Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-02 / 206. szám
1994. szeptember 2., péntek Az IJj Néplap Törökszentmiklóson 9 „Csak fazekas lennék megint” Nagyon nehéz a helyzetük Aligha akad ember Törökszentmiklóson és környékén, aki ne ismerné Fadgyas Lászlót, a híres mezőtúri fazekascsalád egyik sarját, aki immár az ipartestület tiszteletbeli elnöke.- Nagyapámnak a nagyapja is fazekas volt - mondja, miközben belépünk szentélyébe. A nagyapa valamikor régen még feketeedény készítésével foglalkozott, amikor is az edényeket a juhürülék füstje „festette” gyönyörű feketére. A fazekasműhelyben szilkék, bögrék, fazekak, tálak sorakoznak készen vagy égetésre várva. Tizenkét éves korától aktívan a fazekasmesterségnek szenteli minden percét.- Öt évig dolgoztam a mezőgazdaságigép-gyárban, de a szívem mindig ide húzott, a fazekasszakmához. Olyannyira, hogy ha még egyszer lehetne kezdeni, nem lennék más, csak fazekas. Ahhoz, hogy valaki mester legyen, sokáig inasnak kellett lennie. Akkoriban hajnalban keltek, begyújtották a kemencét, kitakarították a műhelyt, és csak akkor foghattak hozzá a munkához. Azt tanították velünk hogy a jó fazekasnak nemcsak jó szakembernek, hanem jó kereskedőnek is kell lennie. És bizony nem mindegy, hogy a vevőkkel hogyan beszél az ember. Minden alkalommal, amikor lehet, kijár a hetipiacra.- Még hanem árulok, csak nagyon keveset, akkor is ott a helyem, mert mindenem a piac meg a vásár. A mester mindig egyedül dolgozott, habár voltak tanítványai, nem is kevesen - közben arra a korongra mutat, amelyiken Szűcs Csilla gyakorolt. Tavaly Karcagról jöttek ipari tanulók, hogy elsajátítsák a mesterséget, s az idén szeptembertől hárman érkeznek majd Mezőtúrról.- Én nem féltem a kenyeremet, átadom a mesterség csín- ját-bínját, hadd boldoguljanak. Iskolaidő alatt fazekas szakkört vezet általános iskolásoknak.- Ez a munka fizikailag igénybe veszi az embert.- Valóban nem könnyű. Régebben lábbal tapostuk az agyagot, most, az atomkorszakban a gyúrógép helyettesíti a lábat. Megmaradt ugyan a kézi munka is, mert az agyagot a gép után még egyszer át kell gyúrni. Általában hagyományos edényeket készít, virágcserepeket, párologtatókat, köcsögöket. Közben megmutatja az égetőkatlant is. Mozgása friss, nem látszik rajta a 76 esztendő. Elmeséli, hogy a kicsit sérült edényeket elajándékozza, hisz a ház körül nagyon jó helye van egy-egy ilyen darabnak. A köcsögök, korsók, tálak közül előbukkan egy expander is. Mindennap gyakorol rajta, hisz a fazekasmesterséghez jó kondíció kell.- Legutóbb a szilikátipari vállalatnál dolgoztam, nagyon jó helyem volt, mégis alig vártam, hogy nyugdíjba mehessek, és hazakerüljek a szakmámba, az én kis műhelyembe. Akkor elhatároztam, hogy tervet készítek. Tíz évet ütemeztem be aktívan. A tíz év eltelte után megkérdeztem magamtól: most hogyan tovább? Megtorpantam, és kénytelen voltam másik 5 évet beütemezni - mondja nevetve. - Az életnek az a rendje, hogy előbb-utóbb kiesik az ember kezéből a munkaszerszám. Azért szeretem a tanulókat is, mert továbbviszik a mesterséget. Mezőtúron, a cserépipar hazájában, amikor még inaskodott ő maga is, 45 fazekesmester volt. Családtagok, segédek, inasok, közel 800-1000 ember élt ebből a munkából. Ehhez képest nagyon kevesen foglalkoznak vele manapság. Sok esetben préssel dolgoznak, ami nem igazi szakma, „mert értéke mindig a kézéi korongolt munkának volt és lesz”.- Mennyi idő kell a fazekasmunka elsajátításához?- Legalább három esztendő. A korsó készítése a legnehezebb, a fazekast ez teszi próbára. A mostani fazekasok sok szép tárgyat készítenek, de szebbet, jobbat, különbet, mint amit kétszáz évvel ezelőtt készítettek a mezőtúri fazekasok, napjainkban sem tudnak készíteni.- Sokat változott a technika?- Van, amit gép csinál, de a módszer lényegében nem változott, a lábbal hajtott korong megmaradt, a kézi gyúrás is megmaradt. Ha nagyobb edényeket készítek, akkor a lábhajtású korongé az elsőbbség, mert ez biztonságosabb, hirtelen meg lehet állni, a motoros viszont tovább hajt - magyarázza, miközben az égetőkemencére rakott edényeket rendezgeti.- Itt hagyományos katlanban égnek a cserepek. Először 930 fok körüli hőmérsékleten, aztán jöhet a fazekaszománc, s csak az újbóli égetés után lesz piacképes a termék. Egy katlan kiégetéséhez 9-10 mázsa fa szükséges és 16 óra felügyelet, ami fizikailag nagyon megterhelő. Hajnali háromkor fönt vagyok, amikor égetek. Amikor a 14-15 óra hosszát megdolgozta az ember, csak ránézek a katlanra, milyen szép, és minden fáradtságom elmúlik. Ha el voltam keseredve, eszembe jutott, hogy az általam készített tárgyak a világ minden részére eljutottak. Ez az edény hamarosan az égetökatlanba kerül Számítógép a könyvtárban is A siker titka a naprakész információ A törökszentmiklósi városi könyvtár 1975 óta működik jelenlegi helyén. Batáné Máté Mária, a könyvtár igazgatónője munkájukról, terveikről beszélt. Mint mondta, egyetlen hibája a felosztásnak, hogy az olvasóterem nem csatlakozik a fel- nőttkölcsönzőtérhez. Az emeleten a feldolgozó-, a gyermek- és az audiovizuális részleg kapott helyet. A könyvtár nagy gondot fordít arra, hogy az ismeretterjesztő irodalom, a kötelező olvasmányok, vagyis az oktatáshoz kapcsoló anyagok széles választékát kínálja. Hozzávetőleg 100 ezer dokumentummal rendelkezik a könyvtár, amiben a könyvek mellett a bekötött folyóiratok, hangkazetták, lemezek is benne foglaltatnak. Három évvel ezelőtt indult egy számítógépes fejlesztési program, melyre az önkormányzat évenként külön támogatást biztosít. Az idén a belső hálózat kialakítását szeretnék elvégezni. Többéves munka eredményeként majdan a dokumentumok is számítógépes rendszerbe kerülnek, s csak azután kerül sor a kölcsönzési rendszer gépesítésére. Ez utóbbira azért van szükség, mert a növekvő árak mellett kevés példányszámban tudják megvásárolni a könyveket. Jelenleg több adatbázissal rendelkeznek, ilyen a jogszabályok gyűjteménye, a pressdok adatbázis, valamint egy mezőgazdasági adatbázis. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtártól egy műszaki adatbázis is rendelkezésükre áll. A számítógépes rendszer naprakész információval szolgál, műszaki, jogi, mezőgazdasági tárnákban egyaránt. Jelenleg 5 számítógéppel dolgoznak. Az igazgatónő elmondta, sajnos nagyon kevés pénz áll rendelkezésre új könyvek vásárlására. Körülbelül 700 ezer forint, míg folyóiratra és egyéb időszaki kiadványokra 180 ezer forintot kapnak. Hogy ez mire elég? Sajnos nem túl sokra. Jelentősen csökkent a megvásárolt példányszám a korábbi évekhez viszonyítva, és ebben nem kevés szerep jutott az áremelkedésnek. A beszerzés sem könnyű, hiszen ügyelni kell arra, hogy minden olvasói igénynek megfeleljen a kínálat. A könyvtárellátó mellett rengeteg új kiadó alakult. Ugyanakkor nem célszerű vásárolni, hiszen nincs meg hozzá a feldolgozókapacitás. Az viszont jó hír - tette hozzá az intézmény igazgatója -, hogy emelkedett a könyvtárlátogatók száma és a kölcsönzött kötetek száma is. Beiratkozási díj továbbra sincs, a befizetés önkéntes alapon történik. Évek óta nyelvtanfolyamokat szerveznek, amihez idegen nyelvű részleget szeretnének kialakítani. A Soros Alapítvány támogatásával angol nyelvű könyveket, míg a Goethe Intézettől német nyelvű anyagot kaptak. Ezenkívül rendszeresen számítógépes tanfolyamokat is szerveznek. Szintén hagyomány, a nyári olvasótáborok megrendezése, melyeken általános iskolás gyermekek vesznek részt. Az előző évben a lexikonszerkesztés volt a téma, az idén viszont Petőfi életével és műveivel ismerkedtek meg a gyerekek. De szerveztek kirándulást Gödöllőre és Isaszegre is. Közben megismerkedtek a történelmi korral, mert az irodalomtól ez elválaszthatatlan. A tábor megyebállal zárta kapuit. Angol és német nyelvi tanfolyamon kívül a számítástechnikával is megismerkedhettek az érdeklődők. A könyvtár a szünidő alatt is gazdag programot kínált. Évente közel 120 foglalkozást tartanak a gyermekrészlegben, mindezt azért, hogy a diákok valóban olvasóvá váljanak. Nagyon jó a kapcsolatuk az általános iskolákkal, akik a hely adta lehetőséget kihasználva történelem-, irodalom-, könyvtárismereti, helyismereti órákat tartanak. Ugyanakkor a könyvtár, lehetőségeihez mérten, a munka nélküli fiatalokat is felkarolja. Ősztől induló angol- és német- nyelv-tanfolyamaiknál a részvétel számukra ingyenes, ami a Játék Alap támogatásának köszönhető. A pszichiátriai betegek otthonában dr. Hodosi Miklóssal, az intézmény igazgató főorvosával jelenlegi helyzetükről, lehetőségeikről, illetve azok hiányáról beszélgettünk. Az intézmény falain belül 220 beteget kezelnek, akik az egész megye területéről kerülnek ide. Nagyobb részük elmebeteg, kisebb részük elmezavarban szenved. Az itt élő emberek gondnokság alatt állnak, önálló életre képtelenek. Hogy valaha is gyógyultan távozhat innen a beteg, ez elvileg megtörténhet, ám a gyakorlat, illetve a törvény vajmi kevés lehetőséget ad erre.- A legújabb egészségügyi törvény, a bentlakásos intézményeket felosztja, és meghatát- rozza, hogy melyiknek milyen feladatrendszere van és milyen keretek között működhet. Van egy ránk nézve igen kellemetlen paragrafusa, mely szerint pszichiátriai betegek otthonának az az intézmény minősül, ahol tényleges pszichiátriai tevékenység nem folyik. Ez rendkívüli módon behatárol bennünket, és ellentmond minden tankönyvi szabálynak és pszichiátriai szemléletnek. A törvény szerint számottevő pszichiátriai tevékenység nem folyik az intézményben. Ez abszolút megalapozatlan kijelentés. Másrészt a törvény nem teszi lehetővé a rehabilitációt. Ha valaki ide bekerült, az egyértelműen itt marad. Megvannak ugyan a kiskapukhoz vezető utak, amin a betegek érdekében végig kell menni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ide olyanok nem kerülnek, akik valamikor is százszázalékosan gyógyultnak minősíthetők lennének. Az más kérdés, hogy az állapotuk egy idő után javulhat annyit, hogy eredeti környezetükbe képesek beilleszkedni, önállóan létezni, és ez nagyon nagy dolog. Sajnos a humánus szemlélet a törvényben nem tükröződik. A betegek 98 százaléka biztos, hogy nem kerük ki az otthonból, de attól a két százaléktól nem volna szabad ezt az esélyt elvenni, vagy legalábbis eny- nyire megnehezíteni. A betegnek nem érdeke a javulás, hiszen nem látja a lehetőséget, hogy valaha is kikerülhet innen. A személyzet munkája is rendkívül nehéz. Nem könnyű elérni, hogy a szakmai színvonal megmaradjon, elvárni bárkitől is, hogy többet adjon, hiszen nem tudom dotálni. Az egészségügyön belül is sajnos olyan a szemlélet, hogy a pszichiátria bizony a hátul kullógók között található. És ez a fizetésekben is tükröződik. Ebben a gazdasági helyzetben nehéz pénzt teremteni bármire is. A dolog furcsasága az, hogy az intézmény a neki törvény által megszabott összeget sem kapja meg. A normatívák beszűkítése miatt most már második éve nem tudnak megfelelő szintű szakmai programot megvalósítani.- 180 ezer forintot kapnánk évente betegenként. Ez elég lenne, ha megkapnánk. Sajnos a fenntartónak, vagyis az önkormányzatnak törvényadta joga ezt visszatartani. Tavaly 10 milliót vontak el az intézménytől, az idén 4 milliót. A visszatartott pénzre viszont a pszichiátriai otthonnak is szüksége lenne. Hisz ez évben, úgymond lerobbant a mosodájuk. Kénytelenek behordani a szennyest Szolnokra, ami plusz 3 millió költséget jelent, amit saját költségvetésből kell kigazdálkodni. Ez sajnos csak a gondozási díj terhére lehetséges. Vagyis az intézmény drasztikus díjemelésre kényszerült.- Nem tudok mást csinálni. Az önkormányzat úgy dödtött, hogy az elvonás ellenére a mosodát az intézmény építse fel saját költségvetésének terhére. Ez nagyon nehéz helyzetet teremt számunkra. Most van éppen egy kérelem az önkormányzati testület előtt, hogy kapjak garanciát arra, hogy jövőre és 3 éven belül az elvonás nem ismétlődik meg, akkor tudom vállalni a mosoda felépítését saját erőből. Addig marad a szolnoki út. Jó hír viszont, hogy nemrég épült egy kondicionálóterem, amit az ápolók és a betegek is használnak. Különböző rendezvényeket, farsangi, szüreti bálokat tartanak. Az intézmény főorvosa elmondta, a jövőben csoportterápiás foglalkozásokat is szeretnének tartani, valamint a nővéreknek tréninget, melyen a tera- peutás tevékenységet sajátítanák el. Egyelőre azonban önerőből ezt nem tudják finanszírozni. Rendkívül fárasztó és megerőltető munkát végeznek az itt dolgozók, ezért is lenne nagyon fontos, hogy ők is megtanulják a relaxációs technikát, hiszen lelkileg és fizikailag is nagyon nehéz, megterhelő munka. Ehhez megfelelő pszichoterápiás képzettséggel kell rendelkezni valamennyiüknek. Ők már augusztusban elkezdték a tanévet A Törökszentmiklósi Református Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola, Speciális Szakiskolában a tanévet az augusztus utolsó vasárnapján megtartott istentisztelet nyitotta meg. Az iskolát 1720-ban alapították református papok. Az épület 1991 óta ismét az egyház tulajdona. A központi épületen kívül még nyolc különböző helyen folyik az oktatás. A szülők és a tanári kar úgy döntött, a nyári szünetből „elrabolt” napokat a téli szünethez teszik, ami ezzel három hétre bővül. Az első nap iskolagyűléssel kezdődött, és az immáron hagyományos osztályfőnöki órákkal folytatódott. Nagy Kálmánnal, az intézmény igazgatójával, az iskola életéről és távolabbi terveikről beszélgettünk.- Mennyire terheli meg a szülők pénztárcáját a beiratkozás?- Úgy gondolom, nagyon. Hiszen egy első osztályos tan- könyvcsomag 1800 forint lesz, és ebben még nincsenek benne a füzetek, valamint a szükséges felszerelés, ami a költségek túlnyomó részét adja. A tankönyvek kiválasztásakor a pedagógusok maximálisan igyekeztek figyelembe venni a szülők teherbíró képességét. A napokban hivatalosan is birtokukba vehették a diákok az új sportudvart, amivel régi vágya vált valóra az iskolának. A sportpálya megépítése 8 millió forintba került. Ugyanakkor a szakiskolás tanulók egy korszerű számítástechnikai szak- tantermet kaptak. A kétéves szakiskolába az általános iskola befejezése után lehet jelentkezni, amit ha elvégeznek a diákok, segédadminisztrátori képesítést kapnak. Szeretnének továbbá egy korszerű ebédlőt kialakítani, ugyancsak a tervek között szerepel egy református szellemiségű óvoda kialakítása is. Az iskolában nemrég vezették be az vizsgarendszert.- A tehetségnevelő osztáMég folynak a nemrég átadott sportpálya utómunkálatai lyokban négy éve, míg az általános tantervi osztályokban két éve vizsgáznak a gyerekek.- Mi a célja ennek a vizsgának?- A vizsgarendszer lényege, hogy megprópáljuk a gyerekeket úgy felkészíteni, hogy integrált ismeretekkel rendelkezzenek, rendszerben lássák az*áfta- lános iskolai anyagot. Ez egy intenzív tanulási folyamat, ami megkönnyíti a középiskolai felvételit is. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek biztosabb, rendszerezett ismeretekkel kerüljenek ki az iskolából.- Nagy gondot fordítanak a. tehetségnevelésre is.- Valóban, speciális tehetségneveléssel is foglalkozunk. Ezekbe az osztályokba az átlagosnál jobb képeségű gyerekek kerülnek. A negyedik osztály elvégzése után a megye egész területéről felvételiznek a tanulók. Általában túljelentkezés van. Évfolyamonként egy tehetségnevelő osztályt indítunk.- Hogyan döntik el, ki tehetséges és ki nem?- Az értelmi képességet vizsgáljuk és a logikus gondolkodást. Nem az a lényeg, hogy kitűnő bizonyítvánnyal jön a gyerek a megye bármely iskolájából, a logikai készsége a döntő.- Ők mást tanulnak, mint társaik?- Inkább többet tanulnak. A cél a logikus gondolkodás fejlesztése, az, hogy a gyerek megtanuljon tanulni, hogy a tudása ne felszínes legyen, hanem maradandó ismereteket biztosítson. ’87-ben kezdtük ezt a programot, s az elmúlt tanév végén hívtuk meg az első és az azt követő évben végzett gyerekeket. 36-an a 39-ből egyetemen vagy főiskolán tanultak, illetve tanulnak. A tehetségnevelő osztályokban három idegen nyelvet oktatunk, a latin, angol és német nyelvet. Ezenkívül a diákok már az első osztályban megismerkednek a számítástechnikával. S mivel ének-zene tagozatos iskoláról van szó, nagy súlyt fektetnek a magas szintű zenei oktatásra is.
