elvetette a vetőmagot, an­nak joga van learatni. A másik vádat, miszerint a búza lefokozásában a szövetke­zet keze van, alaptalannak mi­nősítette. Mint mondta, a ma­lom a minősítéssel kapcsolatban semmilyen véleményt nem vesz figyelembe, másrészt azt sem tudták, hogy eredetileg milyen osztályzatot kapott Kábái Nagy Lajos búzája. Ugyanakkor kitar­tanak véleményük mellett, s ha kell, a legfelsőbb fórumig vi­szik az ügyet. Kábái Nagy Lajos szerint vagy kompromisszumot kötnek, vagy az ügy végeláthatatlan pe­reskedésbe torkollik. A dolog egyelőre úgy fest, a szemben álló felek hamarosan a bírósá­gon találkoznak. tbg JÁRMÜKIÁLLÍTÁS. Második alkalommal rendezte meg a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Közúti Közlekedési Szolgáltatók Kamarája és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fu­varozó Ipartestülete a Szolnoki járműipari szakkiállítást. A szép számú érdeklődő a Ti- szaligetben tekinthette meg a személy- és teherfuvarozó jármüveket. (Fotó: I.L.) Szüreti muCatsqg Kisújszálláson koradél­után indult a zenekarból, lovasokból, hintókból és táncosokból álló menet (alsó képünkön). Körbe­járták a várost, több he­lyen műsort adtak. Kenderesen, a művelő­dési ház előtt és mellett várták a vásározók és népművészek a zord idővel dacolni merő érdeklődő­ket. Este mindkét helyszí­nen bált rendeztek. Szőlőt viszont egy kosárnyit sem láttunk sehol.. . -I.L.­Programok - pénz nélkül (Folytatás az 1. oldalról) ezer forint önerőt kell(ene) biz­tosítani. A kunmadarasi repülő­tér polgári hasznosítását szol­gáló tanulmányhoz a Tefa 18,2 millióval járult hozzá. E költsé­gekhez kapcsolódva a megyei önkormányzatot ez évben 500 ezer forint terheli. A településközi együttműkö­dést segítő Phare program tá­mogatásai a Jászság és Tiszazug fejlesztésén túlmenően a megye egyéb térségeit is segítik pályá­zati rendszer keretében.' A fog­lalkoztatási alapból történő tá­mogatásra Tiszazug és Kunhe­gyes környéke kistérségek igé­nyeltek állami pénzeszközöket. Ez évben a térségi gazdaság- fejlesztésekhez kapcsolódó két új megyei szervezet kezdte meg működését, amihez a közgyűlés anyagi támogatást is tudott nyújtani. így a Szoltisz Kft be­fektetési és tanácsadó irodája részére, befektetési lehetőségek feltárására 200 ezer, míg a ci­gány foglalkoztatási és vállal­kozásszervező iroda támogatá­sához 30 ezer forintot biztosí- tott.A programok támogatására a ’94-es év hátralévő részére a megyei önkormányzatnál az előirányzat még rendelkezésre áll. Jövőre azonban az is kérdé­ses, lesz-e rá kerete magának az állami büdzsének? A fejlesztési programok pedig annyit érnek pénz nélkül, mint a leves só nélkül. -scsj­Kerékpárutak Karcagon a technikumban Iskolanap és gépkiállítás A karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Gimnázium fennállásának 95. évében rendezték meg az idei Szentannai-napokat. Döntöttek a kerékpárút-épí- tések jövő évi támogatásáról: a KHVM tájékoztatása szerint a tárcaközi bizottság 38 önkor­mányzati pályázatot elfogadva összesen 183,7 millió forint tá­mogatást hagyott jóvá, aminek eredményeként jövőre 63 kilo­méter kerékpárút épülhet. Első­sorban azokat a pályázatokat támogatták, amelyek benyújtói a kerékpárút-hálózat egy-egy szakaszát kívánták megvalósí­tani. Ugyancsak kiemelten kezel­ték az üdülőterületi kerékpáru­tak építését. Előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek a nagy forgalmú országos közút­hálózat vonalán a kerékpáros és a gépjárműforgalom szétválasz­tását célozzák. Természetgyógyász akadémia Megkezdődött az oktatás szombaton Kecskeméten, a ha­zánkban elsőként indított Ter­mészetgyógyász Akadémián. A kecskeméti egészségügyi szakiskolában zajló kétéves kurzust a Magyar Természet- gyógyász Kamara szervezte meg. Azzal a céllal - tájékoz­tatta erről az MTI munkatársát Taraczközi István, az érdek- képviselet országos főtitkára -, hogy feloldja a természetgyó­gyászat területén eluralkodott ellentmondásokat. A termé­szetgyógyászat hitelét ugyanis mind az orvostársadalom mind a betegek számára csak az szi­lárdíthatja meg, ha e szakterü­leten kellően felkészült szemé­lyek tevékenykednek. Céljuk az érdekvédelem ■■■■■■■ Mezőtúriak a rokkantak napján A Mozgáskorlátozottak Egyesületének mezőtúri szerve­zete 1990. augusztusában ala­kult. Az akkori 80 fős taglét­szám ma már 400 felett van. A rokkantak napja alkalmából szombaton délután 3 órától több mint százan gyűltek össze a Kö­zösségi Ház nagytermében. Az éves munka rövid értékelése .után a megyei egyesület részéről Engel Edit köszöntötte a jelen­lévőket. Csepcsényi Lászlóné, a helyi egyesület vezetője el­mondta, hogy a tagság főleg időskorúakból áll, de patronál­ják a fiatal betegeket is. Azokat pedig, akik életük 80 százalékát négy fal között töltik, évente legalább egyszer lakásukon fel­keresik. Céljuk továbbra is az, hogy érdekvédelmet, támogatást - fűtéskorszerűsítés, lakásátala­kítás, közlekedés stb. - nyújtsa­nak az arra rászorulóknak. Két­hetente, hétfői napokon 14 és 17 óra között tartják foglalkozásai­kat a Közösségi Házban, melyre minden egyesületbe belépni szándékozót szívesen látnak. Fix költségvetési támogatást nem kapnak, egy-egy rendezvé­nyüket viszont - mint ahogyan a szombatit - az önkormányzat pénzügyileg támogatja. A befi­zetett tagdíjak negyven százalé­kából gazdálkodnak, valamint a Piremont kisvállalat rendszere­sen szponzorálja egyesületüket. Emellett minden pályázati lehe­tőségét megragadnak, hogy programjaik - kirándulások, összejövetelek - megvalósulhas­sanak. Csepcsényi Lászlóné ne­gyedik éve vezeti a helyi egye­sületet, a vezetőségi tagok vi­szont elég gyakran váltják körü­lötte egymást. Ennek fő oka az, hogy társadalmi munkában lát­ják el ezt a feladatot, melyhez igazi megszállottság szükséges. Az idén, december közepén óévbúcsúztató összejövetelt szerveznek. Ezen a jó hangula­tot Szilágyi Lajos, Deme Mi­hály, Kun Imre zongorajátéka és éneke, a Búzavirág Néptánccso­port és a szólót éneklő Fejes Im- réné „alapozza” meg. -czik- kely­Csütörtökön este a szlovákiai szepsi mezőgazdasági szakis­kola deákjaival közösen emlé­keztek meg az aradi vértanúk­ról, majd szavalóversenyt ren­deztek, ahol 24 diák vállalta a megmérettetést. Pénteken az iskola névadója szobrát koszorúzták meg, majd Gombár Mihály az FM Jász- Nagykun-Szolnok megyei hiva­talának vezetője értékelte a me­gye mezőgazdaságának helyze­tét. Mint mondta, súlyos helyze­tet élt át az ágazat a piacvesztés miatt, s csökkent a mezőgazda­ság jövedelmezősége is. Meg­említette az állatállo­mány-csökkenést és a nagy­üzemi gazdálkodás gondjait. A következő években a termelés színvonalának a növelésére van szükség, amihez központi tá­mogatást is biztosít a kormány. Szükséges lenne a terméktaná­csokban a kistermelők képvise­lete is - vélte -, s a most alakuló kamarában létre kell hozni tele­pülésenkénti mezőgazdasági bizottságot, amely a jelenleg meglévő falugazdász hálózatot kiegészítve tudna dolgozni az ágazatért. dr. Wallendums Árpád, az FM tudományszervezési-okta­tási főosztályának osztályveze­tője a szakoktatás fontosságáról beszélt. Mint elhangzott, a je­lenlegi közoktatási törvény a 10. osztálytól támogatná a szakképzést. Ez nem jó, ezen a NAT (nemzeti alaptanterv) át­dolgozásánál változtatni kíván­nak majd. Ő is egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaságban a mi­nőség felé kell elmozdulni, eh­hez azonban jól képzett sza­kemberekre van szükség. Egy jól működő agrárlobby kell, ahol a szövetkezet, a magán­gazda, az agrárszakember és a szakképzők egymást segítve dolgoznak az ágazatért. Jónak tartotta, hogy az intézmény a tanüzemét megtartotta, hiszen itt az alapfogásokat megtanulja a diák, innen azonban vinni kell tapasztalatcserére is. Végül re­ményét fejezte ki, hogy a me­zőgazdaság ismét az ország hú­zóágazata lesz. Ezután az iskola igazgatója, Baja Sándor átadta a Szentannai Alapítvány által kiírt pályázat nyerteseinek a díjakat. Tanulói kategóriában első lett Harmati Gyula (5.A) és Juhász Tibor (5.A), második Németh László (4.B) és harmadik Ugrai János, volt diák. Tanári kategóriában második díjat kapott Rózsay Emőné. Az immár hagyományos gépkiállítást dr. Nyíri László professzor (DATE) nyitotta meg. A húsz kiállító között Szlovákiából érkezettek is van­nak. Láthatóak például a szolnoki Agroker, a Purina Hage, az Ag- rofarm Kaba, a KITE Nádud­var, a Farmgép Debrecen, az Agrofarm Kaba, a DATE Kuta­tóintézet, a Trafomex, a Kátisz, a Vitesz, a Road Service Kft. gépei és termékei, melyet va­sárnap estig nézhetnek meg az érdeklődők. -de-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom