Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

1994. szeptember 6., kedd Körkép 5 Amit a hadigondozásról tudni kell Lapunkban az utóbbi hetekben többször is foglalkoztunk a hadigondozással, a hadigondozottak helyzetével. Ezúttal a Hon­védelmi Minisztérium szóvivőjének e tárgyban írott cikkét ad­juk közre. A Honvéd Együttes Szolnokon szerepelt „Csinnadratta” a laktanyában A Honvéd Együttes - mely kétszáz fős társulatával az ország legnagyobb hivatásos együttese - tegnap délután az 5. Jász-Nagykun-Szolnok Légvédelmi Tüzérdandár újoncai előtt adta elő zenés katonai kabaréját, a Csinnadrattát. Mint azt Gyólai Béla alezredestől megtudtuk, a Honvéd Együttes az idén összesen öt alkalommal tart előadást Szolnokon meghívásukra. Az együttes népszerűségéről, anyagi lehetőségeiről beszélgettem Mészöly Gáborral, az együttes dramaturgjával. 1994. szeptember 1-jén ha­tályba lépett a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény és annak végrehajtását szabá­lyozó 113/1994. (VIII. 31.) kormányrendelet. A törvény teljes körűen szabályozza a hadigondozottakat megillető valamennyi ellátást és ked­vezményt. A jogosultság a Magyarországon élő magyar állampolgárokra terjed ki, a kettős állampolgárok csak ak­kor részesülhetnek hadigondo­zásban, ha Magyarországon élnek. A hadigondozás mindazon személyekre kiterjed, akik az I. világháborútól kezdve napjain­kig vagy a jövőben harci cse­lekményben, hadműveletben megsérültek. így, az 1956-os forradalom és szabaságharc so­rán veszteséget szenvedettekre is. Azonban akik 1954. novem­ber 1-jét követően a hadsereg­ben megsérültek, nem minősül­nek hadigondozottnak, mert ré­szükre a járandóságot a honvé­delemről szóló hatályos törvény (1993. évi CX.) biztosítja. Hadigondozásba a hadirok­kanton kívül a hadigyámolt, a hadiözvegy, a hadiárva és a ha­digondozott családtag vehető. Hadigyámolt, illetve hadiárva a hadirokkant gyermeke 16 éves koráig vagy nappali tagozatos tanulmányának idejéig. Hadi­özvegy az, akinek házastársa hadi cselekmények következté­ben hunyt el, vagy korábban hadirokkant volt és halálakor már legalább öt éve együtt él­tek, vagy házasságukból gyer­mekük született. Hadigondozott családtagnak a törvény szerint az elhunyt hadirokkant által el­tartott 60. évét betöltött vagy legalább 67 százalékban csök­kent munkaképességű szülő, nagyszülő, testvér vagy féltest­vér számít. Ha a hadiözvegy újabb házasságot köt, és új há­zastársa nem hadirokkant, a ha­digondozási jogosultság meg­szűnik, azonban ha ezt köve­tően ismét megözvegyül, a ha- diözvgyi minősítése úgymond újra feléled. A hadigondozottak részére a törvény ellátásokat és kedvez­ményeket ír elő. Egyösszegű té­rítést kapnak azok, akiktől a ko­rábban megállapított és folyósí­tott pénzellátást az 1940-es évek végén megvonták. Az 9 egyösszegű térítés egyszeri, készpénzben történő kifizetést jelent, melynek összege hadi­rokkantak esetén az 1949 előtt megállapított rokkantsági foktól függ, 250 és 100 ezer forint kö­zött változik. A hadiözvegy ré­szére 75 ezer, a volt hadiárva Hogy mit lehet tenni, ha a ki­vitelező felfordítja a szépen rendezett terepet? Nem sokat, csak nyelni az esetlegesen ke­letkezett mérget. Az ároknyitást egyébként komoly engedélyez­tetés előzi meg, amit a város­háza városüzemeltetési irodájá­ban adnak ki, és jó néhány pontban rögzítik, hogy mit kell betartania a munkát végzőnek. Ha nem úgy dolgozik, ahogy azt kikötötték, meg is büntethe­tik. Az