Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

1994. szeptember 22., csütörtök Szolnoki Extra 7 A fészek melege - Családportrék Hogyha apa piskótát süt... is, abból is készített valamit. És az apa főztje lilik is mindenki­nek. Időnként még a sütemény­sütéssel is megpróbálkozik. Igaz, volt már a piskóta vékony is ... Amíg vállalatnál dolgozott, addig is bevásárolt munka után, és megfőzött másnapra. Anita ezt jelentős segítségnek tartja, majd arról beszél, hogy a fiúk mindketten nagyon „apásak”. Gabi igényli, hogy az apja vi­gye iskolába, mert akkor meg lehet beszélni a dolgokat. Anita szerencsének tartja magát, mert látja a többi fiatalasszonyt a környéken, ahogy rohannak be­vásárolni, mennének haza főzni, de a gyerek még a játszótéren maradna... A gyerekek közötti hat év korkülönbség kicsit aggasztotta a szülőket, főleg amikor min­denki arról győzködte őket, hogy Gabi sokáig volt egyke, nagyon hozzászokott, majd irigy és féltékeny lesz... De nem így lett. A testvérek na­gyon szeretik egymást, és jól megférnek együtt. Köszönhető ez Gabi jó természetének: tü­relmes és nyugodt. 0rakig> el tud rajzolgatni - meséli az édesanyja. - A rajztehetségét az apjától örökölte - teszi hozzá, majd meg is mutatnak néhányat az apuka munkái kö­zül. Mesefigurák, rajzfilmjele­netek kerülnek elő fehér papí­rokon, olyan pontosan és hűen megrajzolva, hogy színes posz­ternek is hihetnénk. Na, ebből a tehetségből örökölhetett vala­mit a nagyfiú is, aki óvodásko­rában - mesélte az anyuka - olyan élethűen lerajzolta az óvó nénit, hogy az körbefutotta a rajzzal az óvodát. Az apuka pedig a srác „meg­rendelésére” dolgozik, sokszor éjszakákon át rajzolja az Alad­din szereplőit. Bár Gabit egyre inkább az akciófilmek érdeklik. Talán Schwarzeneggert is ren­del majd egyszer? * S a vágyaik? ... Persze, len­nének. Utazgatások, tengerpart és hasonlók. Ha a gyerekek na­gyobbak lesznek. Igaz, nem csak ettől függ. Egyébként azt mondják, nem nagyravágyóak. Tizenhat emeletnyi magasan a földtől nem járnak a fellegek­ben, de bizakodóak, és együvé tartoznak. Mi is lehetne énnél fontosabb?- em ­Halálos érintések Testzárlat és emberi „zárlat” Ha az ember lakni szeretne valahol, kénytelen házat húzni a feje fölé, ám nem mindegy, hogy hogyan. Az építkezések során a leggyako­ribb balesetet okozó eszköz a betonkeverő gép. A balesete­ket azonban szinte soha nem valami különleges, előre nem látható vagy a betonkeverő sajátosságából fakadó ok váltja ki, hanem legtöbbször egyszerűen az, hogy megfelelő vezeték és szakértelem hiá­nyában, avagy gondatlanság­ból, egyáltalán nem látják el érintésvédelemmel. Építkezé­seknél feltétlenül áramvédő kapcsolót kell felszerelni, ami ezeket a „gondatlanságokat” is többé-kevésbé „kivédi”. A műszaki előírások szerint testzárlat: „valamely üzemsze­rűen feszültség alatt álló veze­tőnek szigetelési hiba következ­tében létrejövő vezetői kapcso­lata, valamely villamos szerke­zet testével”. Az emberi rövid­zárlat ennél sokkal bonyolul­tabb. Sokk hatására az ideg- rendszer felmondja a szolgála­tot, s olyankor olyat teszünk, avagy nem teszünk, amely ké­sőbb rémálomként egész éle­tünkre rátelepedhet. Nem bűn­bakkeresés a cél, csupán figye­lemfelkeltés, hogy a balesetek megfelelő odafigyeléssel elke­rülhetők. A múlt héten egy 18 éves kőműves fiatalembert ért halá­los áramütéses baleset. A tragé­dia bekövetkezett, őt feltámasz­tani már nem lehet. 1992 októ­berében egy szajoli fiatalember halt meg betonkeverő géptől kapott áramütés következtében. A gépek mindkét esetben házi­lagos kivitelűek voltak, s mind­két tragédiát az okozta, hogy a zárlat bekövetkeztekor műkö­désbe lépő áramvédő kapcsoló, köznyelven Fi-relé nem volt a hálózatba kapcsolva. A zárlatot okozó vezetéktol­dás, ami egy ember haláláért felelős Legutóbb a betonkeverő gé­pet egy védővezető nélküli konnektorhoz csatlakoztatták, így nem volt védővezető, ami az áramot a kikapcsolószervhez vezette volna. A zárlat egy köl­csönkapott hosszabbítóban ke­letkezett, amelyen szigetelősza­laggal fedett toldás volt. A tol­dásnál a vezetékek szigetelése elszenesedett, így a zárlati ára­mot a védővezető a gép testére vezette. A beton ürítésekor a mester fia egyik kezével a biztosító­kart, másikkal a billenőkart fogta, amikor áramütést érzett. Szerencsére el tudta engedni a gépet, kiáltott is: vigyázz, ráz! De a társán - aki a gépet ugyan­így megfogta - valószínűleg sokkal nagyobb áram haladt át. 30 milliamper már halálos le­het. A fiatalembert az áramütés földre dobta. Sajnos ekkor kö­vetkezhet be az emberi rövid­zárlat, amikor segítségnyújtás helyett szinte lebénulva állunk, holott a gyors beavatkozás éle­tet menthet. Az első segély­nyújtó a Zagyvarékasról érke­zett orvos volt. Sajnos már ké­sőn érkezett. A szívmasszás és mesterséges lélegeztetés elle­nére a fiatalembert már nem le­hetett megmenteni. Hogy hogyan lehetne elke­rülni a hasonló eseteket, arra Horváth Károly, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munka- védelmi Felügyelőség igazga­tója adta meg a választ.- A betonkeverő gépeket minden áthelyezéskor és mun­kakezdéskor villamossági szempontból is ellenőrizni kell. A villamos hosszabbítókat nem szabad toldozgatni, viszont na­ponta szemrevételezéssel kell ellenőrizni. A betonkeverő gé­pet védővezetős (TN vagy TT rendszerű) érintésvédelemmel ellátott hálózathoz kell csatla­koztatni, úgy, hogy a hálózaton legyen áramvédő kapcsoló, úgynevezett Fi-relé. Nagyon lényegesnek tartom - folytatta -, hogy az elsőse­gélynyújtást legalább alapvető szinten mindenkinek ismernie kellene, hogy balesetet szenve­dett embertársain segíteni tud­jon, mert sok esetben a gyorsa­ság dönt élet és halál között. Ugyanolyan fontos, hogy a vil­lamosági javításokat mindenkor csak szakember végezze, -tbg­Szolnokon nem nőnek ugyan égig a házak, de a három to­ronyház mindegyikében jó néhány család él. A város szélén, ti­zenhat emelet magasan lakik a Lendvai család. Ha kinézünk az erkélyről, messze-messze látunk, előttünk kanyarog a Zagyva csíkja, alattunk pedig negyedóránként zakatolva elhalad egy-egy vonat. Odabenn a lakásban a megszokott rend és béke. Lendvai Mihály valamikor - úgy 13 éve - Rákóczifalvára járt salakmotorozni, Anita pe­dig ott lakott. Úgy mesélik, a búcsúban találkoztak először, ezután pedig egy iskolába kerül­tek. Pontosabban egy épületbe, mert a Tiszapartiban Anita az egészségügyibe, Mihály pedig a vízügyibe járt. A barátság hosszú volt, ’83 karácsonyán eljegyzés lett be­lőle. Érettségi után Mihálynak még ott volt a katonaság, majd ’86-ban kötöttek házasságot. Még abban az évben megszüle­tett Gábor fiuk. Lakást szerezni - ez a leg­több fiatal párnak gond. Nekik szerencséjük volt, a szüleik se­gítségével rövid idő alatt önálló csendes Gábornak, úgy mond­ják: kicsit „izgága”.- Eléggé hétköznapi család vagyunk - mondja a feleség - a hétköznapi gondokkal. Ezek mostanában főleg anyagiak, vé­gül is nem minden sikerült úgy, ahogy elterveztük. Misi magán- vállalkozó lett, és egy darabig jól ment, most éppen nem. De ő azt mondja, majd fordul a ke­rék. Huszonnyolc évesek. Igazán nem is panaszkodnak, csak úgy látják, a létbizonytalanság ma­napság őrli a családokat. Lendvaiék azon ritka csalá­dok közé tartoznak, ahol az apa a pénzkereseten kívül jelentő­sen kiveszi a részét a gyerekne­velésből, sőt, a háztartásból is. A rajzokban előtűnik a mesék világa (Fotó: M. J.) otthont teremthettek. A Voszto- kon vettek egy kis lakást, ké­sőbb nagyobbra cserélték, így kerültek a 18 emeletes torony­házba, Mihály édesapjának a szomszédságába. A férj akkoriban a vízműnél dolgozott, a feleség pedig szak- asszisztensként a rendelőinté­zetben. S mivel a két „fiú” nagyon vágyott egy testvérre, tervbe vették a kicsit is. A feleség mindenáron egykepárti volt — ám férje és fia meggyőzték, így ’92-ben megszületett Kristóf. Ő aztán ellentéte lett a nyugodt, Vállalkozóként - teherfuvaro­zóként - úgy osztja be az idejét, ahogy akarja. Főleg úgy vállal munkát, hogy délelőtt végezzen vele.- És akkor ő a „pesztra”, a sé­táltató, a, játszóteres” - mondja a feleség -, én addig itthon el­végzem a házimunkák zömét. Kivéve a főzést - amihez nem is nagyon értek, nem is nagyon akarok -, mert a férjem szereti csinálni. Soha nem főzött le- génykorában, akkor kezdte, amikor külön lakásba költöz­tünk édesanyámtól. Elővett né­hány szakácskönyvet, és ebből A II. világháború áldozatainak állítanak emléket a Hősök terén a szolnoki önkor­mányzat megbízásából. A Zsigmond és Társa Gmk kivitelezésében készülő em­lékmű átadására november elsején kerül sor. (Fotó: Bíró Tibor) Toleranciára, személyiségtiszteletre volna szükség Civilizációs betegség a dyslexia A szülők, pedagógusok még gyakran nem ismerik fel Szolnokon több mint harminc óvoda s több mint húsz általá­nos iskola van - több ezer óvodással, iskolással. Megyei adatok szerint az általános iskolások 18, az óvodások 31 százaléka dyslexiaveszélyeztetett - de erről gyakran sem a szülő, sem a ta­nító nem tud. Zsilka Sándorné fejlesztő pedagógussal és Rédai Etelka logopédussal arról beszélgettem, hogy mi is a dyslexia, mit lehet tenni ma, 1994-ben, ha a gyermekünk dyslexiás.- A dyslexia szó olvasás-, he­lyesírászavart jelent. A tanulási zavar mindig valamilyen mini­mális idegrendszeri károsodás­sal jár - kezdte Rédai Etelka. - Egy mikrosérülésről van szó, s azért megtévesztőek a dyslexiás gyerekek a pedagógusok szá­mára, mert teljesen ép értelmű gyermekek (néha kimagasló in­telligenciával), akiknél a háttér­ben senki nem látja az agyterü­leten meghúzódó mély, sejti szinten lévő funkciózavart. Ez a funkciózavar mindig a műkö­désben lép fel, tehát a feladatok megoldásában: amikor az egyik idegsejt átadja az információt egy másiknak, létrejön egy „áramkör”. A dyslexiás, illetve a tanulási zavarban szenvedő gyerekeknél ez az ingerületáta­dási mechanizmus valamelyik idegsejtnél hibásan működik.- Honnan tudhatják a szülők, pedagógusok, hogy tanulási ne­hézségekkel küzd a gyerek? Mi­lyen „tünetek” vannak?- Ez a tanulási zavar lehet dyslexia, vagyis olvasászavar; megjelenhet dysgráfiában, vagyis súlyos írászavarban; s megjelenhet dyscalculiában is. Majdnem mindig együtt jelent­keznek ezek a tünetek, de kivé­telek persze vannak, hiszen vannak kiváló matematikai ér­zékkel rendelkező gyerekek, akik olvasás-, helyesírásgon­dokkal küzdenek. A lényeg az, hogy mindig magatartászava­rokkal társul. Néhány szó a tünetekről- Ez mit jelent?- Ez a tanulási zavar mindig az érzékelés, észlelés, a gondol­kodás, emlékezet, figyelem za­vara, s zavar támad természete­sen az érzelmi, akarati, szociális életükben is. A tipikus tünet a beszédmotoros és nyelvi hiá­nyosság. Mindig késői nyelvi és motoros érést figyelhetünk meg náluk, mely kiterjed az egész nagy mozgásuk fejlettségére. Ők az esetlenek, a kétballába- sok. Ha a nagymozgásukban látjuk a koordinálatlanságot, akkor a finommozgás s a legfi­nomabb mozgás - mint a nyelv, beszéd - is sérült természete­sen. A mozgásbeli sérülés is mindig az idegrendszeri fejlő­dési érési késésnek a marad­ványtünete.- Ha jól értem, akkor itt „tü­neti kezelésről” nem lehet szó. Addig a különböző zavarok nem szűnnek meg, amíg sérült az idegrendszer egy része.- Az ideggyógyászok besegí­tenek a pedagógiának, mintegy alapokat raknak le azzal, hogy a mozgásos szerveződést újra rendbe rakják, ezáltal az egész felépítmény, a nyelv, az olva­sás, helyesírás, matematika ja­vul. A kineziológia például szinte becsordogál a legalsó kö­vekhez, s azokat rakja helyre. A dyslexiásoknál mindig részké­pességzavarokról beszélünk, s ez a zavar leginkább a vizualitá- sukra terjed ki: rossz az alak-háttér, az állandóságmeg­különböztető képességük. Ná­luk a betűforma - írásnál a leírt betű - bevésése nagyon nehe­zen jön létre. Rossz az akuszti­kus csatornájuk, rossz az analí­zis-szintézisük: nem tudnak szavakat hangokra bontani, vagy hangokból újra szavakat összerakni. Miért lesz az ágyúból átyú? Nagyon rossz a hallási meg­különbözető képességük: a leggyakoribb a helyesírásnál, hogy zöngés, zöngétlen betűket cserélnek fel. Leírják az ágyú helyett, hogy átyú, mert belül „ty”-t hallanak a „gy” helyett. Ehhez még hozzájön ez úgyne­vezett izomérzetzavar is: a dyslexiás gyerekeknél nem mű­ködik az a visszajelző csatorna, amely azért felel, hogy melyik betűnél hol van a nyelvünk.- így elmondva talán könnyű felismerni a dyslexiát. Mi az oka, hogy még sem az?- A dyslexiaveszélyeztettet- ség felismerése valóban egysze­rűnek tűnik. Hogy valaki mennyire súlyosan veszélyezte­tett, mennyire mélyek a tünetek a részképességzavarokban - ezek alapján mondjuk valakire hogy dyslexiás vagy áldyslexiás- csak akkor tudjuk meg, ami­kor elkezdjük a terápiát. Csak ekkor derül ki, hogy mennyi idő alatt, milyen mélységben, ho­gyan tudunk vele haladni - vette át a szót Zsilka Sándorné.- Akkor van nagy gond, ha az előbb említett három tünet kü- zül kettő vagy mind a három együttesen jelentkezik. Ekkor derül ki, hogy ki a dyslexiás, ki az áldyslexiás, s ki az, akinek „csak” enyhébb részképesség­zavarral összefüggő olvasási nehézsége van. A vizsgálatok során az a csalafinta dolog, hogy azonos tüneteket produ­kálnak.- Maga a dyslexia megszün­tethető-e teljesen?- Nem - vágják rá egyszerre.- Miután agyi funkcionális za­varról van szó, nem szünthető meg. De azért pontosítanánk: a nagyon súlyos eset nem szün­tethető meg, a kevésbé súlyos igen - mindennapos, hosszú évekig tartó terápiával. De még ekkor is megvan a visszaesés lehetősége.- Mi lehet az oka a dyslexia kialakulásának?- Az organikus háttérnél mindig vagy terhesség alatt, vagy szülésnél, vagy kora cse­csemőkorban elszenvedett apró sérülések - görcsös láz stb. - játszanak szerepet. A dyslexia- veszélyeztettetség velejárója a környezeti (családi, iskolai stb.) hatás, az olvasás-írás tanítási el­járások hibás vagy nem hibás volta. A rossz olvasás-írás taní­tási eljárás ugyanis egy dysle­xiás gyereket csak nehezebb helyzetbe hoz. A dyslexia tulaj­donképpen civilizációs beteg­ség. Ahogyan éljük az életün­ket, a rohanó élettempó, hogy nem élnek együtt generációk - nincs már nyugalmas nagy­mama, aki lassan, tagoltan be­szél a gyerekhez. Mindig szól a televízió, rádió - nincsenek már nagy családi beszélgetések. A csecsemők mellett már ott zúg a porszívó, szól a tv: olyan hát­térzajok vannak, melyek szintén csorbítják a hallási megkülön­böztető képességüket. A mai gyerekek nem használják a fan­táziájukat, mert a tv-ben kész képeket kapnak, nem kell el­képzelniük a történetet.- Nagyon sok családnál, sőt bölcsiben, oviban is hallottam, hogy a gyerekek délutáni alvása közben megy a rádió, hangosan beszélgetnek - mondván: hadd szokja a gyerek, így legalább mindig el tud majd aludni, mert nem zavarja a zaj.- Ezek a szülők, felnőttek nem tudják, mennyit ártanak a gyereknek. Ezek a szülők a pil­lanatnyi kényelmüknek vetik alá a gyerek normális fejlődé­sét. Amikor csinálunk valamit, akkor csak arra figyeljünk. Ha olvasunk, akkor olvassunk - de csendben, mert így működik a leghatékonyabban a fantáziánk, az agyunk.- Ezek szerint az a gyerek, aki üvöltő magnóval maga mel­lett vagy walkmannel a fülén tanul, az nem teszi jól?- A dyslexiás gyerekeknek nem szabadna ezt tennie, de a nem dyslexiások között is rend­kívül kevés olyan szuperképe- ségű van, aki zene mellett jól tud dolgozni, például mateklec­két csinálni. Az ilyen gyerekek­nek remekül működnek a pszi­chikus funkciói - de nagyon kevés ilyen kettős megosztott­ságé figyelmű gyerek van. Azok a gyerekek, akik magnó­val akarnak tanulni: önmagukat csapják be, ha azt hiszik, hogy mindkettő tökéletesen sikerül. Tudatlanság, felelőtlenség- Beszéltünk a tünetekről, a kialakulásról, de arról még nem: mikor lehet fölismerni?- Tíz éve vagyok logopédus Szolnokon, s jönnek hozzám a szülők csoportosan, hogy úgy tudták: csak hatéveseket foga­dunk. Nem igaz. A hároméves nem beszélő, ún. megkésett be- szédfejlődésű vagy a súlyosabb fajtájú, az akadályozott beszéd- fejlődésű gyerekek a legveszé­lyeztetettebbek. Az ilyen gye­rekek 80 százaléka, a megjaví­tott beszédhibások 30 százaléka lesz dyslexiás. Akinek a 3 éves gyereke még csak 10-15 szavas szókinccsel rendelkezik, azon­nal menjen el logopédiára. (A dyslexiával kapcsolatos tudnivalókat és a megyei dysle­xia egyesület munkájának is­mertetését a jövő heti Szolnoki Extrában folytatjuk.) Cs. Csáti Réka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom