Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-13 / 215. szám
Tanársztrájk béremelésért Horvátországban folytatódik az általános és középiskolai tanárok egy hete tartó sztrájkja, s kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid időn belül egyezségre jussanak a béremelést követelő oktatók és a zágrábi kormány illetékesei. A munkabeszüntetésben mintegy hatavanezren vesznek részt. Eddig ez a legjelentősebb és legszervezettebb kormányellenes akció Horvátországban. Ni- kica Valentic kormányfő korábban közölte, ha a kormány megadná a kért fizetésemelést, akkor nem tudná végrehajtani a kiadások csökkentését célzó programját. Amerikai-japán kereskedelem Építő szelleműnek minősítette az amerikai-japán kereskedelmi tárgyalásokat Mickey Kantor, az Egyesült Államok tárgyalóküldöttségének vezetője Los Angelesben. Kantor szerint Kono Johei japán külügyminiszter „együttműködőnek” bizonyult a szombati tárgyalásokon, bár még néhány kérdést meg kell vizsgálniuk. A két gazdasági óriás között 15. hónapja zajlanak ki- sebb-nagyobb megszakításokkal a kereskedelmi kerettárgyalások. Washington azt szeretné elérni, hogy a szigetország ténylegesen mérhető piacnyitást hajtson végre a külföldi termékek elhelyezésére. Energetikai partnerség i„, Az osztrák kancellár „energetikai partnerségi” tervvel állt elő pozsonyi látogatásán. Franz Vranitzky azt javasolta, hogy Szlovákia és Ausztria a jövőben bocsátkozzék párbeszédbe az energiapolitikáról, és szakértőik „folytassanak kritikus vitát”. Bécs támogatni kívánja a korszerű technológia meghonosítását Szlovákiában, továbbá azt is, hogy más erőművekkel cseréljék ki a korszerűtlenné vált szlovákiai atomerőműveket. Ausztria már régóta aggódik a szomszédban működő szovjet gyártmányú elavult atomerőművek állapota miatt. Jozef Moravcík szlovák kormányfő a megbeszélések után közölte: Pozsony kivonja az áramtermelésből az osztrák határtól 70 kilométerre lévő Jaslovské Bo- hunice-i (Hontbagonya) erőművet. Tiszta technológiák Tiszta technológiák alkalmazásával a hulladék mennyisége 15-30, a költségek mértéke pedig 10-15 százalékkal csökkenthető a termelésben - hangzott el a Tiszta technológiák, tiszta termékek a környezet védelméért elnevezésű konferencia szervezőinek hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten. Az eszmecserét a NATO Tudományos Tanácsának támogatásával szervezték, huszonegy ország szakembereinek részvételével a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen. Harry M. Freeman, az USA környezetvédelmi irodájának kockázatcsökkentési laboratóriumvezetője hangsúlyozta: az úgynevezett tiszta technológiák alkalmazása a környezet megóvásának fontos részét képezi. A gyártás során keletkező hulladékok utólagos ártalmatlanítása igen költséges. A tiszta technológiáknál a környezetvédelmi szempontokaf már a gyártási folyamat során is figyelembe veszik. Autóimportörök találkozója Az IKM felmérésének több megállapításai A belkereskedelmi folyamatok jellemzői Elkészítette az országos autótérképet a Magyar Gépjármű- importőrök Egyesülete. Ebben szerepel a többi között a személygépkocsi-állományról szóló statisztika, a különböző típusok megyék szerinti megoszlása és életkora is. A széles körű felmérésből levonható következtetések foglalkoztatták az autóimportőröket, akik a hét végén tartották baráti találkozójukat Balatonaligán. A kétnapos kötetlen eszmecserén 18 márka képviselői jelentek meg, s nemcsak tapasztalataikat, hanem rövid időre autóikat is kicserélték, hogy kipróbálják, mit tud a konkurens járműve. Az egyesület autótérképéből egyéretelműen kiderül, hogy a személygépkocsi-állomány már meghaladta a 2,4 millió darabot, és rövidesen eléri a két és fél milliót. Az autók átlagéletkora is közelebb van már a 10 évhez, mint a kilenchez. A hat évnél öregebb személyautók magánbehozatalának tilalma nem hozta meg a várt eredményt, hiszen a gazdasági vállalkozások, szervezetek apportként akármilyen matuzsálemeket behozhatnak, és fél év múlva piacra is dobhatják azokat. Az autóimportőrök szigorításokat várnak, hiszen az elöregedett járművek még nem rendelkeznek katalizátorral, szennyezik a levegőt, és kérdéses üzembiztonságuk is. Arra vonatkozón, hogy mit tesznek az importőrök, hogy a kispénzű emberek is biztonságos autóhoz jussanak, Győző Gábor, az egyesület elnöke elmondta: tovább növelik az olcsóbb autók behozatalát. Az utóbbi egy év forgalmi adatai is erre késztetik az importőröket. Az első félévben ugyanis kétszer annyi, 1,2 millió forint érték alatti személyautót adtak el, mint 1993 azonos időszakában. Tovább szélesítik a gépkocsivásárlás kedvezményes hitelének körét, egyre több bank ismeri fel a lehetőségeket az üzletágban. Az elnök szerint kedvező tendencia az is, hogy a márka- kereskedők átveszik, beszámítják az új autók árába a régit. A használt autót forgalmazzák, de ez esetben is vonatkoznak rájuk a szigorú feltételek, tehát mindenképpen biztonságosabb az ily módon vásárolt használt autó. (MTI) Részben a Mól Rt. finanszírozza HÁG földgázvezeték A kelet-európai gazdasági változások és az importgázbeszerzés várható növekedése miatt indokolttá vált hazánk földgázimport-forrásainak diverzifikálása. Ennek egyik állomásaként . csatlakozás létesül a HÁG (Hungária-Ausztria Gaslaitunk) távvezeték megépítésével a magyar nagynyomású földgázvezeték-hálózat és a nyugat-európai gázvezetékrendszer között. A HÁG vezeték így fontos szerepet tölthet be a forrásdiver- tifikálás és esetleges haváriaki- segítés megvalósításában. A vezeték mindkét irányban alkalmas lesz a szállításra, ezáltal mindkét fél földgázellátásának biztonságát szolgálja. Az osztrák szakasz megvalósítását az ÖMV, a magyar szakaszét a határtól Győrig a Mól Rt. finanszírozza, és a létesítmény terveit az Olajterv Rt. készíti. A 700 mm átmérőjű, Ausztriában 48 km, az országhatártól Győrig 68 km hosszú, 12 000 tonna súlyú gázvezeték üzemebe helyezésének tervezett időpontja 1996. október 1. Á Mól Rt. és az ÖMV közötti több éve tartó tárgyalások után, az osztrák szakasz építésének ünnepélyes megkezdését az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök - a részt vevő vállalati és intézményi vezetők jelenlétében - első ásónyom kivágása jelentette. A rövid ünnepi beszédek sorát Richard Schenz, az ÖMV vezérigazgatója nyitotta meg, összegezve a vezeték jelentőségét, a létrehozás érdekében tett közös erőfeszítéseket és a műszaki adatokat. A vasúti, közúti, vízi, postai összeköttetés után gázvezetéki kapcsolat is kiépül majd a két ország között, jelentette ki Subái József, a Mól Rt. elnök-vezérigazgatója. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a két ország ipari együttműködésében történelmi jelentőségű vezeték létrehozásában miniszterelnökünk személyesen is részt vett, aki kezdeményező szerepet játszott az Európától elkülönítő vasfüggöny lebontásában. Kelet-Európa infrastrukturális fejlesztésében jelentős előkészítést végzett Franz Vranitzky kancellár szerint az új távlatokat nyitó vezeték közelebb hozza egymáshoz a két ország gazdaságát, és lehetőséget teremt egy kiegyenlítettebb regionális fejlődéshez. „Egy politikusnak is lehetnek vágyai...” - kezdte beszédét Horn Gyula miniszterelnök. Az ő egyik politikusi vágya az volt, hogy másik irányból is biztosított legyen hazánk energiaellátása. A magyar miniszterelnök minden lehetséges eszközzel kész segíteni hazánk közeledését Európához. 1994 első felében a lakosság jövedelemkiáramlása - az elmúlt évi tendenciának megfelelően - viszonylag dinamikusan növekedett, amelyben a gazdasági tényezők együttes hatásán túl szerepet játszottak a különböző kormányzati intézkedések, többek között a soron következő nyugdíjemelés. Az év eleji lakossági megtakarítás állományát a kamatadó mérséklése és a kamatlábak emelkedése egyaránt befolyásolta. A takarékossági hajlandóság alakulásában pedig szubjektív szerepet játszott a pénzbefektetési lehetőségek változása is. Előzetes MNB-adatok szerint 1994. június 30-án a lakossági összes megtakarítások értéke 1539,3 milliárd Ft-ot képviselt, amely összeg 20,2%-kal nagyobb, mint a múlt év első felének végén. Ezen belül a lakossági betétek értéke 766,4 milliárd Ft volt, ez az összeg 17,4%-kal több, mint egy évvel korábban, s 15,5 milliárd Ft-tal nagyobb állományt jelent, mint az év elején (1993. év közepén hasonló összevetésben a féléves növekmény 70,7 milliárd Ft volt). Az értékpapírokba elhelyezett összeg - ugyancsak ez év felének végén - 360,8 milliárd Ft volt, amely a bázisidőponthoz képest 26,1%-os, az év eleji állapothoz viszonyítva 0,7 milliárd Ft értékű növekedést jelent. (1993. I. félév végén a hatvani értékpapír-növekmény 8,1 milliárd Ft volt.) Az energiai • •• ii •/ ii jovojerol oar Minden nemzetgazdaságnak, amelynél ez lehetséges, támaszkodnia kell a hazai energiahordozókra - ebben egyetértés volt a Német Bánya- és Energiaipari Szakszervezet (IGBE) Magyarországon tartózkodó küldöttsége és vendéglátója, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ) vezetői között. A két szervezet képviselői hétfőn az európai szénbányászat jövőjéről tartottak tanácskozást. Az ülés szünetében Schalkhammer Antal elnök elmondta: a liberális energiapolitika nem lehet alkalmas arra, hogy egy stratégiai ágazat jövőjét kijelölje. Az energiaipar olyan terület, amelyben meg kell határozni a prioritásokat. A tanácskozáson szó esett az energiaárak emeléséről, amellyel kapcsolatban a BDSZ elnöke hangsúlyozta: az ágazat jövője és privatizációja szempontjából alapvető szükséglet az árak egyszeri, drasztikus - mintegy 50 százalékos - emelése a szükséges lakossági kompenzáció mellett. (MTI) Tőzsdei jelentés Átmeneti visszaesés következett be a Budapesti Értéktőzsdén, a tőzsdeindex 1677 pontra esett, ami 20 ponttal alacsonyabb az egy héttel korábbi értéknél. Az egyes napokon belül inkább az emelkedő tendencia volt jellemző (mindennap több olyan részvény volt, melynek magasabb volt a záróára a nyitónál, mint csökkenő záróárú papír), mégis csökkenés volt megfigyelhető az egymást követő napokon. Továbbra is viszonylag magas, de az előző hetinél kisebb az inaktív papírok aránya (30-50%). Biztató jel, hogy egyre több papírban figyelhető meg kismértékű ármozgás. A fellendülés időszakához képest csökkent a napi forgalom. A részvényszekció forgalma csak két nap haladta meg a 100 M Ft-ot. A befektetők bizonytalanságát jelzi az üzletkötések számának nagy ingadozása, a heti maximum (343) majdnem kétszerese a minimumnak (185). A héten két papír érte el tőzsdei történetének legmagasab árfolyamát. A Dunaholding névre szóló részvényé 2-án és 8-án is minden korábbi árnál magasabban kelt el, 8-án 32 050 Ft-on kötöttek üzletet, míg a Pharma- vit csütörtökön 7680 Ft-ra emelkedett. Negatív csúcsot az Inter-Eu- rópa Bank érte el 12 850 Ft-on, a hét végére azonban ismét erősödött a papír. Az elmúlt héten az Agrimpex részvény emelkedett a /legtöbbet, több mint 60%-ot. A tőzsde azonnal reagált a régi és az új vezetőség megegyezésének kedvező hírére, így a részvény árfolyama egy hét alatt 17 000 Ft-ról 27 500 Ft-ra emelkedett. Nagy forgalom mellett nőtt a Graboplast-részvény árfolyama is. A társaság javuló eredményeinek köszönhetően néhány nap alatt 6%-os árfolyamnyereséget lehetett elérni a papírra, és a gazdálkodásról szóló kedvező hírek miatt további áremelkedés valószínűsíthető. A hét slágerpapírja az Egis volt, melyből 112 M Ft értékű részvény cserélt gazdát. Az áremelkedés korábbi lendülete megtört, kisebb visszaesés következett be, majd (az importgyógyszerek megvámolásának hírére) az árfolyam ismét 2700 Ft fölé emelkedett. Szeptember 1-jétől nyílt lehetőség a KRP-ben jegyzett papírok (Soproni Sörgyár, Pannon- plast) előtörlesztésére. Ez éreztette hatását a tőzsdén is, mindkét részvény forgalma megugrott, ám a várt jelentős árcsökkenést ez idáig ellensúlyozni tudta a külföldiek által megnyilvánuló élénk érdeklődés. A pénteki jelentősebb kínálat azonban már az árfolyam drasztikus csökkenéséhez vezetett. A kárpótlási jegy árfolyama némileg emelkedett a KRP-tör- lesztések keltette keresletnek köszönhetően. A befektetési- jegy-szekcióban pang az üzletmenet. A legtöbb üzletet (5 db) a Pillérre kötötték, 380 és 395 Ft közötti áron. A KSH legutóbbi előzetes adatai szerint a kiskereskedelem 1994. január-májusban a csökkenés mértéke meghaladta a 10%-ot. Más összehasonlításban, idén a havonkénti forgalmi volumen előző hónaphoz viszonyított alakulásánál kisebb mértékű elmozdulások mutatkoznak, sőt májusban némi élénkülés, összességében azonban a forgalom mérséklése tapasztalható. Reálisan feltételezhető, hogy a lakosság vásárlási kedve és lehetősége - a múlt évi kiegyenlítődő tendenciákat követően - ismét megtorpant, az életkörülmények alakulása a lakosság széles rétegeit pénztartalékolásra ösztönzi. Mindezen tényezők együttesen a piacgazdasági viszonyoknak ellentmondó jelenségek újraéledését is jelzik, amelyek hosszú évtizedekig a belföldi áruforgalomban elő- és felvásárlási „lázban” fejeződtek ki, és a piaci egyensúlytalanságokhoz vezettek. Áz IKM felmérése szerint a nagyobb kereskedők 1994 I. félévében 232,2 milliárd Ft értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, 11,1%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A központi adatok alapján számított árindexet figyelembe véve volumenben ez az összeg 4,5%-os csökkenésnek felel meg, amelynek üteme kisebb az országos átlagnál. Az értékforgalom nagyságrendjét és dinamikáját tekintve jelentősebb növekedés a kft.-k körében valósult meg (27,9%) átlag alatti bővülést a vállalati formában működő szervezetek érték el (9,6%). A működési formák szerint az ebben a körben mért, félév alatt elért forgalom, mintegy 80%-át az új típusú gazdasági társaságok érték el. Árufőcsoportokként vizsgálva a lebonyolított kiskereskedelmi forgalom 32,8%-a bolti élelmiszer-kiskereskedelemben, 2,7%-a a vendéglátásban, 8,5%-a a ruházati, valamint 56,0%-a a vegyesiparcikk-kis- kereskedelemben valósult meg. A kiskereskedelmi értékesítéshez jellegében közelálló diszkontforgalom - ugyancsak az IKM felmérése szerint - az első félév végére ebben a megfigyelési körben 12,2 milliárd Ft-ot képviselt, értékben 27,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A diszkontértékesítést növekvő számú hálózati egység (telep) bonyolította le - a ruházati kereskedelem és az egyéb nagykereskedelem kivételével - eltérő mértékű, de élénk dinamika mellett. A klasszikus nagykereskedelem áruforgalmi tevékenysége az év első felében - a korábbi évek tendenciáihoz ha sonlóan - strukturális változásokkal szemben kevés érzé kenységet mutat, a folyamatok tartósan stagnálnak, de az adott üzleti kapcsolatok rendszerén belül a beszerzés, eladás és készletezés egymással közelítőleg összhangban alakult. GAZDASAROK Időszerű növényvédelmi munkák Az elmúlt időszakban rendszeresen megtalálható volt az Új Néplapban a kiskertek gondozásával kapcsolatos minden olyan információ, amely jelentősen hozzájárulhatott azok gondos ápolásához. Most olyan növényvédelmi eljárásra hívjuk fel a figyelmet, amely elvégzése feltétlenül indokolt. Másrészt olyan károsítókat ismertetünk, amelyek erősen felszaporodtak, az ellenük való védekezés minden gazdálkodó saját érdeke. Ebben az évben - ezt is jó hangsúlyozni - a kedvező időjárási körülmények segítségével a megyében is jó termésátlagot értek el az őszi kalászosok vetésterületén. Ahhoz, hogy a következő vegetációban is hasonló legyen a siker, már most a vetés felkészülésekor el kell végezni néhány növényvédelmi tevékenységet, amely elmaradása negatív hatással lehet. Az első ilyen tevékenység a vetőmag- csávázás. Ez a növényvédelmi munkák közül az egyik legfontosabb, leggazdaságosabb és leginkább környezetbarát eljárás. Egyes kórokozók ellen csak így lehet védekezni. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt vegetációs évben nagy figyelmet fordítottak a vetőmag-forgalmazók és a felhasználók is arra, hogy megfelelően csávázott vetőmagot vessenek el. Az idén ne vessünk csávázatlan vetőmagot. A gabonafélék fiatalkori kártevője a gabonafutrinka. A bogár lárvája a fő károsító, amely a fiatal növények leveleit megrágja, „megcsócsá- rolja”, nem ritka, hogy el is pusztítja. Jelenleg minden feltétel adott, hogy ilyen erős kártételek alakuljanak ki, ugyanis a tojásrakáshoz és lárvakeléshez szükséges csapadék megvolt. Jelen van a nagy mennyiségű imágó- egyedszám és a csapadék hatására a rendkívül jól fejlődő, táplálékul szolgáló árvakelés is, valamint a várhatóan nagy területű monokultúrás termesztés is. Megfigyeléseink alapján a lárvák kelése megkezdődött. Gyéríteni már most a tarlók feketén tartásával lehet. Később a monokultúrás termesztés esetén a rendszeres megfigyelésre alapozva lehet ellene védekezni állománypermetezéssel. Ahol arra lehetőség van és a vetendő terület fertőzöttsége indokolja, a kártevő ellen csá- vázással is hatékonyan lehet védekezni. A következő károsító, amelyről feltétlenül szólni kell, az a nyári száraz időjárásban erősen felszaporodott mezei pocok. Jelenleg a tömegszaporodás jelei mutatkoznak, nem csak a megyében. A rágcsáló intenzív szaporodása már a nyár elején megkezdődött, amely még ma is tart. A kalászosok betakarítása után a pillangósokban, árokpartokon, gyepterületeken, gyümölcsösökben és a házikertekben koncentrálódnak. A rövid idő alatt 'kialakult magas egyedszám-gradá- ció kialakulásának veszélyével fenyeget. A fertőzöttség most még eltérő, gócszerű, több helyen csak táblaméretű. Mivel a szaporodás intenzív, kedvező időjárás esetén további gyors egyedszám-nö- vekedés várható. Felhívjuk a figyelmet, hogy a mezei pocok ilyen mértékű felszaporodása nagy gazdasági kárral fenyeget, az ellene való védekezést a fertőzöttség előzetes felmérése után indokolt esetben végre kell hajtani. Szólnunk kell még két további károsítóról, az amerikai fehér szövőlepkéről és az arankáról. E két károsító az elmúlt években jelentős károkat okozott, mindenhol védekezni kellett ellenük. Jelenleg a szövőlepke csak elvétve fordul elő, de ahol károsít, ott a védekezés kötelező ellene. Az aranka már nagyobb területen található, árokpartokon, lucematáblákon és elhanyagolt mezőgazdasági szövetkezeti majorokban. Felhívjuk a figyelmet, hogy e két utóbbi károsító exportkizáró ok is lehet, ezért is kötelező a fertőzések megszüntetése. Kasza Imre