előírások betartását elle­nőrzik a közterület-felügyelet és a már említett iroda munkatár­sai. A lényeg, hogy a munka be­fejeztével az eredeti állapotot vissza kell állítani. Ha a járdát, a kocsibejárót megbontották, annak ugyanúgy kell kinéznie, ahogyan a munka megkezdése előtt kinézett. Ha történetesen fű vagy cserje díszlett a kerítés előtt, és rárakták a földet, vagy megbolygatták a terepet, akkor is az eredeti állapot visszaállítá­sára kell törekedni. Ha nem így történik, szólni kell a kivitelezőnek vagy pedig a városüzemeltetési irodának. A viták elkerülésére a kivitelező és az iroda közös bejárást tart, hogy megvizsgálják, milyen is részére pedig 50 ezer forint az egyösszegű juttatás. Egyébként a volt hadiárvák ma már 40-50-60 évesek, és akkor mi­nősültek hadiárvának, amikor szülőjüket elvesztették. Nagyon fontos tudni, hogy ezen egyösz- szegű térítésre a jogosultságot az igénylőnek kell bizonyítani, mégpedig azt, hogy részére an­nak idején a folyósítást megál­lapították, majd megszüntették. A törvény nagyon szigorúan fo­galmaz, tehát méltányosságra nincs lehetőség. Az egyösszegű térítés kifizetésére volt hadiár­vák részére a törvény szerint csak 1995. január 1 -je után van lehetőség, azonban természete­sen célszerű az okmányokat, il­letve bizonyítékokat már eddig az időpontig előkészíteni. Az előbb említett egyösszegű térítésen túl a hadirokkantnak, a hadiözvegynek, a hadiárvá­nak és a hadigondozott csa­ládtagnak járadékot folyósíta­nak. A járadék összege a min­denkori öregségi nyugdíjhoz igazodik, a hadirokkant részére a 100, 75, 65, 50 és 25 százalé­kos mértékű munkacsökkenés­nek megfelelően az öregségi nyugdíj 150 és 25 százaléka kö­zött változik. (így, egy 100 szá­zalékos hadirokkant ma 6000 forintot kap, ami az új szabá­lyozásai 11.220 forintra emel­kedik.) Hadiözvegy részére 75 százaléka, a hadiárva és a hadi­gondozotti családtag részére pedig az öregségi nyugdíj legki­sebb összegének 30 százaléka jár havonta. (így, a mai 3000 fo­rintos kigészítő hadigondozotti pénzellátás a hadiözvegy ré­szére 5610 forintra emelkedik.) Ha a hadirokkantnak, illetve a hadiözvegyi járadékra jogosult­nak nincs semmilyen más jöve­delme, a fent említett összege­ket meg kell emelni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Jó tudni, hogy a ha­diárvát, illetve a hadigondozotti családtagot más juttatástól (pél­dául árvaellátás) függetlenül megilleti ez az ellátás. A járadékokon túl a hadin- gondozotti törvény további jut­tatásokat és kedvezményeket is megállapít. Ezek közé tarto­zik a temetési hozzájárulás, a té­rítésmentes gyógyászati és egészségügyi ellátás, az állami intézmények által nyújtott szo­ciális gondoskodások (például időskorúak szociális ellátása), és természetesen ebbe a körbe tartozik a gyógyászati segéd­eszközök ellátása is. A törvény a kedvezményekről is intézke­dik. Eszerint a rokkant, illetve a volt az eredeti terep, vagyis hogy milyen állapotot kell visz- szaállítani. A komolyabb mun­hadiözvegy térítésmentesen ve­heti igénybe a helyi és helyközi közlekedési eszközöket, nem kell televízió-előfizetési díjat fizetnie, a piacokon és vásár- csarnokokban mentesül a hely­pénz megfizetése alól. A hadigondozással kapcso­latos ügyeket a lakóhely sze­rinti illetékes önkormányzat jegyzője intézi. Minden olyan kérdésben, amely a hadigondo­zottakat érinti, határozatban dönt, így a hadigondozási igényjogosultságról, a járadék­osztályba sorolásról, köz- gyógyellátási és hadirokkanti igazolvány kiadásáról. A jegyző a kérelmezőt akkor veheti hadi- gondozásba, ha a jogosultság hadi eredetét kétséget kizáróan bizonyították. A bizonyításhoz elsősorban korabeli szolgálati, katonai, kórházi vagy más ható­sági iratokat kell bemutatni, ha ezek nincsenek meg, tanúval­lomásokkal is bizonyítható a jogosultság. Úgy tűnik, hogy ma a legnagyobb probléma a korabeli írásos dokumentumok fellelése, hiszen több évtized el­telt már a hadi események óta. Az iratok elsősorban a Magyar Honvédség Központi Irattárá­ban (1027 Budapest II., Fekete­sas u. 4.) találhatók. Ha a kere­sés nem vezet eredményre, ak­kor azon megyei levéltárban célszerű folytatni, amely me­gyének a területén a kérelmező a sérelmet elszenvedte. Nagyon fontos tudni, hogy a korábban megállapított hadi­gondozotti minősítések ér­vényben maradnak, tehát sen­kinek nem kell csupán a törvény miatt felülvizsgáltatnia korábbi minősítéseit, automatikusan fo­lyósítják a megemelt ellátáso­kat. Természetesen más a hely­zet, ha a hadigondozott kezde­ményezi ezt a vizsgálatot a más járadékosztályba való sorolás miatt. A jegyző első fokon ho­zott határozata ellen a köztársa­sági megbízotthoz lehet felleb­bezni, és az itt hozott határoza­tot a Közigazgatási Bíróság előtt lehet megtámadni. Egyéb­ként a hadigondozással kapcso­latos minden ügyintézés adó-, illetve illetékmentes. Végezetül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy akik je­lenleg nemzeti gondozási díjat kapnak, annak mértékét ez a törvény felemeli a hadigondo­zotti ellátás szintjére, hogf' lehe­tőleg minél kevesebben kérjék közülük hadigondozottá történő átminősítésüket. Az érdeklődőktől azt kérjük, hogy további felvilágosításért az önkormányzatok jegyzőihez, ügyfélszolgálati irodáihoz for­duljanak. Erdélyi Lajos alezredes HM-szóvivő kák előtt esetleg videóra is ve­szik a terepet. Tény, hogy mindenképpen kellemetlen, ha az árok sokáig tátong az utcában. Rontja a ké­pet, balesetveszélyes. A cél ér­dekében, azaz, hogy lesz gáz, telefon, mindenki szívesen elvi­seli a kellemetlenségeket - de csak az elkerülhetetleneket.- Amikor a Honvéd Együt­tesről beszélünk, akkor nem egyetlen profilú csapatról van szó, hiszen van tánckarunk, férfikórusunk - mely az ország egyetlen hivatásos férfikórusa -, szimfonikus zenekarunk, népi és folkzenekarunk és egy színész, szólista „tagozatunk" is - kezdte Mészöly Gábor. - Ez a színész tagozat az, amelynek tagjai ma este fel­lépnek a laktanyában a Csin­nadratta című zenés katonai kabaréval. Ennek a klasszikus kabarénak egyetlen célja van: a katonák jól érezzék magukat legalább egy órán át.- Az együttes működését a honvédség finanszírozza ... Mennyire tartják szívügyüknek az Önök munkáját?- Maximálisan. Különböző rendszerváltások, politikai áramlatváltozások közepette is, sőt annak ellenére, hogy a hon­védségben is csökkent a rendel­kezésre álló pénzösszeg - mű­ködni tudunk. Persze néha van­nak kisebb veszélyek, de azért létezünk. Az ünnep alkalmából em­léktáblát avattak a Szemere Bertalan út 6. szám alatti, egy­kori házánál. Horváth Fe- rencné dánosi tanárnő tanul­mányából merítvén Juhász Já- nosné Járdány Erzsébet ek­képpen emlékezett vissza Pe­tőfi Sándor sógornőjére: „Petőfi Istvánná Gaylhoffer Antónia, nagymamám nagy­nénje egy nagy nevet viselő, de szerencsétlen sorsú asszony volt. Petőfi Sándornak, a láng­lelkű költő öccsének szerelme, felesége. Tóni néni személyé­nek jelentőséget a sokunk számára legnagyobb magyar költő adott. Nagysága letörhetetlen nimbusszal övezi azokat, akik csak nevét viselték is. Ő maga sohasem találkozott Petőfi Sándorral, de Istvánon és Szendrey Júlián keresztül na­gyon közel állónak érezhette magához. Történelmileg 100-130 év nem nagy idő. Ha halandóságunk által megszabott emberöltőkön át kell az emlékezet szálát fel­göngyölíteni, nehéz átlátni, és nagyon ismeretlen világba visz bennünket a képzelet. 1857-ben történt, hogy Petőfi István, a híres költő öccse a pesti gőzössel Dánszentmik- lós-Pusztára érkezett. Gaylhof­fer János fogadta fel két fia ne­velőjéül a szabadságharc egy­kori kapitányát, a sokat pró­bált, művelt fiatalembert, akit mint ritka becsületességű, sze­- Ez a maximális támogatás az anyagiakban is meglátszik?- Természetesen van az együttesnek saját bevételi for­rása is, hiszen míg korábban nem volt lényeges, hogy egy kulturális intézménynek meny­nyi a bevétele, addig ma már a kultúra is árucikk. S persze a támogatás mértéke is csökkent, így saját bevételből kell kiegé­szíteni a működéshez szükséges összeget. Nos, ami igazán pénzt hoz, az a külföldi út...- Mennyire „kapós” ma a Honvéd Együttes?- Évente 400-450 előadást csinálunk, ennek körülbelül egyharmadát a laktanyákban, il­letve katonaközönség előtt, hi­szen nem csak a sorállományú- aknak adunk műsort, hanem például tiszti klubokban is fel­lépünk, sőt újabban honvédbá­lokat kezdenek el szervezni. Most hét végén Aszódon vol­tunk egy laktanyabúcsún, ahol nyolcezres közönség előtt lép­tünk föl. Ezek az „alapvető” programjaink, hiszen ezért, il­letve ezért is kapjuk a pénzt a rény és nemes törekvésű egyént ajánlottak gazdag föl­dbirtokos ükapám figyelmébe. A költői vénával is megál­dott Petőfi István hamarosan beleszeretett a család féltve őr­zött leányába, Antóniába, ami­ről számos verse tanúskodik. 1858 tavaszán már meg is val­lotta szerelmét Tóni kisasz- szonynak. Augusztus 13-ra, a világosi fegyverletétel évfor­dulójára tervezte a leánykérést, hogy a fájdalom napját az öröm napjává változtassa. An­tónia azonban, ismerve apja ál­láspontját, vonakodott biztatni a fiatalembert. Gaylhoffer Já­nos úr féltése is jogos volt, hal­lani sem akart a házasságkö­tésről, mivel legkedvesebb, jómódban nevelkedett gyer­mekét nem adhatta biztos állás nélküli szegény férfihoz. A megoldást Szendrey Júlia eszelte ki: a fiatalember szá­mára más állást szerzett a Csákói uradalomban, hogy a feledést megkönnyítse. A bú­csúzás előtt azonban Tónika is megvallotta érzéseit. Foga­dalmat tettek: várnak egy­másra. Petőfi István életében olyan munkás öt év következett, melynek eredményeként ko­moly, megbízható gazdatisztté vált. Háromezer-négyszáz hold teljhatalmú ura volt, me­lyet mintagazdasággá tett. Ez idő alatt nem mondott le Antó­niáról, folyamatosan írta hozzá leveleit, verseit. Antónia tar­honvédségtől. De számos kül­földi országban is fellépett az együttes: a sevillai világkiállítás magyar napjának gálaműsorát például az együttes adta, vagy említhetném még a népi zene­karunkat Szalai Antal vezetésé­vel, akik a sydneyi Operaház­ban léptek fel nemrégen. Már egy jó ideje a törekvése­ink közé tartozik, hogy más művészeti intézményekkel kö­zösen csináljunk programokat: így például - még Markó Iván idejében - a Győri Balettel volt nagyon jó munkakapcsolata a tánckamak, vagy a Nemzeti Színházzal adtunk elő közös produkciót. Az ilyen együttmű­ködés anyagi és művészeti szempontból is előnyös mindkét fél számára.- Úgy tudom, az idén is eljut az együttes külfödre ...- A szimfonikus zenekarnak van egy berlini meghívása, a tánckart is hívták több külföldi országba is, s úgy néz ki, hogy a népi zenekar az Egyesült Álla­mokban lép majd fel, ahol való­színűleg egy hanglemez is kia­dásra kerül. Egyszóval az egy­üttes minden „szekciója” állan­dóan szerepel, sőt van, aki - mint például Dévai Nagy Ka­milla - egyedül ad műsort mint a Honvéd Együttes tagja. A kis kamara-előadásoktól kezdve a nagy szabadtéri előadásokig minden előfordul nálunk. Cs. Csáti Réka tózkodása sem szegte kedvét. Érezte, tudta, hogy bár a lány­nak szülei megtiltották az írást, Tónika szerető szívvel várja sorait. 1863-ban, amikor egzisz­tenciális helyzete már lehetővé tette, újra a zord atya elé állt kérésével, aki most már nem gördített akadályt a házasság elé. Ekkor a család már Nyá­regyházán élt, szerényebb kö­rülmények között, mivel a ti­zenkét gyermek kiházasítása és a gazdasági bajok nehezebb napokat hoztak. Itt volt az el­jegyzés, 1863 szeptemberében, majd az esküvő, karácsonykor. Az új pár Csákóra, Petőfi Ist­ván pusztai otthonába utazott. A boldogság napjaira hama­rosan fekete felhő borult. Pe­tőfi Istvánt még házassága előtt hatalmába kerítette egy nő, aki továbbra sem eresztette el, és hat héttel az esküvő után „megszöktette” a férfit. A férfi, aki öt évig epekedett, gyenge volt, elhagyta fiatal feleségét. Hamarosan újra könyörgött Tóni kegyeiért, de a büszke hölgy hajthatalan volt. Törvé­nyesen nem váltak el, de többé soha nem találkoztak. Itt ért véget a nagy, romantikus sze­relmi történet. Mindez akkoriban történt, amikor Amerikában dúlt a polgárháború Észak Dél ellen, Lengyelországban felkelés volt a cár ellen, Magyarorszá­gon Ferenc József császár uralkodott, ekkor alkotott Jó­kai Mór, Arany János, Liszt Ferenc, és Tóni néni harminc­egy éves volt. Antónia soha nem bocsátott meg, de nem is gyűlölködött. Petőfi István halála után emlé­két, a tőle származó Petőfi-re- likviákat ápolta, majd a Nem­zeti Múzeumnak hagyomá­nyozta. Egyéni sorsa nehézre fordult, elszegényedett. Test­véreinél lelt menedéket. Leg­tovább nagymamám, Gaylhof­fer Erzsébet Járdány Gyuláné nyújtott biztos támaszt nagy- nénjének. Szeretetével, tiszte­letével övezte, gyötrelmes be­tegségében ápolta. Fiatal korá­ban ismerte meg, igen nagy ha­tással volt rá, és rajta keresztül ránk is. Szilárd erkölcsű, tisz­teletet parancsoló, elesettségé- ben is nagy tekintélyű hölgy volt. Szerette a szépet. A köl­tészen túl a tárgyi világ szép­ségeit is. így emlékezünk Gaylhoffer Antóniára, aki kevéske bol­dogsága és több évtizednyi magánya révén örök életet ka­pott Petőfi Istvántól.”-int­Zavaró árkok az utcákon Napjainkban örvendetesen megszaporodtak a munkaárkok Szolnokon (is). Vagy mégsem egyértelműen jó ez? Egyrészt jó, mert az árkokba új gáz- vagy éppen telefonveze­ték kerül. Másrészről nem jó, hiszen a munkálat felfordulással jár, a nyitott árok pedig zavarja a lakókat, a közlekedőket. Emlékezés Petőfi István özvegyére Több évtizednyi magányban Gaylhoffer Antónia halálának 75. évfordulójára emlékeztek nemrég az abonyiak. A római katolius nagytemetőben a neves személyiség sírjánál Győré Pál múzeumvezető, a Gaylhoffer unokák és a Falumúzeum Baráti Köre helyezte el az emlékezés virágait. Petőfi Istvánné síremléke és a megemlékezők egy csoportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom