Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

2 Körkép 1994. szeptember 28., szerda Horn Gyula: Kijutunk a válságból! (Folytatás az I. oldalról) dosítani kíván ezen, és a tör­vényhozói, valamint az állami tisztségek összefonódását is meg kívánja szüntetni. A kor­mány egyszerűsíteni akarja a polgárok mindennapi ügyeinek intézését, ezért 1994 végéig ez­zel kapcsolatban új intézkedé­sek lépnek életbe. Megemlítette azt is, hogy gátat fognak szabni az adó- és tb-hátralékok be nem fizetésének és a feketegazdaság virágzásának. Az oktatáspolitika helyzetére kitérve Horn Gyula hangsú­lyozta: az új oktatási törvény alkalmatlan a normális stabilitás megteremtésére, ezért ezen is változtatni fognak. A kormány jövőbeni intézke­dései között sorolta fel Horn Gyula, hogy az 1995. évi költ­ségvetés parlamenti előterjesz­tését követően a kormány elké­szíti a nemzeti privatizációs programnak az 1998-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdaság- politikai tervezetét, melyet a Nemzeti Valutaalappal, a Vi­lágbankkal és az Európai Unió­val egyeztetve 1995 áprilisáig letesznek a parlament asztalára. 1995-ben Horn szavai szerint új lendületet kap a privatizáció, és befejezik a kárpótlást. ígérete alapján a privatizáció teljes egé­szében a parlamenti ciklus vé­géig zárul le. Rövidesen az Or­szággyűlés elé kerül a vagyon- törvény, a privatizációs kor­mánybiztos pedig az év végéig felülvizsgálja az 1990 és 1994 közötti privatizációs döntése­ket, a tisztánlátás céljából. Mint Horn leszögezte: az állami ban­kok döntő többségét is magáno-. sítani kell, mert már alig van sa­ját tőkéjük. Ez év végéig a kor­mány létrehozza a privatizációs visszaéléseket, az állammal szembeni kötelezettségek nem teljesítését vizsgáló bizottságát, amely várhatóan 1995. június 30-ig fejezi be munkáját. A kormány egyebek között gátat kíván szabni a kárpótlási je­gyekkel való spekulációnak. Növelni kívánják az exportot, és a miniszterelnök ígérete sze­rint iparfejlesztési politikát fog­nak folytatni. Még 1994-ben az Európai Unióval kötött egyez­ménnyel összhangban álló pi­acvédelmi eszközöket kívánnak életbe léptetni. Új rendszert kíván kialakítani a kormányzat a munkanélküli­ség ellátásában, a nyugdíjak pe­dig, mint ez már többször is el­hangzott, 1995-től követni fog­ják az árak emelkedését. Hóm Gyula bejelentette azt is, hogy országos programot dolgoznak ki a hajléktalanprobléma keze­lésére, és kijelentette: a tél be­álltáig lesz fedél a hajléktalanok feje felett. 1995-ben részletes és kor­szerű törvényjavaslatot terjesz­tenek elő az egészségbiztosítás rendszerére, szintén a jövő év őszéig pedig befejezik a bíró­sági eljárások reformját. Kez­deményezi a kormányzat, hogy a bankok hozzanak létre társa­dalmi-szociális alapot, melynek forrásaiból olyan feladatok fi­nanszírozhatók, amelyek támo­gatását a szűk költségvetés nem teszi lehetővé. Horn Gyula végül kérte a munkavállalói és a munkaadói szervezeteket, hogy még az ősszel kössék meg a kormány­nyal a társadalmi-gazdasági megállapodást, mert - mint mondta - enélkül rendkívüli módon megnehezülne a ke­mény, de progresszív gazda­ságpolitika végrehajtása. (MTI) Szekeres Imre: A falunak élni kell! Az ellenzéki pártok közül először Szabó Iván (MDF) szólt hozzá a kormányfői be­szédhez. Arra figyelmeztette az Országgyűlést és a közvéle­ményt, hogy az államadósságok nem 1990 óta, hanem jóval előbb keletkeztek, az inflációt pedig éppen az Antall-kor- mánynak sikerült megfékeznie. Pető Iván (SZDSZ) frakcióve­zető szerint a kormánynak ne­héz következetesen cseleked­nie, s elviselnie a népszerűtlen­séget is, de nincs más megoldás. Türelmesen kell fogadni az el­lenzéki bírálatokat is, értékelve az elmúlt évek maradandó vív­mányait. Ugyanakkor helyre kell állítani a gazdasági egyen­súlyt, segíteni a leszakadókat, üldözni a törvénytelenséget. Torgyán József (FKGP) le­mondásra szólította föl a mi­niszterelnököt, mert alkotmány- sértőnek ítélte, hogy a még ha­tályos törvény ellenére a világ- kiállítás lemondása érdekében lép . föl. Véleménye szerint egyébként mind a kárpótlással, mind a privatizációval kapcso­latos nehézségek oka az egykori kommunista kormányzatok bű­neiben keresendő, Horn Gyulá­nak pedig a panaszkodás helyett el kellene járnia a visszaélőkkel szemben. Füzessy Tibor (KDNP) frakcióvezető röviden arra utalt, hogy az elmúlt négy évet és négy évtizedet össze­függéseiben kell kezelni, és fö­lösleges a múltban vájkálni. Orbán Viktor (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a történe­lem nem 1990-ben kezdődött, márpedig nem szerencsés, ha a szocialisták elfelejtkeznek saját múltjukról. Sok más mellett hi­ányolta a Horn-beszédből a ha­tárainkon kívül élő magyarok­kal összefüggő feladatokat. Szekeres Imre (MSZP) frakci­óvezető, Jász-Nagykun-Szol- nok megyei képviselő a szocia­listák nevében azt mondta, a kormány a jövőbe tekint, el­kezdte programja megvalósítá­sát, nem vont belőle vissza semmit. Szekeres visszautasí­totta a vádat, hogy pártja visz- szaél erőfölényével, viszont ki­jelentette, nem is kér azért bo­csánatot, mert szívós munkával elnyerték a választók többségé­nek bizalmát. Külön szólt a vi­dék helyzetéről, s kijelentette: - A magyar falu élni fog, ez a vá­ros. az egész ország érdeke is! Boross Péter (MDF) néhány bí­ráló megjegyzéssel illette a kormányfő megjegyzését, külön hangsúlyozva az ellenzék esé­lyegyenlőtlenségét, mely az ülésteremben ismerhette csak meg a beszéd tartalmát. Lányi Zsolt (FKGP) a privatizáció és a kárpótlás bírálatát utasította el, Latorcai János (KDNP) józan ellenzéki hangon a beszéd szá­mukra is elfogadható részeit emelte ki. Bauer Tamás (SZDSZ) a megjegyzéseket kommentálta, míg Szabó Iván (MDF) másodszorra is kételye­inek adott hangot: „a célok vi­lágosak, a megvalósításukhoz vezető út nem”. Kávássy Sán­dor (FKGP) azt mondta, csak a vak nem látja, hogy a gazdasá­gunk helyzete nem javítható mindaddig, míg meg nem sza­badulunk a külső adósság terhe­itől. Surján László (KDNP) azt hiányolta, hogy sok egyéb mel­lett a miniszterelnöki helyzet- elemzésből kimaradt a nem­zetközi összehasonlítás, amely egyébként azt bizonyítaná, hogy nem állunk egyedül baja­inkkal, mint ahogyan azzal sem lehet egyetérteni, hogy csak 1990-ig nézzünk vissza. Horn Gyula miniszterelnök válasza rövid volt. Megkö­szönte a javaslatokat, észrevéte­leket, miközben hangsúlyozta, hogy voltak olyan képviselői fölszólalások, amelyekkel nem tud mit kezdeni. „A választók azzal bíztak meg bennünket, hogy kivezessük a kátyúból az országot, s mi nem tűrjük, hogy ebben az ellenzék gátoljon, hát­ráltasson bennünket! Ne vegyék el az időt fontos törvények megalkotásától napirend előtti órás fölszólalásokkal, rengeteg dolgunk van!” Horn Gyula a helyzet igazolására fölolvasott pár mondatot a Világbank elnö­kének leveléből, amelyben ki­fejti, hogy hazánk az utóbbi két évben megrekedt fejlődésében, a jó folyamatok lelassultak. Délben a Fidesz sajtótájékoz­tatón köszönte meg Eperjes Károly színművésznek a vá­lasztás előtti és utáni segítségét, s mutatta be a régi-új képvise­lőt, a karcagi Varga Mihályt. A politikus nyilatkozott arról, hogy a Fidesz képviseletében részt vesz az ÉT megállapodá­sairól tárgyalók kapcsolattartá­sában, egy privatizációs felül­vizsgálatra létrehozott Fi- desz-bizottságban, valamint adó- és költségvetési ügyekben képviseli pártja álláspontját. Az interpellációk és kérdések után az Országgyűlés fontos elő­terjesztések sürgős napirendre vételéről döntött. Az Expo ’96 Budapest nemzetközi szakkiállí­tás lemondásáról beterjesztett törvényjavaslat sürgős megtár­gyalását 196 igen szavazattal tá­mogatta. míg a nyugdíjak és bal­eseti nyugellátások visszamenő­leges emelésének egyösszegű idei kifizetéséről szóló országy- gyűlési határozattervezet sürgős tárgyalására 236 igen szavazatot adtak le a T. Házban. A men­telmi és mandátumvizsgáló bi­zottság előterjesztése alapján az Országgyűlés nem függesztette föl Horn Gyula mentelmi jogát, akit a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság kért ki. Végül egy döntés személyi ügyben: Varga Mihály (Fidesz) karcagi képviselőt megválasztot­ták a költségvetési bizottság tag­jának. S. J. Négy év munkáját értékelték Mezőtúron A város képviselő-testületé­nek négy év alatt végzett mun­kájáról szóló beszámoló volt az első napirendi pontja a tegnapi testületi ülésnek Mezőtúron. Mint elhangzott, az eltelt idő­szakban 73 testületi ülésen 819 határozatot, 34 hatályos önkor­mányzati és 3 hatályos tanács­rendeletet alkottak. A gazdasági egységek terme­lésének visszaesése miatt növe­kedett a munkanélküliek száma. Jelenleg 1700 nyilvántartott munkanélküli van a városban és 800-an kapnak jövedelempótló támogatást. A gazdasági élet befolyásolá­sában az önkormányzatnak csak közvetett lehetőségei voltak. Tizenegy gazdasági társulásnál részvényes az önkormányzat közel 185 millió forinttal, melynek eddig mérhető hoza- déka nem volt. Kilenc alapítványt részesítet­tek egyszeri támogatásban 2 millió 100 ezer forint összeg­ben. Bővítették a gázfogadó ál­lomást, megépítették a Kertvá­ros gázvezetékét, korszerűsítet­ték a közvilágítást. Befejeződött a Kertváros csatornázása, a szennyvíztisztító bővítése, megvalósult a klór-dioxidos ivóvíztisztítás, és új szeméttele­pet nyitottak. 1994-ben elkez­dődött a Felsőváros szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetésének megoldása, valamint a telefon- hálózat korszerűsítése, bőví­tése. 1991-94 között 4229 méter új út épült és 10.218 méter utat korszerűsítettek. 1580 méter hosszúságban építettek útala­pot, és 730 méteren végeztek burkolatmegerősítést. Megépült 1603 méter hosz- szúságú kerékpárút, a sétáló­utca, valamint 959 négyzetmé­teren három parkoló. Gázveze­téket 53.380 méteren létesítet­tek, így jelenleg 4171 ingatlant fűtenek gázzal a városban. Kór­házi gép-, műszerbeszerzésre 22,8, a Kossuth úti iskola torna­termére 41 és a szeméttelep épí­tésére 5,8 millió forintot fordí­tottak. Költségvetési intézmé­nyeinek működtetésére és vá­rosüzemeltetési feladatok ellá­tására 3.504.902.000 forintot fordítottak. A beszámoló elfogadása után önkormányzati rendeletet alkot­tak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény helyi vég­rehajtásáról, valamint a közterü­let-használat engedélyezésének szabályairól. Megvitatták azt az előterjesz­tést is, amely a köztisztaság fenntartására, a közterületek védelmére, állatok tartására, a felszíni és talajvizek védelmére, a levegőtisztaság védelmére és a helyi körülményekből adódó sajátos környezetvédelmi fel­adatok ellátására vonatkozik.-Czikkely­• A nagyvilágban történt • A nagyvilágban történt Amerikai-orosz csúcstalálkozó- A hidegháborús időszak légkörével ellentét­ben ma már nem ellenségként, hanem partnerként találkozunk, hogy együtt tegyünk népeink és az egész világ javára, a béke érdekében. Az ameri­kai-orosz viszony végre normálissá vált, tele eredménnyel és távlattal - hangoztatta Bili Clin­ton amerikai elnök kedd délelőtt a Fehér Ház déli kertjében, ahol állami tiszteleadással fogadták Borisz Jelcin orosz államfőt. A ceremóniával megkezdődött a kétnaposra tervezett amerikai- orosz csúcsértekezlet: az utóbbi másfél évben most ötödször találkozik egymással a két elnök.- Ez a csúcs a jövőről szól, arról, hogyan egye­sítheti erőfeszítéseit Oroszország és a Nyugat a béke jövő századának a megteremtésére - mondta Bili Clinton, hozzátéve, hogy Washingtont és Moszkvát a közös értékek alapján közös felelős­ségek is terhelik a világ sorsáért. Kiemelte: együtt kell munkálkodniuk azon, hogy a függetlenségü­ket újonnan elnyert országok megtalálják helyü­ket az európai államok közösségében, és képesek legyenek meghatározni saját jövőjüket. Viszonozva amerikai kollégája szavait, Borisz Jelcin kijelentette, hogy az „Egyesült Államok szilárd partner, még ha nem is mindig könnyű vele bánni”. - De hát ez teszi még izgalmasabbá és tartalmasabbá az együttműködésünket - fűzte hozzá az orosz elnök. Meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai-orosz partnerségből csak elő­nye származhat az egész világnak. A fogadtatási ceremónia után megkezdődtek a legfelsőbb szintű tárgyalások a két elnök között. (MTI) Támadás magyar diplomata házaspár ellen Keddre virradóra ismeretlen tettes vagy tette­sek betörtek Nagy József magyar kereskedelmi főtanácsos teheráni lakásába. Megtámadták és sú­lyosan bántalmazták a feltehetően alvó Nagy Jó­zsefet és feleségét. A támadás következtében Nagy Józsefné a helyszínen meghalt, a férjet élet- veszélyes állapotban kórházba szállították. A be­törés indítékai egyelőre ismeretlenek, a rendőrség megkezdte a nyomozást - vált ismeretessé illeté­kes magyar forrásokból. Az esetről hírt adott az ÍRNA iráni hírügynök­ség is, és jelentése szerint a gyilkos(ok) elmene- kült(ek) az előkelő Mahmudije negyedben lévő lakásból. Az ÍRNA jelentését idéző francia hír­ügynökség, az AFP szerint az iráni hatóságok különbizottságot hoztak létre a bűnügy kivizsgá­lására. A hírszolgálati iroda mindehhez azt is hozzátette, hogy Teheránban rendkívül ritkák a külföldiek ellen elkövetett támadások, az iráni metropolis a világ egyik legbiztonságosabb nagy­városának számít. Dr. Pálmai Géza, Magyarország teheráni nagy­követe kedd délután közölte: Nagy József tehe­ráni kereskedelmi magyar főtanácsoson helyi idő szerint 13 órakor agyműtétet hajtottak végre. Ál­lapota változatlanul válságos. Megerősítette a hírt, hogy a főtanácsos felesége a támadás követ­keztében a helyszínen meghalt. (MTI) Pótlólagos pénz szociális kiadásokra (Folytatás az I. oldalról) elindítására hivatott dolgozat. Ezt lehet gyorsítani vagy lassí­tani, bár a magasabb sebesség inkább indokolt, hiszen a társa­ság régen tőkeinjekcióért „ki­ált”, ráadásul a szemétlerakó sem működtethető sokáig kör­nyezet elleni vétek nélkül. Ezek után a határozat lényege: a Szolkom Rt. privatizációjának előkészítését 1995. február 28-ig be kell fejezni, az anyagot már az új városi grémium tár­gyalja majd. Addig is a szakértő bevonásával folyó munkában döntéskényszer esetén a köz­gyűlés városfejlesztési és kör­nyezetvédelmi, valamint költ­ségvetési bizottsága közösen il­letékes. A közgyűlés ezután már hálásabb feladatként, a vá­rosban sokak által szeretett és becsült gyermekorvos, dr. Kál- mándi Mihály tiszteletére alapí­tott díjat. Az elismerést a jövő­ben a település egészségügyi és szociális intézményeiben ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tóknak adományozzák. A to­vábbi történésekről holnapi lap­számunkban tájékoztatjuk olva­sóinkat. Tűzoltólaktanya épül Kunszentmártonban Heves vita a plébánia felújításáról Tegnap zárt ülésen döntött kunszentmárton önkormányza­tának képviselő-testülete a vá­rosi művelődési központ igaz­gatói székének odaítéléséről, melyet Hevesi Ferenc, a jelen­legi igazgató kapott ötéves idő­tartamra. Ezt követően mintegy kétórás vita bontakozott ki a ’94. évi költségvetés módosítá­sával kapcsolatban. A pótkölt­ségvetésre azért van szükség - hangzott el -, mert a bevételek nem az előre megtervezett „ko­reográfia” szerint alakultak. Az előterjesztésben a kiadások nö­vekedésének kompenzálására 20 millió forintos hitel szerepel, ugyanakkor a bevételek elma­radása miatt ezenkívül plusz 15 millió forint felvételéről döntött a testület. A 35 milliós hitelke­ret rendelkezésre áll, de azt csak a szükségleteknek megfelelő ütemben szeretnék felhasználni. A helyi adókból a tervezett 31 millió helyett is csupán 16 millió folyt be a kasszába. A testületi ülésen elhangzott, az önkormányzatnak csak ennek az adónemnek a hátralékaiból több millió forintos kintlévő­sége van, aminek behajtása több száz embert tenne munkanélkü­livé. Bevételi forrásnak számít viszont a különböző részvények tervezett eladásából származó összeg. Heves vitát váltott ki a római katolikus egyház tulajdonát ké­pező, nemrég műemlékké nyil­vánított 228 éves plébánia épü­letének felújításához kért 1,5 millió forintos támogatás. A képviselők véleménye megosz­lott. Egy részük a műemlékvé­delmi felügyelőség, míg mások az önkormányzat feladatának tekintik a felújítás költségeinek fedezését. Mivel ezt a jelenlegi költségvetésből finanszírozni nem lehet, ezért a képviselőtes­tület előreláthatóan csak a jövő évhen tudja biztosítani, a kért összeget. Áz önkormányzat alá­írta azon telek adásvételi szer­ződését, amely a tűzoltólakta­nya építésének feltétele volt. Ennek vételárát nyolc napon be­lül fizetik ki, így a jogerős épí­tési engedéllyel akár az idén megkezdődhetnek az építési munkálatok. A napokban kez­dődik meg a Kungyalut Tisza- földvárral összekötő út megépí­tése, melynek költsége mintegy 90 millió forint. A testület ülése még lapzártakor is tartott. tbg Mérgezett paprika a kereskedőcégeknél is (Folytatás az I. oldalról) paprika, a megyei tiszti főorvos úgy válaszolt, hogy sajnos igen. A vizsgálatok folyamán jelentő­sebb kereskedelmi cégeknél is találtak ólmozott árut. A megyei rendőr-főkapitány­ságtól kapott tájékoztatás sze­rint a szakértői vizsgálatok lezá­rása után a sajtón keresztül kí­vánják tájékoztatni a lakosságot a megyei paprikaügyről. Információnk szerint a nyo­mozók boltról boltra járva ke­resnek egy díszes csomagolású „Kalocsai paprika” feliratú ter­méket, melyet egy kft. hozott kereskedelmi forgalomba. Ezért a nagyobb kereskedelmi cége­ket is megkérdeztük, hogy ná­luk előfordult-e szennyezett paprika. A Kunság Kereske­delmi Rt.-nél (Kunság Füszért) nem erősítették meg, hogy ná­luk volt-e pozitív eredménnyel záruló paprikavizsgálat. Az Éi- ker Kft.-nél eddig nem fordult elő szennyezett vagy akár gya­núsnak mondható pirospaprika - tudtuk meg. A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ-nél kérdésünkre el­mondták, eddig náluk sem for­dult elő ilyen, s csak ellenőrzött- gyári csomagolású - paprikát vásárolnak és árusítanak. Talán éppen ezért boltjaik pirospap­rika-forgalma az elmúlt idő­szakban megnőtt. Azt mind a megyei tiszti fő­orvos, mind a kereskedők hang­súlyozták, hogy igen bizonyta­lan a helyzet, ugyanis a keres­kedelem képtelen kivédeni a szennyezett áru forgalmazását. Ráadásul bármely termelőtől is kerül akár romlott, akár szeny- nyezett termék a kereskede­lembe, annak hátrányát éppen az értékesítés „élvezi”. (Az ipari és kereskedelmi mi­niszter rendeletben megtiltotta a fűszerpaprika-őrlemény forgal­mazását a vásárcsarnokokban, valamint vásárokon és piacokon - jelentette be tegnap Soós Ká­roly Attila, az IKM államtitkára. A rendelet szerdán lép életbe, és ettől a naptól kezdve érvényes. Erre azért van szükség, mivel ki­derült, hogy az ólomtartalmú paprikát készítő kft. egy Fii- szért-vállalatnak is szállított a mérgező fűszerből, az pedig is­koláknak, otthonoknak és más intézményeknek adott el.) Szolnok Megyei Jogú Város 'f'X !'ú Önkormányzata \ú > jh,'/ V •• -».jjk Szolnok, Szapáry út 28. szám alatti 232 négyzetméter alapterületű üzlethelyiség (volt Tünde presszó) bérleti jogát meghirdeti színvonalas cukrászda kialakítása céljára. Részletesebb információk szerezhetők a polgármesteri hivatal vagyonkezelő szervezeténél, Hazám Istvánnétól. Telefon: 56/423-103 *anu4/ih< ■>

Next

/
Oldalképek
Tartalom