Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

Körkép 1994. szeptember 6., kedd Merénylet a Gáza-övezetben Jeruzsálem. A Gáza- övezet déli részén palesztin fegyveresek vasárnap este tüzet nyitottak izraeli kato­nákra, s egyiküket halálra sebezték - közölte az izraeli hadsereg vezérkari főnöke. - Az izraeli televízióban Ehud Barak altábornagy elmondta, hogy a Rafah melletti Morag csomópont­nál lévő őrhely előtt elha­ladó terroristák tüzet nyitot­tak, és három izraeli katonát megsebeztek. Egyikük, egy tüzér később belehalt sérü­léseibe. Az iszlám Dzsihád szervezet vállalta magára a merényletet. Kubai menekülök Havanna. Miközben az Egyesült Államok és Kuba kormányának képviselői New Yorkban a menekült­kérdés megoldásáról tár­gyaltak, a hét végén kuba­iak százai hagyták el az or­szágot barkácsolt vízi jár­műveken - jelentette a dpa. Az összességében csökkenő menekültáradat keretében a Havannától keletre lévő Co- jimar halászati településen egyszerre tíz tutajt is lehe­tett a vízen látni. Ä menekü­lők útját a tengeren viharos erejű szél nehezítette. A ku­bai parti őrség vasárnap fel­tartóztatott egy vízi tákol­mányt, mert rajta az előírá­sokkal szemben négy gyermek is tartózkodott. Á kubai kormány egy héttel ezelőtt tiltotta meg, hogy a menekülők 15 évesnél ki­sebb gyermekeket maguk­kal vigyenek. Panaszt tettek Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Köz­ponti Tanácsa a hét végén úgy döntött, hogy a Leg­főbb Ügyészségnél tesz pa­naszt a szlovákiai magyar koalíció ellen. A Szlovák Nemzeti Párt a magyar koa­líció. választási programját tanulmányozva arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az a január 8-i rév-komáromi nagygyűlés felhívásából in­dul ki. A Szlovák Nemzeti Párt szerint a rév-komáromi dokumentumok a szlovákiai magyarok területi autonó­miájának megteremtését cé­lozzák. Szerintük ez a szán­dék ellenkezik a szlovák törvényekkel. Háborús jóvátétel Tokió. Egy nemzetközi jogászszervezet felszólította Japánt, hogy ideiglenes kárpótlásként fizessen egyenként 40 ezer dollárt azoknak a nőknek, akiket a japán hadsereg a második világháború idején katonai bordélyokba hurcolt és sze­xuális rabszolgaságra kény- szerített. Tokió hivatalos ál­láspontja az, hogy a háborús jóvátételek kérdését a San Franciscó-i békeszerződés­sel és az egykori háborús el­lenségek különböző két- és többoldalú szerződéseivel már rendezték. Vámügyi napok Szolnokon Eligazodni a jogszabályok dzsungelében A nagyvilágban történt Az Incoterms Bt. kétnapos vámügyi szakmai fórumot rende­zett Szolnokon. Tegnap, a bevezetőben dr. Jernei Bálint főisko­lai docens azt feszegette, hogy mi igényelhette egy ilyen jellegű rendezvény létrejöttét. Számtalan egyéb ok mellett megemlítette a részt vevő harminc cég képviselőinek azt is, hogy 1994. január 1-jén 5174 hatályos jogszabály tárgyalta a vámügyet. A kétnapos fórum a Magyar Logisztikai Egyesület védnök­sége mellett zajlik. Dr. Knoll Imre professzor, az egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a logisztika magában foglalja a vámügyeket is, hiszen maga a fogalom az el­látási tevékenység koordinálá­sát takarja - anyagbeszerzéstől a fogyasztóig. Ugyanakkor fon­tos, hogy minden szakember - bármely területen is dolgozzon - szélesebb szemlélettel tevé­kenykedjen, s minden témát át­fogóan kezeljen. A Magyar Lo­gisztikai Egyesület jelenleg kö­zel ötszáz tagot számlál. A szervezet vezetői tíz éve alapí­tói voltak az Európai Logiszti­kai Egyesületnek is, s alig pár hónapja jött létre a regionális gócpont Szolnokon, melynek elnöke dr. Jernei Bálint vám- és külkereskedelmi szakértő.- A vámügyintézésnél fon­tos a jogi feltételek ismerete, a következmények ismerete, hi­szen a feladat célja az, hogy profitot érjen el egy cég - mondotta dr. Jernei Bálint. Ezen szempontok is motivál­ták a fórum létrejöttét. Ráadá­sul az elmúlt években, sőt eb­ben az évben is, olyan jelentős változások történtek és történ­nek a külkereskedelem terüle­tén, mint például az Európai Unió létrejötte. Ez politikai, gazdasági és monetáris uniót jelent. Magyarország társulása az EU-hoz pedig olyan válto­zásokat is feltételez, hogy pél­dául három éven belül el kell érni a vámügyi szabályok harmonizációját az EU-orszá- gokéhoz. így megváltozik rö­videsen a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ex­portszubvenciója, s úgymond vámosítva lesz a támogatás. De hasonló változás követke­zik majd be 1995. január else­jétől az okmányok tekinteté­ben is. Újak jelennek meg, me­lyek helyes kitöltését a szak­embereknek meg kell tanulni. A változások folyamatosak, ezért a nyomon követés elke­rülhetetlen bármely olyan cég­nél és vállalkozásnál, amelyik export-import tevékenységet folytat. S át kell látni, ismerni kell az ide vágó hatályos jog­szabályokat. A szakmai fórum résztvevői a két nap alatt tájékozódnak és megbeszélik a szabadkereske­delmi megállapodások, a hazai vámeljárások aktuális - például a zárjegyek - kérdéseit is, mely témakörökben minden esetben az eljárást jól ismerő szakembe­rek tartanak előadást. Megkezdődött a parlament őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Szólt a változások lényeges pontjairól is: a polgármestereket, sőt a főpolgármestert is közvet­lenül választják az állampolgá­rok, a választójog bővül a ki­sebbségi jogokkal, erősödik a polgármesterek szerepe és fel­előssége, egyöntetű feladatme­gosztás lesz az önkormányzati képviselők és az alpolgármeste­rek, valamint a polgármester és a jegyző között, s költségkímélés miatt is, egyfordulós önkor­mányzati választásokat javasol­nak a törvénymódosításban. Kuncze Gábor elmondta azt is, a módosítás javasolja a köz- társasági megbízott intézmé­nyének megszüntetését, mivel az a gyakorlatban nem vált be, működése politikai biztosként fogható föl. Hivatalának szük­ségességét azonban elismerte, s bejelentette, hogy ezek a hivata­lok a Belügyminisztérium irá­nyításával, mint a törvényesség helyi biztosítékai működnek majd. Ugyanakkor az ÁSZ me­gyei hivatalai segítségével az önkormányzatok pénzügyi fel­ügyeletét erősítik. A belügyminiszter elmondta, azt is, hogy a törvény- és alkot­mánymódosítás kidolgozásában öt parlamenti párt vett részt a nyár folyamán (az FKGP kivé­telével tehát valamennyi), ame­lyek bírálatukkal, javaslataikkal segítették a munkát. Az expozé után a bizottsági előadók fejtették ki véleményü­ket a tervezetről. Bernáth Varga Balázs (FKGP) az önkormány­zati bizottság nevében általános vitára alkalmasnak tartotta a módosításokat, Csákabonyi Ba­lázs (MSZP) az alkotmányügyi bizottság többsége nevében ugyancsak, de Balsai István (MDF) a kisebbség véleményét is bőséggel előadta, míg Tóth Pál (MSZP) az emberjogi bi­zottság megbízásából a kisebb­ség véleményének közlése mel­lett a többség vitakészségéről számolt be, ugyanígy Csehák Judit (MSZP) az egészségügyi szociális bizottság elnöke is. (SJ) A haza védelmére bűnözőket is kiképez a hadsereg (Folytatás az 1. oldalról) nátdobást. Bizonyára vannak olyan alakulatok is, ahol még ezenfelül speciális képzésben is részesülnek a honvédek. A probléma általános, leg­alábbis a Szolnokon működő öt katonai alakulat egyöntetű ta­pasztalatai erre engednek kö­vetkeztetni. Gyólai Béla alezre­des, a MH 5. Jász-Nagy- kun-Szolnok Légvédelmi Tü­zérdandár parancsnokhelyettese sem túlságosan derűlátó ez ügyben. A hadsereg nem men­tes a büntetett előéletű katonák­tól. A sorkatonai szolgálatra bevonultak között 5-10 száza­lékban vannak jelen, köztük olyanok, akiknek olykor több mint 2 év börtön is van már a hátuk mögött. Ez az arány nem csökken, sőt inkább növekedni látszik. Létezik egy pontosan ide vo­natkozó jogszabály: nem vonul­tatható be az a fiatal, aki három év vagy annál több szabadság- vesztés büntetést töltött le egy­ben, vagy több részletben öt évet. Kevesebb büntetéssel te­hát lehet katona. Egy másik „rendező elv” szerint vannak olyan katonai egységek, ame­lyek „védettek” a büntetett előé­letű újoncoktól. Elvileg. A de­mokratikus átalakulásai párhu­zamosan ugyanis megszűnt a hadkiegészítő parancsnoksá­goknak az a joga, amely szerint még időben tájékozódhattak a bevonuló ifjak előéletéről. Ma már ez nem működik, így csak utólag derül ki, ha valamelyik katona már börtönviselt. Rend­szerint ez is csak a kiképzés után következik be, amikor a harci tudományok egy részét már elsajátította. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a „renitens” katonák nemcsak a laktanyán túli világra jelenthetnek potenciális ve­szélyt, hanem éppen elég gon­dot okozhatnak a kerítésen belül is. Valamilyen fegyelemsértés esetén - ha az elöljáró fogdafe­nyítést helyez kilátásba - szó szerint a parancsnoka szemébe nevet a „dörzsölt” sorkatona: „Ugyan, mit nekem pár hét fogda, amikor hónapokat töltöt­tem a sitten!” Az egyik szolnoki alakulatnál azonban igen érdekes jelenséget mutat a büntetett előéletű kato­nák „részvétele” a laktanyán be­lüli fegyelemsértésekben. Érde­kes, hogy azok a katonák jelen­tik a legnagyobb veszélyt a rendre, és egyben ők a fő hang­adók is, akik nem végrehajtható szabadságbüntetést kaptak ko­rábban. A börtönviselt fiatalok azok, akik az adott körülmé­nyek között jobban „meghúzzák magukat”. Persze ez alól is vannak kivételek. Az agresszív, garázda maga­tartás - különös módon - éppen a leszerelés előtti napokban éri el a tetőfokát. Ilyenkor vete­mednek olyan tettekre, ame­lyekre korábban nem vállalkoz­tak. Gyakran előfordul, hogy a szolgálat letelte előtt közvetle­nül, amikor a „civil” ruháért mennek haza a leszerelők, a lak­tanyákba - rend szerint ittasan - visszaérkezve törnek, zúznak a körletekben. A keletkezett kár - még ha a tetteseket sikerül is felelősségre vonni - jelentős, és természetesen a hadsereg „pénztárcáját” terheli. Még ak­kor is, amikor még katonaru­hára is alig telik. Mint ahogyan mostanában. H. Gy. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Amerikai fiatalok többször gyilkolnak író, akit egy őzike tett híressé Helyszín Chicago: lövések dördülnek el a város egyik déli kerü­letében-, e_gy 14 éves leány meghal. Helyszín New York: gyújtó­bomba repül egy bronxi boltba, négy ember bennég. Helyszín We­natchee: ebben a Washington állambeli kisvárosban egy 50 éves földművesbe 18 revolvergolyó fúródik. A tettesek minden esetben fiatalok. A chicagói gyilkos 11 éves volt. A fiú maga is áldozata lett annak a bandának, amely őt egy au­tomata pisztollyal „próbára” küldte az utcára. A 11 éves gyermeket egy híd alatt találták meg, golyóval a fejében. A New York-i tettes 13 éves, a wenatchee-i 12 éves. Mind a kettőt letartóztatták. Az amerikai közvélemény megdöbbenéssel fogadja a szaporodó jelentéseket gyilkos fiatalokról. A legutóbbi statisztikákba történő bepillantás azonban azt mutatja, hogy ez előre látható volt. A nyo­mornegyedek iskoláiban végzett felmérés azt jelezte - írja a DPA német hírügynökség - hogy minden ötödik tanulónak fegyvere van: pisztoly, puska, automatikus fegyverek minden fajtája. E fegyverek közül csak a legkevesebb lopott jószág. A fiataloknak több mint 50 százaléka barátoktól vagy családtagoktól kapta a fegyvert. A chicagói 11 éves gyilkos fiú már kilencedik életéve óta ismere­tes volt a rendőrség előtt. Részt vett fegyveres rablásokban és autó­lopásokban. Halálával a chicagói rendőrség ebben az évben a 625. gyilkosság áldozatát vette nyilvántartásba. Felix Salten nevét mára már teljesen elfelejtették volna, ha egyik regényét meg nem filmesítik. Ez a regény 1923-ban jelent meg. Címe: „Bambi, egy életrajz az erdőből”. Ebből a regényből Walt Disney 1942-ben filmet csinált, s ez a film egy csapásra meghódí­totta a gyermekek szívét világszerte. Felix Salten 125 évvel ezelőtt, 1869. szeptember 6-án született Budapesten. Már 18 éves korában újságíróként tevékenykedett Bécsben. Néhány azóta elfelejtett könyvet is írt, de elérte, hogy 1925-ben az osztrák PEN Klub elnökévé választották. Ezt a tisztséget 1934-ig viselte. Későbbi regényei már Svájcban jelentek meg, ahová Salten 1939-ben a nácik elől menekült. Saltennak még egy regénye vált hí­ressé a maga idejében. 1906-ban magánkiadásban jelent meg a „Jo- sefine Mutzenbacher”, ezzel az alcímmel: „Egy bécsi prostituált re­génye”. Ez a regény később számos kiadásban megjelent, s vitát váltott ki, vajon az erotikus irodalomba vagy a pornográfiába soro­landó-e. Felix Salten 1945-ben halt meg Zürichben. Az egykor széles körben olvasott író haláláról csak négy évvel később emlékeztek meg Németországban, amikor 80 éves lett volna. Rémület Krakkóban A magát „Gumimaci”-nak nevező, de - választott nevével ellen­tétben - igen veszélyes terrorista, aki mestere a pokolgépeknek, a hét végén rettegésben tartotta Krakkó városát. A helyzetet súlyosbí­tották azok a „tréfás kedvű” emberek, akik a terrorista nevében tele­fonon közölték a rendőrséggel, hol fognak pokolgépet robbantani. Emiatt szinte megbénult a nagyváros élete: többször kellett kiürí­teni a vasúti és az autóbusz-pályaudvart, Krakkó egyik legforgal­masabb terét, a Cracovia és a Forum szállót, egy turistaszállót és a Gazeta Krakowska szerkesztőségét. A névtelen telefonálók közül a rendőrség többet őrizetbe vett. A televízió figyelmeztette az ilyen telefonálókat: egyrészt megfizette­tik velük az általuk kikényszerített rendőri akció költségeit (több százmillió zlotyt), és akár kétévi börtönre is ítélhetik őket; másrészt őket terheli a felelősség, ha a sok felesleges riasztás miatt az embe­rek nem veszik majd komolyan a következő figyelmeztetést, és emiatt egy valódi bomba halálos áldozatokat követel. A valódi terrorista sem hallgatott. Követelésére egy elhagyott he­lyen egy üres rendőri járőrkocsiban hagytak számára félmillió né­met márkát, de nem jelentkezett érte. Uj utasítást azonban adott: a Zakopanéból Lódzba induló vonat egyik kocsijában kellett volna elhelyezni a pénzt - ámde túl későn telefonált, s a rendőrök nem ér­ték már el a menetrend szerint induló vonatot. Európai Régiók Gyűlése Strasbourgban Megyénk is képviselteti magát Az európai országok felismerték, milyen nagy jelentősége van annak, ha az államokon belüli egyes régiók szövetségre lépnek. Ezeknek a régióknak hasonló problémáik vannak, melyek megoldá­sát csak elősegítheti egy interregionális együttműködés. Az Európai Régiók Gyűlése immár öt éve működik, jelenleg 169 taggal. Zömében nyugat-európai országok közigazgatási egységei­ből tevődik össze, de tagjai között van Magyarország mind a tizen­kilenc megyéje. Az ERGY hét bizottságban fejti ki tevékenységét, a döntés-elő­készítő, koordinatív és adminisztratív munkát a főtitkárság végzi, melynek székhelye Strasbourgban található, egyik irodája pedig Brüsszelben, mely az Európai Unióval való kapcsolattartást tekinti legfőbb feladatának az európai régiók szintjén. Az ERGY program­jában szerepel többek között a Centurio-program, amely egyfajta tapasztalatcserét, de továbbképzési lehetőséget is nyújt a kelet-kö- zép-európai országokban dolgozóknak. Az Európai Régiók Gyűlése kiválasztása alapján Jász-Nagy- kun-Szolnok megyét képviselve Báli István részt vehetett a prog­ramon. (Magyarország hat megyéjét képviselték). A program egyhetes felkészítő, bevezető szemináriummal kez­dődött, melynek színhelye a strasbourgi Európa Tanács impozáns palotája. A meghívottak a kontinens legkülönbözőbb országaiból, régiói­ból érkezett politikusokkal, vezető hivatalnokokkal, az Európa Par­lament képviselőivel vitathattak meg számos kérdést, melyek kö- zqtt ilyen témák is szerepeltek: regionális képviselő az állam vagy az állampolgár szolgálatában, az európai regionalizáció fejlődése, a közígázgátási reform Németországban, kisebbségi lét, autonómia, interregionális kapcsolatok, nemzetközi együttműködések stb. Az egyhetes előkészítő után a résztvevők Európa különböző or­szágaiba utaznak, hogy ott a helyszínen, a gyakorlatban is tanulmá­nyozzák a közigazgatási munkát, igyekezzenek újabb kapcsolatokat teremteni. Magyarország-konferencia Bécsben Ausztriának érdeke a szomszédos országok jóléte és stabilitása, s ennek biztosításához fontosnak tartja a reformországok európai in­tegrációját. Az Európai Unió teljes jogú tagjaként latba kívánja vetni befolyását a szomszédos országok csatlakozásának érdeké­ben. Másrészt az évszázados történelmi hagyományból is eredő ke­let-európai ismeretei kiemelt szerephez juttatják az Európai Unió­ban. E megfontolások jegyében kezdeményezte Vranitzky kancellár Közép-Kelet-Európa infrastruktúrájának közelítését a nyugati nor­mákhoz, és ebben közvetítő szerepet vállalt Ausztria számára. Az első a térségből Magyarország, amellyel kidolgozzák a támo­gatásra érdemes projekteket: a szakértői előkészületek után szerdán Bécsben Horn Gyula miniszterelnök és Vranitzky kancellár részvé­telével Magyarország-konferencián összegezik a tennivalókat. Az osztrák kezdeményezés azon a felismerésen alapul, hogy az egysé­ges infrastruktúra elengedhetetlen összetevője az integrációnak, vi­szont ez az ágazat nem termel profitot, miközben nagy beruházáso­kat igényel. Másrészt Ausztria szívesen vállal részt a projektek kivi­telezésében - amennyiben ahhoz a finanszírozás biztosított. Vranitzky kancellár német, olasz, finn és svéd támogatást is megnyert az ötlet számára, és a bécsi konferencián, amelyen Pál László ipari és kereskedelemi és Lotz Károly közelekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter is jelen lesz, az EBRD (Európai Újjáépítési és Beruházási Bank) illetékes igazgatója is véleményt nyilvánít. Az érintett térség az osztrák szándék szerint Magyarországot, Csehor­szágot, Szlovákiát és Szlovéniát öleli fel. Hogy ezek közül az első a sorban Magyarország, az bizalmat jelez, Magyarország különleges helyét nemzetközileg és a kétoldalú kapcsolatokban. Emellett máris több olyan közös osztrák-magyar projekt van készen, amely érde­mes a támogatásra, s csak a pénzügyi fedezet hiányzik a megvalósí­táshoz. 'vr A M0L RT, KUTATAS-TERMELESIAGAZAT NYOMDAI SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGE tanulmányi ösztöndíjas szerződést köt az alábbi nyomdaipari szakmában: A képzés időtartama: 2 év A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány Jelentkezés és részletes felvilágosítás: MÓL Rt. KTÁ oktatásszervezési osztályán Menkóné Tóth Anitánál Szolnok, Ady E. út 26. Telefon: 56/421-611/24-91 mellék Jelentkezési határidő: 1994. szeptember 12. *60299/1H* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom