Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

6 1994. szeptember 27., kedd Anyakönyvi hírek Házasságkötés: szep­tember 24-én.Pető Zoltán és Berényi Katalin, Kövér László és Varga Mónika, Sápi Tamás és Gömöri Eleonóra. Születések: Kelemen Dávid (09. 16.), Redler Gréta (09. 19.), Nagy Dá­niel (09. 20.), Szívós Ádám (09. 21.), Halottak: Geräts János (1901), Czibik Julianna (1913), Pócs Pál (1932), Lantos István (1924), Tét é­nyi Imre (1934), Völgyi Sándor (1924). Sírgondozás Az önkormányzat leg­utóbbi ülésén tárgyalt ar­ról, hogy a Don menti ma­gyar sírok gondozására lét­rehozott alapítványt támo­gatásban részesítik. Az ön- kormányzat költségvetési tartalékából 30 ezer forin­tot szavaztak meg. Ez az összeg abba az alapít­ványba kerül, amely felvál­lalta, hogy a Don folyó tér­ségében elesett magyar honvédek sírját felkutatja, gondozza, s fejfát állít. Újabb patika A Gyöngyösi út 44. szám alatt újabb patika nyí­lik majd városunkban. Egy nagykátai illetőségű szak­gyógyszerész fordult a képviselő-testülethez ké­réssel, melyet támogatólag el is fogadott a testület. Déryné emlékére A Városvédő és Szépítő Egyesület idén is megem­lékezik Dérynéről. Szep­tember 29-én délután 4 órakor megkoszorúzzák Déryné emléktábláját a róla elnevezett utcában. Idén is átadják a Déryné-emlékplakettet két olyan személynek, akik a színházi, színpadi, zenei kultúra fejlesztéséért, szín­vonalas előadásáért egy életen át sokat tettek. Diákcsere A Linzi Pedagógiai Fő­iskolával régi jó kapcsolat fűzi össze a jászberényit. Az oktatók s diákok csere­látogatása, tapasztalatgyűj­tése rendszeres. E héten az osztrák diákok csapata ér­kezett hozzánk. Ismerked­nek Jászberénnyel, ha­zánkkal. Az általános isko­lás korú vendégeket taná­raik és a linzi főiskola pe­dagógusinál Igatói kísérik. Kiállítás az iskolában A Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolá­jában képzőművészeti tá­bort szerveztek a nyáron. A gyerekek különböző képzőművészeti techni­kákkal, festészettel, kerá­miával, bőrdíszművesség­gel, grafikával ismerkedtek meg. A táborban készített alkotásaikból Bartosné Já­nosi Gyöngyi tanárnő köz­reműködésével kiállítás nyílik az iskolagalériában szeptember 26-án 11 óra­kor. A kiállítást dr. Boros Dezső alpolgármester, az iskola igazgatója nyitja meg, és tanítási időben lá­togatható. Látogatók a művésztelepen A Nemzeti Kulturális Alap igazgatósági tagjai szeptember 29-én csütör­tökön megyénkbe látogat­nak. Jászberényt is felkere­sik, ahol találkoznak a taní­tóképző főiskola művész­tanáraival, majd felkeresik Sisa József iparművész tő- tevényi tűzzománc-alkotó­telepét. Szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Mészáros János és Sárközi János Jászsági Extra — Jászberény Új lelkészpárt választottak a reformátusok A Dunántúlról érkeztek A református egyházban a lelkipásztorok sorsáról az Isten és a gyülekezet határoz. Tariska Zoltánt és feleségét a péceli gyü­lekezet megválasztotta lelkipásztornak. A nagy köztiszteletnek örvendő lelkész házaspárt néhány hete búcsúztatták el a jászbe­rényi reformátusok. Helyüket azóta már el is foglalta Lakatos Tibor és Sáfrán Zsuzsanna. Őket szintén demokratikusan, vá­lasztással fogadta a gyülekezet. Igaz, Tariska Zoltán ajánlotta figyelmükbe a fiatal lelkészpárt. A lelkipásztori hivatal most gyermekzsivajtól hangos, Tibi és Sárika ismerkedik űj környe­zetével, ahol sok minden más, mint volt előző lakásuknál. Ott ugyanis az udvar ferde volt. Nem is csoda, hisz a Bakony lábá­nál, Iszkaszentgyörgyön állt az a ház. A Lakatos család első jászberényi fotója- A teológiai akadémián is­merkedtünk meg Zsuzsával - meséli Lakatos Tibor a kezde­tekről. - Én Szabadkáról kerül­tem Budapestre, feleségem du­nántúli. Az akadémia elvégzése után Jugoszláviába mentünk - akkor még volt -, de nem kap­tunk gyülekezetét, így fél év után visszajöttünk Magyaror­szágra. Akkor volt a rendszer- váltás, a hitélet is erősödhetett. Iszkaszentgyörgyön kaptunk gyülekezetét 1989-ben. Négy falu tartozott hozzánk, Isztimér, Moha és Csór is. Hasonlóan ka­tolikus többségű vidék az is, mint a Jászság.- A jászberényi gyülekezet hívását hogyan fogadták? Miért gondolták úgy, hogy el kell ide jönni?- Talán, ha leegyszerűsítem a dolgokat, ott inkább a mennyi­ség dominált, itt a minőség lesz előtérben - veszi át a szót Zsu­zsa. A négy falut ha körbejár­tuk, az 60 kilométer utazást je­lentett. Rengeteget voltunk úton, hogy mindenütt megtart- hasuk az istentiszteletet, a kü­lönböző alkalmakat. Valahogy éreztük, Istennek nem az a szándéka, hogy egész életünket Iszkaszentgyörgyön töltsük.- Biztosan tudják, Tariska Zoltán munkáját folytatni nem lesz könnyű, hisz nagyon sok­rétű tevékenységet végzett.- Amikor dönteni kellett, hogy elfogadjuk-e a jászberényi hívást, tudtuk, hogy itt óriási feladat vár ránk - emlékezik Lakatos Tibor.- Nagy tusakodás előzte meg a döntést. Sőt, először én nemet mondtam. Amikor kiderült, hogy a megadott határidőig más jelölt sem adott igenlő választ, úgy gondoltam, mégis mi va­gyunk azok, akiknek vállalni kell. János próféta egyébként a bibliában megírja a mi esetün­ket: (János 4,38) „Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok: mások munkálták, és ti a mások mun­kájába állótok.”- Ezt úgy kell érteni, hogy Is­ten elrendelte, a Lakatos házas-' párnak folytatni kell azt a mun­kát, amit az előző lelkészpár el­kezdett?- Természetesen ez így van. A hitoktatást visszük minden iskolában, ahol eddig volt. Jászboldogházán és Jászteleken is. Az ifjúsági foglalkozások, a bibliaórák ugyanúgy sorra ke­rülnek, mint eddig. Szerkeszt­jük a reformátusok lapját, a Kürtzengést, ilyet Iszkaszent­györgyön is csináltunk. A Gó­lya Óvodával jóformán nics fel­adatunk, hisz működése rend­ben van. A kapcsolat kialakult velük, már csak azért is, mert a gyerekek oda járnak. A cukor­betegeket, a mozgássérülteket változatlanul várjuk a gyüleke­zeti terembe.- Hogyan fogadta Önöket a gyülekezet? A jászok híresek a zárkózottságukról, tapasztal­ták-e ezt?- Kedvesen fogadtak, segítő­készséget, nyíltságot tapasztal­tunk. Az igazi jász mentalitás­hoz még nem volt „szeren­csénk”. Iszkaszentgyörgyön ri­deg emberek élnek. Mégis Isten kedvessé tudja tenni az embere­ket egymás előtt. A mai világ­ban a lelkész úgy tudja legjob­ban Istent képviselni, ha megéli, amit a Bibliában mond. Ha ér­deklődéssel, segítőkészséggel fordulunk az emberek felé, az eredményre vezet. Isten ma is tud munkálkodni, embereket megnyitni, ha engedem, hogy Isten engem irányítson és ve­zessen.- Van-e valamilyen különle­gesfeladatuk Jászberényben?- A láthatatlan gyülekezethez eljutni biztosan nehéz lesz - véli Zsuzsa. - Most ismerke­dünk a várossal, az utcákkal, az iskolákkal, a hívekkel. Falun mindenki ismeri a másikat, ha a boltban találkoztam valakivel, tudtam, hogy katolikus vagy re­formátus. Itt jobban el tudnak bújni az emberek, a hívek is. Nem szeretnénk elveszíteni azokat, akik nem járnak temp­lomba. A láthatatlan gyülekezet a nagyobb létszámú, hozzájuk kell utat találnunk. K. E. Jászsági lány felfedezőúton • • Ösztöndíjjal Amerikába Emlékkép a követségről Dalos Ágiról A távoli kontinens városai, New York, San Francisco vagy az agyunkba beivódott Dallas mint fogalom él tudatunkban. Én naiv azt hittem, hogy köny­vekből, filmekből meg lehet ismerni a nagy Amerikát. Mi­közben Dalos Ágnessel, az amerikai nagykövetség munka­társával beszélgettem, rájöttem, fogalmam sincs az ő életükről. Az igaziról, ami sokkal másabb, mint a filmvásznon vagy a könyvek lapjain. Ági néhány­szor volt hivatalos úton az Ál­lamokban. Nap mint nap ameri­kaiakkal van körülvéve, így megismerhette szokásaikat, életformájukat, sikerorientált felfogásukat. A nagy felfedező­útra azonban csak most indult el.- Jászberényben születtem. Mindennap ingáztam lakóhe­lyem, Jászjákóhalma és Berény között, ahol az iskoláimat vé­geztem. A Lehel Vezér Gimná­ziumban érettségiztem, majd 1987-ben végeztem a Külkeres­kedelmi Főiskolán. 1990-ben kerültem a követségre. A keres­kedelmi osztályon dolgozom, a munkám nagyon izgalmas és változatos. Kollégáimmal a pi­aci mozgásokat figyeljük, hogy információkat tudjunk nyújtani az amerikai kereskedelmi mi­nisztériumnak s üzletemberek­nek. A már hazánkban működő cégek érdekében a kormánynál lobbyzunk, hogy ne legyen visszaélés, korrupció. Én főként az elektrotechnikai, a távközlési és a komputerpiaccal foglalko­zom. Persze nemcsak az ameri­kaiakat segítjük, magyar cégek­nek is keresünk kinti partnere­ket. Meghirdetjük ajánlataikat valamelyik amerikai csatornán teljesen ingyen. Általában sok visszajelzést kapunk. Ez persze teljes embert kíván, s több mint napi 8 órai elfoglaltságot jelent.- Gondolom, ezzel a lelkiis­meretes munkáddal lehettél az év dolgozója is a követségen.- Mindannyian sokat dolgo­zunk. Én 1991-ben megkaptam ezt a kitüntető címet. Egyébként a jó teljesítményt észreveszik.- Az életmódjukból is sajátí­tottál el valamit?- Hacsak azt nem, hogy én is jéggel iszom a vizet. Ez egy eléggé zárt világ. Barátaim fő­ként ebből a körből kerülnek ki. Rájuk a gyorsaság és a kénye­lem a jellemző. Nagyon kedve­sek és segítőkészek. Saját szakmájukban nagyon jók, s egy célért mindent megtesznek. De őket más foglalkoztatja, mint minket. Például a kultúra, amit mi annak nevezünk, nem érdekli őket. Egyébként pedig bizonyos fokig úgy élünk, mint ők. Nekünk 13 nap szabadság jár, ehhez jönnek az amerikai ünnepek. Ami minden hónap­ban egy napot jelent.- Úgy tudom, ősszel ismét egyetemista leszel.- Charlottesville-ben fogok az egyetemen tanulni. Ez a na­gyon kedves kisváros Virginia államban van, Washingtontól két órára. Jefferson volt ameri­kai elnök itt született és halt meg. Ő alapította ezt az egye­temet, és ő találta ki az egye­temi képzés jellegét. Ha minden jól megy, 2 évig fogok itt ta­nulni, és úgynevezett NBA dip­lomát kapok. Na nem a kosár­labdaligában. Itthon leginkább ez egy menedzseriskolának felel meg.- Miből fedezed a tanulmá­nyaidat?- Egy Fullbright nevű szená­tor által alapított ösztöndíjból. Rám is fért a segítség, hiszen egy év tandíja 16.000 dollár. Egyébként ez az ösztöndíj 40 magyar kinti agytágítását és 60 amerikai magyarországi tanul­mányait fedezi.- Gondolom, hamar meg le­het szokni az ottani életmódot.- Én jobban kedvelem az eu­rópai életformát. Nem hiszem, hogy hosszabb távon ott tudnék élni. Egyébként se sokáig bír­nám, valószínűleg éhen halnék, ugyanis utálom a sült krumplit és a hamburgert. Muhari Kornélia Mi lesz a bölcsivei? Az önkormányzat nemrég ha­tározta el, hogy az Üstökös ut­cai, 1-es számú bölcsődét meg­szünteti. A pelyhesparti gyer­mekintézményben bőségesen van hely a bölcsődei ellátást igénylők kérésének teljesíté­sére. Az Üstökös utcai bölcső­deépület így megüresedett. Az önkormányzat tulajdonát ké­pező ingatlan sorsáról most szü­letett döntés. Érdekes, hogy Jászberényben második alkalommal is hasonló sorsra jut egy gyermekintéz­mény. Ä hűtőgépgyár Faiskola utcai bölcsődéjéből idősek gon­dozóháza lett. Most a városköz­ponti bölcsőde szintén az idősek ellátását fogja segíteni. A Nagy­templom utcában működő gon­dozási központ nagyon zsúfolt körülmények között van. Ezt az állapotot sokáig nem lehet el­tűrni. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy a bölcsőde kisebb átalakításával alkal­massá teszi az épületet arra, hogy az idősek klubjának adjon otthont. Ezzel a döntéssel önkor­mányzati tulajdonban maradt az épület. Két vevő is volt azonban erre, akik megvették volna az ingatlant. Az egyik a Jász-Tel Rt., mely telefonközpontot léte­sít a szomszédos épületben, és esetleges telefonközpont-bőví­tés céljából gondolt a vásár­lásra. Ä lusta temetkezési szol­gálat is vevőként jelentkezett a bölcsődére. A képviselő-testület döntése szerint azonban az időskorúak szolgálatába áll. jiiBUCVM Ez a tábla már nem időszerű Mézvásár után A jászsági méhészek hagyo­mányt teremtettek a Magyaror­szágon egyedülállóan megren­dezett mézvásárral. Idén már a 7. mézvásárra került sor, s ter­mészetesen folytatása is lesz jö­vőre. A Szatmári László Jász­sági Méhészegyesület veze­tője, Molnár György már a jövő évi mézvásáron gondolkodik. De nemcsak gondolkodik, ha­nem tesz is érte. Olaszországban, Bolognában járt nemrég, ahol szintén évente megrendezik az olasz méhészek a mézvásárt. A tapasztalatgyűj­tés a hazai méhészek számára is fontos és hasznos. Olaszország­ban fejlett a méhészeti eszközök gyártása, s mézet számtalan fel­dolgozott változatban kínálják. A kozmetikai, testápolási sze­rektől a mézlikőrig igen válto­zatos a paletta. Hazánkban a szakemberek szerint a méhészet is - más me­zőgazdasági ágazathoz hason­lóan - mélyponton van. Ez a A cigányság helyzete Jászbe­rényben is egyre keservesebb. A statisztikai adatok szerint a város lakosságának alig 3 száza­léka, mintegy 820 fő tartozik a cigány etnikumhoz. A munka­erőközpontban a nem közve­títhető állástalanok kategóriá­jába is ők tartoznak leginkább. Alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, rossz szociá­lis helyzet mind jellemző erre a csoportra. A városi önkormányzat leg­utóbbi ülésén áttekintette a ci­gányság helyzetét. Az adatok­ból kitűnik, hogy a szociális támogatásokban létszámukat meghaladó arányban részesül­nek. Sok cigánycsalád számára a különböző szociális segélyek adják az egyetlen megélhetési forrást. Ez azonban nem kivételezett helyzet, a szociális törvény s a különböző előírások miatt ők tartoznak abba a kategóriába, ahová a támogatást adni kell. A gyermekétkeztetést 147 cigány, a rendszeres nevelési segélyt 72, átmeneti segélyt 122 kapott vagy kap folyamatosan idén. A cigánylakosság helyzeté­nek okait kutatva olyan társa­dalmi kérdések vetődnek fel, melyek gyökerei visszanyúlnak az elmúlt évtizedekre. Az ala­csony iskolázottság és az eltérő szociális, kulturális normák mi­att rendkívül nehéz megoldani a cigányság problémáit. Pillanat­nyilag gimnáziumban tanuló ci­gány nincs, a szakközépiskolá­ban is csak egyet találunk. Korábban cigánygondozót alkalmazott a polgármesteri hi­nagy tradícióval bíró ágazat azonban, ha meg tud újulni, sok ember számára biztosíthat meg­élhetési lehetőséget. Természe­tesen a méhészet termékéről, a mézről és annak feldolgozott változatairól a hazai piac sem mondhat le. Az előrelépéshez azonban más méhészeti techno­lógiát kell alkalmazni. Ezt dik­tálja a piac követelménye. Más méhészeti technológiák alkal­mazásához azonban eszközökre van szükség. A bolognai mézvásár alkal­mával Molnár György több olasz méhészeti eszközöket gyártó cég képviselőjével talál­kozott. Ezek vezetőit, szakem­bereit meghívta a jövő évi méz­vásárra Jászberénybe. Jó esély van arra, hogy ezek az olasz cé­gek termékeiket elhozzák Ma­gyarországra. Ezzel is színesí­tik, gazdagítják majd a hazai mézvásár palettáját, s újabb üz­leti lehetőséget biztosítanak. KE Nehéz a romasors vatal, aki segítette a legkülön­bözőbb ügyek intézését. Napirenden van a kisebbségi önkormányzatok létrehozása is, amihez szintén megfelelően képzett cigányszármazású kép­viselőre lenne szükség. A Phare-program keretében lehe­tőség lenne cigány menedzser képzésére is. Ehhez az kellene, hogy legyen megfelelő személy a cigányság körében, aki vál­lalja a képzést, és aki meg tud felelni a felvételi követelmé­nyeknek. Tehát érettségizett és felvételt nyer a tanítóképző fő­iskolára, ahol ezt a képzést vál­lalnák. A Cigány Nyelv- és Hagyo­mányőrző Egyesület jászberé­nyi vezetője, Rácz Tamás ismeri e fent említett lehetőséget. Az országosan ismert politikai megosztottság még gazdasági jeliegűvel is párosul. Vannak olyan cigánycsaládok, melyek lakással rendelkeznek, jobb élethelyzetben vannak, nem vesztették el állásukat, vagy ko­rábbi iskolai végzettségük alap­ján tudtak újat találni. Ez a réteg óriási távolságra van a nyo­morba süllyedtektől, s a szoli­daritás nemigen ismert körük­ben. Rácz Tamás elismerte, hogy valóban, a cigányság sok se­gélyt kap a várostól. A cigány­gondozó munkája most nagyon hiányzik. Jól tudják, segíteni leginkább maguk tudnak ma­gukon. Aminek kulcsa az isko­láztatás, a kulturálódás, a sajá­tos cigány hagyományok meg­őrzése, a társadalmi normák el­fogadása mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom